Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
MA Kedvezőbb hitelfeltételek a lakásépítéshez (4. oldal) Fociturmix (8. oldal) Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Á képviselők megvitatják a VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot, az 1981. évi költségvetést és a tanácsok pénzügyi tervét Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Államéletünk kimagasló jelentőségű eseményén, törvényhozó testületünk ülésén részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O A népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat. Előadó: Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke; O a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981 —85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat, Előadó: dr. Hetényi István pénzügy- miniszter; © a honvédelemről szóló, 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Előadó; Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter; Interpellációk. Ezt követően — a már elfogadott napirendnek megfelelően — Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. FAU1VÉGI LAJOS: Érvényesül a kockázatot vállaló, takarékos gazdálkodás Tisztelt országgyűlés! pontból előre csak bizonytalanul látható külgazdasági környezet hatásával. A világ- gazdasági változások mérlegelésekor számunkra nem lehetett kérdéses, hogy részt veszünk-e a nemzetközi munkamegosztásban, vállalva azokat a nehézségeket, amelyek ma jellemzik az országok és országcsoportok közötti kapcsolatokat. Ez a részvétel számunkra hosszú távon nemcsak elkerülhetetlen, hanem előnyös és politikánk lényegéből fakad: abból a törekvésünkből, hogy fenntartsuk és bővítsük a nemzetek közötti békés kapcsolatokat. A mi adottságainkból, lehetőségeinkből és céljainkból az következik, hogy ott kell lennünk a nemzetközi piacokon, s lépést kell tartanunk az ottani folyamatokkal. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából a szocialista országokkal és különösen a Szovjetunióval való együttműködés továbbra is meghatározóan fontos. Az elmúlt évtizedekben a KGST-országok szoros együttműködése révén dinamikusan bővíthettük a fejlődésünkhöz szükséges energia és lét- fontosságú nyersanyagok beszerzését. 1980-ban a KGST-- országokból, elsősorban a Szovjetunióból vásároltuk ^ felhasznált kőolaj 80, a földgáz csaknem 40 százalékát, a villamos energia egynegyedét. Bővítjük gazdasági kapcsolatainkat Az 1980-as években azonban az eddiginél jóval kisebb lehetőségünk lesz arra, hogy tovább növeljük a nyersanyag- és energiabehozatalunkat. A kitermelés a szocialista országokban is egyre költségesebb, ezek a termékek a világpiacon felértékelődtek, s a többlettermelés java része az exportáló országok saját szükségleteit elégíti ki. Egyebek között ezért nem tartható a növekedés megszokott üteme a KGST-országok közötti energia- és nyersanyagforgalomban, így az egész forgalomban sem. A tervegyeztető tárgyalásokat a KGST-tagországok nagyobb részével befejeztük, a múlt hét közepén írtuk alá a Szovjetunióval kötött megállapodásunkat. A Szovjetunióval a teljes áruforgalom öt év alatt 27 százalékkal nő, mégpedig úgy, hogy kivitelünk — az árváltozások miatt — a behozatalnál erőteljesebben bővül. Az áruforgalom értéke a tervidőszakban összesen 34 milliárd rubel, azaz évenként majdnem 100—100 milliárd forint az export és az import, amelynek kiegyensúlyozásához hitelt is nyújtanak. Behozatalunk több mint 70 százaléka energia, energiahordozó és alapanyag. A KGST-tagor- szágokkal befejezett tervegyeztető tárgyalásaink teljes külkereskedelmi kapcsolatainknak mintegy a felét alapozzák meg. _ Természetszerűen arra is törekszünk, hogy tovább bővítsük gazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal, ami kereskedelmi forgalmunk másik felét teszi ki. A korszerű gépek és berendezések egy része, egyes technológiai és szervezési ismeretek, több területen az alapanyagok, a félkész termékek és az alkatrészek ezekből az országokból szerezhetők be. Ugyanakkor ezekben a viszonylatokban is gyorsabban kell növelni kivitelünket, mint a behozatalt, hogy egyensúlyi helyzetünket érdemben javíthassuk. Külgazdasági kapcsolatainkban egyre nagyobb szerepük lesz a fejlődő és el nem kötelezett országoknak: ezek részaránya külkereskedelmi forgalmunkban eléri a 10—12 százalékot. Nem szabad elfelejtenünk: gazdaságpolitikánknak azt az egyik legnehezebb követelményét, hogy növeljük részesedésünket a nemzetközi kereskedelemben, csak akkor teljesíthetjük, ha tovább javul termékeink versenyképessége, ha kedvezőbb árakat érünk el. (tveiei-iviagyarorszag leieroio) Ilyenformán az intenzív fejlődés igénye és a világgazdasági kényszer most együtt, egymást kölcsönösen erősítve hat. Ez ráirányítja a figyelmet a tervjavaslat harmadik fontos kiindulópontjára: arra, hogy összeállításakor az V. ötéves terv időszakában elért eredményekre és szerzett tapasztalatokra építhettünk. A magyar népgazdaság az V. ötéves terv időszakában számottevően fejlődött. A nemzeti jövedelem kereken 20 százalékkal, az ipari termelés 18—19 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 13 százalékkal nőtt. Növekedett a reáljövedelem A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 8—9, fogyasztása 13 százalékkal növekedett. Tudjuk azonban, hogy az átlagok nem mutatják a családok és a különféle foglalkozású rétegek helyzetében levő különbségeket. Számottevő eredmény , viszont, hogy a nehezebb gazdasági helyzet ellenére a lakás-, az egészség- ügyi és a szociális ellátás fejlesztési céljai megvalósultak, sőt néhány területen az ígért- nél nagyobb javulást értünk el. Abban, hogy a VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslat időben megszületett és előrevivő nemzeti törekvéseket fogalmazhat meg, nagy segítséget jelentett, hogy a párt és a kormány nyíltan feltárta közvéleményünk előtt a valóságos helyzetet, s vázolta a gondjainkból kivezető utat. Társadalmunk érettségére ''vall, hogy népünk nemcsak "megértette ezt, hanem — mint az elmúlt két év eseményei és eredményei bizonyítják — vállalta és teljesíti az ezzel járó nehezebb feladatokat! (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílta Kubai KP kongresszusa Szerdán délelőtt — középeurópai idő szerint 15 órakor — a havannai kongresszusi palotában 1780 küldött, valamint a társadalmi és a tömegszervezetek száz képviselőjének részvételével és mintegy 170 külföldi küldöttség jelenlétében megkezdte munkáját a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa. A kubai kommunisták legmagasabb szintű tanácskozásán részt vevő magyar pártküldöttséget dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A delegáció tagja Grósz Károly, a KB tagja, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Párt- bizottság első titkára, valamint Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete. A szombatig tartó tanácskozás során a küldöttek meghallgatják a központi bizottság beszámolóját, amelyet Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára terjeszt elő. Módosításokat hagynak jóvá — az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve — az 1975- ös I. pártkongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatban, és pontosítják, illetve kiegészítik az I. kongresszus téziseit az elmúlt esztendők szocialista építésében szerzett tapasztalatokból kiindulva. A kongresszus végezetül megválasztja a párt vezető szerveit. (MTI) A magyar gazdaságnak a 80-as években olyan feladatokkal kell megbirkóznia, amilyenekkel eddigi fejlődése során még nem találkozott. Ezeket két, egymással kölcsönhatásban lévő körülmény állítja elénk: fejlődésünk új szakaszának sürgetővé vált, feszítő követelményei és a világgazdaságnak a 7Ó-es évtizedben felerősödő sok új jelensége. Az elmúlt évtizedek társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődése nyomán népgazdaságunk minden termelőágazatában olyan szocialista nagyüzemi bázis alakult ki, amelynek révén az egy lakosra jutó termelés és fogyasztás mutatói tekintetében az öröklött elmaradásból sokat pótoltunk, közelebb kerültünk egyes gazdaságilag és műszakilag fejlett országok színvonalához. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy a gazdasági alapokat még nem tudjuk elég jól — több eredménnyel — kihasználni, mert a munka nem kielégítően hatékony és mert a műszaki fejlődésben továbbra is késésben vagyunk. • Előrehaladásunknak meghatározó sajátossága ma már az intenzív fejlődés, amelyben a foglalkoztatottság teljes, a gazdaság egyre tőkeigénye- sebb, és amelyben egyre nagyobb szerephez kell jutnia a szellemi, emberi teljesítménynek. Ennek szükségességét már régebben felismertük, ezt szolgálta gazdaságirányításunk 1968. évi reformja is. A tapasztalatokat elemezve és a megfelelő tanulságokat levonva, az V. ötéves terv időszakának második felében kiigazításokat hajtott végre gazdasági fejlődésünk főbb Faluvégi Lajos expozéját mondja. irányzataiban. Valóságos szerepüknek megfelelően kezdenek érvényesülni gazdálkodásunkban a minőségi és a hatékonysági tényezők. Kibontakozóban van a kezdeményező, a körülmények változására jobban figyelő, kockázatot is vállaló, takarékosan gazdálkodó szemlélet és magatartás. Ez az egyik fontos kiindulópontja a VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslatnak is. A tervjavaslat másik kiindulópontjaként elemeztük a világgazdasági folyamatok mélyreható átalakulását, s előrevetítettük további változását. A magyar népgazdaság jövője szempontjából nélkülözhetetlen, hogy az eddiginél szorosabban kapcsolódjon a világgazdasághoz, ezért erre gondolva kellett kijelölnünk további fejlődésünk nyomvonalát. Az új világgazdasági jelenségek hatására a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban módosulnak az értékek, új értékarányok alakulnak ki. A VI. ötéves tervjavaslat készítésekor számolnunk kellett a változó és több szem|| KeletMagyarország [ XXXVII, évfolyam, 296. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. december 18., csütörtök ‘
