Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 4. (Folytatás az 1. oldalról) mozgalom küldöttsége hangsúlyozta a három fő forradalmi erő közös elkötelezettségét az imperializmus elleni fellépés­ben, a világbéke megőrzésében, az együttműködés elmélyí­tésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris minden erő­vel, amely a békéért, a társadalmi haladásért küzd a mono­poltőke hatalma, az újgyarmatosítás, az imperialista be­avatkozás ellen. II. A Központi Bizottság áttekintette az idei gazdasági mun­ka tapasztalatait, és elfogadta az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy a vállalatok és a szövetkezetek, a dolgozó kollektívák a gaz­dasági élet minden területén eredményes erőfeszítéseket tettek a feladatok megoldásáért. O Az 1980. évi népgazdasági terv teljesítéséről az ed­digi adatok alapján megállapítható: — A népgazdaság a tervben megfogalmazott gazdaság- politikai követelményeknek megfelelően fejlődik. A külke­reskedelmi áruforgalom egyenlege jobb az előirányzottnál. Szervezettebb a végrehajtás. Mind több vállalat és szövet­kezet alkalmazkodik rugalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez. Eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerő-gazdálkodásban, az anyag és energia takarékosabb felhasználásában. Megvalósulnak az életkörülmények javítását szolgáló előirányzatok. — A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb mérték­ben, várhatóan 1 százalékkal nő, felhasználása megfelel a tervezett arányoknak. A belföldi felhasználás csökken. A fo­gyasztás és a felhalmozás aránya a fogyasztás javára mó­dosul. ^ — Az ipari termelés várhatóan az 1979. évi színvonalon marad, és — gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban — ágazatonként és vállalatonként differenciálódik. Az energia- ellátás kiegyensúlyozott, a felhasználás nem haladja meg a tavalyit. — Az építőipari termelés a beruházások mérséklése miatt kis mértékben csökken. Kevesebb új beruházás kez­dődött el, a nagyberuházások kivitelezése a tervezett, vagy annál gyorsabb ütemben halad. A kivitelezés szervezettsége javul, de még elmarad a lehetőségektől. — Az áru- és személyszállítás teljesítménye az igények­kel összhangban valamelyest nő. A közlekedési vállalatok — az energiafelhasználást csökkentve — megoldják fela- dalai kát — A mezőgazdasági termelés növekedése megközelíti a tervezett 5 százalékot Az előirányzottnál több gabona termett. A búza hektáronkénti átlaghozama 4,7 tonna, a ku­koricáé a tervezett körül alakul. Az állatállomány magas szinten stabilizálódik, a takarmányellátás kielégítő. A me­zőgazdaság dolgozói és a termés betakarításában segédkező társadalmi erők elismerésre méltó helytállásról tettek és tesznek tanúságot. — A foglalkoztatottak száma a termelő ágazatokban, főként az iparban és az építőiparban csökken, a nem terme­lő ágazatokban — a szolgáltatások, az egészségügyi, szo­ciális, kulturális ellátás területén — növekszik. A munka termelékenysége kissé emelkedik. — Az életszínvonal a terv szerint alakul. A lakosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal nő, reáljövedelme előrelát­hatóan az előző évi szinten marad. A pénzbeni társadalmi juttatás — a három- és több gyermekesek családi pótlékának emelése és egyéb intézkedések hatására — növekedett. A fogyasztói árak a számítottnak megfelelően emelkednek. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás épül. Elkészül 5500 bölcsődei, 24—25 ezer óvodai hely; 1500 általános is­kolai osztályterem és 4300 gyógyintézeti ágy létesül. — Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bő­vültek. Erősödött, fejlődött együttműködésünk a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal. Szélesedtek gaz­dasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő világ számos or­szágával is. O A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az 1981. évi népgazdasági terv fő célja — a VI. ötéves terv irányelveivel összhangban — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külgazdasági egyensúlynak a to­vábbi javítása, valamint az elért életszínvonal megőrzése, az életkörülmények javítása legyen. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1981. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költség- vetést az országgyűlés elé terjessze: termelés növelésére. Mindebben a nagyüzemek mellett fon­tos szerepük van a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Az élelmiszer-feldolgozásban a gazdaságos termékek arányának növelésével javítani kell-a kivitel jövedelmezőségét. — A szocialista szektorban felhasználható 182 milliárd forintot elsősorban a folyamatban lévő beruházások befe­jezésére kell összpontosítani. Kevés számú, főleg gyorsan üzembe helyezhető és rövid idő alatt megtérülő beruházás indítható. O A termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének növelésével kell megteremteni az életszínvonal meg­őrzésének, az életkörülmények javításának feltételeit. — A lakosság fogyasztása 1,5 százalékkal, az egy főre jutó átlagos reáljövedelem 1 százalékkal, a társadalmi jut­tatások összege 3 százalékkal emelkedik, — 1981 elejétől be kell vezetni és fokozatosan érvénye­síteni kelj a módosított bérbesorolási és tarifarendszert. En­nek alkalmazása a vállalatok eredményeitől függ, és előse­gíti a jó munka anyagi elismerését és ösztönzését. — A terv a nominálbérek átlagosan 4,5—5 százalékos növelését irányozza elő. Az 1980. évi áremelkedések áthúzódó hatására, valamint az 1981. évi árváltozások következtében a fogyasztói árszínvonal 4,5—5 százalékkal emelkedik. — Az életkörülményeket tovább kell javítani. Alapvető követelmény az áruellátás színvonalának fenntartása, a vá­laszték bővítése, a szolgáltatások fejlesztése. Meg kell épí­teni 76—78 ezer lakást. A lakásépítés elősegítése érdekében módosítani kell a lakásépítés pénzügyi feltételeit. Létre kell hozni 1100 általános iskolai tantermet, 3000—3500 bölcső­dei, 12 000 óvodai, 1500 gyógyintézeti és 1000 szociális ott­honi helyet. — A jövő évben megkezdődik a Magyar Állami Opera­ház korszerűsítése, folytatódik a Budavári Palota rekonst­rukciója, befejeződik a Budapesti Nagy Sportcsarnok épí­tése. — A teljes foglalkoztatottság fenntartásával további erőfeszítéseket kell tenni a munkaerő hatékony hasznosí­tására. Az érintett dolgozók és a közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartva kell megvalósítani a felszabaduló munka­erő átcsoportosítását és átképzését. Fokozott figyelmet kell fordítani az első ízben munkát vállaló pályakezdő fiatalok elhelyezkedésére. — A Központi Bizottság a párt XII. kongresszusának határozatából kiindulva szükségesnek tartja, hogy megfe­lelő felkészülés után 1982. január 1-től kezdődjék meg és az év közepéig fejeződjék be az áttérés az ötnapos munka­hétre. Az új munkarend általánosan heti 42 órás — a há­rom műszakos és folyamatosan termelő üzemekben 40—42 órás — a törvényes munkaidő mellett kerüljön alkalmazás­ra oly módon, hogy az ebédidő ne legyen része a munka­időnek. A jelenlegi heti 40 óránál rövidebb munkaidő ne változzék. A három műszakos, folyamatosan termelő üze­mekben a feltételek biztosítása esetén már 1981 közepétől áttérhetnek az ötnapos munkahétre. Az új munkarendre való áttérést a gazdálkodó szervezeteknek, intézményeknek a munkaszervezés javításával, a munkaidő-veszteségek mér­séklésével önerőből kell megoldaniok. A lakosság ellátásá­ban, a szolgáltatásokban az új munkarendre való áttérés zavarokat, fennakadásokat ne okozzon. A mezőgazdasági dolgozók munkarendje, illetve szabadnapjainak száma to­vábbra is a termelés idény jellegéhez igazodik. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az áttérés üteme­zését, előkészítését, feltételeit a szakszervezetek közremű­ködésével a dolgozókkal vitassák meg; az észrevételeket, ja­vaslatokat hasznosítsák. O Az 1981. évi gazdasági feladatainak eredményes megoldása, a külgazdasági egyensúlyi helyzet ja­vítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek a nemzetközi gazdasági kapcsolataink, mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együtt­működés révén. A nem rubel elszámolású külkereskedel­mi forgalom egyensúlyát a behozatal kismértékű növelésé­vel és a kivitel erőteljes fejlesztésével kell elérni. O Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban alakul­janak. A költségvetésből gazdálkodó intézményekben is ér­vényesíteni kell az ésszerű takarékosság követelményeit. O Az 1980 januárjában bevezetett gazdasági szabályo­zók alapjában nem változnak. Következetes érvé­nyesítésük, a teljesítmények és a jövedelmek jobb összhang­jának biztosítása a terv megvalósításának fontos feltétele. Az 1981. évi terv főbb elő­irányzatai az 1980. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás 102.0— 102,5 99,0—99,5 103.0— 103,5 99,0 103.0 101.0 101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 182 mil­liárd forintot lehet fordítani. © A terv céljainak elérése megköveteli, hogy a gaz­dasági előrehaladást nagyobb mértékben segítse a termelés hatékonyságának növelése, szerkezetének átalakí­tása, nemzetközi versenyképességének fokozása. — Az iparban olyan mértékű és összetételű növekedés szükséges, amely a kivitel gazdaságos bővítését, a behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja, és javítja a belföldi kíná­latot. Tovább kell csökkenteni a termelés anyag- és energia- igényét. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelhetik ter­melésüket, dinamikusan fejlődhetnek azok a vállalatok, amelyek e követelményeknek eleget tesznek. — Az építőiparban is javítani kell a termelékenységet, a szervezettséget, csökkenteni a kivitelezési időt. Biztosítani kell az építési kereslet és kínálat jobb összhangját. — A közlekedés áruszállítási teljesítménye a gazdasági növekedés ütemével összhangban bővüljön. A tömegközle­kedés az előző évekhez hasonló mértékben fejlődjék. — A mezőgazdaságban emelkedjenek a hozamok: a rá­fordítások a termelésnél kisebb mértékben nőjenek. A nö­vénytermesztésben az ideit megközelítő gabonatermést kell elérni. Növelni kell a cukorrépa és az olajos magvak ter­melését. A zöldségtermesztésben a kiegyensúlyozott hazai ellátás és a gazdaságos export bővítése a fő feladat. Erő­feszítéseket kell tenni az állattenyésztés fejlesztésére, a hús­O A párt XII. kongresszusának és a hazánk felszaba­dulása 35. évfordulójának tiszteletére kezdemé­nyezett munkaverseny ez év végén fejeződik be. A Központi Bizottság köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik vállalásaik teljesítésével segítik gazdaságpolitikai céljaink elérését, tár­sadalmi feladataink megoldását. Köszönti a testvéri orszá­gok azon dolgozóit, akik munkasikerekkel emlékeztek meg pártunk és népünk életének kiemelkedő jelentőségű esemé­nyeiről A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a szo­cialista munkaverseny — melyben élen járnak a szocialista brigádok — a jövőben is a termelés minőségi tényezőinek kibontakoztatását segítő fontos erőforrása lesz a gazdasági építőmunkának, a társadalmi haladásnak. A Központi Bizottság hangsúlyozza: az 1981. évi terv tel­jesítése jól szolgálja hazánk és népünk érdekeit. A terv si­kere, az ország gazdasági előrehaladása minden magyar ál­lampolgár személyes helytállásán, felelős magatartásán is múlik. A terv céljai kezdeményező, pontos és fegyelmezett munkával elérhetők. A Központi Bizottság felszólítja a pártszervezeteket, a kommunistákat, felkéri a társadalmi szervezeteket és moz­galmakat, hogy járuljanak hozzá a terv végrehajtásához. A Központi Bizottság szervezeti és személyi kérdésekben döntött: — Elhatározta, hogy a Központi Bizottság gazdaságpoli­tikai osztályát, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedé­si osztályát összevonja. Az eddigi két osztály feladatait 1981. január 1-től a gazdaságpolitikai osztály látja el. — Az osztály vezetőjévé a gazdaságpolitikai osztály ed­digi vezetőjét, Ballai László elvtársat nevezte ki. — Kovács Antal elvtársat, a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának eddigi vezetőjét — érdemeinek elismerése mellett — megbízása alól felmen­tette és fontos állami tisztségre javasolja. — A Központi Bizottság tagjai sorába kooptálta Fejti György elvtársat. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el fontos társadalmi és állami funkciók betöltésére. (MTI) fl közélet hírei A budapesti pártbizottság ülése Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága december 3-án ülést tartott. A testület meghallgatta Né­meth Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának tájékoztatá­sát a Központi Bizottság de­cember 2-i üléséről, majd személyi kérdésekben dön­tött. A pártbizottság Méhes La­jost, a Politikai Bizottság tagját érdemeinek elismeré­se mellett — más fontos álla­mi megbízatása miatt — fel­mentette a budapesti pártbi­zottság első titkári tisztségé­ből, pártbizottsági tagságá­ból. A pártbizottság tagjai so­rába választotta dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizottság tagját és megválasztotta a pártbizottság első titkárának. A KISZ Központi Bizottságának ülése A KISZ Központi Bizott­sága december 3-án ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A testület meghallgatta Szűcs Istvánnénak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Űttörők Országos Szövetsége főtit­kárának tájékoztatását az MSZMP KB december 2-i üléséről, majd személyi kér­désekben döntött. A KISZ Központi Bizott­sága dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizottság tagját — az MSZMP Budapesti Bizott­ságának első titkárává tör­tént megválasztása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette a KISZ KB első titkári tisztségéből. A KISZ Központi Bizott­sága tagjai sorába választot­ta Fejti Györgyöt, az MSZMP KB tagját és megválasztotta a KISZ Központi Bizottsága első titkárának. Ülésezett a Varsói Szerződés honvédelmi bizottsága December 1—3. között Bu­karestben tartotta soron kö­vetkező ülését a Varsói Szer­ződés tagállamainak honvé­delmi miniszteri bizottsága. Az ülésen részt vettek a Varsói Szerződés tagállamai­nak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsfőnö­ke. Az ülésen Constantin Ol- teanu vezérőrnagy, a Román Szocialista Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere elnö­költ. A honvédelmi miniszteri bizottság megtárgyalta az egyesített fegyveres erők te­vékenységének időszerű kér­déseit és megfelelő határoza­tokat hozott. Az ülés tárgyszerű légkör­ben, a barátság és a kölcsö­nös megértés szellemében folyt le. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára, az államtanács elnöke szerdán fogadta a Varsói Szerződés tagállamai honvé­delmi minisztereit. A talál­kozó meleg, baráti légkörben zajlott le. Szerdán délután Bukarest­ből hazaérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és kí­sérete. (MTI) Nicaraguái párt- és kormány­küldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács meghí­vására hivatalos, baráti láto­gatásra szerdán hazánkba ér­kezett a Nicaraguái Köztár­saság párt- és kormánykül­döttsége Jaime Wheelock Ro­mán, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetősége Politikai Bizottsá­gának tagja, mezőgazdasági miniszter vezetésével. A kül­döttség tagjai: Alvaro Guz­mán külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Luis Fiallos iparügyi miniszterhelyettes, Hazel Vaughn, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front pártszervezési osztályának ve­zetője, Lourdes Ulloa, a San­dinista Nemzeti Felszabadítá­si Front külügyi osztályának alosztályvezetője és Ricardo Wheelock Román nagykövet. Jaime Wheelock Román délután a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának székházában megkezdődtek a hivatalos magyar—nicaraguai tárgyalá­sok. A magyar tárgyaló cso­portot Óvári Miklós vezeti; tagjai: Veress Péter, Berecz János, Katona István és Hoós János. A nicaraguai tárgyaló csoport vezetője Jaime Whee­lock Román; tagjai: Alvaro Guzmán, Hazel Vaughan és Ricardo Wheelock Román. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson áttekintették a nemzetközi élet időszerű kér­déseit, különös tekintettel a Karib-térség helyzetére. A fe­lek tájékoztatták egymást Magyarország és Nicaragua helyzetéről, az országépítés eddigi tapasztalatairól. Esz­mecserét folytattak az MSZMP és a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Púja Frigyes hazaérkezett Belgráditól Púja Frigyes külügyminisz­ter belgrádi látogatásáról köz-« leményt adtak ki. Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Joszip Vrhovecnek, a Jugo­szláv Szocialista Köztársaság külügyi titkárának meghívá­sára 1980. december 2-án és 3-án hivatalos, baráti látoga­tást tett Jugoszláviában. A magyar külügyminisztert belgrádi tartózkodása során fogadta Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság államelnök­ségének és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagja és Veszelin Gyurano- vics, a szövetségi végrehajtó tanács elnöke. Púja Frigyes külügyminisz­ter és Joszip Vrhovec szövet- _ ségi külügyi titkár áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatokat és véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kér­désekről. Szerdán hazaérkezett Bu­dapestre Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Fogadásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Zlatan Kikic, a buda­pesti jugoszláv nagykövetség ideiglenes ügyvivője.

Next

/
Thumbnails
Contents