Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-24 / 301. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 24. Az a tíz Fehérgyarmat ipari eredményeit böngészve az . ember egy figyelemre | méltó számra bukkan. Ez azt elemzi, hogy 1980-ban a város üzemei 10 Százalékkal többet exportáltak, mint a múlt esztendőben. A METRIPOND 22, a MEZŐGÉP 25, a RÍSZ 15 százalékkal teljesített többet. Mindez szép eredmény. Bennefoglaltatik az is, hogy a város iparában ma a szakmunkások aránya hatvan százalék' fölött van, hogy jobb volt a szervezés, a gyártmányfej- j lesztés. De a számok nem árulkodnak valamiről, ami mellett pedig nem szabad elmenni. Arról, hogy mindezt olyan műszaki szinten lévő gépekkel, berendezésekkel érték el, amelyek évek óta változatlan szintet jelentenek, korántsem modernek, sok évvel ezelőtti (vagy évtized; előtti ?) technológiát képviselnek. Mindez más szóval azt jelenti: csak az itt dolgozó ember ügyessége, erőfeszítése, találékonysága, te-f remtőképessége volt a legnagyobb tartalék. Mint már olyan sokszor Szat- márban megint kétszer kellett nekirugaszkodni ahhoz, hogy egyszer felemeljenek valamit. De megtették, mert tudták: meg kell tenniök. A konkrét eseten kívül van ennek jelképes értéke is. Ez a fiatal város az elmúlt években nemegyszer mutatott hasonló példát. A társadalmi munka 18 milliós pluszértéke, a közélet izzó hangulata vajon nem ebbe a kategóriába tartozik? A művelődési eseményeken való részvétel, az egész évet átívelő kiállítási sorozat vajon nem a többre törekvés jele? De talán ide sorolhatjuk, hogy a korábban évi kilencmilliós veszteséggel záró tsz eredményes 1980-as éve nem erőszak a természet és a múlt fölött? Az újat akaró és az újért tenni tudó település, mely érzi a környékért vállalt felelősség súlyát példát mutatott 1980-ban. Egy szóval sem hallottam a panaszt arra, hogy a körülmények így vagy úgy. Nem passzolták át a labdát másnak, ha arról volt szó, valami nem volt tökéletes. Kemény föld szülte kemény emberek városa Fehérgyarmat, ahol az évi zárszámadás nem hur- ka-kolbászos vacsora, de nem is panasznap. Évszázadok tanították meg őket: nem sírni és nem dicsekedni kell. Csak dolgozni. AllgSaFFHfRGYAR MAT0N JÓ ALAPOZÁS — GYORS FEJLŐDÉS Városleltár —1980 AZ ÖTÉVES TERVEK FORDULÓJA, A KÉTÉVES VÁROSI MÜLT TEREMTETT APROPÓT ARRA, HOGY VÉGIGNÉZZÜK: MIT HOZOTT AZ 1980. ESZTENDŐ A VAROSBAN. AZ IDEÉRKEZŐ SOK LÄTVÄNYOS VÁLTOZÁST LAT, BÉRHAZAKAT, ÜZLETEKET, BUSZÁLLOMÁST, PARKOT, UTAT, ÓVODÁT. HOGYAN ÉS MIBŐL FUTOTTA ERRE Á DINAMIZMUSRA? A számvetésben társam: Károly László, a városi-járási pártbizottság titkára és Szabó Endre tanácselnök. Irigylésre méltó városi vezetők. Most csak az a kérdés, vajon mennyi volt ebben az előrelépésben a szerencse? Nem szerencse dolgai — Szerencséről itt és ez esetben nem beszélhetünk — mondja Károly László. Ami történt, egy hosszabb, megtervezett folyamat eredménye. Amikor a várossá válás feltételeit a megfelelő segítséggel elkezdtük megalapozni, akkor raktuk le a mostani eredmények alapját. Ezt én két tényezőben határoznám meg: az első volt a reális célok, s a hozzájuk tartozó eszközök felmérése, a másik pedig az itt élő emberek patriotizmusának felkeltése. — Az, hogy a sok tetszetős eredmény viszonlyag egy időben jelentkezik, annak is megvan az óka — fejtegeti Szabó Endre. A külső feltételek és részben a mi tapasztalatlanságunk is hozzájárult ahhoz, hogy főleg az utóbbi két esztendőben váltak valóra az elképzelések, valósultak meg terveink. Persze amennyire ez bírálható, any- nyira jó is. Meggyőzi azt is, aki erőfeszítéseket teít, hogy íme, megérte, de rácáfol a kétkedők szkepticizmusára is. Áz élet minősége — Ha- az elmúlt esztendőt nézzük, az is látható — így a városi pártbizottság titkára —, hogy az élet minden területén tapasztalható előnyös változás. Miután településünk mezőgazdasági jellegű, ezt mérhetjük azon, hogy a bevételek, jövedelmek emelkedtek. A fehér- gyarmati tsz is javult minőségileg, eredményesen gazdálkodott. Komoly jövedelmi forrás volt a háztáji és kisegítő gazdaság is. Az iparban is jó változások történtek, itt a bérek átlag hat százalékHírek — egy mondatban Tizenegymilliós beruházást kezdett el a ZÖLDÉRT Fehérgyarmaton, ami azt jelenti, hogy 1981-ben elkészül a vállalat új aszalóüzeme... A város termelőszövetkezete az idén hatmilliós támogatást kapott gépek beszerzésére, amiből traktorokat, ekéket, tárcsákat, altalaj lázi tót és egy nagy értékű szecskázógépet vásároltak... Sikeres termékszerkezetváltozás volt a MEZŐGÉP gyárában, ahol az idén tartálykocsik alvázait, szellőző- rendszereket, Ciklon elszívókat gyártottak, többek között tőkés exportra. A dolgozók élet- és munka- körülményeik javítására a ruhaipari szövetkezet három- milliós építkezése szolgál, aminek elkészülte után modern szociális helyiségek, étkezési lehetőségek várják a munkásokat. kai emelkedtek. Mindkét területen döntő volt, hogy szinte robbanásszerű volt a minőségi arányok változása, s az a tény, hogy a termelés többlete a termelékenységből adódott. — Ez a megnövekedett anyagi erő aztán lecsapódott a kereskedelmi forgalomban, és főleg az élet minőségét jelentő beruházásokban, vásárlásokban. Évente 25—30 új családi ház készül el, megnőtt az érdeklődés a lakáskultúrát, a művelődést szolgáló termékek iránt — fejtegeti Szabó Endre. — Azért is hangsúlyozzuk az életszínvonal és az életkörülmények változásait — mondja Károly László, mert az egész ötéves terv, s benne ez az év is az itt élők minőségi felemelését célozta. Á megtartó erő — És hadd folytassam itt valamivel, ami gondunk. Látható, a város alakulása olyan erő, ami képes megtartani az itt élőt. A munkalehetőség hiánya ugyanakkor taszító tényező. Ezt mérhetjük azon, hogy igen sok, főleg jól képzett szakember költözött el, vagy vállalt messzi városokban munkát. Megállt a városba áramlás is. A korábbi évi 200—210 fővel szemben 30—40-re csökkent az ideköltözők száma. így aztán érthető, hogy az idei feladatok között külön súlyt kapott, s kap a jövőben is az: teremtődjék munkaalkalom Fehérgyarmaton. — És ez bár a jövő évre előrejelzés — mondja a tanácselnök — de elmondhatom, a MEKOFÉM-mel már megegyeztünk, ide települ egy evőeszközgyár, s szeretnénk a mezőgazdasági termékek feldolgozását is növelni. A hatodik ötéves terv időszakában az új munkahelyek néhány százat lekötnek majd abból az évi 400—500 jelentkező munkaerőből, melyet a járás kínál. — Utalnék itt arra, amit Tar elvtárs mondott az országgyűlésen arról, hogyan függ össze a megyében a népesség gyarapodása és a munkaalkalom teremtésének igénye — folytatja Károly László. Úgy érezzük, hogy ez úgy fogalmazódott meg, ahogyan mi is szeretnénk, ahogyan ez nálunk Szatmárban is jelentkezik. Az itt élő ember patrióta. Nem szívesen megy el. De valóban nem lehet c^ak a tájszeretetre hivatkozni. A megtartáshoz munkahely is kell. Változó városkép A tanács elnöke veszi át a szót: — Sok mindenről adhatunk számot még, ami a város fejlődését reprezentálja. Az idén 56 lakást adtunk át. A következő évben 57 készül el, ma már rendelkezünk olyan területtel, ahol házastelket jelöltünk ki, elkészült egy 50 gyermeket befogadó óvoda, korszerűsödött az üzlethálózat, gyarapodtak az egészségügyi és művelődési intézmények is. Néhány utcánkon megjavítottuk a burkolatot, rendeztük a városi forgalmat. Jó néhány területen az volt a cél, hogy megalapozzuk a következő öt évet, hogy ez időben az elképzelések időarányosan teljesüljenek. — Meggyőződésem — mondja a városi párttitkár —, hogy minden eredmény mögött meg kell látnunk az itt élők erőfeszítéseit. Értem ezt a sok milliós társadalmi munkára, s még ennél is döntőbben a közéleti felelősség megnövekedésére. Akár tervekről, akár közérdekű kérdésekről, akár a végrehajtás segítéséről volt szó, mindig ezekre számíthattunk. Külön öröm, hogy ma már nem egyszerűen városi ügy, ami Fehérgyarmaton történik, hanem mindjobban a vonzáskörzetben élők ügye is. Ez a körülmény: a legmegfelelőbb politikai hangulat, teremtő kedv zálogát jelentette. — És ez igaz akkor is, amikor az itt tevékenykedő 18 vállalatról, üzemről, gazdaságról esik szó — teszi hozzá Szabó Endre. Szerencsére nem tapasztaltunk soha csak szűk üzemi érdeket. Az itt dolgozók mindig tudtak és tudnak városi, járási fejjel gondolkodni és cselekedni is Fehérgyarmatért. Marad még tennivaló Beszélgetésünk végén szer- be-számba vesszük azt, ami volt, s amit még meg kell oldani. Utak építése, közművesítés, parkosítás, a gyermekintézmények fejlesztése, lakásépítés, új üzletek nyitása, az ellátás színvonalának emelése, a speciális járási funkciók ellátása, a városi gondolkodás és életmód gyakorlatának alakítása — csupa olyan dolog, ami nem egy esztendő programját határozza meg. — Ez az esztendő politikai eseményekben igen gazdag volt — összegez Károly László. A kongresszus, a tanácsválasztások előkészítésekor, a népfrontrendezvényeken mérhettük, milyen tett- rekész a .város és járás lakossága, mennyi felelősség- teljes ember segíti a munkát. A párt- és tanácsi vezetés számára ez megsokszorozza az erőt, a lehetőséget. Erre alapozva merjük mondani: a felzárkózást és előrehaladást szolgáló terveink nemcsak reálisak, de többet is érnek, mint amit számok ki tudnak fejezni. Bürget Lajos Gazdagodtunk Korszerű gépekkel felszerelt tanműhelyt adtak át decemberben a METRIPOND-nál. A több mint hatmilliós létesítmény fél esztendő alatt készült el. A kórházban sok minden egyéb mellett jelentősen modernebb lett a betegek étkeztetése, ellátása. Ezt szolgálja az új hűtőkamra, ahol Sebestyén József főszakács látható. A város új vízmüvéhez szükséges transzformátorok, központi vezérlések építése jelentette a TITÁSZ idei fő feladatait Fehérgyarmaton. Ezenkívül 500 lakást kapcsoltak a hálózatra. A városi könyvtárban 1980-ban 120 ezer forintot fordítottak könyvvásárlásra. A város dolgozószobájának számító intézmény a zene barátainak is sok örömet tartogat, 1220 hanglemezzel várja őket. Alacsonyabb létszám — magasabb termelési érték. Ez a legnagyobb dicséret, ami érheti az építőipari szövetkezetei. Az idén lakásokat, mezőgazdasági létesítményeket építettek. A képen látható munka, az új városháza falainak felhúzása áthúzódik a jövő évre. A ZÖLDÉRT tárolójában 500 vagon alma vár vevőre. Korszerű gépekkel oldották meg a rakodást. Jövőre az alma tárolásán kívül a gyümölcs aszalásával is foglalkoznak majd, a megépülő új üzemben. (Molnár Károly felv.)
