Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

CIPŐGYÁR CSENGÉKBEN. A Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyára új üzemének építése a befejezéshez közeledik. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. december 2-i üléséről A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1980. de­cember 2-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titká­rai, a budapesti pártbizottság titká­rai, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai, a Miniszterta­nács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitat­ta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében az időszerű nemzet­közi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának előter­jesztésében az 1981. évi népgazda­sági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekint­ve megállapította: Európában és a világ más térségeiben erősödik az a felismerés, hogy mielőbbi konkrét és határo­zott lépésekre van szükség az emberiség békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, különösen a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések politikai esz­közökkel, tárgyalások útján történő rendezéséért. Az eny­hülési folyamat útjában álló akadályok leküzdése az egész emberiség alapvető érdeke. O A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagországával együtt következetesen törekszik a nemzetközi feszültség csökkentésére, az enyhülési politika fenntartására és elmélyítésére, az egyenlő biztonság és az együttműködés erősítésére. Síkraszáll a leszerelés ügyének érdemi előmozdításáért, a népek függetlenségének tisztelet­ben tartásáért, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok javításáért. Azért tevékenykedik, hogy elősegítse a Varsói Szerződés tagállamai közös kezdeménye­zéseinek, javaslatainak megvalósulását, hozzájáruljon a leg­fontosabb nemzetközi problémák megoldásához. O A bonyolultabb és feszültebb nemzetközi helyzet­ben jelentős esemény a helsinki záróokmányt alá­író államok képviselőinek madridi találkozója. Európa és az egész világ népeinek érdekeit szolgálja, ha minden küldött­ség felelős hozzájárulásával, konstruktív szellemben előre­mutató lépéseket sikerül tenni a Helsinkiben közösen elfo­gadott elvek és ajánlások megvalósításáért. Különösen fon­tos, hogy a találkozón döntés szülessen az európai katonai enyhüléssel, a bizalomerősítő intézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferencia összehívásáról. Hazánk képvi­selői a madridi találkozón is az enyhülési folyamat tovább­viteléért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért tevékenykednek. — A Magyar Népköztársaság a helsinki záróokmány szel­lemében az elmúlt időszakban is következetes erőfeszítése­ket tett az enyhülési folyamat szerves részét alkotó politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcso­latok fenntartására és fejlesztésére a tőkés országokkal. Ez fejeződött ki parlamenti küldöttségünk svédországi és finn­országi, áz országgyűlés külügyi bizottsága elnökének auszt­riai látogatásában, valamint a brit külügyminiszterrel és a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesével Budapesten folytatott megbeszéléseken és más találkozókon. A nemzetközi politikai és katonai feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a hivatalba lépő amerikai kormányzat konstruktív álláspontra helyezkedne a világbékét érintő kérdésekben. A Magyar Népköztársaság az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek alapján továbbra is kész a kapcsolatok fejlesztésére az Amerikai Egyesült Álla­mokkal. O A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tovább erő­södtek, eredményesen fejlődtek párt- és államközi kapcsolataink a szocialista országokkal. Kádár János és- Gustáv Husák elvtárs pozsonyi megbeszélése hasznosan já­rult hozzá pártjaink, népeink, országaink sokoldalú, gyü­mölcsöző kapcsolatainak fejlesztéséhez, a szocialista közös­ség javát és a béke ügyét is szolgáló internacionalista együtt­működés elmélyítéséhez. A szovjet, a bolgár, a jugoszláv, a lengyel párt és kor­mány képviselőivel folytatott megbeszéléseken, a magyar parlamenti küldöttség bulgáriai látogatása, valamint a Heng Samrin vezette kambodzsai küldöttség budapesti tárgyalásai során kölcsönösen hasznos véleménycserékre került sor a szocialista építés és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. E találkozók eredményesen segítették kétoldalú kapcsolata­ink továbbfejlesztését. O Az internacionalista szolidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékenységének kölcsönösen jobb megismerését, a közös küzdelemben való összefogásunk további erősítését mozdították elő a bangladesi, az ecuadori, a holland, a norvég, a nyugatnémet, az olasz és az osztrák kommunista pártok képviselőivel folytatott megbeszélések, valamint küldöttségünk részvétele a Kolumbiai Kommunis­ta Párt kongresszusán. O A kommunista pártok közös helyzetértékelésének, összefogásának, együttes fellépésének szükségessége fejeződött ki az európai tőkés országok, illetve a karib-ten- geri országok kommunista pártjainak tanácskozásán és az ott elfogadott dokumentumokban. A magyar kommunisták szolidárisak e térségek pártjaival a dolgozó tömegek érde­keiért, a társadalmi haladásért, a nemzetközi biztonságért folytatott következetes küzdelmükben. O A Központi Bizottság nagyra értékelte a munkás- mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom kö­zös imperialistaellenes harcának kérdéseiről októberben Ber­linben rendezett nemzetközi tanácskozás munkáját. A talál­kozón részt vevő 116 kommunista és munkáspárt, valamint más forradalmi, nemzeti demokratikus párt és felszabadítási (Folytatás a 4. oldalon) MA Számítógéppel az árvíz ellen (2. oldal) Áru a kistermelőnek (3. oldal) SZOVJET EXPORTRA Szovjet megrendelésre készülő pótkocsihoz gyárt alkatrészt Nagy János, a HAFE nyíregyházi üzemében. (Both Pál Ambrus (elvétele) Borsó, repce, karós bab Vetőmagexport Szabolcsból A Nyírségi Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla-' lat az őszi vetések kezdetétől folyamatosan 8500 tonna ólomzárolt, különböző fajtájú búzavetőmagot szállított a gazdaságoknak. Egyes fajták­ból még más megyékből is hoztak az igények kielégíté­sére. Rozsból 1200, árpából 805 tonnát juttatott vetésre a vállalat. Egyes magféleségekből a kritikus időjárás ellenére is sikerült felvásárolni a terve­zett mennyiséget. Így 1750 tonna étkezési borsót 15 szö­vetkezeti közös gazdaságból. Begyűlt az 1300 tonna ká­posztarepce és 280 tonna faj­taborsó. Nagy olajtartalmú, ipari napraforgóból 800 ton­nát vásároltak fel. Az idei kései érések miatt ezúttal októberben kezdhette a vállalat exportkötelezettsé­geinek teljesítését, illetve a különböző magféleségek elő­készítését Először borsószál­lítmányt küldött tőkés ex­portra. 138 tonna káposzta­repcemagot kapott Jugoszlá­via. 40 tonna tavaszi bük­könymag indul Ausztriába, 20 tonna vörösheremag ugyan­csak tőkés exportra jut, 26 tonna szabolcs-szatmári ka­rós babot készítenek szállítás­ra Nyugat-Németországba, s nagy értékű paradicsommagot Hollandiába. Egyben már készítik elő a vállalat üzemeiben a megye mezőgazdasága részére a ta­vaszi nemesített vetőmagva­kat. A kistermelőknek 1 mil­lió 306 ezer tasakot töltenek meg kiváló minőségű vető­magvakkal. Negyedkilós, fél- és egykilós tasakok között válogatnak a vásárlók. Az eladásokat a megyében 300 bolt bonyolítja, (a. b.) Termelőszövetkezeti létesítmények Kiegészítő tevékenységek: kavicsbánya, műszergyártás A szabolcs-szatmári terme­lőszövetkezetek és szövetke­zeti társulások idén közel 10 százalékkal kevesebb beruhá­zásokat valósítanak meg mint az elmúlt esztendőben — kö­zölték a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán. A gépvásárlási beruházá­sok mértéke indokolatlanul lecsökkent. Ennek ellenére a csökkenő beruházási értéken belül növekedtek az építési és egyéb költségek. Jelentős ér­tékű áthúzódó beruházások növelték ezt, mint többek közt a vajai hűtőtároló 170 millió forintos évi üteme, va­lamint sertéstelepi rekonst­rukciók és a meliorációs munkák. Erre az évre a megye szö­vetkezeti nagyüzemei, gazda­ságai 1 milliárd 146 millió fo­rint beruházást terveztek, amiben mintegy 30 százalék az állami támogatás. A ter­melés növelését segítő újabb kapacitások közül év végéig üzembe helyezéstől főleg az az állattenyésztési férőhe­lyek jelentősek. A szemestermény-tároló te­rek befogadóképessége 3000— 3200 tonnával növekszik az idén. A rakamazi új, korszerű tároló idei üzembe helyezése 1600 tonnával növeli a me­gyében a tartósító kapacitást. Az utóbb telepített gyümöl­csösök közül 800 hektár ter­mőre fordulása várható. S az idei összes beruházás 93,2 szá­zaléka az alaptevékenység körében valósul meg, míg 6,8 százalék alaptevékenységen kívüli beruházás lesz. Az alaptevékenységen kí­vüli befektetések zömmel ki­egészítő tevékenységekre vagy azok fejlesztésére irányulnak. Ezek főleg állandó munkahe­lyek létrehozását, különösen a nők rendszeres foglal­koztatását, kereseti lehetősé­geit segítik Így például ka­vicsbányát helyeztek üzembe Rozsályban. Seprűkészítést valósítottak meg Jánkmajti- son és Mándokon. Műanyag- ipari üzemrészt fejlesztettek Sényőn, Nyírpazonyban. Fa­ipari kiegészítő tevékenységet szerveztek Hodászon, Nyírbo­gé ton és Napkoron. Orvosi műszergyártási üzemrészt alakítottak ki Nagyecseden. (ab) IwsässBB IHagyarország XXXVII. évfolyam, 284. szám ÁRA: 1,20 Forint 1980. december 4., csütörtök jj I.

Next

/
Thumbnails
Contents