Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

y Kelet­Magyarország ■ 1; XXXVII. évfolyam, 295. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. december 17., szerda MA Nyírbátorból jelentjük (2. oldal) Olvasóink leveleiből (6. oldal) Napirenden: a népgazdaság VI. ötéves terve Ma összeül az országgyűlés téli ülésszaka Ma összeül az országgyűlés. Előreláthatólag a népgazda­ság VI. ötéves tervéről, a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981—1985. évi pénz­ügyi tervéről szóló törvényjavaslatot vitatják meg a képvi­selők. Olyan kiemelkedően fontos célokról tanácskoznak te­hát, amelyek megvalósítása — a XII. pártkongresszus hatá­rozatai alapján — a következő fél évtizedben a fejlődés fő elemeit jelenti. VAGON □ felmérések szerint kétezer vasúti kocsi­ra való áru vesztegel a szabolcsi gyárak, üzemek raktáraiban. Ennek tizedét exportra szánják. Azonban a legnagyobb igyekezet el­lenére is kevesebb az üres vagon, mint amennyit igé­nyelnek a termelők. Ezért alakították meg a múlt hét végén a megyei szállítási operatív bizottságot, amely ha kell, sorolja a szállítá­sokat, azok fontossága sze­rint. A sorrend logikus. El­sőbbséget élveznek a lakos­ság ellátását szolgáló áruk, ezt követi az export-, vala­mint a tüzelőanyagok szál­lítása. Csakhogy arról is érdemes szót ejteni, miért szükséges jobban odafigyel­ni a szállításra. A gondok néhány Réttel előbb jelentkeztek, amit a december eleji kemény tél csak fokozott. A megyében egy nappal nőtt a vasúti kocsiforduló. Vagyis megle­het, hogy éppen azok, akik legjobban kérik az üres va­gonokat, ludasok abban, ' hogy kevesebb kocsi áll ; rendelkezésre. Ugyanis új­ból fel kell vetni, hogy éj- : szaka, vasárnap kevésbé akarnak rakodni, különösen az áruval rakott kocsik ki­rakása késlekedik. Említeni I lehet a gabonaforgalmi vál­lalatot, ahol jobb szervezés­sel biztosan kevesebbet áll­nának a vasúti kocsik. A nyíregyházi papírgyár­ban közel 300 vasúti kocsi­ra való készlet áll a rak­tárban. Köztük olyan do­bozok, amelyek a karácso­nyi szállításhoz, az export­hoz kellenének. Ezért éjjel­nappal várják az üres ko­csikat, hogy rakodjanak. A MÁV záhonyi üzemigazga­I tóság felajánlotta a segítsé­gét, hogy a szovjet exportra kerülő áruk időben eljussa­nak a határon túlra. A Vo­lán a hét végén 70—80 ko- ; csival többet tud adni a szo­kásosnál, ha igénylik a fu- ; vart. kedvezőtlen időjá- W i ‘5 rás körülményei megnehezítik a szállí­tást. Ha ehhez még hozzá­vesszük az év végi hajrát az üzemekben, amikor több az áru, akkor látjuk, hogy csakis szervezettebb szállí­tással lehet úrrá lenni a ne­hézségeken. Ehhez nagyobb figyelem, sokkal gyorsabb rakodás szükséges. A meg­rendelők és a szállítók jobb együttműködésén is múlik, hogy minden áru időben el­jusson rendeltetési helyére. Lányi Botond A törvények tervezetét elő­zőleg megvitatták az ország- gyűlési állandó bizottságok és a megyei képviselőcsoportok. E fórumokon másfél száznál több képviselő mondott véle­ményt, támogatásáról biz­tosítva a kormányt a tervnek országot, népet gyarapító va­lóra váltásában. ígérték ezt nemcsak a maguk, hanem megbízóik, a választópolgárok széles körének nevében is. Tehették, hiszen — s ez vala­mennyi bizottsági ülésen hangsúlyosan elhangzott — a népgazdasági tervkoncepció társadalmi vitáin sokan megis­merkedtek a gazdaságfejlesz­tés, az életszínvonal-politika, a külkereskedelem 1985-ig szóló elképzeléseivel. Az elő­készítő tanácskozásokon azt is kiemelték: a nehezebb kül­gazdasági körülmények elle­nére elért eredményeket a választópolgárok elismerése övezi, ami egyben bizakodást Néhány napja tartották az SZMT kulturális, agitációs és propagandaosztálya szerve­zésében azt a tanácskozást, melyen az Igaz ez a szép el­nevezésű vetélkedősorozat megújításáról és további foly­tatásáról döntöttek. Az újabb pályázat kiírása ezekben a napokban készül el, s jut el a brigádokhoz, a választ ja­nuár végéig várják, kik azok, akik vállalkoznak a feltéte­lek teljesítésére, majd a rész­letes kiírást február közepéig megküldik. Komoly hagyományai van­nak megyénkben az Igaz ez a szép című brigádvetélkedő­nek, melynek legfőbb célja, hogy keretet adjon a művelt­ség gyarapításához. Az első években a nyíregyházi városi művelődési központ szervezé­sében zömmel a megyeszék­hely szocialista brigádjai vet­tek részt. Az elmúlt években, amikor már az egész megye bekapcsolódott, nem volt minden rendjén, több prob­léma merült fel koordinációs, illetve módszertani okokból, ezért a legközelebbi vetélke­dő szervezői ezután jobban is ad a következő fél évtized terveinek valóra váltásához. A bizottsági üléseken fel­szólalt képviselők megerősí­tették, hogy a gazdasági te­vékenységnek mindenekelőtt a népgazdasági egyensúly — ezen belül a külgazdasági egyensúly helyreállítását és megszilárdítását kell szolgál­nia. Ez szükségszerűen együtt jár a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának szá­mottevően lassúbb emelkedé­sével. Éppen ezért az életszín­vonal, az életkörülmények el­ért eredményeinek megőrzése lehet a cél. A megállapítás ár­nyalt ágazati terveket, s több területen a lakosság ellátását kiemelten javító, nagy erőfor­rásokat mozgósító fejlesztési elképzeléseket takar. A szo­ciális és egészségügyi bizott­ságban például a képviselők örömmel állapították meg, hogy 1985-ig tovább javul a fekvőbeteg-ellátás, gyarapodik a kórházi ágyak száma. szeretnének ügyelni a ver­seny tisztaságára, s arra is, hogy szervezési és egyéb hi­bák miatt a brigádok ne ve­szítsék el kedvüket. Jó né­hány nagyüzem maradt távol ugyanis a vetélkedőtől emi­att. A munkásművelődésnek értelmes formát, sokak által érdeklődésre számot tartó ke­retet találni — ez ma napja­ink egyik legizgalmasabb köz- művelődési feladata. Az SZMT kulturális osztálya, il­letve az SZMT Móricz Zsig- mond Művelődési Háza a köz­reműködő rendezőkkel együtt azt vállalta, hogy megújítja a megyénkben már hagyomá­nyokkal rendelkező, bevált szocialista brigádvetélkedő­sorozatot. Három fő témaköre lesz a vetélkedősorozatnak: az első a kül- és belpolitikai esemé­nyek, a szakszervezeti élet, valamint a gazdasági felada­tok területéről. A második: hazánk története korszakon­ként az odaillő művészi Ide kívánkozik az általános iskolák építésének kiemelt programja, hiszen a követke­ző tervidőszakban az osztály- termeket elérő demográfiai hullám nagy összegű beruhá­zásokat igényel. Jóleső érzés­sel szóltak a nyíregyházi és zalaegerszegi színházépítés­ről, az Operaház valamint a két nagy budapesti egyetem rekonstrukciójáról, tehát a tervnek megannyi olyan pont­járól, amelynek megvalósítá­sa tovább javítja az állam­polgárok közérzetét. Ehhez persze elengedhetet­lenül kapcsolódik a gazdasá­gi hatékonyság erőteljes nö­velésének követelménye, a tu­dományos és műszaki vívmá­nyok eredményesebb gyakor­lati alakalmazása, a termelés szerkezetének gyorsabb kor­szerűsítése és a nemzeközi versenyképesség erősítése. Az eddiginél nagyobb fegyelem, felelősség és kezdeményező­készség az, ami — legyen szó gyárról, mezőgazdasági üzem­ről, vagy kutatóintézetről — a mindennapos munkában a kijelölt célhoz visz. Bizonyá­ra ennek szellemében tanács­kozik majd a ma összeülő országgyűlés. irodalmi, tudománytörténeti megközelítéssel, kiemelve me­gyénk szerepét. A harmadik témakörből szabadon .választ­hatnak a brigádok, vagy a környezetvédelem-környezet- esztétika, vagy a mai magyar irodalom, vagy a sport és ze­ne kategóriájából. Leszögezték az egyik legvi­tatottabb kérdésre is a vá­laszt: a versenyzők maximum középfokú végzettséggel ren­delkezhetnek, de a felkészítés időszakában számítanak a felső fokú végzettségű bri­gádtagok segítségére is, me­lyet a helyezéstől függően honorálnak. A brigádok kép­viseletében továbbra is ma­ximum ötszemélyes csapatok versenyezhetnek. A legutóbbi versengésen megyénk üze­meiből több mint kétszáz szo­cialista brigád mozdult meg és próbálta teljesíteni a felté­teleket. Remélhetőleg az új pályázati kiírás még több kis kollektívát lelkesít, s valóban tömegméretűvé válik ez a speciális szabolcsi kezdemé­nyezés. Sok gondot okoz még mindig a kukorica betakarítása a szatmári termelőszövetkezetek­ben. Hóval, sárral küzdenek az emberek, gépek, mint képünk is mutatja, amely a pe- nyigei határban készült. (M. K. felv.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága — dr. Tar Imre első titkár elnökletével — december 16-án, a megyei pártszékházban ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizott­ság osztályvezetői, a városi-járási pártbizottsá­gok első titkárai, a megyei tanács elnökhelyet­tesei és osztályvezetői, megyénk szövetkezeti szövetségeinek vezetői, a jelentősebb üzemek párt- és gazdasági vezetői. Ott volt Lakosi Kál­mán, a Központi Bizottság munkatársa. A pártbizottság Hosszú László megyei titkár előterjesztésében beható vitában megtárgyalta és határozattá emelte a megye 1980-as gazdaság- politikai feladatainak végrehajtásáról és az 1981. évi feladatokról szóló jelentést. (A határozatot lapunk 3. oldalán közöljük.) Dr. Pénzes János megyei tanácselnök elő­terjesztésében vitatta meg és fogadta el a párt- bizottság a Szabolcs-Szatmár megye V. ötéves tanácsi terveinek teljesítéséről szóló jelentést. A megyei pártbizottság elismerését fejezte ki a megye dolgozóinak az V. ötéves terv telje­sítésében kifejtett tevékenységéért. A pártbi­zottság irányelvként tárgyalta a VI. ötéves terv tanácsi fejlesztéséről szóló anyagot. Ezt követően dr. Tar Imre tájékoztatta a résztvevőket a Központi Bizottság 1980. decem­ber 2-i üléséről. A pártbizottság értékelte az 1980-as munka­tervi feladatainak végrehajtását és elfogadta a végrehajtó bizottság 1981. első félévi munka­tervét. A napirend előadója Gulácsi Sándor me­gyei titkár volt. Ma már az egészségügyi intézményekben a modern labora­tóriumi felszerelések nélkülözhetetlenek. A megyei kórház izotóp laboratóriumában Komár Pálné asszisztens munka közben. (E. E. felv.) Hitelből — exportra Valutát termelő szabolcsi üzemek összesen 158 millió forint exportfejlesztő hitelt vettek fel ipari szövetkezeteink és üzemeink 1976 óta a Magyar Nemzeti Banktól. Az összeg kétharmadát állóeszközök, egyharmadát viszont forgó­eszközök fedezésére fordítot­ták. Elsősorban cipő- és ruha­ipari szövetkezeteink éltek a felkínált lehetőséggel, de ka­pott az alkalmon a ZÖLDÉRT is, ahol 36 millió forint rá­fordítással a közelmúltban készült el az új, nyíregyházi almaléüzem. A jelek azt mu­tatják, hogy a kapható hite­lek iránti érdeklődés az utób­bi időkben csökkent, de új jelentkező azért akadt. A nyíregyházi MEZŐGÉP ugyanis 1981-ben 35 millió fo­rintot vesz fel a trágyaszóró pótkocsik tőkés exportjának elősegítésére. Várható még a Kisvárdai Ruhaipari Szövet­kezet, a nyíregyházi háziipari szövetkezet és az ELEKTER- FÉM szövetkezet jelentkezé­se is. Ha az eddig megforgatott 158 miiló sorsát nézzük, a kép — mint Filep György, a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának osztályveze­tője mondja —, nem egyér­telmű. A cipőipar sem meny- nyiségben, sem devizában nem teljesítette az elvárhatót, igaz, ebbe számos világpiaci ok — például az alapanya­gok magas ára, a kereslet csökkenése — is közreját­szott. A textilipar, ezzel szem­ben többlet devizát szerzett a népgazdaságnak. Igaz, a ban­kos feltételek nemteljesítés esetére szankciókat helyeznek kilátásba, ezek azonban még nem fenyegetik a lemaradó­kat, mert a hitelt 10 évre kapták. S, Z. Munkásmüvelödés korszerűbben

Next

/
Thumbnails
Contents