Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 17. ORVOS VAN MINDEN KÖRZETBEN! Egészségügyi ellátás városi szinten hulladékkezelés; az élelmezésegészségügyben javítani szükséges a tömegétkeztetésben dolgozók hygiénés szemléletét. Néhány üzemben nem kielégítő a légtisztító berendezések hatásfoka és az egyéni védőeszközök használata. — A közegészségügy gondjai túlnőnek az egészségügy hatáskörén — mondta befejezésként dr. Gaál Mihály. — Csak nagyon széles körű összefogással, a társadalom egészének bevonásával érhetjük majd el. Az egészségügy nem vonatkoztatható el sem országosan, sem területünkön a gazdasági fejlődés adott szintjétől. A szakmai elvek és szabályok megtartása mellett tudomásul kell venni, hogy a gazdasági teherbíró képesség által megszabott keretek között tevékenykedhetünk, tervezhetünk. N. K. Kétségtelen, hogy Nyírbátor várossá válása óta a legdinamikusabban fejlődő ágazatnak az egészségügy tekinthető. A — még megyén belül is — nagy hátrányokat csak jelentős erőfeszítésekkel, fokozatosan lehetett leküzdeni. Erről a munkáról, az eredményekről és gondokról kérdeztük tír. Gaál Mihályt, a városi-járási egészségügyi osztály vezetőjét. Jobb feltételek — Az első teendőnk volt a várossá válás után az egészségügyi osztály létrehozása, a már meglévő intézmények szervezeti rendjének kialakítása — kezdte bevezetőjében az osztályvezető. — Ezt meghatározó feladatunknak tartottuk, de még ma is feladatunk annak érdekében, hogy egységes szakmai irányítás mellett a betegek megfelelő szintű ellátásban részesüljenek. Ebben az időben történt a szülőotthon felújítása, a körzeti rendelők és a régi bölcsőde korszerűsítése, a megyei feladatokat is ellátó csecsemőotthon tárgyi feltételeinek javítása. Az üres orvosi állások betöltéséhez teljesítettük az alapvetően fontos igéiíyt: lakást biztosítottunk az itt elhelyezkedő orvosainknak. 1974 elején indult »városi központi ügyelet.' Könnyített a< járás egészség-., ügyének helyzetén az 1976 áprilisában átadott szakrendelő. ahol egymás után kezdték meg gyógyító i tevékenységüket a szakorvosok. — Területünkön jelenleg minden körzeti orvosi állás betöltött; huszonnyolc körzetben látják el a betegeket. A körzeti orvosi állások betöltésén túl gondunk a fiatal orvosok megtartása a területen. Az egy körzetre jutó lakosok számában a járás a megyei átlaghoz közelít (2600 fő), a városban még ennél is magasabb (2900 fő). A VI. ötéves tervben Nyírcsászári —Nyírderzs ellátására új körzetet szervezünk. Súlyos problémaként jelentkezik azonban az alapellátásban a járás területén az öt betöltetlen védőnői állás. Ennek ellenére a védőnők, körzeti orvosok és szakorvosok szívós, lelkiismeretes munkájának köszönhetően elértük, hogy az 1975-ös adatokhoz viszonyítva a csecsemőhalálozás a felére csökkent: 1980 I—III. negyedévében 17,24 ezrelék (a megyei érték 20 ezrelék). Ez igen nagy eredmény, különösen ha azt tekintjük, hogy korábban a város és járás csecsemőhalandósága a megyében igen magas volt. Az abortuszok számának kedvező alakulása is a jobb munka mellett szól. Á gyermekek érdekében Figyelemre méltó adatok illusztrálják a munkát akkor is, ha a táppénzes százalék alakulását nézzük. A járás és város területén a táppénzes munkanapok százalékos aránya 1978 és 1979 évben valamivel még az országos alatt volt, 1980-ban 5,8 százalék körüli (az országos adat 5,87 százalék.) Ez mindenképpen a lelkiismeretesebb, szigorúbb munkát reprezentálja, bár ezen a téren még bőven van teendő egyes körzetekben. Javult a városban a gyermekintézményi ellátottság. 1979-ben kezdte meg működését az új 80 személyes bölcsőde, ahol minden jogos igényt ki tudnak elégíteni, jelenleg még üres férőhely is van. Az egészségügyi ágazathoz tartozik a szociális gondoskodás. Nyírbátorban igen jó színvonalon működik az öregek napközi otthona, amelyet dicséretesen támogatnak á vállalatok; üzemék szocia- ‘llstá brigádjái. A járás területén az eddigi kilenc öregek napközi otthona mellé a közeli napokban ,csatlakozik két újabb ilyen intézmény — Nyírpilisen és Kislétán. A kórházi háttérről a következőket mondta el az osztályvezető: — Sajnálatos, hogy egyedül a nyírbátori járás nem rendelkezik kórházzal. Ezért a gyermekgyógyászati és belgyógyászati kórházi ellátás Mátészalkán, az egyéb körzeti kezelések Nyíregyházán, illetve a nagykállói ideggyógyintézetben történnek. Remélhetőru leg a következő tervidőszakban a megyei kórház rekonstrukciójának befejeztével területünk visszakerül a nyíregyházi kórházhoz, így a kórházi ellátás is egységes lesz. Komplex feladat — KÖJÁL-szolgálatunk jó munkája eredményeként a közegészségügyi és járványügyi helyzet fokozatosan javult. A legnagyobb gondot a járás egyes községeiben a megfelelő ivóvíz biztosítása okozza, illetve a szemét- és Elismerés a hűségért Bensőséges ünnepségen köszöntötték a városi tanács dolgozói két nyugdíjba vonuló munkatársukat: dr. Főnyi Endréné adóügyi csoportvezetőt és Holló Lászlóné költségvetési főelőadót. Több évtizedes tanácsi munkájukért a pénzügyminiszter mindkettőjüket „Kiváló munkáért” kitüntetésben részesítette. Dr. Főnyi Endréné 40 évet dolgozott a közigazgatásban, ezért megkapta a 40 éves jubileumi jutalmat, Holló Lászlóné pedig 30 éves tanácsi munkájáért a törzsgárdajelvény arany fokozatát vehette át. Átadás előtt a nyírbátori Teszöv, OTP-iroda és a harminc- nyolc lakás. (Jávor L. felvétele) Nyugdíjban, nyughatatlanul... Nemcsak pedagógus Aligha akad Nyírbátorban olyan ember, idős vagy fiatal, aki nem ismeri őt, hiszen nemcsak pedagógusként, hanem mint aktív közéleti ember is sokukkal került kapcsolatba. Hatvani András öt éve nyugdíjas, mégis úgy beszélnek róla, mint aki nélkül talán nem is lenne felnőttoktatás a városban. A haja ősz, arca mély barázdákkal szántva, a tekintete azonban elárulja hogy milyen vitalitás, érdeklődés rejlik a szikár külső mögött. Láthatóan zavarja, hogy önmagáról beszél. — Nyírbátorban születte«),,.élek és tanítok. A pedagógusi pályán 1949-ben indultam, de emellett mindvégig igyekeztem az élet más területein is tenni szűkebb hazámért. Évekig voltam tanácstag, művelődési bizottsági elnök és talán hirtelenjében fel sem tudnám sorolni, mennyi mindennel és milyen széles körben tevékenykedtem. Volt időszak, hogy egyszerre láttam el a járási művelődési ház igazgatását, az iskolában a gazdasági igazgatóhelyettesi teendőket és a járás felnőtt- oktatásának felügyeletét. Nem volt egyszerű mindezek végzése, vállalása, de mindig és mindenhol adni akartam. Munkája elismerését a megbízatásokban látja elsősorban a 25 éves törzsgárda jelvény, a Szövetkezeti munkáért jubileumi emlékérem, a Pedagógusi szolgálati emlékérem és sok más kitüntetése mellett. 1975-ben rokkantsági nyugdíjas lettem, de ahogy mondani szokták, nem tudtam nyugton maradni sokáig. Alig egy év múlva elvállaltam a már régtől ismert feladat, a dolgozók tanulásának szervezését, irányítását. Az üzemekkel, vállalatokkal jó a kapcsolatom, sokan segítik a munkámat. Ebben a tanévben harmincnégy dolgozó beiskolázására került sor, akiknek a tanítását a 2- es számú iskola alsós és felsős nevelőivel közösen végezzük. Az elmúlt három évben 554-en vizsgáztak a nyírbátori dolgozók általános iskolájában. Hatvani András érdeme, hogy jelenleg is tizennégy cigánytanuló ül a padokban. Igaz, ez már nem számít különlegességnek, mert például csak a cipőgyárból több mint negyven cigány dolgozó végezte el itt az általánost. — Szívesen végzem ezt a munkát, főleg ha olyan jó csoportban dolgozhatok, mint a tavalyi volt, akiknek nagy része ötven valahány éves fejjel, munka mellett is értelmét látta a tanulásnak. Érdekességként mondom el, hogy az előző osztályban három házaspárt is okítottunk, akik igen jó eredménnyel vizsgáztak. Én magam a magyar irodalmat és történelmet tanítom. Amit általában a nyugdíjas évek a legtöbb embernek jelentenek, azt Hatvani András alig ismeri. — Nem szeretek, nem is tudok tétlenkedni. Ha úgy adódik, hogy az iskolában nincs elfoglaltságom a szőlőskertemet művelem. Örömmel játszom az unokáimmal és talán előbb-utóbb arra is sort kerítek, hogy a kis házi könyvtáramban összegyűlt olvasnivalókat előszedjem. Nagy a forgalom a nyírbátori áruházban. (Jávor L. felv.) A kereskedelem és az őket ellátó vállalatok — húsipari, a baromfiipari, a tejipari, a sütőipari, a söripari vállalat, a FÜSZÉRT — képviselőit invitálta tanácskozásra tegnap a városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztálya, hogy egyeztessék: ki mivel tud hozzájárulni a város lakóinak ünnepi ellátásához. A vállalások, az ígéretek biztatóak voltak: az élelmiszertermelők és szállítók az ünnepek előtti napokon többszöri szállítást ígértek, s ha a kereskedelem jól méri fel az igényeket, egyetlen családnak sem kell majd bosszankodni, hogy az ünnep előtti napon már elfogy a kenyér, a hús, vagy a tej. Süteményekből, félkész tortákból, húsból és töltelékáruból is megfelelő választék lesz, s remélhetőleg kocsonyát is főzhetnek akik ezt szánják a szilveszteri pezsgő elé vacsorának. Költségvetési üzem Országos pályázat a történelmi városközpont megtervezésére 2 A|Sm NYiRBlTORBAI ............ ............::::: ......... :::::::::::: ^ Áz ipar is, a kereskedelem is jó ellátást ígér az ünnepekre Gépi úttisztítás Lakásfelújítások, öregek otthona Penészleken, csárda korszerűsítés Egy kisváros életében akár a lakosság közérzete, hangulata, akár a tanács gazdálkodása oldaláról vesszük nagyító alá, egyik legjelentősebb gazdasági egység a költségvetési üzem. Rajtuk, az ott dolgozókon múlik: sikerül-e korszerűsíteni, felújítani az elavult tanácsi lakásokat és intézményeket, időben elszállítják-e a szemetet, rendben tartják-e a város parkjait. Éppen ezért előzi meg nagy körültekintés minden év végén az üzem következő évi tervének elkészítését, vagy ha úgy "tetszik: feladatainak meghatározását. A köztisztasági részleg Számára a konténeres szemét- szállítás, a kézi és gépi úttisztítás jelenti a legnagyobb feladatot, a parkfenntartóknak a Szabadság téri. az Ady Endre úti, a Báthori úti és a múzeum parkjának ápolása lesz a munkája. Értékben a legnagyobb feladat a lakások felújítóira vár, hiszen a Szabadság tér 23. szám alatt hat lakás felújítása 300 ezer, a Rózsa Ferenc út 5/a 12 bérlakásának rendbetétele félmilliós, a Vasvári Pál út 7. számi alatti 2 lakás, valamint a Báthori út. 14. szám alatti 3 lakás homlokzatának javítása, az ereszcserék és az aj- tók-ablakok cseréje, mázolása 100—100 ezer forintos, a Kossuth utcán összesen hét lakás felújítása pedig 360 ezer forintos munkát jelent. A lakásfelújítási tevékenység csak egy kis része lesz a karbantartók jövő évi tevékenységének, hiszen lesz dolguk a piacon, a temetőben, a tűzoltógarázsban, az oktatási és egészségügvi intézményekben, a tanácsházán és a könyvtárban, a sportpályán és a csecsemőotthonban: ezeknél az intézményeknél közel nyolc és fél millió értékű felújítást kell elvégezniük. Építenek iskolát Nyír- császáriban, tanácsházát Nyírbélteken, öregek otthonát Penészleken és tornatermet ugyancsak Penészleken, velük kötöttek szerződést a bak- talórántházi Fenyves csárda felújítására, így az építőipari részleg csaknem 30 milliós munkát végez 1981-ben. A költségvetési üzemben — ha nem is a kívánalmak szerint, de azért — lesz lehetőség a munka végzéséhez mintegy négy és fél milliós fejlesztésre is. Építenek saját maguknak egy gépjárműmosót, bővítik a raktárukat, épülhet garázs, vásárolhatnak rakodógépet, esztergapadot, egymilliónál többet költhetnek építőipari kisgépek vásárlására és ugyanennyit utcaseprő gép beszerzésére. Az oldalt összeállította BALOGH JÓZSEF Hogyan kellene olyan korszerű, a mai követelményeknek megfelelő városközpontot kialakítani Nyírbátorban, amely a korszerűsége mellett megőrizné történelmi, 'műemléki jellegét? Miként lehetne a város két legjelentősebb műemlékét, a két gótikus templomot úgy összekapcsolni, a régit az újjal úgy elegyíteni, hogy a történelmi városmag praktikussága mellett a szemnek is szép legyen? Ilyen kérdések foglalkoztatták hosszú ideig a város vezető testületéit, míg megszületett a döntés: országos pályázatot írnak ki a történelmi városközpont megtervezésére. A kiírás megtörtént, s mire lejárt a pályázatra adott határidő, 27 pályamű érkezett. Tervet készítettek a műszaki egyetem, a BUVÁTI, az AÉTI, a DÉLTERV, a VÁTI, a KÖZTI, az Északterv, az Iparterv, a BVT szakemberei. Az Országos Műemléki Felügyelőség, az ÉVM, a megyei tanács, a Nyírterv, a Nyírbátori Városi Tanács, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építőipari Tudományos Egyesület, a Várostervező Intézet szakembereiből álló zsűri a 85 ezer forintos első díjat Fekete Antal (Budapesti Műszaki Egyetem) csoportjának ítélte oda, a 60 ezer forintos második díjjal a BUVÁTI Büti Márta által vezetett csoportját és az AÉTI Cságai Ferenc vezette csoportját jutalmazta. A pályaművek elbírálásánál alapvető szempont volt — részben gazdasági okok, részben a terület hangulatának, léptékének megóvása miatt —, hogy ne kelljen minden régi épületet szanálni, ha átértékelve is, maradjanak meg a régi utcák nyomvonalai, ne zsúfolják túl a területet még lakásokkal sem, de mivel város- központról van szó: kapjon helyet a vendéglátás, a kereskedelem, a szolgáltatás, az oktatás, a kultúra, a szabad idő intézményhálózata. A nyertes pályázatok alapján a közeljövőben átdolgozzák a városközpont korábban elkészített részletes rendezési tervét, aztán — ha lesz rá pénz — hozzáláthatnak a megvalósításhoz.
