Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

Elérhető célok Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott- sága december 2-i ülése — a nemzetközi helyzet áttekintése mellett — az 1981. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelveinek elfogadásával folytatta a november 13-i ülés munkáját, ahol jóváhagyásra kerültek a hatodik ötéves terv irányelvei. Folytatta azt, s egyben megadta a kezdés, a hatodik középtávú terv első eszten­deje fő irányait, feladatait. Mind a hatodik ötéves terv, mind a jövő évi program beleépül logikus láncként abba a gazdaságpolitikai célrend­szerbe, amelyet a Központi Bizottság 1978. decemberi ülése jelölt ki, s amelynek magvában a népgazdasági egyensúly elsőbbsége áll. Ha ugyan erős leegyszerűsítéssel is, de a tévedés kockázata nélkül kimondhatjuk: a hetvenes és a nyolcvanas évek között nincs éles határvonal. Céljaink, teendőink nem most, rövid idő alatt lettek ismertek, ha­nem — amint azt a vezető párttestület ülésén, illetve az arról kiadott közleményben megfogalmazták — folyama­tosan alakultak ki, s ezzel párhuzamosan végrehajtásuk is megkezdődött. Éppen ezért o jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő irányelveiben szereplő teendők — így a nemzeti jövedelem két, két és fél százalékos gyarapodásá­tól elmaradó belső felhasználás, a viszonylag szerény be­ruházási lehetőségek, a kivitel további erőteljes növelése senkit sem érnek meglepetésként, azaz fölkészületlenül. örvendetes, hogy az idei tapasztalatok túlnyomó része azt mutatja: a termelőüzemek, a gazdálkodó szervek egyre in­kább fölismerik a megváltozott követelményeket, s ehhez igazítják — bár a lehetségesnél, s még inkább a szüksé­gesnél lassabban — gazdálkodói magatartásukat. A kezdő időszak, a hatodik ötéves terv első esztendeje sok mindenre hatással lehet a későbbiekben. Az adott le­hetőségeken belüli jó indulás nemcsak a gazdasági ered­mények szemszögéből ítélhető lényegesnek, hanem lélek­tani hatását nézve sem mellékes. Különösen most van ez utóbbinak megkülönböztetett fontossága, hiszen sok ter­melőhelyen föllelhető a kétkedés, a kishitűség, a bizony­talanság. Amiben közrejátszanak azok az objektív gazdál­kodási, környezeti tényezők, amelyeket a számunkra ked­vezőtlenül megváltozott külpiacok teremtettek, de része van benne a fejlődés mennyiségi fényeihez kötött gondol­kodásmódunknak is. Idén például az ipari termelés stagnálását — egészé­ben nem mérhető, de területenként erőteljesen differen­ciálódott csökkenését — sokan vélték negatív jelnek. Nem vették észre — vagy a fejlődést a mennyiségi többel azo­nosítva nem tudták észlelni —, hogy a termelés átmeneti megtorpanása jelentős átrendeződéssel kapcsolódik össze. Valójában ez a kényszerű visszafogottság vezet oda pél­dául a gépiparban, hogy ami évek óta halasztódott, az most dűlőre jusson — a termékszerkezet fölgyorsított átalakí­tására, az új gyártmányok mielőbbi kibocsátására utalunk —, hogy a vállalatoknál erősödjék a piacra orientáltság, azaz, hogy háttere legyen az ipari termelés jövő évre ter­vezett három, három és fél százalékos növekedésének. Figyelmesen olvasva a Központi Bizottság üléséről ki­adott közleményt, valójában az ilyen és hasonló törekvé­sek sokaságának szükségességét, helyeslését és sürgetését érezzük ki a testület állásfoglalásából, bár természetesen számadatokhoz, haladási irányokhoz kötötten, mint pél­dául a mezőgazdasági termelés háromszázalékos gyara­pítása, a hozamok emelése párhuzamosan a ráfordítások mérséklésével. Nem marad az sem homályban, hogy a gaz­dasági munka hatásosabbá tételének vannak szervezeti, személyi következményei, illetve, hogy a hatásosabb ter­melőmunka nemcsak szükséges, hanem egyenesen elen­gedhetetlen a még olyan szerénynek látszó lépésekhez is az életkörülmények javításában, az életszínvonal megőr­zésében, egyebek között a nominálbérek 4,5—5, a reál- jövedelem egyszázalékos gyarapításához. Folytatni kell a már az új irányba tett lépéseket, ame­lyek hatása némileg érezhető az 1980. évi eredményekben, így a népgazdaságnak a tervben megfogalmazott célokkal megegyező fejlődésében, a külkereskedelmi forgalom ter­vezettnél kedvezőbb alakulásában. S ugyanakkor meg kell kezdeni változtatások sorozatát, valamint az új irányok, módszerek véglegesítését. Rendkívül bonyolult munkáról van szó tehát, mind az irányítás felsőbb szerveinél, mind a termelőhelyeken. Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény is Bál utal rá; valójában olyan társadalmi program a terv, aminek gerincét gazdasági, gazdálkodási feladatok al­kotják, s amiért mindenki tehet, mindenkinek tennie kell. Ennek a társadalmi programnak az egésze szerény célokat jelöl meg, ám hozzátesszük: korántsem szerény erőfeszí­téseket követeli Ott végképp nem, ahol reális lehetőség van a népgazdasági érdekekkel egyező „túlteljesítésre”, azaz a hatékonyság átlagosnál gyorsabb javítására, a gaz­daságos kivitel fokozására, a kedvező vállalkozások kama­toztatására. A jövő évi terv és állami költségvetés irányelvei a realitások tiszteletét tükrözik: csak elérhető célokat szabad megjelölni. A nyíltság, a gondok néven nevezése, a nehéz­ségek takaratlan fölmutatása, mint módszer példás, mint eszköz tömegeket mozgósít. Jövő esztendei, kemény próbá­kat tartogató feladataink ezt a mozgósítást elengedhetet­lenné teszik. MA A cseresznyétől a csülök- pörköltig (2. oldal) Zsák helyett konténer (3. oldal) Folytatódtak a magyar—nicaraguai tárgyalások Csütörtök délelőtt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szék­házában folytatódtak a hiva­talos magyar—nicaraguai tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével, a nicaraguai tárgyaló csoport Jaime Whee- lock Román, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetősége Politi­kai Bizottságának tagja, me­zőgazdasági miniszter vezeté­sével megbeszélést folytatott az MSZMP és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front közötti együttműködés, a Ma­gyar Népköztársaság és Nica­raguai Köztársaság közötti gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos kapcso­latok fejlesztésének lehetősé­géről. A szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szelle­mében folytatott eszmecserén megvitatták a két felet ér­deklő nemzetközi problémá­kat. A nap folyamán Veress Pé­ter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, külkeres­kedelmi miniszter találkozott a minisztériumban a nicara­guai párt- és kormánykül­döttség tagjaival. Ezután meg­kezdődtek Herkner Ottó kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Alvaro Guzmán nica­raguai külkereskedelmi mi­niszterhelyettes között a két ország gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatairól és a műsza-, ki-tudományos együttműkö­désről a partnermegbeszélé­sek. A délutáni órákban a nica­raguai párt- és kormánykül­döttség Jaime Wheelock Ro­mánnal az élen látogatást tett a munkásőrség országos pa­rancsnokságán. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos pa­rancsnoka fogadta a vendége­ket. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón tájékoztatást adott a magyar munkásőrök tevékenységéről, az MSZMP XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról. Ez­után a vendégek megtekintet­ték az épületben a munkás­őrök fegyverzetét és felszere­lését reprezentáló kiállítást. A nicaraguai párt- és kor­mányküldöttség este megte­kintette a Munka Vörös Zászló érdemrenddel kitünte­tett KISZ Központi Művész- egvüttes előadását. A földekről jelentjük Még tart a betakarítás Éjjel-nappal megy a Claas Dominátor Tetemes vízkár — Kézzel is törik a kukoricát Még javában dolgoznak az év utolsó hónapjában.is a föl­deken. Nem a mezőgazdasági nagyüzemeken múlott az, hogy nem tudták megismétel­ni a tavalyi évet, amikor is november közepére már min­den gazdaság betakarította a kukoricát, a hónap végére pe­dig végeztek az őszi mély­szántással is. Mostani kőr­útunkon három termelőszö­vetkezetet kerestünk meg, ér­deklődtünk a betakarításról, a szántásról, s a várható év végi eredményről. TISZAVASVÁRI MUNKA TERMELŐSZÖVETKEZET A szövetkezet nagy terüle­ten, több mint ezer hektáron termesztett kalászost. A sok belvíz és a sáros, mély talaj ellenére is 841 hektár átlagá­ban 5,25 tonna búzát takarí­tottak be, s az őszi árpa is 4^6 tonnát termett. A búza­termés ebben az évben me­gyei rekord. Az aratáskor egy lánctalpas kombájn is bese­gített, ami óriási mértékben megkönnyítette a betakarí­tást. A napraforgót is erős vízkár érte, de a hozam itt •is jó, 1,6 tonna volt. A 800 hektár kukoricából még 80 hektár vár betakarításra. A termelőszövetkezet vezetői okultak a nyári nehézségek­ből, s ezért Vásároltak egy lánctalpat, amelyet egy Claas Dominátor kombájnra sze­reltek fel. Most már csak ez a gép haladhat — éjjel-nap­pal — a kukoricatáblában. Szeretnék elérni a hattonás átlagtermést, amire minden lehetőség megvan. Kísérlet­képpen 360 tonna kukoricát csöves zúzalékként készítet­tek el a szarvasmarháknak és juhoknak. Ha beválik, jövő­re nagyobb mennyiségben ké­szítenek ilyen takarmányt. A tervezettől valamivel ke­vesebbet vetettek, azonban így is földbe került 825 hek­táron a búza vetőmagja és 190 hektáron az őszi árpáé. Két műtrágyaszóróval végzik a tápanyag-visszapótlást, va­lamint két Rába-Steiger és öt MTZ—80-as szánt. Még 700 hektár a szántandó terület. A szövetkezet előreláthatólag csak kismértékben marad el a tervezett termelési értéktől, a nyereségük is megközelíti a tervezett 5,8 millió forintot. SZABOLCSBÁKAI BŰZAKALÁSZ TERMELŐSZÖVETKEZET Belvíz mindenütt. így le­hetne talán legjobban jelle­mezni a szabolcsbákai közös gazdaságot. A 630 hektár bú­zának egy részét elvitte a víz, de így is 3,3 tonnás hozamot takarítottak be. Burgonyát 150 hektáron ültettek a ta­vasszal, ennek több mint a fele szenvedett vízkárt, ösz- szesen 970 tonna terményt szedtek fel. A 90 hektár do­hányból 68 hektár pusztult ki. így a növénytermesztés tervezett 37 millió forintos termelési értéke várhatóan 23 millió forint lesz. Ez óriási mértékben kihat a jövedel­mezőségre is. A kukorica kombájnolása még tart. ösz- szesen 271 hektáron vetették, s ennek az ötödé még lábon áll. Egyelőre gépekkel nem lehet végezni a betakarítást, így amint végeznek a szövet­kezetben a gyümölcsfa-telepí­téssel, megkezdik a kézi tö­rést. A homokosabb területe­ken még könnyen haladnak a szántógépek, de egy erősebb fagy esetén számítani kell az ekék „kifagyására”. Ha to­vábbra is ilyen marad az idő­járás, a területnek csak a kétharmadát tudják megfor­gatni. A növénytermesztés vesztesége ellenére is 3—3,5 millió forintos nyereségre számítanak a Búzakálász Ter­melőszövetkezetben. CSAHOLCI ERDÖHÁT TERMELŐSZÖVETKEZET Ha lehet, Csaholcon még nagyobb mértékű volt a bel­víz, mint Szabolcsbákán. A termelőszövetkezet vezetői — látva a csapadékos nyarat — még a búza betakarításának időszakában vásároltak egy szovjet gyártmányú lánctal­pas kombájnt. Ezzel sikerült (Folytatás a 4. oldalon) Hűen közvetíteni pártunk politikáját Ünnepség Nyíregyházán a magyar sajtó napja alkalmából A magyar sajtó napja de­cember 7. Hatvankét évvel ez­előtt ezen a napon jelent meg a Vörös Újság ami egyben a kommunista magyar sajtó megszületését is jelenti. Nyír­egyházán, a megyei pártbi­zottság székházában csütörtö­kön ünnepséget tartottak, amelyen dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke köszöntötte a sajtó Szabolcs-Szatmárban dolgozó munkatársait: a Ke- let-Magyarország szerkesztő­sége, a Magyar Rádió nyír­egyházi stúdiója, az MTI me­gyei szerkesztősége, a Sza- bolcs-Szatmári Szemle, az üzemi lapok szerkesztősége, a megyei lapkiadó vállalat, a Nyírségi Nyomda, a posta ve­zetőit, képviselőit. Ünnepi beszédében dr. Tar Imre többek között elmondta: — Pártunk mindig figyelem­mel kísérte és igen nagyra ér­tékelte azt a szolgálatot,, ame­lyet a kommunista sajtó vál­lalt és teljesített a szocialista társadalom építésében, a dol­gozók nevelésében, tájékozta­tásában és a céljaink elérésé­re történő következetes moz­gósításában. A megyei párt-vb elismeri a megyei sajtó, a rá­dió, az üzemi lapok munká­ját, rendszeresen értékeli te­vékenységüket és határozatai­val folyamatosan segíti azt. A munka értékelésénél, a fel­adatok meghatározásánál mindenkor abból indul ki, hogy a sajtó és rádió dolgozói Sajtónapi ünnepség Nyíregyházán. (Jávor László felvétele.) írásaik és műsoraik révén mindennap élő kapcsolatban vannak megyénk dolgozóival, aktív részesei a közvélemény formálásának, országos és helyi célok, feladatok megis­mertetésének. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára ar­ról beszélt, hogy az újságnak, a rádiónak a tájékoztatásban, gazdasági feladataink ismer­tetésében, a politikánk mel­letti elkötelezettség alakításá­ban napjainkban nagyobbak a lehetőségei, mint korábban, de mások a feladatok is. Az újság példányszámának emel­kedésével, a rendszeres rádió- hallgatók számának növeke­désével egyidejűleg szerepük, jelentőségük is megnőtt. Köz­vetítésükkel tájékozódik me­gyénk lakossága a világ ese­ményeiről, szűkebb hazánk fejlődéséről, örömeinkről, gondjainkról. A XII. pártkongresszus ha­tározatának megismertetésé­ben, a végrehajtás segítésében a sajtó munkatársaira váró feladatokról beszélt ezután. Hangsúlyozta: a lapok, a rádió munkatársai sokat tehetnek annak érdekében, hogy a la­kosság a párt politikáját szé­les körben megismerje, helye­sen értelmezze és annak vég­rehajtásában aktívan részt ve­gyen. A sajtó munkatársai­nak tevékenysége akkor iga­zán eredményes, ha az Írások­ban, a műsorokban a munká­sok, termelőszövetkezeti pa­rasztok, az értelmiségiek, me­gyénk egész lakossága saját munkájának méltatását, ered­ményeinek elismerését és ha szükséges, mulasztásainak fel­tárását, bírálatát, a cselekvés­re ösztönzést találja meg. Te­hát magas fokú elvi, politikai felkészültségre, az aktuális új kérdések, a jövőbeni felada­tok reális megközelítésére, a megváltozott körülmények számbavételére van szükség. Gazdasági, politikai és kul­turális céljainkról beszélt ezután a megyei pártbizottság első titkára, s szólt a VI. öt­éves terv előkészítésével, megismertetésével összefüggő tennivalókról, majd a megyei párt-vb és a megyei tanács vb nevében eredményes munkát kívánt a sajtó, a rádió mun­katársainak a Szabolcs-Szat- már előtt álló célok megvaló­sításában. A megye vezetői ezután elv­társi eszmecserét folytattak az újságírókkal, rádióripor­terekkel, a lapok előállításá­ban, terjesztésében részt ve­vőkkel. ű^si5H I IHagyarnrszág ffxXXVII. évfolyam, 285. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. december " péntek

Next

/
Thumbnails
Contents