Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

VÁLTOZÓ ÉLETÜNK Áz alkotó gyermek Másképpen lakni Saját diszkóklubjuk van a nyíregyházi Damjanich utca egyik házgyári épületében lakó fiataloknak. Mikuláskor ide kopogtatott be a lépcsőház gyermekeinek Télapója is. De nem kell a folyosón ácsorogni akkor sem, ha a lakók kö­zösen akarnak valamit megbeszélni — a gyerekek és ti­nédzserek ilyenkor átadják klubjukat a szülőknek. Össze­fogással az egyik közös helyiséget rendezték be újszerűén abban a házban, amelyet tavasszal vettek birtokba a lakók. Nagy értékű, OTP-lakások vannak ebben a lépcsőházban, a város legújabb lakótelepének szélén. Ide sokan már nem első lakásukba költöztek. Lakótelep — hallom a hi­vatalos megnevezést. De mi­közben családtól családhoz igyekszünk, az jár az eszem­ben, hogy itt olyasmit tapasz­talok, amit lakótelepről hiá­nyolunk. Az emberek ismerik egymást, hajlandók összefog­ni, a szokásosnál többen men­nek az első hívó szóra a nép­front, a lakóbizottság rendez­vényeire. Sánta Antalék a kis közös­ség képviselői. A férj a la­kóbizottságban tevékenyke­dik, a feleség a Xl/a. körzeti népfrontbizottság tagja. — Mi családi tervek miatt vágtunk bele a nagy vásár­lásba — mondja a feleség. — Ez a lakás 79 négyzetméteres, 3 és fél szobás, 770 ezer fo­rint az ára. Korábban egy jó­val kisebb kétszobás laká­sunk volt. Azt eladtuk, és az árából fizettük az induló ösz- szeget. A nagy lakás pedig azért kell, mert Bulgáriában tanul egyetemen a fiúnk, s ottani feleséggel tér haza ta­vasszal. Nekik önálló lakás­ra sokáig nem lett volna ki­látásuk, ezért döntött a csa­ládi tanács ilyen megoldás mellett. Az új lakás otthont ad a fiataloknak is. Tizenhét évvel áz első la­kásvásárlás után költöztek új lakásba Sántáék, van tehát összehasonlítási alap: mi a különbség a két évtized la­kásépítésében, komfortjá­ban? — A lakás beosztása na­gyon tetszik, mondhatnám, hogy ebben már van fantázia is — summáz a háziasszony. — Minden szoba külön bejá­ratú, nem kis sufni az elő­szoba és végre konyhamére­tű a konyha, ami nekem na­gyon lényeges, mert imádok főzni. IJe nincs kamra (ezt beépített szekrény helyettesí­ti), ezért aztán minden zöld­ség, gyümölcs megfonnyad. Ha engem megkérdeznének, én még egy kicsit kedveznék a' háziasszonyoknak, annál is inkább, mert nemsokára min­den szombat szabad lesz, az étterem drága, tehát még többet használjuk majd a konyhát... — Mennyire fontos mai építkezésünkben a lakótelepi lakás? — kérdeztem Király Bélától, a megyei tanács fő­előadójától. — Jellemzők csak a hosz- szabb távon számított me­gyei adatok lehetnek, de a városokban a telepszerű, többszintes építkezés aránya mindenütt magas — mondta. — A megye második tizenöt éves lakásépítési programjá­ban, a három ötéves tervidő­szak alatt 60 ezer lakás fel­építésére gondolunk 1975 és 1990 között. Az elfogadott irányelvek szerint a telep­szerű, többszintes lakások aránya a városokban és a vá­rossá fejlesztendő települé­seken 65—70, megyei átlag­ban pedig 40 százalékos. Az arány az egyes ötéves tervek­ben is eltérő: fokozatosan emelkedik a telepszerű ré­szesedése. Azt is tervezzük, hogy az ilyen lakások 85 szá­zalékát korszerű technológiá­val építjük meg, s ennek alapját a házgyári paneles építési mód adja. A szakember különböző előnyöket sorol fel, amelyek indokolják ezeket az arányo­kat. Először is: a technológia gyors. A házgyári termékek alkalmazása magas fokú la­káskultúrát eredményez, mert felszereltsége a mindenkori legkorszerűbb. Sántáéknál már szóba ke­rült a nagyobb konyha, a fe­leséggel hazavárt fiú. Ezzel kapcsolatban a megyei tanács főelőadója elmondta: már a tervezés stádiumában is gon­dolnak ilyenre. A telepszerű többszintes lakásberuházások műszaki előkészítése, a kö­zéptávú tervezés során külö­nös gondot kell fordítani a több generáció együttélésére is alkalmas, több félszobát tartalmazó lakástípusok kivá­lasztására és megvalósításá­ra. Az állami lakásépítések­nél például az átlagos lakás­alapterületet 53-ról 56—58 négyzetméterre szeretnék nö­velni. A közelmúltban megjelent központi intézkedések köny- nyítik a cseréket, hiszen pél­dául Nyíregyházán a külön­böző lakástípusok névjegy­zékeiben szereplők egyhar- madának gondját lakáscseré­vel is meg lehetne oldani. Beke Lászlóik friss beköl­tözők, de távlatban szeretné­nek majd nagyobb lakást a mostani másfél szobás he­lyett. Számukra tehát a köz­ponti elképzelések kedvezőek. Most nagyon elégedettek az. új lakással, igényüket még sokáig kielégíti. — Hároméves házasok- va­gyunk, s ezt a lakást az ifjú­sági takarékbetétünk alapján vásároltuk, többféle kedvez­ményes kölcsönnel — mondja a fiatalasszony, aki a beköl­tözés után visszament dolgoz­ni, kétéves kisfiúkat bölcső­débe adták. — Nagyon sokat jelent az új lakás: korábban Tárcáiról jártunk be napon­ta a nyíregyházi Mezőgéphez, aztán a Bujtoson laktunk 1500 forintos albérletben. Most 500 forint a részletünk, mert fiatal házasokként ötéves kedvezményt kaptunk, s ha ez lejár, 800 forint lesz majd a törlesztés. Bekéék azt a módszert vá­lasztották, hogy megvették a legszükségesebb berendezé­seket, s most a családi kasz- szától függően egy-egy igé­nyesebb darabbal gazdagít­ják otthonukat. A két szobát mindenképpen szükségesnek tartják, a kisgyermeknek kell a nyugalom. A lakásban azért zajlik az élet: bőven van házi munka, a mérnök férj pedig tanul. Esetenként szólja ke­rül, hogy milyen is lenne most szerintük egy ideális lakás, szívesen beszélgetnek lakótársaikkal is ilyesmiről. A 240 centi széles „félszo­bába” csak a modern kisbú­tor fér be. Pedig sokan szí­vesen hoznák magukkal a jó állapotban lévő „belakott” bútorokat. Nem győzik di­csérni ■ a lakótelep átadása idején ott tartott lakberende­zési tanácsadást — sokan kaptak jó ötleteket, hiszen nem mindenki ismeri a gya­korlatból a tapétát, a nagy­mintás, színes függönyöket, az elemes bútorokat. És különö­sen a fiatalok körében nagy téma a háztartás gépesítése. Hűtőgép, porszívó, rádió, tévé szinte minden családban van, de például a házi munkát valóban megkönnyítő auto­mata mosógépre csak keve­seknek jut a beköltözéskor. • — Nagyon sok mindentől függ, hogy végül is milyen lesz egy lakás — mondja Kulcsár Attila mérnök a NYÍRTERV-nél, maga is sok lakás tervezője. — Lakás- nagyság, beosztás, felszerelt­ség — ezek a legfontosabbak. Ez az esetek többségében már a megrendelésnél eldől. Normatívák és pénz köti el­sősorban a tervező kezét. Tudjuk, hogy például az el­múlt tíz-tizenöt évben is so­kat változott az életmód, má­sok a szokások. Nekünk, ter­vezőknek is öröm, hogy meg­értek a feltételek a nagyobb konyhák, a lakó előterek, ét­kező előterek építésére, ame­lyek ma már egyre inkább „beférnek” a lakásokba. Ezek a helyek a család együttes tartózkodására szolgálnak, s velük párhuzamosan meg­szaporodott a félszobák szá­ma is, ahová pedig a család egy-egy tagja elhúzódhat, hogy a maga ízlése szerint berendezett kis helyiségben önálló életét szervezhesse, mások zavarása nélkül. A la­kások ilyen kialakítását már az egyes pályázatokon is dí­jazzák, s egyre jobb, ötlet- gazdagabb lakásalaprajzokat láthatunk. Kulcsár Attila ismeri a la­kók véleményét is. Mondja: van, aki szívesen fog tollat, hogy megossza gondjait a ter­vezőkkel. A legtöbben ponto­sabb építőipari munkát, igé­nyesebb anyagok felhaszná­lását kérik. Kakuk Ferencéknél is ez az első téma. A férj szakma­beli : a lakásszerviznél par­kettás: az új lakáson is lát­szik, hogy sok mindent utó­lag egészített ki, szépített meg. A feleség pedagógus. — Minőségi cserével jöt­tünk ide, régebben is OTP- lakásunk volt, de fiunkkal és kislányunkkal már kicsinek bizonyult a kétszobás lakás; nekünk kapóra jött az új le­hetőség — mondja a fele­ség. — Nagyon kritikusan néztük az új lakást. Sajnos, nem elég jól szigetelték az ablakokat, beázik a lépcső­ház. A befejező munkáknál, ahol finom kézre, jó ízlésre lenne szükség, talán túlságo­san is „szériában” dolgoznak ai építők. — Ha tőlünk, vagy általá­ban a lakóktól megkérdez­ték volna, mit javaslunk, fel­tétlenül a" differenciálást ajánlanánk a tervező, kivite­lező figyelmébe — folytatja a férj. — A legolcsóbb padló­szőnyeget, a leggyengébb minőségű tapétát, szerelvényt építik be, holott egy 780 ezer forintos OTP-lakásnál há­rom-ötezer forint már nem volna észrevehető, a lakás megjelenése viszont összeha­sonlíthatatlanul jobb lenne. Lakótelepi, másodszori honfoglalókkal beszélgettünk, akik módszeresen készültek az igényeiknek megfelelő laká­sok megszerzésére. Ez adta a legfőbb közös témát, S az újra­kezdés igényelte, hogy az első héttől kezdve jó kapcsolato­kat alakítsanak ki, hiszen mindenkinek volt már tapaszta­lata lakóközösségben. Itt eddig bebizonyosodott: összefogás­sal jobb lehet a helyi közérzet, lakótelepen sem törvény- szerű, hogy az összkomfort elvágja a kapcsolatokat. Marik Sándor Nyíregyházi bábos óvodások országos sikere A IV. bábjátékos bemuta­tó színpad, animációs film­szemle és szakmai tanácsko­zás központi témája volt az alkotó gyermek a november végén Salgótarjánban tartott nemzetközi rendezvényen. A Magyar Televízió, a Pannó­nia Filmstúdió és a Magyar Diafilmgyártó Vállalat mu­tatta be a gyerekeknek szóló filmjeit. Részt vett 6 bábcso­port az országból és közöt­tük örömmel üdvözölhettük a nyíregyházi 4. sz. óvoda gyermekeit, akik nagy siker­rel mutatkoztak be a nagy létszámú szakmai közönség előtt. A film-, dia- és bábos bemutatókat éjszakába nyú­ló viták követték. A szak­emberek keresték a megol­dást a gyerekek alkotó tu­lajdonságainak továbbfej­lesztésére, a különböző mű­vészeteken keresztül. Különösen nagy vitát vál­tott ki az óvodai csoportok bemutatója és egyáltalában az a tény, hogy szüksége van-e az óvodás gyermekek­nek a produkció bemutatása által elért sikerélményre, s nem elég-e annak a betanu­lása során a játékban átélt öröm? Szükséges-e, hogy a gyerek játsszon gyereknek, vagy felnőttnek? Maradjon-e az óvodai csoport az óvodai foglalkoztató szobákban, vagy merjük nyilvánosság előtt is játszatni őket? A vi­tához óvodapedagógusok, pszichológusok, óvónőképző intézetek tanárai, a televízió gyermekosztályának rende­zői, a Pannónia Filmstúdió bábfilmrendezői szóltak hoz­zá. Imre István bábfilmrende­ző (Pannónia Filmstúdió) például elmondta: 20 éve várt erre a csodára, ami most az óvodások bemutató­jában megjelent, A gyerek nemcsak saját, de a mások örömére is játszott esztéti­kus óvodai játszósarkot idé­ző kellékek között, az óvodás gyerek életkori sajátosságai­nak megfelelő gyermekverse­ket és dalokat. Ez az óvodai bábos foglalkozási forma példamutató és követendő. Debreceni Tibor a Népmű­velési Intézet báb- és szín­játszó osztályának vezetője szerint: amit a nyíregyházi óvodások csináltak, az való­ban gyönyörű, de nem tar­totta követendő példának. Indoklása szerint ezek az óvodások csak 1—2 éves tervszerű, folyamatos bábos foglalkozások után juthatnak el ilyen szintig. Ajánlotta a vita további folytatását Nyíregyházán, ahol nagy ha­gyományai vannak az óvodai bábozásnak, és a Nyíregyhá­zán bevált módszerek orszá­gos terjesztését is javasolta. A Szabolcs megyei óvodai módszertani műhely foglal­koztatásainak országos ki- terjesztése mellett foglalt ál­lást több szakember. A te­levízió gyermekosztályának képviselője felajánlotta a tévé segítségét ennek az egyedülálló -kísérletnek az országos méretű népszerűsí­tésére Az óvodai bábjátszás vitája december 18—19-én Nyíregyházán folytatódott abban a reményben, hogy a kísérlet Szabolcsból indul, nemcsak országos, hanem az eddigi hagyományokat te­kintve a szomszédos orszá­gokban való terjesztésre is. sa .a&uov itöubnaí Zßcmßii Bárdi Margit MMK-főelőadó Selma Lagerlöf és Nyíregyháza Több mint fél százada a nyíregyházi felső­kereskedelmi iskola női tanfolyamának Jó­kai önképző köre a Nobel-díjas svéd írónő, a 70 éves Selma Lagerlöf tiszteletére ünnepsé­get rendezett. Ebből az alkalomból a növen­dékek egy művészi kivitelű emléklappal ked­veskedtek a matrónának, melyet Leffler Bé­la, egykori nyíregyházi tanár, akkor követ- ségi sajtóattasé juttatott el a marbackai kú­riába. Hosszú hetek múlva megérkezett az első válasz Leffler Bélától, aki elküldte a Nya Dagligt Allehanda nagy stockholmi lap egyik példányát. Ébben a számban egy cikk és az emléklap jól sikerült reprodukciója hirdette a nyíregyházi kereskedelmista lányok rajon­gását a svéd írónő (egykor szintén pedagó­gus) iránt. Később magától Lagerlöftől saját kezűleg írt svéd és magyar nyelvű levél érkezett, ezt küldte el szabolcsi ifjú olvasóinak. A levél szövege a következő: „Kedves fiatal barátnőimnek, Nyíregyhá­zán. Az a kiválóan szép emléklap, melyet ne­kem küldeni szívesek voltatok, igazán nagy örömet okozott, mert azt bizonyította, hogy igazi jó barátaim vannak a Ti messzi orszá­gotokban, amiért is kérem, fogadjátok azért őszinte és meleg köszönetemet. Marbacka, 1929. május 18-án. Selma Lagerlöf.” Csatolt még néhány fényképet is, melye­ken látható a magányos írónő marbackai kú­riája is. A korabeli megyei lap ezt így idézi: „Duplatetős, oszlopos udvarán Lagerlöf Zelma otthona egy pázsitos, lombos parkban, nagy erkéllyel, fehér lépcsőkkel és nevető ab­lakokkal. Ez a ház a Lágerlöf-regények szép­séges udvarháza és szinte látjuk kihajolni ablakaiból Sinclaire Mariannet, az Ekeby-i bálkirálynőt, a kevély Stjarnhök Annát és a szegény kis papkisasszonyt, Maja Lizát, aki­nek nyakát átöleli Csöppség, a rajongó kis szolgáló és úgy kémlelnek ki az országúira, ahol már jönni kell az édesszavú vőlegény­nek, Liljecronának...” Lagerlöf kezeírását Leffler Béla a követ­kező levéllel küldte el az önképző körnek: „Mélyen tisztelt kedves Elnökség! Engedjék meg, hogy csak most köszönjem meg az annyira kedves sorokat, melyek ne­kem őszinte örömet okoztak. Hogy eddig nem válaszoltam, annak egyetlen fő oka volt, hogy egyúttal jelenteni is akartam, hogy megtisz­telő megbízásuknak eleget tettem és dr. Sel­ma Lagerlöf írónőnek a művészi kivitelű emléklapot eljuttattam. A nagy írónőt betegsége akadályozta meg abban, hogy előbb köszönje meg az önök szép megemlékezését és csak a napokban kaptam tőle meleg hangú levelet, melyben arra kér, hogy továbbítsam köszönetét és egyúttal fordítsam le levelét magyarra. Amidőn a világ legnagyobb írónőjének sa­ját kezű sorait, valamint fényképeit önök­nek megküldöm, arra kérem Önöket, hogy ápolják lelkűkben azt a nemes és tiszta tü­zet, melyet Selma Lagerlöf írásai ott feléb­resztettek. Őszintén köszönöm, hogy engem bíztak meg lelkes honleányi üdvözletük tolmácso­lásával és ezt a megbízást mindenkor kedves, szép emlékeim közé fogom számítani. Amint legújabb két Lagerlöf-fordításom — A Halál kocsisa és Sköld Anna, a dalarnai lány meg­jelenik, el fogom küldetni a kiadóm útján annak a buzgó önképző körnek, amely oly szeretettel ápolja Magyarországon a Lager- löf-kultuszt. A nyíregyházi derék magyar lá­nyok hódoló tiszteletének szép megnyilvánu­lását az ezüsthajú, szelíd írónő sem fogja el­felejteni. Jövő pályájukon szép előmenetelt kívánva maradok szíves honi üdvözléssel mindig készséges hívük Leffler Béla.” A levél a svéd—magyar kapcsolatok egyik érdekes dokumentuma. Az írónő talán nem is hallott volna Nyíregyházáról, ha Leffler Béla nem vállal önzetlen közvetítő szerepet. Nem célunk most Leffler írói, műfordítói munkásságát részletesen elemezni, azt vi­szont elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk közölni, hogy 1887. október 28-án született Nyíregyházán. 1919-ben Stockholmba ment, és élete végéig (1936. nov. 8.) az ottani ma­gyar követség sajtóattaséja volt. Nyíregyhá­zán 1912-ben adták ki Petőfi Svédországban című könyvét. Magyar irodalmi antológiát adott ki Ungersk lyrik i svensk översätting címen 1922-ben, 1924-ben pedig Vngern i kultur och história címen írt könyvet. Le­fordította többek között Lagerlöf és Strind­berg több munkáját, több magyar író köny­vét pedig svéd nyelvre. Legjelentősebb mű­fordítása Madách: Az ember tragédiája (1936). Sokszor járt szülőföldjén, a hazaiak­kal rendszeresen tartotta a kapcsolatot. Élet­műve lényegében még feltárásra és feldolgo­zásra vár. Nyéki Károly KM vasärnapi melléklet 1980. december 21. Részletek a nyíregyházi csoport bemutatójából. (László Gyula felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents