Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-04 / 284. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 4. Bébiétel lesz belőle REFLEKTORFÉNYBEN: A REFLEKTOR 99 Vakon“ a halálba? Sokan félnek sötétben gépjárművel közlekedni, mások pedig éppen akkor szeretnek, mert gyérebb a forgalom, s gyorsabban lehet célhoz érni. Ez utóbbiak többsége azonban nem számol a leselkedő veszélyek tömegével, vagy nem veszi azokat komolyan. Ez volt az okozója a sötétben bekövetkezett halálos és súlyos kimenetelű balesetek többségének ez évben is megyénkben. Fő ok a reflektorok helytelen használata. Az egymással szemben haladó gépjárművek vezetői udvariasan tompítanak fényt, de az egyidejű sebességcsökkentésre csak kevesen gondolnak. Ennek következménye aztán az, hogy a velük egyező irányban és oldalon haladó gyalogosokat, vagy más lassú járművet utolérve elütik. A kivilágítatlan ZIL Így volt ez akkor is, amikor í. G. személygépkocsijával kb. 80 kilométeres sebességgel haladt, s a szemben jövő forgalom miatt jó előre tompította reflektorát, de sebességét semmivel sem csökkentette. Lámpája csupán 30—35 méterre világította meg az utat, így gyakorlatilag „vakon” vezetett. Ennek megfelelően a látótávolság határán, a féktávolságon jóval belül észlelhette a kivi- lágítatlanul haladó kerékpárost és halálra gázolta. Ugyanez okból rohant bele az út szélén elvontatásra váró kivilágítatlan ZIL tehergépkocsiba a J. I. által vezetett személygépkocsi is, aki utasával együtt életét vesztette. Megszívlelendő tanács: ne kérjük kilométerekkel korábban a szembejövő jármű vezetőjétől a fénytömpítást. Nem igaz, hogy reflektoruk már ekkor vakítana. Az viszont igaz, hogy a felkért járművezetők többsége a fénytompítással egy időben sebességét nem csökkenti. Tehát „vakon” vezet, s rohan velünk együtt az ismeretlen veszély felé. Elég tehát, ha csak egymástól 3—400 méterre kerül sor a fénytompításra, de ekkor már igazán a sebességcsökkentés kíséretében. Az így bevilágított rö- videbb távolságon belül már minimálisra zsugorodik a baleseti veszély még akkor is, ha a sebesség csökkentése nem érné el a szükségeset. el. Sajnos hasonló baleseteket a belföldiek is sűrűn követnek el. Á látótávolság Tanítani és megtanulni kellene ezért, hogy az előzési oldalra, illetőleg sávba húzódás után az előzést végző jármű vezetője reflektorra kapcsoljon át, így a sebességéhez tartozó látótávolságot biztosítja magának, s látni fogja az előtte haladókat. Hasznos lenne, ha minden gépjárművezető tudná: hogyan kell sötétben helyesen vezetni. Addig, amíg a tananyagból ez hiányzik, addig az ezzel kapcsolatos biztonság is hiányozni fog. Míg technikailag nem megoldott az úgynevezett ,yvakvezetés” közúti ellenőrzése, addig azoktól, akik eddig sem törődtek még saját biztonságukkal sem, a jövőben sem várható más, mint a „vakvezetés” és annak összes következménye. Amikor a Sza- bolcs-Szatmár megyei Közlekedésbiztonsági Tanács mindenre kiterjedő vizsgálata és tanulmánya megállapította a hasonló természetű balesetek nagy arányát, célul tűzte ki azok csökkentését is. E feladat halaszthatatlan és nagyon is elérhető, ha az oda vezető út társadalmi építése, nem pedig a tennivalók latolgatása kerül előtérbe. Dr. Demeter Ferenc, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi tagja, közlekedési bíró Hí legyen előzésnél? Helyénvaló az a kívánalom is, hogy a követő jármű tompított reflektort használjon az előtte haladó jármű vezetője zavarásának elkerülése végett. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy az előzés végrehajtásánál is ez a szempont az irányadó. Való az, hogy a tompított reflektorral előző jármű ugyan nem zavarja az előzendő jármű vezetőjét, de nem is látja be az előzendő jármű előtti útszakaszt. Így azt sem, hogy nem halad-e szemben gyalogos, kivilágítatlan kerékpáros vagy lófogatú jármű, de azt sem, hogy az előzendő jármű előtt nem haladnak-e ugyanezek. Egyetlen következménye lehet ennek csak, éspedig a gázolás. Egyik külföldi állampolgár megyénkben nagy sebességgel és tompított reflektorral előzött egy másik személy- gépkocsit. Csak akkor kapcsolt reflektorra, amikor már az előzés befejezési szakaszában volt és jobbra húzódott. Ekkor tűnt fel az előzött jármű előtt egy kerékpárját toló személy, akit olyan lendülettel ütött el, hogy lábai szinte lenyíródva repültek messze HÁROM NYELVEN „BESZÉL" SzámitóBéppel az árvíz ellen Ötvenhatezer adatfajtát tud tárolni Az igazgatóság szervezési és számítástechnikai osztályának csoportvezetője Halász Ferenc: — Az ország vízügyi igazgatóságai közül Baján, Budapesten és itt, Nyíregyházán találhatunk számítógépet. Mellette kimondottan három csoport, a programozó, (ennek a vezetője Halász Ferenc), az üzemeltetési és szervezési csoport tevékenykedik. Most még elsősorban számítástechnikai -feladatokat végzünk vele, de később előtérbe kerül majd az árvizek elleni védekezés ösz- szehangolása, segítése. — Tudományos és műszaki számításokat végez a gép a vízgazdálkodás területén — mondja Bán Bertalan osztályvezető. — Most készül a termelésirányítás programozása, valamint az anyag- gazdálkodás, a hitelek, költségek feldolgozása. De vállalunk munkát más vállalatok, gyárak megbízásából is, nemrég például a Nyíregyházi Konzervgyár úgynevezett borsóprogramját készítettük el. Ennek alapján folyt a termelés és a felvásárlás szervezése, zökkenők nélkül. Az igazgatóság területén négy helyen — Garbóknál a Túron, Ágerdőmajornál a Krasznán, Tunyogmatolcs- nál és Csengéméi pedig a Szamoson — épül mérőállomás, ahol a berendezések a vízállást, a csapadékot, a víz és a levegő hőmérsékletét regisztrálják majd. Ezek közül különösen a csengeri lesz komoly beruházás, ahol a Szamos vízminőségét mérő berendezéseket is munkába állítanak. A négy állomás — amiknek a száma a tervek szerint még tizennyolccal fog gyarapodni, — várhatóan 1982-re készül el, s a nyíregyházi számítógéphez csatlakozik majd. (Ilyen állomások egyébként az országban csak a főváros környékén működnek.) A mérőállomások munkáját a számítógép fogja szervezni, ami automatikusan kapja a pillanatnyi eredményeket a Túr, a Kraszna és a Szamos térségéből. Ennek különösen az árvizek idején lesz nagy jelentősége, hiszen a védekezést irányító szakembereknek rengeteg információra van ilyenkor szüksége, amit a géptől folyamatosan beszerezhetnek majd. A gépbe be lehet táplálni a külföldről kapott adatokat is, így az nemcsak a pillanatnyi helyzetről, hanem a várható eseményekről is tájékoztatja a szakembereket. Még nincs pontos dátum, de várhatóan a következő ötéves tervidőszakban meteorológiai radart építenek Szabolcs-Szatmárban, az elképzelések szerint Napkor határában. Ilyen objektum egyébként csak egy működik az országban,- a szabolcsi állomással egy időben Gyula környékén terveznek még hasonlót. A meteorológiai radar is jelentős segítséget ad majd a vízügyi szakembereknek, hiszen a számítógéppel együttműködve az a csapadékinformációt feldolgozva az árvízi védekezést irányítók munkáját fogja könnyíteni. S még néhány szót a számítógépről. Aki bemutatja Bodnár János, a szervezési osztály üzemeltetési csoport- vezetője: — Három nyelven „beszélünk” vele, legtöbbször, a FORTRAN—IV. nevűvel érintkezünk. Egyébként a memóriaegysége 56 kilobites. (Vagyis 56 ezer adatfajtát tud tárolni.) — Gyakran fordul elő üzemzavar? — Nagyon ritkán. Jellemző a gép „intelligenciájára”, ha valami- gond van vele, jelzi, merre keressük a hibát. Balogh Géza Orgonamuzsika örvendetes dolog, hogy megyénkben és Nyíregyházán mind több helyen alakult ki a művészet, zenekultúrát ápoló és továbbfejlesztő hagyomány. Ilyenek a nyírbátori műemlék templomban évről évre megrendezett, külföldön is ismert oratórikus hangverseny a nyírbátori zenei napokon, a nyíregyházi karácsonyi koncert tömegeket mozgató hagyománya s a nyíregyházi műemlék jellegű evangélikus templomban az orgonakoncertek minden hónap első hétfőjén este 7 órakor. A kitűnő hangú orgonán olyan művészek játszottak, mint Koloss István, Trajtler Gábor, Peskó György orgonaművészek, vagy Kistétényi Melinda, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola művésztanára. Műsorukon az orgonairodalom legkiválóbb alkotásai szerepeltek, mint Bach, Buxtehude, Cézár Franck, Hummel, Reger, Fresco- baldi, Brahms, Liszt, Gárdonyi, Kodály-művek stb. A legutóbbi hangversenyen Karasszon Dezső orgonaművészen kívül a külföldön járt híres debreceni Kántus is közreműködött Palestrina, Christoph Stoltzenberg, Gárdonyi, Kodály kőrusművekkel, Ber- kesi Sándor vezényletével. Vikár Sándor Gátlástalan garázdák Ok nélkül ütöttek A neve: számítógép. Típusa: TPA—80. Súlya: úgy 2—í mázsa. Életkora: másfél év. Értéke a kapcsolódó berendezésekkel együtt 10—11 millió forint. Gazdája a Felsö-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság. Alkalmazásának lehetőségei szinte korlátlanok. Politizáló középiskolások A napokban kezdődött el a felkészülés a középiskolákban a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedősorozatra. Az évről évre nagy érdeklődést kiváltó veresnyfelhívás nyomán eddig szép megyei sikerek születtek. Az idén a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a lapkiadó vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa, a KISZ X. kongresszusa és Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója tiszteletére azzal a céllal hirdették meg a vetélkedőt, hogy a fiatalok jobban megismerjék a Szovjetunió életét, tovább erősödjék a magyar—szovjet barátság. A vetélkedősorozatban a gimnazisták, szakközépiskolások külön csoportban versenyeznek a szakmunkástanulóktól. Négy-négy fős csapatok nevezhetnek be azokból a középfokú oktatási intézményekből, ahol osztályonként legalább egy-egy csapat részt vesz az iskolai házi vetélkedőn. Az iskolákat a további fordulókon csak egy csapat képviseli. Minden megyéből egy szakmunkástanuló és két középiskolás csapat jut az országos területi döntőbe. A nyolc országos területi döntőből ösz- szesen tizenhat csapat jut tovább' két országos döntőbe. Innen a két-két legjobb vesz részt a televíziós vetélkedőn jövő év áprilisában. A vetélkedő törzsanyaga a gimnáziumok és a szakközép- iskolák, valamint a szakmunkásképző intézetek kijelölt irodalmi, történelmi tananyagaiból és a Szovjetunió folyóirat ez évi számaiban megjelent cikkekből áll össze. A győztes csapatokra vonzó iskolai és egyéni díjak várnak. A két első díjként a győztesek háromszobás, teljesen berendezett faházat nyerhetnek háromévi használattal a ba- latonberényi Gorkij-üdülőte- lepen. A két harmincötezer forintos második díjat és a két huszonötezer forintos harmadik díjat a nyertes iskolák csak ifjúságpolitikai célra használhatják fel. A két országos döntőn részt vevő tizenhat csapatból mindkét csoportban az első négy helyezett a Szovjetunióba utazik. Bár az eredetileg kiírt jelentkezési határidő már lejárt, de a legfrissebben kapott tájékoztatás szerint még az év végéig az osztályok beküldhetik a nevezési lapjaikat. Ritkán fordul elő — szerencsére — olyan gátlástalanul és brutálisan elkövetett bűn- cselekmény, amelyben a közelmúltban hirdetett ítéletet a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa. 1980. augusztus 8-án este Bódi Ernő és a büntetett előéletű Gerák László együttesen tértek be a kemecsei italboltba. A nyitvatartási idő lejárta után az italboltvezető zárórát rendelt el. Emiatt szóváltás keletkezett közöttük és Bódiék megfenyegették az italbolt vezetőjét. A vitatkozás után elhagyták az italboltot, de a garázda magatartásukkal nem hagytak fel; Ebben az időben igyekezett hazafelé a két Molnár testvér, Mihály és Gyula. Ütjük az italbolt előtt vezetett el. Ekkor Gerák László minden ok nélkül ököllel arcul ütötte Molnár Gyulát, Bódi Ernő pedig egy kést elővéve kényszerítette azonnali menekülésre. Ezt követően Molnár Mihályt ütötte le Gerák László, majd a lábánál fogva felemelte őt és fejjel lefelé megpörgette a levegőben, aztán ledobta a földre. Közben mind a ketten összerúgdosták a sértettet. Ezután Bódi Ernő a magatehetetlen Molnár Mi- hálytól elvette a zsebkését és 360 forintját. Molnár Mihály arccsontja és a járomívcsont- ja eltört. A brutálisan elkövetett bűn- cselekmény után mindkét vádlott előzetes letartóztatásban várta az ítéletet. A járás- bíróság Bódi Ernőt garázdaság, súlyos testi sértés és kifosztás bűntettében, míg Gerák Lászlót garázdaságban és súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek. Ezért a járásbíróság Bódi Ernőt 4 évi, Gerák Lászlót 3 évi szabadság- vesztésre ítélte, 4, illetve 3 évi időtartamra eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától és a mértéktelen italozásuk miatt elrendelte mindkét vádlott kényszergyógyítását. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek. Dr. Király Gyula ügyész
