Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

1980. december 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Rangot ad „DOLGOZZ RENDESEB­BEN, majd akkor kaphatsz órabéremelést!” — szólt az egyik tanács. Utána jött a másik magyarázat: „Meg­hosszabbítják a szerződése­det, ha nem iszol.” Akik mondták, azok egymás kö­zött érezték magukat. Azok a cigány munkások gyűltek össze Tuzséron, akik a MÁV Debreceni Építési Fő­nökségén dolgoznak. A vasútépítők között 140— 150 cigány található. Közü­lük mintegy százan a tuzsé- ri építésvezetőségen dolgoz­nak. S tudják, ha ők jól végzik a munkájukat, akkor nyugodtan közlekedhetnek a vonatok. Ezt erősítette meg Széles Károly építési igazgató is, aki a főnöksé­gen dolgozó cigányok fóru­mának előadója volt. Egy­aránt sorolta az eredménye­ket, s a gondokat, mindezt azzal a szándékkal, hogy kö­zös összefogással jussanak előbbre. Mert megnyugtató, hogy a cigányok közül már négy középvezető (előmun- kás) került ki, ütőjüket szakszervezeti bizalminak választották, négyen kiváló dolgozó kitüntetéssel ren­delkeznek. Nagyon sokan vannak, akik 8—15 éve egy munkahelyen dolgoznak. A jól dolgozók adják azt a magot, amely hatással van a többiekre is. Hiszen elő­fordul még a fegyelmezet­lenség, az italozás, az igazo­latlan hiányzás. Azonban pgm biztos, hogy mindenki tisztában van cselekménye súlyával. Három évvel ezelőtt Tu­zséron, az itt dolgozó cigá­nyok között — javarészt fia­talembereknél — volt a leg­több analfabéta. Ezért kez­dett valami teljesen újat az építési főnökség 1977-ben. A téli holt szezonban, munka­időn belül hozzákezdtek az alapműveltség megszerzé­séhez. A főnökség helyet adott, a tuzséri általános is­kola tanárai pedig lelkiis­meretesen vállalták az ok­tatást. Az első kísérlet si­keres volt, 23-an kaptak bi­zonyítványt. Tavaly már várták, hogy mikor indul a tanfolyam, azóta a harma­dik-negyedik osztályon is túl vannak, s még tovább szeretnének tanulni. Az iskola nemcsak a tu­dást gyarapította, hanem jó közösséggé is kovácsolta az itteni dolgozókat. Segítik egymást, jobb munkásokká váltak. Az idén pedig KISZ- szervezetet alakítottak a fia­talok, igen magas tagfelvé­teli követelményekkel. A PÉLDA MUTATJA, hogy a cigányok a munká­ban is megállják a helyü­ket, ha foglalkoznak velük. S a fórumon elhangzott 25 hozzászólás megerősítette, hogy van még tennivaló bőven. Többek között sze­retnék, ha több lakókocsit kapnának a munkához. A régi és jól dolgozó munká­sok jogosan kérik az órabér­emelést. Többen szocialista brigádban szeretnének tevé­kenykedni. Tudják, hogy vannak olyan középvezetők, akik általánosítanak, nem használnak megfelelő han­got velük szemben. Pedig ember és ember között kü­lönbség van, s a jól dolgozó cigányok megbecsülése le­het az alapja annak, hogy a többiek az ő példájukon okuljanak. A vasút történetében ez volt az első alkalom, hogy a cigány dolgozóknak fóru­mot rendeztek. A jól sike­rült rendezvény, az őszinte hang bizonyította, hogy ér­demes közösen megbeszélni a gondokat és az eredmé­nyeket. L. B. Megelőzni a rosszat Továbbképzésen a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok elnökei A képen balról jobbra Tanka László Bátorliget, Juhász Miklós Nyírpazony, Hopka Endre Tiszakóród, Bartha Géza Penyige, Trencsényi György Nyírtelek és lapunk munkatársa. | A TULAJDONOSI ELLENŐRZÉS A mezőgazdasági szövetkezetekben a belső ellenőrzés­nek két formája van: egyik a vezetői ellenőrzés (a vezetők minden szinten kötelesek a hozott intézkedés realizálását el­lenőrizni), a másik forma a tulajdonosi ellenőrzés, amelyet a közgyűlés által választott ellenőrző bizottságok gyakorol­nak. Ez az ellenőrzés a tagság megbízáséból része a szövet­kezeti demokráciának. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főis­kola és a TESZÖV rendszeresen megszervezi az ellenőrző bizottságok vezetőinek, tagjainak továbbképzését. A napok­ban ért véget egy kéthetes bentlakásos tanfolyam, amely­nek öt résztvevőjével — Tanka László Bátorliget, Juhász Miklós Nyírpazony, Hopka Endre Tiszakóród, Bartha Géza Penyige, és Trencsényi György Nyírtelek — beszélgetett munkatársunk. Vagyonvédelem és gazdálkodás Van-e létjogosultsága az ilyen tanfolyamnak, kap­nak-e hasznosítható tapaszta­latokat? Tanka László a tanfolyam hasznát többek között így foglalta össze: harmadszor vesz részt a továbbképzésen és mindig örömmel jött, mert nagy hasznát látja. Ilyenkor megismerkednek a legújabb rendeletekkel, s az itt készült jegyzeteket jól hasznosítja munkájában. Hopka Endre a felelősség­ről beszélt. A most induló VI. ötéves tervben a mező- gazdasági termelés költségei tovább növekednek, ezért na­gyobb figyelmet kell fordí­tani nemcsak a vagyonvéde­lemre, hanem a gazdálkodás­ra is. Trencsényi György a mun­kafegyelem szilárdítását emel­te ki. Szövetkezetük két éve még súlyos veszteséggel zárt, az idén már a kedvezőtlen időjárás ellenére nyereséget érnek el. A vezetői munka javítása mellett ebben szere­pe van az ellenőrzésnek is. Juhász Miklós a vezetést segítő belső ellenőrrel való együttműködéshez szerzett hasznos tapasztalatokat. Sok jó tanácsot kapnak pénzügyi kérdésekben, különösen a be­szerzési és felvásárlási árak termelési szerkezetet orien­táló szerepéről. így nagyobb hozzáértéssel ellenőrizhetik a tervezőmunkát. csak megerősítette abban, hogy jól cselekedtek, amikor az állattenyésztésben fellépő betegség kivizsgálásához igénybe vették az állatorvost. Fontos ármunkák menet köz­beni ellenőrzése is. Trencsényi György ismer­tette, hogy náluk az ellen­őrző bizottság elnöke részt vesz a vezetőségi üléseken. Ezzel betekintést nyernek a mindennapi munkába. Az el­lenőrző bizottság részvétele nem az elnök akaratából, ha­nem a tagság megbízásából történik. Különben is az el­lenőrző bizottság nem a ve­zetőségnek, hanem a közgyű­lésnek tartozik felelősséggel. Nem mindegy, mibe kerül Az ellenőrző bizottság ré­gebben jórészt a hibák feltá­rásával, a felelősek megálla­pításával foglalkozott. Ez len­ne most is a fő feladata? Juhász Miklós azt tartja, ennél sokkal fontosabb a megelőzés és az utóvizsgálat. Például jó, ha az ellenőrző bizottsáfe'-képviselteti magát egy tűz- vagy balesetvédelmi szemlén. Ismeri egy-egy mun­kakampány tervét. Az ellen­őrző bizottságnak ma már ér­tenie kell az önköltségszámí­táshoz is. Nem mindegy, mennyibe kerül egy mázsa búza megtermelése. A tanfo­lyamon sok szó esett arról, hogy a dotációk csökkennek, a hitelek kamatai növeked­nek, tehát többe- kerül a ter­melés. Trencsényi György az év végi leltározásban való rész­vétel fontosságit ■ hangsúlyoz­ta. A zárszámadási mérlege­ket a tények isrtíérete nélkül aláírni felelőtlenség lenne! Tanka László lis úgy ítéli meg: elsődleges a megelőzés, a gazdálkodást segítő vizs­gálat. A többség érdekében azonban olykor a tagok mun­kában való részvételét, pél­dául a táppénzen lévők ma­gatartását is meg kell nézni. A .maszek munkában, vagy a kocsmában talált táppénzes biztos nincs jó véleménnyel az ellenőrző bizottságról, de ezt a népszerűtlenséget vál­lalni kell. Hopka Endre a leltárkészí­tés realitását, ellenőrzését tartja igen fontosnak. A va­lótlan adatok előbb-utóbb ki­derülnek és a pillanatnyi szé­pítést — netán előnyt — sok­szorosan meg kell fizetni. A TOT állásfoglalása az ellenőrző bizottságok működé­sével kapcsolatban többek között így szól: „Ki kell dolgoz­tatni az ellenőrző bizottsági tisztség ellátásához szükséges ismeretanyagot, meg kell szervezni az ismeretközlés, to­vábbképzés országosan egységes rendszerét. Az ellenőrző bi­zottságokat folyamatosan el kell látni a munkaterveik, prog­ramjaik kialakításához, ellenőrzéseik lebonyolításához, in­tézkedéseik megfogalmazásához felhasználható segédletek­kel, módszertani útmutatókkal. Meg kell követelni az ellen­őrző bizottság jogainak tiszteletben tartását, különösen a tájékoztatáshoz való, a külső ellenőrzésekben való részvé­telüket biztosító jogok érvényesülését.” A főiskolán szervezett kéthetes tanfolyam jelentős se­gítséget nyújtott a résztvevőknek az állásfoglalás gyakor­lati megvalósításához. ‘ Csikós Balázs Kasza és fólia Áru a kistermelőnek Fehérgyarmati újdonságok Hallgatom az alkut. Villa­nás csak, de Móra Ferenc kaszát vásárló emberére gondolok. A válogatás em­berin szép, megfontolt gond­jára. — Hát akkor ... Kézfogás pecsételi meg a vásárt. A kasza éle nem pró- báltatott meg körömmel, ló­erőkről, teljesítményről, fo­gyasztásról, alkatrészellátás­ról esett szó az alkuban, mígnem a» „Terra” kistraktor gazdát cserélt. Idén januárban nyitott mezőgazdasági szaküzletet Fehérgyarmaton az ÁFÉSZ. Dunai György boltvezető: — Nekünk ez tanuló­évünk is volt. Ügy számolok, hogy december végéig 9 mil­lió forint lesz a forgalmunk. — Ez sok, vagy kevés? — Ha mindenből folyama­tos lett volna az ellátás, ak­kor 13—14 millió forintos forgalmat is elérhetnénk. Ez mindenképpen érzékelteti, hogy kellett ez a bolt. A kis­kert, a kisgazdaság is gépe­sedig, vegy- és tápszerigénye nő. Nem is csoda: a kertek művelői idősödnek, kell a gépek kínálta könnyítés, hi­szen a fiatalok között sokan vannak, akik elmentek, vagy egyszerűen nem érdekli őket a mezőgazdaság, a jószág­tartás. — Az ellátást említette. Rossz volt ? 1 ^ ’ — Egyenetlen volt inkább. Főként növényvédő äiörek- ből, Szőlővidékeken kapni olyan permetszereket, amit ott nem, vagy alig használ­nak. — Gépek? — A Hermes jó partner. Kaptunk 50 SVS japán per­metezőt, 60 darab Terra kis- traktort, motoros permetező­Alma Angliába Angliai exportra ötkilós csomagolásban szállítanak al­mát a nyírgelsei hűtőházból. Ágoston Béláné szállításhoz készíti az almát. két. Más dolog az, hogy in­nen is többen felmentek a Skála kiállítására, és egy hét múlva hozták a gépet. — Milyen gyorsan gépe­sednek a kiskertek? — Idén, ezt az időjárás is tette, érezni lehetett bizo­nyos elkedvetlenedést, de a folyamat jellegén ez nem változtat. Űjra van kereslet, és ez csak nagyobb lesz. Molnár Márton, aki most vette a Terrát, jánkmajtisi. Van már egy T 4 K kerti­traktora, nincs is panasza rá, most viszont a régi mellé vett egy újat, kicsit, ami a lombok alá is befér. Ha vi­szont a gépek szóba kerültek, akkor meg kellene írni, hogy a hagyományos felszerelést ki kellene egészíteni a kis traktorokra szerelhető per­metezőgépekkel. Van ilyen Csehszlovákiában gyártják is. de mi nem kapunk belő­le, pedig ha valahova, akkor ide kellene. — Vetőmag? — A Hermes és a vető­magtermeltető is szállít. December 15-ig ígérték, hogy megérkezik a mag. Néhány már most vethető magféle­séget már keresnek. Remé­lem lesz elég. Keresni korán fogják. — Ezt honnan lehet tudni? — Mi szinte csak kister­melőknek árusítunk, a ter­melőszövetkézéteknek csak elvétve. Idén, alig 11 hónap alatt eladtunk 130 mázsa fó­liát, pedig az ellátás sem volt folyamatos. Ez 78 ezer •'négyzetméter. A gépforgalom *és ez együtt biztató adat. A kis traktor elkelt Ott­hon az elkészített helyén most nincs dolga más. Várja a tavaszt. (bartha) Olvasóink írják A ZUHANYOZÁSRÓL A november 12-én megje­lent „Zuhanyozni kötelező” című észrevételhez csak any- nyit szeretnék hozzáfűzni, hogy V. Z. levélírónak nincs teljesen igaza. Sajnos a nyír­egyházi városi fürdőben a vendégek nem veszik figye­lembe az öltözőben kirakott utasítást, mely szerint zuha­nyozni kötelező. Ez még nem is lenne nagy baj, hiszen el is nézhetik a feliratot. Ám a kérésnek, amit gyakorta hangoztat a szegény, már es­tére rekedt öltözőfelelős, igenis eleget kell tehni. Gya­kori látogatója vagyok a für­dőnek, és találkoztam mar Szakemberek segítségével Milyen módszerbeli segít­séget kaptak az ellenőrzés ja­vításához? Bartha Géza a tervszerű ellenőrzés megszervezéséhez kapott segítséget emelte ki. Megtanulták, hogy az ellen­őrző bizottság bevonása nél­kül semmilyen külső ellen­őrzés nem lehet. Az ellenőr­zési munka .értékelésében részt kell venniük és a vizs­gálatról készült jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrző bizottság is megkapja. Hopka Endre elmondta: az ellenőrző bizottságukban min­den ágazatból van egy-egy tag, de ezek nem pénzügyi, könyvelési szakemberek, ezért — ahogy a tanfolyamon is hallották — külső segítséget vehetnek igénybe. Juhász Miklóst a tanfolyam 5 ietős dolgom vitt Ke- mecse felé. Alkonyo­don, föl kellett gyújta­ni a lámpákat. A lapos fény­ben juhnyáj tűnt föl előt­tünk, hömpölyögve, akár egy nyugodt folyó. Baktattak az úttest teljes szélességében, beleértve az útpadkát meg az árokpartot is, ott nem egy autó, hanem egy biciklis sem fért volna el tőlük. Már nem falatoztak, láthatóan jóllakottan bandukoltak ha­zafelé és csak a vályú víz hiányzott az esti boldogsá­gukhoz. Mögöttük fiatal juhász. Fülén — mintha a szél ellen takarózna vele — szorosan egy hatalmas táskarádió. A kissé lehúzott ablakon disz­kózene árad a kocsiba. Bo­néiI M — közölte szakértőn a lányom. Az ifjú bacsó rá­nézett az autóra és sétált to­vább révetegen. öt most és itt csak a zene érdekelte. Ez nem lesz jó! A sorompó még vagy három- kilométer­re, addig nincs út, le sem térnek. Kísérjem őket kettes­ben hazáig? Villogtam. A birkák hátán felfénylett a gyapjú. A juhász még kö­Pumi- ■ önérzet zelebb húzta a füléhez a tás­karádiót, mintha bele akarna bújni. Üfabb villogás. Mit zavarom ilyen jó szám köz­ben? A harmadikra sem vál­tozik semmi. Mi lesz, ha el- kések? Egy röppenő duda­szó, hátha áttöri a vad zenét. Nem törte át. A hangra viszont előkerült valahonnan a túlsó oldalról egy kócos fejű pumi. Nem puli, hanem a mostohább sorsú pásztorkutyánk, a pu­mi, „akinek” tekintetéből árad a mellőzöttség érzése. Szaladt egy keveset az autó mellett, megszimatolta a ke­rekeket, s két rövid csahin- tással átterelte a nyájat a bal oldalra. Egy értetlen bir­kának — mert ezek között mindig vannak értetlenek —, a véknyába is belecsipett feddőn. Pillanatok alatt olyan csend lett, hogy szabad utat kaptam. Látszott a pu- minak minden mozdulatán„ hogy itt ő a gazda. — Kösz, pumi! — kiáltot­tam gyorsítás közben a ku- tyusnak. Ö még kísérte né­hány méteren át az autót — nehogy valamelyik tévelygő elém ugorjon, — s közben nyitott szájával, lilás nyelvé­vel megelégedetten mosoly­gott: csak jó az, ha útonjá- ró ember ismeri a KRESZ-t. K. I. olyan vendéggel, aki megsér­tődött a kérés miatt. Z. K. nyíregyházi lakos * Sokan nem értünk egyet a „Zuhanyozás kötelező” cím­mel közölt megjegyzéssel. Nyugdíjasok vagyunk és szinte mindennapos vendégei a fürdőnek. Állandóan hall­juk az alkalmazottak figyel­mes felhívását a zuhanyozás­ra. Mire sokszor durván vá­laszolnak a vendégek és ki­kérik maguknak a figyelmez­tetést. Ezt mi vendégek so­kan szégyelljük, mert egyet­értünk a rendet parancsoló feliratokkal, és a fürdő dol­gozóinak nevelő szándéká­val. L. P-né nyugdíjas „ és sokan mások

Next

/
Thumbnails
Contents