Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
y KeletMagyarország ■ 1; XXXVII. évfolyam, 295. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. december 17., szerda MA Nyírbátorból jelentjük (2. oldal) Olvasóink leveleiből (6. oldal) Napirenden: a népgazdaság VI. ötéves terve Ma összeül az országgyűlés téli ülésszaka Ma összeül az országgyűlés. Előreláthatólag a népgazdaság VI. ötéves tervéről, a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot vitatják meg a képviselők. Olyan kiemelkedően fontos célokról tanácskoznak tehát, amelyek megvalósítása — a XII. pártkongresszus határozatai alapján — a következő fél évtizedben a fejlődés fő elemeit jelenti. VAGON □ felmérések szerint kétezer vasúti kocsira való áru vesztegel a szabolcsi gyárak, üzemek raktáraiban. Ennek tizedét exportra szánják. Azonban a legnagyobb igyekezet ellenére is kevesebb az üres vagon, mint amennyit igényelnek a termelők. Ezért alakították meg a múlt hét végén a megyei szállítási operatív bizottságot, amely ha kell, sorolja a szállításokat, azok fontossága szerint. A sorrend logikus. Elsőbbséget élveznek a lakosság ellátását szolgáló áruk, ezt követi az export-, valamint a tüzelőanyagok szállítása. Csakhogy arról is érdemes szót ejteni, miért szükséges jobban odafigyelni a szállításra. A gondok néhány Réttel előbb jelentkeztek, amit a december eleji kemény tél csak fokozott. A megyében egy nappal nőtt a vasúti kocsiforduló. Vagyis meglehet, hogy éppen azok, akik legjobban kérik az üres vagonokat, ludasok abban, ' hogy kevesebb kocsi áll ; rendelkezésre. Ugyanis újból fel kell vetni, hogy éj- : szaka, vasárnap kevésbé akarnak rakodni, különösen az áruval rakott kocsik kirakása késlekedik. Említeni I lehet a gabonaforgalmi vállalatot, ahol jobb szervezéssel biztosan kevesebbet állnának a vasúti kocsik. A nyíregyházi papírgyárban közel 300 vasúti kocsira való készlet áll a raktárban. Köztük olyan dobozok, amelyek a karácsonyi szállításhoz, az exporthoz kellenének. Ezért éjjelnappal várják az üres kocsikat, hogy rakodjanak. A MÁV záhonyi üzemigazgaI tóság felajánlotta a segítségét, hogy a szovjet exportra kerülő áruk időben eljussanak a határon túlra. A Volán a hét végén 70—80 ko- ; csival többet tud adni a szokásosnál, ha igénylik a fu- ; vart. kedvezőtlen időjá- W i ‘5 rás körülményei megnehezítik a szállítást. Ha ehhez még hozzávesszük az év végi hajrát az üzemekben, amikor több az áru, akkor látjuk, hogy csakis szervezettebb szállítással lehet úrrá lenni a nehézségeken. Ehhez nagyobb figyelem, sokkal gyorsabb rakodás szükséges. A megrendelők és a szállítók jobb együttműködésén is múlik, hogy minden áru időben eljusson rendeltetési helyére. Lányi Botond A törvények tervezetét előzőleg megvitatták az ország- gyűlési állandó bizottságok és a megyei képviselőcsoportok. E fórumokon másfél száznál több képviselő mondott véleményt, támogatásáról biztosítva a kormányt a tervnek országot, népet gyarapító valóra váltásában. ígérték ezt nemcsak a maguk, hanem megbízóik, a választópolgárok széles körének nevében is. Tehették, hiszen — s ez valamennyi bizottsági ülésen hangsúlyosan elhangzott — a népgazdasági tervkoncepció társadalmi vitáin sokan megismerkedtek a gazdaságfejlesztés, az életszínvonal-politika, a külkereskedelem 1985-ig szóló elképzeléseivel. Az előkészítő tanácskozásokon azt is kiemelték: a nehezebb külgazdasági körülmények ellenére elért eredményeket a választópolgárok elismerése övezi, ami egyben bizakodást Néhány napja tartották az SZMT kulturális, agitációs és propagandaosztálya szervezésében azt a tanácskozást, melyen az Igaz ez a szép elnevezésű vetélkedősorozat megújításáról és további folytatásáról döntöttek. Az újabb pályázat kiírása ezekben a napokban készül el, s jut el a brigádokhoz, a választ január végéig várják, kik azok, akik vállalkoznak a feltételek teljesítésére, majd a részletes kiírást február közepéig megküldik. Komoly hagyományai vannak megyénkben az Igaz ez a szép című brigádvetélkedőnek, melynek legfőbb célja, hogy keretet adjon a műveltség gyarapításához. Az első években a nyíregyházi városi művelődési központ szervezésében zömmel a megyeszékhely szocialista brigádjai vettek részt. Az elmúlt években, amikor már az egész megye bekapcsolódott, nem volt minden rendjén, több probléma merült fel koordinációs, illetve módszertani okokból, ezért a legközelebbi vetélkedő szervezői ezután jobban is ad a következő fél évtized terveinek valóra váltásához. A bizottsági üléseken felszólalt képviselők megerősítették, hogy a gazdasági tevékenységnek mindenekelőtt a népgazdasági egyensúly — ezen belül a külgazdasági egyensúly helyreállítását és megszilárdítását kell szolgálnia. Ez szükségszerűen együtt jár a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának számottevően lassúbb emelkedésével. Éppen ezért az életszínvonal, az életkörülmények elért eredményeinek megőrzése lehet a cél. A megállapítás árnyalt ágazati terveket, s több területen a lakosság ellátását kiemelten javító, nagy erőforrásokat mozgósító fejlesztési elképzeléseket takar. A szociális és egészségügyi bizottságban például a képviselők örömmel állapították meg, hogy 1985-ig tovább javul a fekvőbeteg-ellátás, gyarapodik a kórházi ágyak száma. szeretnének ügyelni a verseny tisztaságára, s arra is, hogy szervezési és egyéb hibák miatt a brigádok ne veszítsék el kedvüket. Jó néhány nagyüzem maradt távol ugyanis a vetélkedőtől emiatt. A munkásművelődésnek értelmes formát, sokak által érdeklődésre számot tartó keretet találni — ez ma napjaink egyik legizgalmasabb köz- művelődési feladata. Az SZMT kulturális osztálya, illetve az SZMT Móricz Zsig- mond Művelődési Háza a közreműködő rendezőkkel együtt azt vállalta, hogy megújítja a megyénkben már hagyományokkal rendelkező, bevált szocialista brigádvetélkedősorozatot. Három fő témaköre lesz a vetélkedősorozatnak: az első a kül- és belpolitikai események, a szakszervezeti élet, valamint a gazdasági feladatok területéről. A második: hazánk története korszakonként az odaillő művészi Ide kívánkozik az általános iskolák építésének kiemelt programja, hiszen a következő tervidőszakban az osztály- termeket elérő demográfiai hullám nagy összegű beruházásokat igényel. Jóleső érzéssel szóltak a nyíregyházi és zalaegerszegi színházépítésről, az Operaház valamint a két nagy budapesti egyetem rekonstrukciójáról, tehát a tervnek megannyi olyan pontjáról, amelynek megvalósítása tovább javítja az állampolgárok közérzetét. Ehhez persze elengedhetetlenül kapcsolódik a gazdasági hatékonyság erőteljes növelésének követelménye, a tudományos és műszaki vívmányok eredményesebb gyakorlati alakalmazása, a termelés szerkezetének gyorsabb korszerűsítése és a nemzeközi versenyképesség erősítése. Az eddiginél nagyobb fegyelem, felelősség és kezdeményezőkészség az, ami — legyen szó gyárról, mezőgazdasági üzemről, vagy kutatóintézetről — a mindennapos munkában a kijelölt célhoz visz. Bizonyára ennek szellemében tanácskozik majd a ma összeülő országgyűlés. irodalmi, tudománytörténeti megközelítéssel, kiemelve megyénk szerepét. A harmadik témakörből szabadon .választhatnak a brigádok, vagy a környezetvédelem-környezet- esztétika, vagy a mai magyar irodalom, vagy a sport és zene kategóriájából. Leszögezték az egyik legvitatottabb kérdésre is a választ: a versenyzők maximum középfokú végzettséggel rendelkezhetnek, de a felkészítés időszakában számítanak a felső fokú végzettségű brigádtagok segítségére is, melyet a helyezéstől függően honorálnak. A brigádok képviseletében továbbra is maximum ötszemélyes csapatok versenyezhetnek. A legutóbbi versengésen megyénk üzemeiből több mint kétszáz szocialista brigád mozdult meg és próbálta teljesíteni a feltételeket. Remélhetőleg az új pályázati kiírás még több kis kollektívát lelkesít, s valóban tömegméretűvé válik ez a speciális szabolcsi kezdeményezés. Sok gondot okoz még mindig a kukorica betakarítása a szatmári termelőszövetkezetekben. Hóval, sárral küzdenek az emberek, gépek, mint képünk is mutatja, amely a pe- nyigei határban készült. (M. K. felv.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága — dr. Tar Imre első titkár elnökletével — december 16-án, a megyei pártszékházban kibővített ülést tartott. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi-járási pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács elnökhelyettesei és osztályvezetői, megyénk szövetkezeti szövetségeinek vezetői, a jelentősebb üzemek párt- és gazdasági vezetői. Ott volt Lakosi Kálmán, a Központi Bizottság munkatársa. A pártbizottság Hosszú László megyei titkár előterjesztésében beható vitában megtárgyalta és határozattá emelte a megye 1980-as gazdaság- politikai feladatainak végrehajtásáról és az 1981. évi feladatokról szóló jelentést. (A határozatot lapunk 3. oldalán közöljük.) Dr. Pénzes János megyei tanácselnök előterjesztésében vitatta meg és fogadta el a párt- bizottság a Szabolcs-Szatmár megye V. ötéves tanácsi terveinek teljesítéséről szóló jelentést. A megyei pártbizottság elismerését fejezte ki a megye dolgozóinak az V. ötéves terv teljesítésében kifejtett tevékenységéért. A pártbizottság irányelvként tárgyalta a VI. ötéves terv tanácsi fejlesztéséről szóló anyagot. Ezt követően dr. Tar Imre tájékoztatta a résztvevőket a Központi Bizottság 1980. december 2-i üléséről. A pártbizottság értékelte az 1980-as munkatervi feladatainak végrehajtását és elfogadta a végrehajtó bizottság 1981. első félévi munkatervét. A napirend előadója Gulácsi Sándor megyei titkár volt. Ma már az egészségügyi intézményekben a modern laboratóriumi felszerelések nélkülözhetetlenek. A megyei kórház izotóp laboratóriumában Komár Pálné asszisztens munka közben. (E. E. felv.) Hitelből — exportra Valutát termelő szabolcsi üzemek összesen 158 millió forint exportfejlesztő hitelt vettek fel ipari szövetkezeteink és üzemeink 1976 óta a Magyar Nemzeti Banktól. Az összeg kétharmadát állóeszközök, egyharmadát viszont forgóeszközök fedezésére fordították. Elsősorban cipő- és ruhaipari szövetkezeteink éltek a felkínált lehetőséggel, de kapott az alkalmon a ZÖLDÉRT is, ahol 36 millió forint ráfordítással a közelmúltban készült el az új, nyíregyházi almaléüzem. A jelek azt mutatják, hogy a kapható hitelek iránti érdeklődés az utóbbi időkben csökkent, de új jelentkező azért akadt. A nyíregyházi MEZŐGÉP ugyanis 1981-ben 35 millió forintot vesz fel a trágyaszóró pótkocsik tőkés exportjának elősegítésére. Várható még a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezet, a nyíregyházi háziipari szövetkezet és az ELEKTER- FÉM szövetkezet jelentkezése is. Ha az eddig megforgatott 158 miiló sorsát nézzük, a kép — mint Filep György, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának osztályvezetője mondja —, nem egyértelmű. A cipőipar sem meny- nyiségben, sem devizában nem teljesítette az elvárhatót, igaz, ebbe számos világpiaci ok — például az alapanyagok magas ára, a kereslet csökkenése — is közrejátszott. A textilipar, ezzel szemben többlet devizát szerzett a népgazdaságnak. Igaz, a bankos feltételek nemteljesítés esetére szankciókat helyeznek kilátásba, ezek azonban még nem fenyegetik a lemaradókat, mert a hitelt 10 évre kapták. S, Z. Munkásmüvelödés korszerűbben