Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 4. Bébiétel lesz belőle REFLEKTORFÉNYBEN: A REFLEKTOR 99 Vakon“ a halálba? Sokan félnek sötétben gép­járművel közlekedni, mások pedig éppen akkor szeretnek, mert gyérebb a forgalom, s gyorsabban lehet célhoz érni. Ez utóbbiak többsége azon­ban nem számol a leselkedő veszélyek tömegével, vagy nem veszi azokat komolyan. Ez volt az okozója a sötét­ben bekövetkezett halálos és súlyos kimenetelű balesetek többségének ez évben is me­gyénkben. Fő ok a reflekto­rok helytelen használata. Az egymással szemben haladó gépjárművek vezetői udva­riasan tompítanak fényt, de az egyidejű sebességcsökken­tésre csak kevesen gondolnak. Ennek következménye aztán az, hogy a velük egyező irányban és oldalon haladó gyalogosokat, vagy más lassú járművet utolérve elütik. A kivilágítatlan ZIL Így volt ez akkor is, ami­kor í. G. személygépkocsijá­val kb. 80 kilométeres sebes­séggel haladt, s a szemben jövő forgalom miatt jó előre tompította reflektorát, de se­bességét semmivel sem csök­kentette. Lámpája csupán 30—35 méterre világította meg az utat, így gyakorlati­lag „vakon” vezetett. Ennek megfelelően a látótávolság határán, a féktávolságon jó­val belül észlelhette a kivi- lágítatlanul haladó kerékpá­rost és halálra gázolta. Ugyanez okból rohant bele az út szélén elvontatásra vá­ró kivilágítatlan ZIL teher­gépkocsiba a J. I. által veze­tett személygépkocsi is, aki utasával együtt életét vesz­tette. Megszívlelendő tanács: ne kérjük kilométerekkel koráb­ban a szembejövő jármű ve­zetőjétől a fénytömpítást. Nem igaz, hogy reflektoruk már ekkor vakítana. Az vi­szont igaz, hogy a felkért jár­művezetők többsége a fény­tompítással egy időben se­bességét nem csökkenti. Te­hát „vakon” vezet, s rohan velünk együtt az ismeretlen veszély felé. Elég tehát, ha csak egymástól 3—400 méter­re kerül sor a fénytompítás­ra, de ekkor már igazán a sebességcsökkentés kíséreté­ben. Az így bevilágított rö- videbb távolságon belül már minimálisra zsugorodik a baleseti veszély még akkor is, ha a sebesség csökkentése nem érné el a szükségeset. el. Sajnos hasonló balesete­ket a belföldiek is sűrűn kö­vetnek el. Á látótávolság Tanítani és megtanulni kel­lene ezért, hogy az előzési oldalra, illetőleg sávba húzó­dás után az előzést végző jármű vezetője reflektorra kapcsoljon át, így a sebessé­géhez tartozó látótávolságot biztosítja magának, s látni fogja az előtte haladókat. Hasznos lenne, ha minden gépjárművezető tudná: ho­gyan kell sötétben helyesen vezetni. Addig, amíg a tan­anyagból ez hiányzik, addig az ezzel kapcsolatos bizton­ság is hiányozni fog. Míg technikailag nem megoldott az úgynevezett ,yvakvezetés” közúti ellenőrzése, addig azoktól, akik eddig sem tö­rődtek még saját biztonsá­gukkal sem, a jövőben sem várható más, mint a „vak­vezetés” és annak összes kö­vetkezménye. Amikor a Sza- bolcs-Szatmár megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács min­denre kiterjedő vizsgálata és tanulmánya megállapította a hasonló természetű balesetek nagy arányát, célul tűzte ki azok csökkentését is. E fel­adat halaszthatatlan és na­gyon is elérhető, ha az oda vezető út társadalmi építése, nem pedig a tennivalók la­tolgatása kerül előtérbe. Dr. Demeter Ferenc, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi tagja, közlekedési bíró Hí legyen előzésnél? Helyénvaló az a kívánalom is, hogy a követő jármű tom­pított reflektort használjon az előtte haladó jármű vezetője zavarásának elkerülése vé­gett. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy az előzés vég­rehajtásánál is ez a szempont az irányadó. Való az, hogy a tompított reflektorral előző jármű ugyan nem zavarja az előzendő jármű vezetőjét, de nem is látja be az előzendő jármű előtti útszakaszt. Így azt sem, hogy nem halad-e szemben gyalogos, kivilágí­tatlan kerékpáros vagy lófo­gatú jármű, de azt sem, hogy az előzendő jármű előtt nem haladnak-e ugyanezek. Egyet­len következménye lehet en­nek csak, éspedig a gázolás. Egyik külföldi állampolgár megyénkben nagy sebesség­gel és tompított reflektorral előzött egy másik személy- gépkocsit. Csak akkor kap­csolt reflektorra, amikor már az előzés befejezési szakaszá­ban volt és jobbra húzódott. Ekkor tűnt fel az előzött jár­mű előtt egy kerékpárját toló személy, akit olyan lendület­tel ütött el, hogy lábai szin­te lenyíródva repültek messze HÁROM NYELVEN „BESZÉL" SzámitóBéppel az árvíz ellen Ötvenhatezer adatfajtát tud tárolni Az igazgatóság szervezési és számítástechnikai osztá­lyának csoportvezetője Ha­lász Ferenc: — Az ország vízügyi igaz­gatóságai közül Baján, Bu­dapesten és itt, Nyíregyhá­zán találhatunk számító­gépet. Mellette kimondottan három csoport, a programo­zó, (ennek a vezetője Halász Ferenc), az üzemeltetési és szervezési csoport tevékeny­kedik. Most még elsősorban számítástechnikai -feladato­kat végzünk vele, de később előtérbe kerül majd az ár­vizek elleni védekezés ösz- szehangolása, segítése. — Tudományos és műsza­ki számításokat végez a gép a vízgazdálkodás területén — mondja Bán Bertalan osztályvezető. — Most készül a termelésirányítás progra­mozása, valamint az anyag- gazdálkodás, a hitelek, költ­ségek feldolgozása. De vál­lalunk munkát más vállala­tok, gyárak megbízásából is, nemrég például a Nyíregy­házi Konzervgyár úgyneve­zett borsóprogramját készí­tettük el. Ennek alapján folyt a termelés és a felvá­sárlás szervezése, zökkenők nélkül. Az igazgatóság területén négy helyen — Garbóknál a Túron, Ágerdőmajornál a Krasznán, Tunyogmatolcs- nál és Csengéméi pedig a Szamoson — épül mérőállo­más, ahol a berendezések a vízállást, a csapadékot, a víz és a levegő hőmérsék­letét regisztrálják majd. Ezek közül különösen a csengeri lesz komoly beruházás, ahol a Szamos vízminőségét mérő berendezéseket is munkába állítanak. A négy állomás — amik­nek a száma a tervek szerint még tizennyolccal fog gyara­podni, — várhatóan 1982-re készül el, s a nyíregyházi számítógéphez csatlakozik majd. (Ilyen állomások egyébként az országban csak a főváros környékén működ­nek.) A mérőállomások munká­ját a számítógép fogja szer­vezni, ami automatikusan kapja a pillanatnyi eredmé­nyeket a Túr, a Kraszna és a Szamos térségéből. Ennek különösen az árvizek idején lesz nagy jelentősége, hiszen a védekezést irányító szak­embereknek rengeteg infor­mációra van ilyenkor szük­sége, amit a géptől folyama­tosan beszerezhetnek majd. A gépbe be lehet táplálni a külföldről kapott adatokat is, így az nemcsak a pilla­natnyi helyzetről, hanem a várható eseményekről is tá­jékoztatja a szakembereket. Még nincs pontos dátum, de várhatóan a következő ötéves tervidőszakban mete­orológiai radart építenek Szabolcs-Szatmárban, az el­képzelések szerint Napkor határában. Ilyen objektum egyébként csak egy műkö­dik az országban,- a szabol­csi állomással egy időben Gyula környékén terveznek még hasonlót. A meteoroló­giai radar is jelentős segít­séget ad majd a vízügyi szak­embereknek, hiszen a számí­tógéppel együttműködve az a csapadékinformációt fel­dolgozva az árvízi védeke­zést irányítók munkáját fog­ja könnyíteni. S még néhány szót a szá­mítógépről. Aki bemutatja Bodnár János, a szervezési osztály üzemeltetési csoport- vezetője: — Három nyelven „beszé­lünk” vele, legtöbbször, a FORTRAN—IV. nevűvel érintkezünk. Egyébként a memóriaegysége 56 kilobites. (Vagyis 56 ezer adatfajtát tud tárolni.) — Gyakran fordul elő üzemzavar? — Nagyon ritkán. Jellem­ző a gép „intelligenciájára”, ha valami- gond van vele, jel­zi, merre keressük a hibát. Balogh Géza Orgona­muzsika örvendetes dolog, hogy me­gyénkben és Nyíregyházán mind több helyen alakult ki a művé­szet, zenekultúrát ápoló és to­vábbfejlesztő hagyomány. Ilyenek a nyírbátori műemlék templom­ban évről évre megrendezett, külföldön is ismert oratórikus hangverseny a nyírbátori zenei napokon, a nyíregyházi karácso­nyi koncert tömegeket mozgató hagyománya s a nyíregyházi mű­emlék jellegű evangélikus temp­lomban az orgonakoncertek min­den hónap első hétfőjén este 7 órakor. A kitűnő hangú orgonán olyan művészek játszottak, mint Koloss István, Trajtler Gábor, Peskó György orgonaművészek, vagy Kistétényi Melinda, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola művésztanára. Műsorukon az orgonairodalom legkiválóbb alkotásai szerepeltek, mint Bach, Buxtehude, Cézár Franck, Hummel, Reger, Fresco- baldi, Brahms, Liszt, Gárdonyi, Kodály-művek stb. A legutóbbi hangversenyen Karasszon Dezső orgonaművészen kívül a külföl­dön járt híres debreceni Kántus is közreműködött Palestrina, Christoph Stoltzenberg, Gárdo­nyi, Kodály kőrusművekkel, Ber- kesi Sándor vezényletével. Vikár Sándor Gátlástalan garázdák Ok nélkül ütöttek A neve: számítógép. Típusa: TPA—80. Súlya: úgy 2—í mázsa. Életkora: másfél év. Értéke a kapcsolódó berende­zésekkel együtt 10—11 millió forint. Gazdája a Felsö-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság. Alkalmazásának lehetőségei szinte korlátlanok. Politizáló középiskolások A napokban kezdődött el a felkészülés a középiskolákban a „Ki tud többet a Szovjet­unióról?” vetélkedősorozatra. Az évről évre nagy érdeklő­dést kiváltó veresnyfelhívás nyomán eddig szép megyei sikerek születtek. Az idén a Művelődési Mi­nisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, a lapki­adó vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszu­sa, a KISZ X. kongresszusa és Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója tiszteletére az­zal a céllal hirdették meg a vetélkedőt, hogy a fiatalok jobban megismerjék a Szov­jetunió életét, tovább erősöd­jék a magyar—szovjet barát­ság. A vetélkedősorozatban a gimnazisták, szakközépiskolá­sok külön csoportban verse­nyeznek a szakmunkásta­nulóktól. Négy-négy fős csa­patok nevezhetnek be azok­ból a középfokú oktatási in­tézményekből, ahol osztályon­ként legalább egy-egy csapat részt vesz az iskolai házi ve­télkedőn. Az iskolákat a to­vábbi fordulókon csak egy csapat képviseli. Minden megyéből egy szak­munkástanuló és két középis­kolás csapat jut az országos területi döntőbe. A nyolc or­szágos területi döntőből ösz- szesen tizenhat csapat jut to­vább' két országos döntőbe. Innen a két-két legjobb vesz részt a televíziós vetélkedőn jövő év áprilisában. A vetélkedő törzsanyaga a gimnáziumok és a szakközép- iskolák, valamint a szakmun­kásképző intézetek kijelölt irodalmi, történelmi tananya­gaiból és a Szovjetunió folyó­irat ez évi számaiban meg­jelent cikkekből áll össze. A győztes csapatokra vonzó is­kolai és egyéni díjak várnak. A két első díjként a győzte­sek háromszobás, teljesen be­rendezett faházat nyerhetnek háromévi használattal a ba- latonberényi Gorkij-üdülőte- lepen. A két harmincötezer forintos második díjat és a két huszonötezer forintos harma­dik díjat a nyertes iskolák csak ifjúságpolitikai célra használhatják fel. A két or­szágos döntőn részt vevő ti­zenhat csapatból mindkét cso­portban az első négy helye­zett a Szovjetunióba utazik. Bár az eredetileg kiírt je­lentkezési határidő már le­járt, de a legfrissebben ka­pott tájékoztatás szerint még az év végéig az osztályok be­küldhetik a nevezési lapjai­kat. Ritkán fordul elő — szeren­csére — olyan gátlástalanul és brutálisan elkövetett bűn- cselekmény, amelyben a kö­zelmúltban hirdetett ítéletet a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa. 1980. augusztus 8-án este Bódi Ernő és a büntetett elő­életű Gerák László együtte­sen tértek be a kemecsei ital­boltba. A nyitvatartási idő le­járta után az italboltvezető zárórát rendelt el. Emiatt szó­váltás keletkezett közöttük és Bódiék megfenyegették az italbolt vezetőjét. A vitatko­zás után elhagyták az italbol­tot, de a garázda magatartá­sukkal nem hagytak fel; Eb­ben az időben igyekezett ha­zafelé a két Molnár testvér, Mihály és Gyula. Ütjük az italbolt előtt vezetett el. Ek­kor Gerák László minden ok nélkül ököllel arcul ütötte Molnár Gyulát, Bódi Ernő pe­dig egy kést elővéve kénysze­rítette azonnali menekülésre. Ezt követően Molnár Mi­hályt ütötte le Gerák László, majd a lábánál fogva felemel­te őt és fejjel lefelé megpör­gette a levegőben, aztán le­dobta a földre. Közben mind a ketten összerúgdosták a sér­tettet. Ezután Bódi Ernő a magatehetetlen Molnár Mi- hálytól elvette a zsebkését és 360 forintját. Molnár Mihály arccsontja és a járomívcsont- ja eltört. A brutálisan elkövetett bűn- cselekmény után mindkét vádlott előzetes letartóztatás­ban várta az ítéletet. A járás- bíróság Bódi Ernőt garázda­ság, súlyos testi sértés és ki­fosztás bűntettében, míg Ge­rák Lászlót garázdaságban és súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek. Ezért a járásbí­róság Bódi Ernőt 4 évi, Ge­rák Lászlót 3 évi szabadság- vesztésre ítélte, 4, illetve 3 évi időtartamra eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától és a mértéktelen italozásuk miatt elrendelte mindkét vádlott kényszergyógyítását. Az ügyész az ítéletet tudo­másul vette, a vádlottak eny­hítésért fellebbeztek. Dr. Király Gyula ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents