Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
1980. december 3. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Kártérítés Ibrányi levélírónk arról panaszkodott levelében: az idén olyan helyen mérte ki a termelőszövetkezet a háztáji földjét, hogy nem tudta megművelni. Ennek tényét ugyan a termelőszövetkezet elismerte, de mindössze 1500 forint kártérítést ajánlottak neki. Ugyanakkor művelési költség címén a munkabéréből több mint 2000 forintot vontak le. Megjegyzi levélírónk: „... úgy tudjuk, a háztáji területnek — a termelőszövetkezet adottságait figyelembe véve — körülbelül a közepes minőséget kell elérnie. Ügy látom, a mi háztáji bizottságunk itt nem járt el elég körültekintéssel, s a vezetőség sem mérlegelte a későbbiek során megfelelően a helyzetet”. Egyik gulácsi levélírónk is háztáji ügyben panaszkodott. Említette, az idén a belvíz jónéhányuk háztáji földjét elöntötte. A termelőszövetkezet vezetősége ennek fejében — kártérítés címén — 15 mázsa kukoricát ad. Viszont levonták mindannyiuktól a művelési költséget, noha a vezetőség határozatában ettől eltekintett. Az idén sok kárt tett a belvíz a háztáji földekben. Mint a fenti példák is mutatják, olykor a szorgos munka kárbaveszett és nem hozott olyan jövedelmet a tagságnak mint a korábbi években és ez sérelmes. Még akkor is, ha a vezetőség méltányos döntése révén olykor a kár egy része megtérült. Ennek ellenére vannak panaszok és ezek vizsgálata folyik. A döntőbizottságok előtt is zajlanak a viták, hogy például jogosan vonták-e le a művelési költséget a tagok béréből ilyen körülmények között? Lényeges, hogy ezek a kérdések tisztázódjanak. Ez fontos a tagság és a termelőszövetkezet számára egyaránt. Hiszen a mezőgazda- sági kistermelés ma — nép- gazdasági mércével mérve is — jelentős. A háztáji lehetőségek kihasználása egyaránt szolgálja a népgazdaság és a termelők érdekeit. A háztáji termelés a számottevő termékmennyiségen tűi a nemzeti jövedelem, illetve a személyes jövedelem jelentős kiegészítő forrása is. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai sok szállal kötődnek a közös gazdasághoz és azzal jól működő szerves egységet alkotnak. Egyre több tsz- ben külön háztáji üzemág létesítésével teszik szervezettebbé és eredményesebbé a háztáji gazdaságok segítését. A további fejlődés érdekében nagyon fontos, hogy mindenütt helyesen, egységesen értelmezzék a mező- gazdasági kistermelés szerepét és ennek szem előtt tartásával foglalkozzanak a tagok problémáival, sérelmeivel és azokat a lehetőségek szerint, a közös érdekeknek megfelelően bírálják el. Soltész Agnes VAN ÉS MÉG SINCS TELEFON Hetvenéves idős emberek vagyunk. A napokban a feleségem a késő esti órákban rosszul lett. Mentőkért szerettem volna telefonálni, de nem sikerült. A 8. számú általános iskolában — ahol a községi nyilvános telefon van — már nem tartózkodott senki sem. Rozsrét mintegy 1800 létszámú település. Szeretnénk, — valamennyi itt lakó — ha végre átszerelnék a nyilvános telefont olyan helyre, ahol bármikor igénybe lehet venni, és ez pedig a büfé helye. Úgy tudjuk ez már csak a postán múlik. Vancsisin Pál rozsrétszőlői lakos JÁTSSZUNK EGYÜTT! így hívták a szüleiket a naményi harmadik osztályosok a minap vadonatúj iskolájuk impozáns tornatermébe. Árpikor a kitűzött időben (délután 5 órakor) a kisfiam kézen fogva a tornaterembe vezetett, ott már vagy hetven szülő kezét szorította izgatott, csillogó tekintetű csemetéje. Hogy a három osztály miként osztozott a tréfás, mindenkit megmozgató pontokon, arra már nem emlékszem, de arra igen, hogy a gyerekek vidámsága hamarosan átragadt a szülőkre is. Ilyen önfeledten rég kacagtunk egymáson és csetlő-botló magunkon. A vidám tornaóra után pedig az apukák és fiaik együtt rúgták a labdát még sokáig. Megtörtént volna a csoda? Kiderült, hogy mi komoly és gondterhelt felnőttek játszani is tudunk egymással és a gyermekeinkkel? Gratulálunk tanító nénik, és köszönjük! A többi szülő nevében is Antal Miklós Vásárosnamény KITORT VILLANYOSZLOP Még az építkezés vége felé történt, hogy a nyíregyházi 1. számú gyakorlóiskola udvari bejáratánál kitört egy beton villanyoszlop, amely azóta is ott hever a földön. A vezetékek is „kilógnak” belőle. Bár eddig nem történt baleset, de a játszó gyerekek könnyen hozzápiszkálhatnak a vezetékekhez. Jó lenne, ha vagy az építő KEMÉV, vagy a TITÁSZ felfigyelne erre, s arra is, hogy három villany- oszlop van még mellette, amelyeknek a buráját az építkezéskor leszedték, s így az Ószőlő utcai házak hátsó járdájánál világítás sincs, pedig sok gyerek jár erre az iskolából esténként. Tündik László Ószőlő u. KÍMÉLETLEN AUTÓSOK Nyíregyházán az Ady End=- re utcából kihajtó autósok — a lekerített tér megkerülése helyett — a járdán, a téren keresztül térnek rá a Kallói útra. A járdára felhordják a sarat, ott már járni sem lehet. Öntöttek ugyan két kocsi földet ■ a kátyúba, javult is volna a helyzet, ha el is egyengetik, de nem így történt, s így most a kupacokat kerülgetve teszik ugyanazt az autósok. A járdára hajtanak, s a kórházi látogatás ideje alatt ott is parkolnak. Rendezni kellene itt a terepet, és ha a járdaszegély is elkészülne, az autósok — a gyalogosokat zavaró — szabad mozgása is megszűnne. B. A-né nyíregyházi lakos CSAK EGY OLDALON — Ezt a vezetést kellene díjazni!... Többször megfigyeltem, hogy a nyíregyházi Malom utcán, a zeneiskola hátsó bejáratánál mind a két oldalon állnak személykocsik, amelyekkel a gyerekeket hozzák. Mivel elég keskeny az úttest, így egy-egy teherautó, amely a háziipari szövetkezethez hoz árut, sokszor csak „centizve” fér el a kocsik között. Javaslom, hogy az utca egyik oldalára tegyék ki a várakozni tilos táblát, így elkerülhető a baleset. Egy szülő LEVÉL EGY BETEGTÁRSHOZ Kedves betegtársam! Amikor együtt feküdtünk a kis- várdai kórházban, vitánkat ott hagytuk abba, hogy a köz javára épült kórházban törvényeink értelmében mindenki állampolgári jogon ingyenes gyógykezelésben részesül. Vagyis mindenkinek jogában áll az, hogy az orvosok által megszabott ideig ott kezeltesse magát. Viszont a betegeknek kötelességeik is vannak: úgy használják a közintézmény tárgyait, berendezéseit, helyiségeit, ahogyan az kulturált emberhez illik. Emlékszik, mennyire bosszankodott, amikor a liftet nem tudtuk igénybe venni, hogy az újságvásárlás után a vizit kezdetéig feljussunk a kórterembe? Pedig nem volt más, csak a maga szobatársa, aki magnóval a hóna alatt le-fel utazgatott, amíg meg nem unta. Tiszta szívből kívánom, hogy ne kelljen önnek és barátjának többet igénybe venni a kórház „szolgáltatásait”. De próbálja megérteni, hogy arra a kórházra, annak minden orvosára, ápolójára másoknak nagy szükségük van. Sem önnek, sem másnak nincs joga az épületet rongálni. Mert lehet, hogy ön nem, de a társadalom igen sok tagjának munkája, forintja, pénze van benne, s ezért nem vagyunk hajlandók eltűrni viselkedését. Remélem, levelem eljut •a jobbik énjéhez, és ön is méltatlankodni fog- a jövőben, ha ilyet lát. Kovács József Záhony, Felszabadulás tér 12. KÖSZÖNET A közelmúltban Nyíregyházán a Puskin utcán elvesztettem autóstáskámat, melyben kulcsok, a szemüvegem és egyéb iratok voltak, ezek pótlása sok utánjárásba került volna. November 21-én este azonban a kapun át egy ismeretlen személy bedobta a táskát, és ezzel a szép gesztusával megkímélt az elveszett holmik újra szerzésétől. Figyelmességét és együttérzését hálásan köszönöm. Brezina Andrásné Nyíregyháza, Achim András utca 10. szám Szerkesztői üzenetek Orosz Ildikó nagykállói, Kovács Antalné nyíregyházi, Kovács László győrteleki, Kerepesi János nagykállói, Jakab Lajosné debreceni és Demeter Attiláné nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Bodnár Andrásné szabolcsi, Kelemen Bálint budapesti, Simon Józsefné nagyhalászi, Dávid Zsigmondné tunyogmatolcsi, Sipos Zsuzsanna kisvárdai, id. Bartha Ferenc olcsvai, Ágné Nagy Ilona balkányi, Tóth Józsefné kisvárdai, Kiss Lajosné tiszavasvári, Gyöngyösi András nyírmadai, özv. Bu- lyáki Imréné nagyecsedi, Mogyorósi Mihály gávaven- csellői, Veis Lajos győrteleki, özv. Lehoczky György- né győrteleki, Nagy P. Sán- dorné kemecsei, Gál Imréné tiszalöki, Borsi Milos kállósemjéni, ifj. Lakatos Bertalan győrteleki, Juhász Miklós bökönyi, Dudás Miklós nyíregyházi, Varga Istvánná csengerújfalui, Éliás Sándor érpataki, Jenei András szakolyi, P. Tóth József nyírkércsi, Szabó László olcsvai, Kovács József záhonyi, Dorkó Sándor tiszada- dai, Farkas Ferencné deme- cseri, Demeter Attiláné nyíregyházi, Juhász László nyíregyházi, Huczik Lajos nyíregyházi, Szanyi Károly- né kisvárdai, Bites Ilona méhteleki, Serbán László győrteleki, Udvardi János olcsvaapáti, Deák József nyírteleki, Pankotai Anikó nyíregyházi, Müller Ferenc gávavencsellői és Kardos József nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Ujfalusi Árpádné tibor- szállási, Juhász Gézáné mátészalkai, Balogh Elemér csengersimai és Erős Gábor vállaji olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Katona Istvánná sóstó- gyógyfürdői levélírónk észrevételére a városi tanács egészségügyi osztálya tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a jelenleg üres gyermekszakorvosi állást pályázat útján fogják betölteni. Addig a sóstógyógyfürdői gyerekek részére a jósaváro- si rendelőben biztosítják a szakorvosi ellátást. Az illetékes válaszol megjavítottak „Sötét” címszó alatt a november 5-i Fórum rovatban szóvá tették, hogy Sóstógyógyfürdőn, a Krúdy-szállótól a KISZ-táborig vezető útszakaszon a közvilágítási lámpák csak a késő esti órákban gyulladnak ki. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a város külterületén a közvilágítást kapcsoló órák vezérlik. Ezek időnként meghibásodnak. A cikkben említett területen is — a cikk megjelenése után — szintén ilyen műszaki hibát állapítottunk meg, melyet azonnal kijavítottak szerelőink. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága Nyíregyháza JOGOS A KÉRÉS „Bizonytalan közlekedés” címmel megjelent cikkben kérték, hogy Nyíregyházán a Bessenyei téren gyalogátkelőhelyeket jelöljenek ki. Jogos a kérés. A munkát a város területén lévő közúti jelzések festésével egy időben tudjuk csak elvégeztetni, aminek várható ideje 1981. első negyedév vége. Ugyanis az érre a célra használatos festék a hidegre fordult időjárás miatt nem szárad, ezért csak tavasszal lehet a két útburkolati jeleket felfesteni. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. Közterület-fenntartó Iroda Az ajándékozási szerzt- dés megtámadása A tulajdonközösség megszüntetése — Az örökösödési illetékről — Bűncselekmény-e a vagyontárgy eltulajdonítása? Kormos' Józsefné mátészalkai levélírónk februárban a férjétől elvált. Közös tulajdonukat képezi egy lakóház, amelyben az életközösség megszakadása után a férj maradt. A közös tulajdont nem szüntették meg a házassági bontóper során, hanem abban egyeztek meg, hogy a volt férj olvasónknak havi 1200 forint lakáshasználati díjat fizet. Ez a megállapodás azonban csak erre az évre érvényes és amennyiben a tulajdonközösség megszűntetésére nem kerül sor, úgy minden év januárjában a megállapodást meg kell újítani. Levélírónk volt férje eddig sem fizette a megállapított összeget és már most kijelentette, hogy nem hajlandó megújítani az egyezséget. Olvasónk ebben az esetben a bírósághoz fordulhat és kérheti, hogy ítélettel kötelezzék a bentlakó volt férjet a lakáshasználati díj fizetésére mindaddig, amíg a lakásban bent lakik és a tulajdonközösség megszüntetésére nem kerül sor. Mindenképpen célszerű azonban a tulajdonközösséget megszüntetni, amelynek több módja van. Vagy úgy, hogy az egyik tulajdontárs megveszi a másikét, de az is lehet, hogy eladják az ingatlant és megosztoznak a vételáron, és a bíróságtól is lehet kérni a tulajdonközösség megszüntetését, ahol akár árverést is elrendelnek. Bokor Zoltánná kocsordi olvasónk öt testvérével — édesanyjuk után — még 1950-ben örököltek egy házas- belsőségű ingatlant. Az örökség után megegyeztek abban, hogy miként használják ezt az ingatlant, amely meglehetősen nagy terület volt. Levélírónk testvérei időközben meghaltak és most 1140,— Ft illetéket szabtak ki olvasónkra, amit jogtalannak tart. ’ Olvasónk leveléből kitűnően egészen biztos, hogy az illeték kiszabása nem az 1950-es hagyatéki eljárás alapján történt, hanem valószínű: az elhalt testvérek között volt olyan, akinek nem volt gyermeke és ez esetben végrendelet hiányában a többi testvér örökli meg az elhalt testvér részét. Ezután az örökség után természetesen illetéket kell fizetni, mint ahogy annak idején is kellett, amikor az édesanyjuktól örököltek. Kelemen László nyíregyházi olvasónk lakásáról eltűnt egy értékes villanyköszörű. Körülbelül két hónap múlva tudta meg, hogy ki volt az a személy, aki azt elvitte, ezért ellene a rendőrségen feljelentést tett. Ott közölték levélírónkkal, hogy az ,ügy a bírósághoz tartozik, mert bűncselekmény nem történt, hiszen az illető bejáratos volt olvasónk lakásába. A szabálysértési osztályon viszont azt mondták, hogy ott nem foglalkoznak az üggyel, mert a köszörű értéke az ezer forintot meghaladja. Levélírónk azt kérdezi, hogy ezek után honnan kaphat segítséget? A közölt adatok alapján nem lehet eldönteni, hogy történt-e bűncselekmény vagy sem. Ezért azt tanácsoljuk, hogy indítson pert a gyanúsított személy ellen. Ennek során az iS tisztázható, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem, mely esetben a polgári bíróság hivatalból átteszi az ügyet az illetékes hatósághoz. Ha bűncselekmény nem történt, a köszörű visszakövetelése még akkor is jogos. Hornyák Józsefné mátészalkai lakos arról ír levelében, hogy férje még 1940-ben megörökölte a szülői háznak az egyötöd részét, majd az évek során fokozatosan kifizették a testvéreket, de az így megvásárolt ingatlant csak a férje nevére telekkönyvezték. A férje 1979-ben meghalt, a hagyatéki tárgyaláson olvasónk egyik gyermeke, felmutatott egy tartási szerződést, amelyet az apával kötött, de a közjegyző nem fogadta el, mert a tanáccsal nem volt jóváhagyatva. Ezután egy ajándékozási szerződést mutatott fel, amelyben az apa neki ajándékozta az egész ingatlant, olvasónkat még a haszonélvezeti jog sem illeti meg. Levélírónk szerint valótlan az ajándékozási szerződés. Mi a teendő? — kérdezi levelében. Olvasónknak jogában áll bírósági úton megtámadni azt az ajándékozási szerződést és kérni annak megállapítását, hogy az érvénytelen, de feltétlenül indokolt annak megállapítását kérni, hogy a lakás egy bizonyos része tulajdonjogilag is levélírónkat Uleti meg. A levélből kitűnően az ingatlan négyötöd részét a férjével a házassági együttélés alatt váltották meg, ez a négyötöd rész házastársi közös vagyonnak minősül, vagyis ennek a fele levélírónkat illeti meg, így kérheti a bíróságtól, hogy állapítsák meg: az ingatlan kétötöd részében házastársi közös vagyon címén tulajdonos. Dr. Juhász Barnabás ... .wxvXwX^^
