Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

Módosították a honvédelmi törvényt A hatodik ötéves tervről szóló törvényja­vaslat feletti vitával, napirend szerint foly­tatta munkáját csütörtökön az országgyűlés. A téli ülésszak második munkanapján az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, az Elnöki Tanács és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja is. Havasi Ferenc felszólalása A vitában elsőként Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Komárom megye 1. sz. választókerületének képvi­selője szólalt föl. Beszédében külpolitikánk és gazdasági fejlődésünk, tennivalóink ösz- szefüggéseire mutatott rá, a nemzetközi helyzet tükrében. Hangsúlyozta: — A leszerelés és a fegy­verzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő bizton­ság, az enyhülés elősegíti a népek közeledését, a gazdasá­gi kapcsolatok elmélyítését, segít úrrá lenni olyan globá- lin problémákon, mint ami­lyen az energia- és élelmi­szerhiány, a természeti erő­források ésszerű hasznosítása, az emberi környezet védelme. Hazánk külpolitikájáról szólva a KB titkára aláhúzta: — Szorosabbra fűzzük kap­csolatainkat a Varsói Szerző­dés országaival, lehetősége­inkhez mérten fejlesztjük vé­delmi erőinket, ugyanakkor következetesen küzdünk az enyhülési folyamat eredmé­nyeinek megőrzéséért, s a mainál kedvezőbb nemzetközi helyzet kialakításáért. Meg­különböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunió­hoz, a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainknak. Szo­lidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól fel­szabadult népek demokra­tikus, antiimperialista törek­véseivel. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján — a józanul gondolkodó po­litikai tényezőkre építve — tovább építjük kapcsolatain­kat a tőkés országokkal. Ezek után Havasi Ferenc arról beszélt, hogy a nyolcva­nas évtized első felében sem várható kedvező fordulat a külgazdasági feltételek alaku­lásában, s még a törvényja­vaslatban előirányzott magas hatékonysági követelmények érvényesültével is számítani kell arra, hogy áruforgal­munkban öt esztendő alatt további 6—7 százalékkal rom­lik a cserearány. — Amikor hatodik ötéves tervünk indulásának hazai feltételeit vizsgáljuk — mon­dotta a gazdálkodás lehető­ségeinek formálódását más szemszögből megvilágítva a Központi Bizottság titkára —, lényegében arra keressük a választ, hogy népgazdasá­gunknak milyen mértékben sikerül alkalmazkodnia a megváltozott és a jelenleg is gyorsan változó külső felté­telekhez. Ha némileg késle­kedve is, de az ötödik ötéves Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára felszólalását mondja. terv időszakában megkezdő­dött az igazodás ezekhez a változásokhoz, s ennek ered­ményei ma már mérhetőek, a központi tervező és irányí­tó szervek tevékenysége azonban időnként még nem volt kellően összehangolt. — Ezért változtattunk és változtatunk a gazdaságirá­nyítás szervezeti döntési rend­szerén. Célunk hogy az irá­nyítás intézményei kisebb létszámúak de tevékenységü­ket színvonalasabban ellátó szervezetek legyenek. — A gazdaságirányításban, a gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozásában kiemelkedő helyet foglalnak el azok az intézkedések, amelyek a vál­lalatok szervezési-döntési és belső ' irányítási-ösztönzési rendszerének fejlesztését cé­lozzák. A nemzetközi ver­senyképesség növelése a ter­melésnek a változó igények­hez való rugalmas alkalmaz­kodása, a vállalati önállóság és ezzel együtt a felelősség növelése, a dolgozó kollektí­vák kezdeményezőkészségé­nek kibontakoztatása, a belső tartalékok mozgósítása mind­mind szükségessé teszi, hogy áttekintsük a vállalatoknál a korábbi években kialakult szervezeti rendszert és belső mechanizmust. (Kelet-Magyarország telefotó) — A hatékonyabb munka tartalmi változásokat és meg­újulást feltételez, szögezte le Havasi Ferenc. A mérsékel­tebb növekedési ütem tovább­ra sem zárja ki, sőt igényli egyes ágazatok, vállalatok te­vékenységének dinamikus fej­lődését. Azok a vállalatok, amelyek gazdaságosan tudják bővíteni az exportot, kiválta­ni az importot, kielégíteni a hazai fizetőképes keresletet, az átlagosnál gyorsabban nö­velhetik termelésüket. E kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő vállalatok fő feladata a termelés korszerűsítése, gaz­daságossá tétele, s ha erre nincs lehetőség, akkor szinten tartása, vagy fokozatos csök­kentése, esetleg leállítása. Ha a dolgozók az adott helyen nem foglalkoztathatók haté­konyan, akkor át kell irá­nyítani őket más, népgazda- ságilag hasznos 'tevékenység végzésére. Az életkörülmények tervbe vett alakulásáról a követke­zőket mondotta a Központi Bizottság titkára: — Az életszínvonal stabi­lizálásának programja — amit a Központi Bizottság körülte­kintő és sokoldalú mérlege­lés alapján elfogadásra ajánl — egyáltalán nem lebecsülen­dő. Érdemes emlékeztetni ar­ra, hogy milyen vívmányok megőrzéséről van szó. Minde­nekelőtt a létbiztonságról, azoknak a vívmányoknak a védelméről, amelyek között éhező és rosszul öltözött em­ber társadalmi okokból nincs ebben az országban; a mun­kaképes korúak teljes foglal­koztatottságáról, az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való állampolgári jogról, az okta­táshoz, a művelődéshez való jog anyagi feltételeinek ga­rantálásáról. Azt is elmond­hatjuk, hogy nyugdíjrendsze­rünk nemzetközi összehason­lításban kiállja a próbát. — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam ne­vében a törvényjavaslatot el­fogadom és a tisztelt ország- gyűlésnek is elfogadásra aján­lom — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. Vita a törvény- javaslat felett Ezt követően Szabó Mária (Veszprém megye, 10. vk.), az Ajkai Timföldgyár öntvény­megmunkálója beszámolt ar­ról, hogy vállalata két nagy értékű beruházásba kezdett, s az új üzemek szakemberszük­ségletéről belső átcsoportosí­tással gondoskodtak. Sokak­nak kellett új szakmát tanul­niuk, de örömmel vállalták, hiszen ha a vállalat keresett új termékekkel jelentkezik a világpiacon, az a jövedel­mekre is kihat. Gál László (Tolna m., 1. vk.), a SZOT főtitkárhelyette­se rámutatott: nincs az a sza­bályozó rendszer, amelyben automatikusan beépíthető len­ne a kezdeményezőkészség, az alkotásvágy, a tenniaka- rás, az érzelmi kötődés a szakmához, munkatársakhoz. Mindennek nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakszerve­zetek, mert pótolhatatlanok és forintban ki sem fejezhe­(Folytatás a 4. oldalon) Á KISZ-mb ülése Az 1981 tavaszán megren­dezésre kerülő forradalmi if­júsági napok programjára előkészített tervet vitatta meg — többek között — teg­napi ülésén a KISZ Sza- bolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága. Ezt követően a tes­tület a Nyíregyházán meg­rendezendő XI. Országos If­jú Gárda Szemle előkészíté­sére, lebonyolítására foga­dott el intézkedési tervet, majd megtárgyalták a ká­derképzési és utánpótlási Hírlapszaküzlet, új boltok Mátészalka belvárosában. munkára vonatkozó javasla­(E. E. felv.) tot. Gazdaságpolitikai feladatokról tárgyalt az SZMT elnöksége Az 1980. évi gazdaságpoli­tikai célok teljesítésének ta­pasztalatairól, s a jövő évi feladatokról tárgyalt csütör­töki ülésén a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának el­nöksége. A testület hangsú­lyozta: a megyei pártbizott­ság által elfogadott gazda­ságpolitikai célok eredmé­nyes megvalósítása érdeké­ben a szakszervezetek moz­gósítják tagságukat, sajátos eszközeikkel segítik a terme­lést, gazdálkodást. A gazda­sági növekedés tervezett üte­me csak a dolgozók cselekvő támogatásával érhető el, s ezért a szakszervezetek meg­különböztetett figyelmet for­dítanak az 1981. évi vállala­ti célok megismertetésére. A tervek a termékszerke­zet korszerűsítésének folyta­tását, a gazdaságtalan ter­melés további felszámolását írják elő. Az SZMT elnöksé­ge ezzel kapcsolatban ki­emelte: a szakszervezeti bi­zottságok segítsék a gazdasá­gi vezetőket a szükséges át­csoportosítások körültekintő előkészítésében, az átszerve­zésekhez szükséges szakmai képzések, továbbképzések le­bonyolításában, s ezekben törekedjenek a tervszerűség­re, a jogos egyéni érdekek figyelembevételére is. Továbbra is megkülönböz­tetett figyelmet kell fordíta­ni a termelés, gazdálkodás tartalékainak feltárására és hasznosítására. Ehhez a szo­cialista munkaverseny és brigádmozgalom számottevő segítséget adhat. A szakszervezeti bizottsá­gok kiemelt feladatnak te­kintik a bérek és jövedel­mek alakítását — hangzott el az elnökség ülésén. Hang­súlyozták: a hatékonysági és minőségi követelmények olyan szintű emelését kell a vállalati tervekben megfo­galmazni, amely lehetővé te­szi a reálbérek szintentartá- sát. Foglalkozott az elnökség a most készülő ötéves vállalati szociálpolitikai koncepciók- kialakításával, majd az ága­zati szakszervezetek megyei bizottságainak szóló ajánlá­sokat fogadott el, amelyek­ben elsősorban a termelést, gazdálkodást segítő további feladatokat jelölt meg. December 18-án Nyíregy­házán két szakmai szakszer­vezet megyei bizottsága is ülést tartott. Az építők szakszervezetének megyei bizottsága a vállalati tervek készítését tűzte napirendre. A pedagógusok szakszerveze­tének megyei bizottsága a hivatásra nevelésről tanács­kozott. A mátészalkai Kraszna menti Termelőszövetkezet szárító­jában óránként 1000 mázsa kukoricát szárítanak. Még száz­ötven hektárról kell betakarítani a termést. (Jávor L. felv.) MA Ajándékvásár (2. oldal) Ember és jog (3. oldal) Sportjelentések (8. oldal) BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A PARLAMENT TÉLI ÜLÉSSZAKA Elfogadták a VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot Szárítják a kukoricát FIN '81 || Kelet-|H 1 Magyarország| | XXXVII. évfolyam, 297. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. december 19., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents