Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-24 / 301. szám
1980. december 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Búcsú az aranykoronától A közvélemény figyelmét felkeltette az Elnöki Tanács 16. számú törvényerejű rendelete a föld- értékelés megváltoztatásáról, azaz a már több mint évszázados „aranykorona” eltörléséről. Sok száz ezer tsz-nyug- díjas várta kíváncsian, hogy mi lesz most kis földjáradékukkal? A háztáji gazdák is felkapták a fejüket: mi lesz, ha megváltozik földadójuk, netán ezzel párhuzamosan egyéb adóztatásuk is? Legfőbb feladatomnak tekintem, hogy rögtön leszögezzem: az elkövetkezendő öt esztendőben ezen a téren semmi változás nem történik. Csupán 1986-ban lép érvénybe az új értékelési rendszer, a termőhelyi értékszám, mely az adózást szabályozza. A földjáradékot azonban még öt év múlva sem érinti az új rendszer, mert azt továbbra is a kataszteri tiszta jövedelem alapján számítják ki, ugyanúgy, mint most. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete valóban egy óriási munka nyitánya, de ebből a magánember vajmi keveset vesz majd észre. Az elkövetkező öt év feladata a „földkóstolás”, az értékszámok megállapítása, ezek számítógépbe táplálása, és a változásoknak az ingatlannyilvántartásba való átvezetése. A „földkóstolást” laboratóriumi műszerek végzik el, a begyűjtött minták alapján. Ezeket a mintákat az ország 275 ezer (!) különböző pontján szedik össze. Az értékelés módszeréről csak annyit: a szakemberek ezekben a gödrökben vizsgálják a talaj morzsalékosságát, humusztartalmát, a humuszréteg vastagságát, a szikességet, a kő- vagy kavicstartalmat, valamint a talajvíz mélységét és persze még sok egyebet. Ezeket objektív ismérvek szerint sorolják kategóriákba. állapítják meg a pontszámokat. Meghatározó tényező a tájra jellemző domborzat és éghajlat. Ezt a gyakorlott parasztember is „saccolni” tudja, ismervén a vidéket. Kézzelfogható az éghajlati adottság is: mennvi a csapadék évi átlaga és eloszlása. hajiamos-e a tábla ködösödésre, van-e fagyzúg, mennyit szokott sütni egy évben a nan. milyen az átlagos hőmérséklet. Ilyen típusú ismérvek alapján áll össze a termőhelyi értékszám, amely egytől százig terjedhet és térképen körülrajzolt körzetekre általánosítják, illetve átlagolják. Egy ilyen körzet két hektár-, nál csak kivételes esetben lehet kisebb. (Ha ennek különleges indoka van — erősen tagolt vidék stb. —, akkor azon belül is elkülönítik a körzeteket. Egyébként pedig egy-egy szabad körzet két hektárnál nagyobb lesz.) A szakemberek döntését minden községben nyilvánosságra hozzák, kifüggesztik és a megállapítások ellen fellebbezni lehet. Nem szabad azonban meg- reledkezni arról, hogy egy darab föld értékét nemcsak a humusztartalom és az átlagos csapadék szabja meg. Az sem mindegy, hogy hol fekszik és hogyan gazdálkodnak rajta. Tehát hol lehet például az öntözéshez vizet nyerni, milyen messze van a vasútállomás, sőt az sem közömbös, hogy ki a tsz-elnök. Az emberi és közgazdasági vonatkozásokat azonban ebben az öt esztendőben még nem vizsgálják. V éleményem szerint az aranykorona és a termőhelyi értékszám között lényeges különbségek nem lesznek. Vagyis: aki most az aranykorona-érték szerint kap állami támogatást a gazdálkodáshoz, az meg fogja kapni a termőhelyi értékszám szerint is. S aki most kemény adót fizet magas aranykorona értékű földje után, az nem lesz kedvezőbb helyzetben a termőhelyi értékszám szerinti besorolásnál sem. Lényeges különbségek helyenként adódhatnak, de ezek oka száz esztendőre nyúlik vissza. Ha ugyanis azt a határt száz évvel ezelőtt a földbirtokos áruba akarta bocsátani, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy minél magasabbra tornássza fel az aranykoronát: ezzel együtt ugyanis a föld eladási ára is emelkedett Ha viszont az a bizonyos földbirtokos már nagyon öreg volt és halálát érezte közeledni, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy minél alacsonyabban állapítsa meg az aranykoronát. Mert ekkor az örökösöknek kevesebb illetéket kellett fizetniük. Mondom, elképzelhető, hogy a feudalizmus csontkeze kinvúl a sírból, és bizonyos helyeken ilyen manipulációk miatt lényeges változás lesz az értékelésben. De azért a nosza- homok az nosz.ahomok marad, az istenáldotta fekete föld pedig caecnozjom, még-s akkor is, ha a telekkönyvben nem aranykorona, ‘"hanem termőhelyi értékszám szerepel. F. B. Megújul a tejipar szállítóparkja Nyáron hűt, télen fűt A tél, a hideg, a fagy „besegít” a tejipari vállalat nyíregyházi szállítási üzemegységének, hiszen most nem kell üzemeltetnie a tavaly vásárolt korszerű, hűtőberendezéssel felszerelt tehergépkocsikat. Ez jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményez, mert nem kell a hűtőgépek működtetéséhez is szükséges üzemanyag. Mindenesetre az új autók az eddigiekben nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tejipari termékek megfelelő minőségben jussanak a boltokba. A segítségükkel a gyár és a bolt között sem szakadt meg a hűtőlánc. Természetesen a tejipari vállalat a hűtőberendezéssel ellátott gépkocsikkal elsősorban a Nyíregyházától távoli helységekben lévő üzletek igényelte árukat szállítja. Így, azokat főként Kisvárda— Záhony „vonalon” közlekedteti. Az IFA típusú tehergépkocsikra szerelt hűtőkkel mínusz 20 fokon szállíthatók, a cikkek. Az árutér hőmérsékletét a gép automatikusan szabályozza, illetve tartja a kívánt szinten. Érdekességképpen: a berendezés nemcsak hűteni, hanem fűteni is tud, de nyilván ez utóbbit a tejipari vállalat nem kamatoztathatja. Annak ellenére, hogy e gépkocsikon különlegesen érzékeny műszerek vannak, az üzembiztonságuk megőrzéséhez a szokványostól eltérő karbantartást nem igényelnek. Az árukat vastag, s kitűnően hőszigetelt fal választja el a külső tértől. Ezért, ha útközben a hűtőgép véletlenül meghibásodik, akkor sem kell az áruk minőségének romlásától tartanunk. — Ha vállalatunk a jövőben jégkrémet is fog gyártani — mondja Pisla József szállítási üzemegység-vezető —, akkor több ilyen gépkocsit veszünk. Különben 1981-ben 8, úgynevezett termosz gépkocsit szerzünk be, amivel szintén korszerűbben, higiénikusabban juttathatjuk az üzletekbe termékeinket. (Cselényi) Finn és lengyel megrendelésre dolgoznak a gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezetben. Képünkön: Türk Tamás betanított munkás, a cipőtalp varró gépnél. A HNF Szabolcs-Szatmár megyei küldöttértekezletének felhívása a tankötelezettségi törvény teljesítéséért A Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei küldöttértekezletén a közelmúlt napokban a résztvevők felhívást fogadtak el a tankötelezettségi törvény maradéktalan teljesítéséért. A felhívás így hangzik: Társadalmunkban egyre jelentősebbé válik az emberi személyiség teljes kibontakoztatása, a sokoldalúan képzett szocialista embertípus formálása. A fejlett szocialista társadalom építésének magasztos céljait csak jól képzett, művelt emberekkel lehet valóra váltani. Ezért tartjuk alapvetőnek, hogy gyermekeink elvégezzék tankötelezettségi időn belül az általános iskola 8. osztályát. Megyénkben 16 éves korig a gyermekek több mint 12 százaléka nem végzi el a 8. osztályt. Az okokat kutatva kimutatható, hogy sok iskolaérett, egészséges gyermek a családja életkörülményei, vagy a szülők közömbössége miatt nem jár iskolába. Ezért a Hazafias Népfront VII. kongresszusának, küszöbén azzal a felhívással fordulunk a népfrontbizottságokhoz, hogy tegyenek lépéseket azért, hogy gyermekeink rendszeresen járjanak iskolába, végezzék el az általános iskolát. Javasoljuk, a népfrontbizottságok aktívái segítsék, főként az első osztályosok családjait, hogy biztosítva legyen a megfelelő háttér az iskolai tanulásuk megkezdéséhez és folytatásához. Ez az akció Nyíregyháza városban megkezdődött, ki- terjesztése bizonyára jól szolgálja közoktatásunk' ügyét. TUHPALOTA HELYETT Látvány nélkül, takarékosan Olcsó húsnak híg a leve — tartja a közmondás. Csakhogy mihamar drága lesz az a hús, ha az „alapanyagot”, a sertést, juhot, szarvasmarhát valóságos palotában tartják. Vasból, betonból épült falak és tető, szellőzés, fűtés, világítás, megany- nyi berendezés, amqjy áramot fogyaszt, amelynek a kiépítése százezrekbe, milliókba kerül. Minderről persze az állatok vajmi keveset tudnak. A sertések ugyanolyan jól híznak a kevésbé drága istállóban, a juhok szépen gyarapodnak a favázas hodályokban. Tíz helyett három — Leginkább ez a módszer felel meg a céljainknak, ezért építünk favázas juhho- dályt — indokol Bánfalvi András, az újfehértói Lenin Termelőszövetkezet elnöke. Bár az építkezés még tart, a bárányok békésen bégéinek az egyik hodályban. összebújnak az almon, nem érzik a hűvösebb levegőt. Az elkészült két hodály, a ta- karmányos épület még hárommilliójába sem került a szövetkezetnek. Ha a régi típust választották volna, akkor túl lennének rég a tízmillión. — A gazdaságunk a juhá- szatot fejleszti — folytatja az elnök. — A juhhús, a bárány jól fizet, ha olcsó a tartás. Vagyis megfordul a közmondás. Olcsó körülmények között hoz jó hasznot a hústermelés. Mindez annak az építési, rekonstrukciós munkának köszönhető, amelyet a megyei TESZÖV műszaki irodája valósít meg. — A korszerűség fogalmát ma már átértékelték — mondja Balogh Artúr, a műszaki iroda vezetője. — A cél: az alapvető követelmények kielégítése egyszerű és gazdaságos módon. Szerzői jogvédelmet kértek annak az istállótípusnak, amelyet a műszaki iroda fejlesztett ki. Bogáti faváz néven fut, mivel a nyírbogáti termelőszövetkezet vállalta T íz éve, hogy utoljára találkoztak. Most, hogy összehozta őket a véletlen, egymás nyakába borulva, nagy lapocka- veregetések közepette hangzott el: — Pajtikám, egy öcsém! Hogy vagy, mit csinálsz? Ezek után elvackolód- tak a kupé kevésbé huzatos szögletében, cigarettára gyújtottak és a zötyögő vonat ritmusában felváltva tárulkoztak. Egy darabig. Csak addig, amíg a munkára nem terelődött a szó. Attól kezdve a járásbírót ágyúval sem lehetett lelőni. — öregem, el sem tudod képzelni, milyen rafinált módszerrel lopta a kacsát ez a Kolompár — mondta a bíró a huszadik történetét. — Egy jó erős cérnára kellő távolságokra felfűzte a kukoricaszemeket. Mindig volt a zsebében három—négy ilyen felszemezett füzér. Aztán, ha valamelyik udvarban kacsát látott, meglapult a sövény mellett, bedobta a horgát és várt. Ha a kacsa észrevette a kukorica- szemet, már könnyű volt a dolga. — Miért? A kacsa — Ezt kérdeztem én is. De Kolompárt kellett volna hallanod, ahogyan ő előadta. — A bíró megpróbálta utánozni egykori vádlottját: „Tiszteletes bíróság! A kácsa az egy buta állat. Nem olyan, mint a tyúk. Az kár ál, kiabál, főleg ha kakas, dicsekszik, hogy ő talált valamit. A kácsa, az sunyi, mohó. Dehogy árulja el, ha tengerire lel. Felkapkodja a szemeket, gyorsan, nehogy más kácsának is jusson. Felkapkodja és jön szóta- lan felém, önként jön. Bizony isten, a madzag csak azért van, hogy mutassa, merre vannak a tengeriszemek. Hát így jön hozzám a kácsa és ha már hozzám jön, nincs szívem visszaküldeni.” — Jó megfigyelés. — Az. Tíz kacsa, hat hónap. — Nem sok az egy kicsit? — Nyavalyát. Először is Kolompárnak ez volt az ezredik ügye, másodszor itt a tél, koszt, kvártély megoldva. Harmadszor, télen nincs kacsa. Mire szabadul, Kolompárnak újra lesz mire vadászni. Tragédia csak az lenne, ha nyolc vagy tíz hónapot adnék. Zötyög a vonat, állomás állomás után marad el és a járásbíró tárgyalást tárgyalás után vezet. Kérdezné a mérnök, a jó barát és hát a kedves feleséged? A bíró nem figyel: — Tíz hónapot adtam neki. — És az öreged él-e még? — Trabanttal lopta a fát. — Az apád? A járásbíró meghökken. Percekig tart, amíg kapcsol, átvált az agya. — Hát persze, az apám! Él még, hogyne élne. De ezt hallgasd meg. Két évet sóztam a delikvens nyakába ... tW inek, miért, a mér§y nők sohasem tudta meg. Befutottak a megyeszékhelyre. Seres Ernő az előregyártást, az elterjesztést. Nagyüzemi jelleggel — Persze az esetek többségében bármelyik szövetkezet a saját, kis építőbrigádjával, a helyi anyagok fel- használásával el tudja készíteni az istállókat, vagy takarmánytárolókat — szól tovább a magyarázat. A legjobb bizonyíték természetesen az ár. Ezzel a módszerrel 25—30 évre elegendő állattartó telepeket lehet építeni, kimondottan a nagyüzemi jelleget szem előtt tartva. Az ettől legolcsóbb más megoldás négyszeres összegű, vasbetonból pedig egyenesen hat-hétszeres a költség. Tiszabercelen egy 560 férőhelyes sertéstelep épült, a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben most folyik az építés, Bökönyben szintén hasonló módszerrel építenek. Mindenütt megvan a lehetősége a teljes gépesítésnek, ráadásul a rendszer alkalmassá teszi az épületeket, hogy kis költséggel más tartástechnológiát alkalmazzanak. A variációs lehetőségek szintén nagyok. A hő- szigetelés, a fedés, az oldalburkolatok kialakítása során figyelembe vehetik azt is, ha a gazdaságnak van olcsó ,nádja, amit felhasználhat,, vagy olyan alsó falazatotoké- : szítének, amely garantáltan fagymentes környezetet biztosít az-épületen belül. A felhasznált faszerkezet pedig — ami tulajdonképpen a lelke az egésznek — a helyi erdőkből kitermelhető, lehet akác, vagy másfajta. De még a régi, szerfás istállók anyagát is fel lehet használni. Sajátosságok Szabolcsban Az említett megoldással épített istállók csak egy részét képezik a TESZÖV műszaki irodája tevékenységének. Az iroda feladata az építkezés elgondolásától a teljes kivitelezésig a szövetkezetek segítése. Az alig 30 fős létszám ellenére évente 3—400 millió forint értékű munka megvalósításán fáradoznak. — Itt is a szabolcsi szövetkezetek sajátosságait kellett figyelembe vennünk — tájékoztat Balogh Artúr. — Tudni kell, hogy szinte mindenütt van egy-egy kisebb építőbrigád. Ök vállalkoznak a kisebb munkákra, amelyet más építőipari szervezet nen végezne el. Ezeket a brigá dókat úgy kell segítenünk, hogy már a tervezésnél, az engedélyek beszerzésénél ne legyen bajuk. De a lebonyolítás, a műszaki ellenőrzés és az elszámolás is a szolgáltatásaink közé tartozik. A műszaki iroda a vele kapcsolatban lévő mintegy kilencven szabolcsi termelő- szövetkezet megbízása alapján nem nyereségre dolgozik, csupán a felmerülő költségeket számolja el. Ennek is tudható be, hogy segítségükkel százezreket takarítanak meg a szövetkezetek. Márpedig a következő években kevésbé lesz lehetőség látványos beruházásokra, helyettük sokkal inkább a kisebb, árri szükséges építések, beruházások kerülnek előtérbe, ahol a takarékos megoldásokat kell alkalmazni. Lányi Botond