Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
1980. december 16. KELET-MAGYARORSZÁG □ fiatal orvosok őszi nyíregyházi tanácskozásán figyelemre méltó dolgokat mondott dr. Kertai Pál, a debreceni orvosegyetem intézetvezető professzora. A tudományos munkáról beszélt, azt kutatva: vajon egy-egy megyei vagy táj tanácskozás, amely a tudományos ülés nevet viseli valóban az-e, aminek mondják. Utalt arra, hogy különböző időszakokban más-más, többnyire hamis ismérvet soroltak fel annak bizonyítására, hogy valaki tudós vagy sem. Volt, amikor az elvégzett állatkísérletek száma minősített, máskor a megjelent írások száma döntött. Mostanában sokszor hallani egy varázsigét: citációs index. Ez azt jelenti, kit hányszor idéznek szaklapokban. Akit sokszor, az tudós. Nos, ezzel szállt perbe a professzor, s hangsúlyozta: csak a hasznos, hasznosítható, valóban újat jelentő munka döntheti el, hogy valaki tudományos munkát végez-e vagy sem. Mindez azt is jelenti, derült ki a következőkből, hogy nemcsak egy szűk rétegnek van lehetősége arra, hogy új megfigyeléseket tegyen, jó és hasznosítható következtetésig jusson el. Osztályrésze lehet ez a kórházi orvosnak, a körzetben dolgozónak egyaránt. Ha a munkája megfelel annak, hogy szolgálja a megelőzést és gyógyítást, újat ad, legalább egy keveset, s alkalmazható a megfigyelés, akkor már adott valamit a tudománynak. Hadüzenet ez az arisztokratizmusnak, bővíti a kört, teret nyit a friss, kezdeményező, nyugtalan elméknek. Az orvostudományra a fiatal orvosokra alkalmazott megállapítások köre terjeszthető. Bátorító és önbizalmat adó lehet mérnöknek, tanárnak, agrárosnak, gyógyszerésznek egyaránt. A követelmény csupán egy: újat, alkalmazhatót, megalapozottat. Kell is a lelkesítő szó. Elég gyakran vagyunk tanúi annak, hogy emberek elszürkülnek. Veszni hagyják saját okos gondolataikat, felfedezéseiket, ötleteiket. Belefáradnak abba, hogy fórumot keressenek és találjanak arra, hogy a nyilvánosság kritikus vitája elé bocsássák meglátásaikat. Félszegen néznek szembe az összevont szemöldökű tudományosság féltékeny elutasításával. 0 lsikkadnak okos dolgok, tévhitek miatt törnek le tehetséges emberek. Elkelje nekik is a Kertaiéhoz hasonló biztatás, bátorítás. Kétségtelen, nem ezek a Nobel-díjhoz vezető biztos utak. De talán nem lelkesítő az, ha valaki egy-egy részeredménnyel jobbítja a munkát, saját életét, gazdagítja szakterületét? Kétségtelen, nem lehet a tudományosság mértéke a citációs index. Nem lehet ilyennel rémíteni a gyakorlati szakembert. E babonának ellentmond a tudománytörténet is. Az igazi elme nem az idézteté- sért, hanem a közért, az újért nyugtalankodik. Bürget Lajos Két növény „házassága" Egész télen zöldtakarmény Nyolc héttel a vetés után nyolcvan tonna friss zöld takarítható be az új — káposztával^ repcével, rokon — takarmánynövényből, a tifon- ból. Furcsa hangzású nevét szülőhazájában, Hollandiában kapta, nemesi tői tudják, mi okból. Családfája hasonlatos az öszvéréhez, mert ez esetben is két fajt kereszteztek. Ezek közül a tarlórépát a legöregebb gazda is ismeri, de a kínai kelt talán még a lexikonban sem találhatnók meg. Magas hozam ez a nyolcvan tonna. Ennyit a silókukorica ad, de nem nálunk, hanem a legjobb minőségű alföldi talajokon. Nagy vízigényükben hasonlítanak is egymáshoz, de növekedési gyorsaságukat össze sem lehet hasonlítani. A tifon nemhogy nem fagy le szeptemberben, de egy nem túl szigorú telet károsodás nélkül átvészel. Ez a tulajdonság különben minden káposztafélének sajátja, de a tifon mindegyikükön túltesz, hiszen fagypont alatt nemcsak hogy él, hanem fejlődik, növekszik is. Mi több, kellemes ízű, nagy tápértékű legelő egész télen, ha éppen nem borítja hó, bár ez például a juhokat már a takarmánykáposztánál sem zavarta. Az ócsai Vörös Október Tsz-nek nem ez az első kísérlete valami új kipróbálására. Savanyúbb homokot a Nyírségben serit találni, mint náluk. A kukoricatermelést tehát nem is erőltetik. Taggazdaságaiban a BOSCOOP szarvasmarha-tartási rendszer vezette be tájegységünkön ezt a nagy tömegű zöldtakarmányt adó növényt, amely a mostoha körülmények között is eredményesen termeszthető. Vethető ősszel és tavasz- szal, legeltethető télen és nyáron. Taposásból és rágásból újra sarjad, de a silókombájn munkáját nem sínyli meg. Nincs olyan takarmánynövény a tifonon kívül, amely ennyivel fizetne, eny- nyire mostoha körülmények között. Esik Sándor Szabolcs-szatmári küldöttek a kongresszusról Kezdeményezni, végrehajtani A bizalmiak növekvő szerepe Alexa László, az SZMT vezető titkára: — Jól szervezett munkakongresszusról érkeztünk. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy a SZOT beszámolója és a felszólalások — elsősorban Kádár elvtárs beszéde — során az eredmények elismerése mellett sok szó esett a feladatokról, sok javaslat hangzott el. Természetesen gazdaságpolitikai kérdésekről is szó volt, de a szakszervezetek irányítási, szervezési munkája is az érdeklődés középpontjában állt. — Az egész kongresszus nagy figyelmet fordított az alapszervezeti munkára, a szakszervezeti tevékenység élvonalára, ahol a határozatok megvalósulnak. Sok szó esett a bizalmiak szerepéről, személyes felelősségéről. Ez az SZMT-k számára is új feladatokat határoz meg, segítenünk, továbbfejlesztenünk kell a bizalmiak munkáját. — A kongresszusi munka első személyes összegzése során azt is kiemelném, hogy növekszik az SZMT-k, szakmaközi szervezetek területpolitikai munkája, az együttműködés a tanácsokkal, a pép- fronttal és más szervezetekkel. A jövőben több politikai és gazdasági kezdeményező szerepet kell vállalni az SZMT-nek, de változatlanul ott kell lennünk a végrehajtásban is. Összességében a kongresszus megerősítette a magyar szakszervezetek eddigi irányvonalát, elismerte a mozgalom fejlődését és sok új feladatot adott. Javítani a munka- körülményeket Gaál Tjöorjpg,, a* VoJári _ 5. számú Vállalat szociálpolitikai főelőadóját — akit vasárnap választottak a SZOT tagjának is — hétfőn reggel 8-kor már munkaügyi döntő- bizottsági tárgyaláson találtuk munkahelyén. — Első alkalommal vettem részt kongresszuson — mondta —, amelynek közvetlen hangvétele, őszintesége tette rám a legnagyobb hatást, a plenáris üléseken, a kisebb tanácskozásokon és a szünetekben a legkülönbözőbb szakmák képviselőivel folytatott beszélgetéseken is. — Én természetesen a szociálpolitikai kérdésekre összpontosítottam. A kongresz- szuson sok szó hangzott el a munkakörülményekről, a nők, köztük a három műszakban dolgozó édesanyák helyzetéről, a megoldás lehetőségeiről. Néhány felszólalást hallgatva pedig a gyógyító- és rehabilitációs szemlélet erősítése foglalkoztatott. A mi vállalatunknál is sok gépkocsivezető panaszkodik gerinc- bántalmakról, szívproblémákról a nehéz, feszített munka miatt. Erre felfigyeltünk, s foglalkozunk a rehabilitációs K öhögünk. Előbb diszkréten, ki-ki magának, aztán, mert ez a téli köhögés szinte befejezhetetlen, a szemben és oldalt köhögő- re sandítva, szemünkkel jelezve, hogy tudjuk mi nagyon jól, milyen rossz az ilyen há- romszólamú köhögés. Megszólal az asszony a sarokban : — Influenza ... Mondjuk neki,, hogy ugyan már, egyszerű hülés ez csak, mert megsajnáljuk: zsebkendőt szorít szegény az orrára, és még valami kölnit is szagol, nyilván ellenünk. Visszatartjuk a köhögést, egyikünk cigarettáért kaparász, de a sarokban ülő ráförmed : — Csak nem akar rágyújtani? Már az én kezemben is ott van a cigaretta, talán csak idegnyugtatónak, hogy okom legyen a köhögéshez, de az asszony mondja, mondja: — A szomszédunk, szegény, is így köhögött. így kezdte. Pedig de rendes ember volt... Gyújtatlan eldobom a cigarettát. A szemben és az oldalt ülő is zsebreteszi inkább. — Hétfőn még semmi baja nem volt... — És... — Egyik napról a másikra ment el szegény .. Most már mi kérdezzük: — Influenza? — Nagy, derék ember volt. Egymagába megfogott egy disznót. Egy zsák krumplit úgy vett fel, mint más a tarisznyát ... Aztán mégis .. — Az orvos mit mondott? — Orvos? Nem ment az orvoshoz soha. Makkegészséges volt. Csak köhögött Hatásos szünetet tart az asszony. Alkalom ez nekünk, hogy felfedezzük az összes sajgást, összes fájdalmat magunkban, még azt is, ami nincs. Én enyhe hányingert is éreztem, és mintha zúgott volna a fülem. — Láza volt? — Láza? Miért lett volna láza? Váltókon csattog már a vonatkerék, az asszony a sarokból leszállrfl készül. Ugrunk, egymást előzve emeljük le a csomagját, feladjuk a kabátját is, mert riasztó félelem bennünk az a nagy derék ember, akinek hétfőn még semmi baja sem volt. — Hát az influenza... — Nem volt az influenzás. Csak betört a kocsmába. És köhögött. Ügy vették észre. Egyik napról a másikra vitték el szegényt... Az asszony diadalmasan ránk néz, és kivonul. Véletlenül szállt dohányzóba... Mi rágyújtunk. Felszabadultan, boldogan, eszünkbe se jut, hogy félórát megúsztunk köhögés nélkül. Mélyeket szippantunk a drága füstből, és előbb diszkréten, majd egyre harsogóbban, több szólamban is köhögünk. (bartha) munkakörök kiszélesítésének lehetőségeivel. — Én is szerettem volna felszólalni az egyik szekcióülésen. s elmondani a fiatalokkal kapcsolatos tapasztalatokat. A szakszervezet és a szocialista brigádok is sokat tehetnek azért, hogy jól szervezett munkásokká váljanak, talán ebben még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség. Egyébként a kongresszuson felfigyeltem arra is, hogy né- hányan sürgették: kevesebb értekezletet, és beszédet, helyette több munkát kíván felgyorsult gazdasági életünk. Csökkenteni a bürokráciát Buzsáki László, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára: — Negyedik alkalommal vehettem részt szakszervezeti kongresszuson. Erre a tanácskozásra véleményem szerint az volt a legjellemzőbb, hogy a szakszervezeti tagokat, így az ország lakosságát is foglalkoztató legfontosabb kérdésekről volt szó, s nem az egyes ágazati szakszervezetek kongresszusain elhangzottak összegzéséről. Természetesen minden szakma küldötte megtalálhatta az őt érintő sajátos feladatokat is, így én is felfigyeltem a kereskedelem, a pénzügy, a vendéglátás területén dolgozókat érintő" beszámolórészekre, felszólalásokra. — Többen érintették, hogy fontos politikai feladat, a lakosság ellátásának javítása, amely mellé párosult a vásárlási körülmények javítása, ami viszont a legtöbb esetben már a kereskedelem dolgozóinak miinkakörülményeit is javítja. Felvetődött, hogy a kereskedelmi dolgozók hogyan tehetnének többet az ellátás javításáért, a kevesebb hiánycikkért, s ebben milyen feladatai lehetnek — főként az együttműködés javításában — a szakszervezetnek. Sokszor volt téma a minőség : a kereskedelemben dolgozók csak azt tudják első osztályú áruként adni a vevőnek, amit ők is hibátlanul kaptak. , — Két sajátos, csak a KPVDSZ tagságát érintő felszólalás is elhangzott: szak- szervezetünk főtitkára a kereskedelmi dolgozókat érintő bérintézkedésekről, azok hatásairól beszélt. Egy felszólaló pedig nagyon szívünkből szólt, amikor a filléres árváltozások megszüntetését kérte, a 10—20 filléres javítások átvezetése, a leltár, az újracimkézés sokszor jóval többe kerül, mint amennyi az árváltozások összegezett hatása — csak plusz munkát ad, a bürokráciát növeli. M. S. Rosszhiszemű ... rendelet H úsz vagy harminc évvel ezelőtt Záhonyba küldték a vasutast. Így kívánta a szolgálat. Tette a dolgát, résztvett a szállítás, átrakás sokszor hősiesnek tűnő munkájában. Egyedül a szolgálati lakás volt az, amivel többet kapott másutt dolgozó társainál. Megöregedett, nyugdíjba került. A hivatalos szóhasználat szerint jóhiszemű, jogcím nélküli lakóvá vált. Közben a gyerekek felnőttek, családot alapítottak, elkerültek. Az idős házaspár, vagy a megözvegyült egyedül maradt a háromszobás házban. Szívesen elcserélné kisebbre' — ha tehetné. Csakhogy ő jogcím nélküli lakó, aki, egy rendelet szerint nem cserélhet, csak leadhatja lakását (ha lenne hová mennie). Ugyanakkor az újonnan épült, egy, másfélszobás lakásokban két gyerekkel szorong a másik vasutas. Ő is cserélne, de nem lehet. Nem marad más, mint a rendeletét szidni. A jóhiszemű elképzelésből rosszhiszemű rendelet lett. (lányi) Zöldalma izu uaito új élelmiszeripari termékek Megyénk négy élelmiszer- ipari vállalatánál új termékek gyártására rendezkedtek be. Ezzel tovább javul a lakossági ellátás. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat egy újítás nyomán idén először tortakarikák gyártását kezdte el. Az új termékből karácsony előtt mintegy 14 ezer darabot hoznak forgalomba. A vállalat ezekben a hetekben kétféle sós és édes teasütemény gyártásával kísérletezik. A teasüteményeket januártól gyártják folyamatosan. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat idén az úgynevezett pite családdal bővítette a választékot. Űj cukrászüzemet is létrehoztak a mátészalkaiak. Ebben * sajtos termékeket, valamint linzert és búrkiflit készítenek. A nem rég avatott mátészalkai sütőüzemben elsősorban egykilós kenyereket gyártanak. • A Nyírkémiai Vállalat idén először hozta forgalomba a zöldalma ízű üdítőt. A próbagyártást elkezdték és a jövő év elejétől banán ízű üdítővel lepi meg a fogyasztókat a vállalat. A Szabolcs-Szat- már megyei Tejipari Vállalat december közepétől folyamatosan gyártja új termékét, a csokis Túró Rudit. A kísérletek, a próbaízesítések tovább tartanak, a jövőben még újabb Túró Rudikat hoz forgalomba a tejipar. Szupervetélkedő A Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek című üzemi lap ötéves, a COOPTOURIST Utazási Iroda tízéves jubileuma alkalmából szupervetélkedőt rendezett a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztálya a megye ÁFÉSZ-fiataijainak. A vasárnapi, baktalórántházi döntőben öt csapat vizsgázott a zsűri előtt. Az első helyet a házigazda Baktalórántházi ÁFÉSZ együttese szerezte meg, a Nyíregyházi, a Vásárosnaményi, a Nyírbátori és az Ibrányi ÁFÉSZ előtt. Az első díj szovjetunióbeli utazás volt, amit a COOPTOURIST nyíregy-rr házi irodája ajánlott fel az öttagú győztes csapatnak. A többi együttes is értékes jutalmakban részesült. „Citációs index" 3 Már a tavaszra készülnek a nyíregyházi Béke Tsz-ben. 80 asszony csillagfürtöt válogat. A nemes magvakat első osztályú vetőmagként hasznosítják. (Elek Emil felvétele) VASÁRNAP ÉRT VÉGET A MAGYAR SZAK- SZERVEZETEK XXIV. KONGRESSZUSA. HÉTFŐN DÉLELŐTT HÁROM SZABOLCS-SZATMÁRI KÜLDÖTTEL BESZÉLGETTÜNK A KONGRESZ- SZUS ESEMÉNYEIRŐL.
