Kelet-Magyarország, 1980. december (40. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. december 16. A szakszervezetek XXIV. kongresszusának határozata A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését az elmúlt öt évben végzett munkáról, jóváhagyta a szak- szervezetek alapszabályának módosítására tett előterjesztést. A határozat leszögezi: társadalmi helyzetünket, szocialista fejlődésünket illetően a kongresszus egyetértett a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa által végzett elemzéssel, értékeléssel és magáénak vallja a kitűzött célokat és feladatokat, mert azok híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és félmilliós szakszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A határozat megállapítja, hogy a szak- szervezetek az elmúlt években is felelős, cselekvő részesei voltak mindannak, ami a szocialista építés programjának végrehajtásáért történt és történik. Eredményeik mellett azonban vannak kifogásolható tényezők is. Sok tisztségviselő még bátortalanul él a szakszervezeti jogokkal és az érdekvédelmi funkció érvényesítésében is. sok még a bizonytalanság. Az irányító, ellenőrző munkában is akadnak még bürokratikus, formális vonások. n A határozat rámutat, hogy társadalmunk vezető ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a marxizmus—leni- nizmus elvei és saját történelmi tapasztalatai alapján megteremtette azokat a politikai és jogi feltételeket, amelyek között a szakszervezetek betölthetik hivatásukat. A szocialista társadalom építése a szakszervezeti mozgalom, által képviselt négy és fél millió szervezett dolgozó ügye is. Ebből fakad a szakszervezetek kettős funkciója: egyfelől szervezik és nevelik a dolgozókat a munkáshatalom védelmére, erősítésére, társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális erejének növelésére, másfelől segítik és ellenőrzik a munkások, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális érdekeinek kielégítését, védelmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, képviselik érdekeit. A kongresszus megállapította, hogy az állami és a szakszervezeti szervek között jól működő munkakapcsolat alakult ki, de a növekvő feladatok ennek továbbfejlesztését igénylik. Vegyenek részt a szakszervezetek aktívabban az ország- gyűlés munkájában. Szervezett feltételeket kell biztosítani ahhoz is, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő minden rendelkezés meghozatala előtt a SZOT, az érintett ágazati szakszervezet véleményt mondhasson. Q A gazdasági építőmunka kérdéseit érintve a határozat kifejti, hogy a szak- szervezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelveiben megfogalmazott elgondolásokkal, gazdaságpolitikánk tervezett fő céljaival és irányaival. A gazdaságpolitika fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelése, a minőségi tényezőkön alapuló intenzív fejlődés kibontakoztatása legyen. A szak- szervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy az életszínvonalban elért vívmányaink megőrzése és megszilárdítása érdekében tartós, hosszú távú megoldások kerüljenek előtérbe. A szocialista munkamozgalmak szorosan kapcsolódjanak gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. Segítsék a vállalati belső tartalékok gyorsabb feltárását és hasznosítását, a gazdasági erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, az újító, az alkotó munka hatékonyabb kibontakoztatását. A szocialista demokrácia érvényesülése, fejlesztése társadalmi előrehaladásunk egyik döntő feltétele. A szocialista demokrácia fórumai kialakultak, működnek, most tartalmasabbá tételük a legfőbb feladat. Ennék feltétele, hogy a szakszervezetek fellépjenek a demokratikus módszereket lebecsülő nézetek és gyakorlat ellen, utasítsanak el minden formalitást, látszatdemokráciát. Határozottan követeljék meg, hogy mindenütt vegyék figyelembe azoknak a véleményét, akiket a döntések érintenek, s akikre a feladatok megoldása hárul. Különös figyelmet kell fordítani a szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak és a munkahelyi gazdasági vezetők, illetve a bizalmi testületek és a vállalatok, intézmények vezetői közötti együttműködésre. Ennek keretében vállalniuk kell az érdekek ütköztetéséből fakadó esetleges konfliktusokat is. A szakszervezeti szervek meggyőző módon képviseljék az egyéni, a kollektív, a társadalmi érdekeket, a napi, a távlati célok helyes sorrendjét. A határozat szükségesnek tartja, hogy ne csökkenjen azoknak az életszínvonala, akik a megnövekedett követelményeket teljesítik. Aki pedig ennél többet nyújt, azé növekedjék is. A szocialista célokra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban az alacsony jövedelműek, a sokgyermekes családok, a nyugdíjasok helyzetének javítására, a lakásépítés fejlesztésére kell felhasználni. A közvélemény megérti, hogy az áraknak a piac és a termelés igényeihez kell alkalmazkodniuk, de igényli, hogy az eddiginél gondosabban mérlegeljék a szükséges áremelések gazdasági indokait, a különböző rétegekre gyakorolt hatását. Központi árintézkedéseknél, a bérek reálértékének megtartása érdekében indokolt esetekben alkalmazni kell a kompenzálás lehetőségeit. A szakszervezetek sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem politikailag nem tartják célszerűnek, hogy kialakuljon az árak és bérek „versenye”. Ezért elvárják az állami intézményektől, hogy az árképzésben és árellenőrzésben érvényesítsék a legszigorúbb állami fegyelmet, és ennek megsértői, valamint a tisztességtelen haszonra, szert tevők ellen példamutató szigorral lépjenek fel. A szakszervezetek javasolják a kormánynak, hogy a következő tervidőszakban olyan bérpolitikai gyakorlatot foly- tasson, amely elősegíti az egyes ágazatok' munkaerő-ellátásában, a szakképzettségben tapasztalható jelenlegi ellentmondások mérséklődését, megszüntetését. Szükséges, hogy a közeljövőben hosszabb távú bérpolitika kidolgozására is sor kerüljön, amit a dolgozókkal előzetesen meg kell vitatni. A kongresszus rámutat, hogy a teljes foglalkoztátást hazánkban változatlanul fenn kell tartani. A kongresszus belátja, hogy a szocialista társadalomban a teljes foglalkoztatottság és a létbiztonság a munkaerő-gazdálkodásban nem jelenthet mozdulatlanságot. A társadalom nem garantálja kinek-kinek a kívánsága szerinti munkahelyet. Lehetőséget kell teremteni azonban arra, hogy mindenki képzettségének és képességének megfelelően helyezkedjék el. Nagyobb mértékben kell megszervezni a dolgozók továbbképzését, illetve átképzését. Ki kell dolgozni az egységes, korszerű renabilitáció rendszerét, ezzel is segítve a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást, az egyéni és társadalmi érdekek jobb összhangját. A szakszervezetek működjenek közre abban, hogy a szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítás körültekintő előkészítéssel, emberséggel történjék. A szakszervezetek szükségesnek tartják az ötnapos munkahétre való áttérés megkezdését. Ezzel együtt gondoskodni kell a munkafegyelem megszilárdításáról, a munkaidő jobb kihasználásáról, valamint arról, hogy szabad idejüket hasznosan tölthessék el a dolgozók. A társadalmi juttatások rendszere, színvonala szocialista életünk egyik legnagyobb vívmánya. A szakszervezetek álláspontja az, hogy gazdasági eredményeinkkel összhangban ezeket meg kell őrizni, megszilárdítani és továbbfejleszteni. A kongresszus hosszú távú szociálpolitikai terv megfogalmazását és előzetes társadalmi vitára bocsátását javasolja. Szinten kell tartani, de lehetőleg még javítani is kell a gyermekellátást, az ifjúságról való gondoskodást. Köny- nyíteni kell a többgyermekes családok terhein. Ezért javasolja a kongresszus a gyes és a családi pótlékok felemelését, az óvodai hálózat, az általános iskolai és a napközi otthoni helyek számának növelését. Szükségesnek tartja az alacsony nyugdíjak reálértékének megőrzését, fejlesztését. Ki kell dolgozni az idősekkel való foglalkozás társadalmi programját. D A kongresszus szükségesnek tartja, hogy tovább erősödjék a szakszervezeti vezető testületek, választott tisztségviselők és aktivisták felelőssége a nevelő munkáért. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista brigádok kulturális és közéleti tevékenységére; az olvasómozgalmakra; az öntevékeny művészeti együttesekre. A szakszervezetek segítsék a szakmai képzést és továbbképzést, valamint az alapműveltség általános megteremtését. Vonják be fokozottabban a műszaki értelmiséget a világszínvonalú műszaki ismeretek, eljárások terjesztésébe. El ' A szakszervezeti demokráciában az elmúlt öt évben kibontakozott pozitív folyamatokat új elemekkel kell bővíteni úgy, hogy társadalmi hatásuk tovább erősödjék. Az eddigieknél is jobb tájékoztatással, rendszeres képzéssel, továbbképzéssel és folyamatos módszertani segítséggel kell biztosítani, hogy a bizalmiak csoportjuk tényleges, elismert vezetői, a gazdasági vezetésnek pedig felelős partnerei legyenek. A határozat rámutat, hogy a szak- szervezeti mozgalom irányítása egységes. A minisztériumok felépítésében bekövetkező szervezeti változás érinti a szak- szervezetek tevékenységét . is. Ki kell dolgozni az összevont minisztériumokkal való együttműködés szervezeti formáit és módszereit. A kongresszus arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos feladat a dolgozók sokoldalú tájékoztatása. A SZOT és a kormány megbeszéléseiről, az ágazati szakszervezetek és minisztériumok közös tanácskozásairól, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a megyei tanácsok vezetőinek megbeszéléseiről, az igazgatók és a szakszervezeti bizottságok tárgyalásairól a dolgozóknak a korábbiaknál alaposabb" tájékoztatást kell nyújtani. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozva a határozat felhívja a szakszervezeteket, hogy hagyományaikhoz híven aktívan vegyenek részt a világ dolgozóinak a békéért, a társadalmi haladásért, a jobb élet- és munkakörülményekért, a szocializmusért vívott küzdelmében. Szorgalmazzák és segítsék elő a különböző irányzatú szakszervezetek együttműködését és akcióegységének erősítését. Továbbra is tekintsék meghatározónak a szoros barátság és együttműködés erősítését a szocialista országok szak- szervezeteivel, törekedjenek arra, hogy ezek a kapcsolatok tartalmasabbakká váljanak. Az internacionalista hagyományokhoz híven részesítsék sokoldalú támogatásban a fejlődő országok szakszervezeteit. Gazdagítsák kapcsolataikat a fejlett tőkés országok szakszervezeteivel, elsősorban Európában. Fokozottabb lendülettel, kezdeményezőbben vegyenek részt a szakszervezeti világszövetség és a szakmai nemzetközi szövetségek munkájában. Befejezte munkáját a szakszervezeti kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) olyan erőt, amely a kibontakozást, a problémák szocialista megoldását szolgálja. A főtitkár összefoglalója után az elnök bejelentette, hogy a számvizsgáló bizottság munkájával kapcsolatban észrevétel nem hangzott el. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag elfogadták a Szakszervezetek Országos Tanácsa írásos és szóbeli beszámolóját, a számvizsgáló bizottság jelentését, valamint Gáspár Sándor összefoglalóját. A kongresszus az elé terjesztett határozati javaslatot — a módosításokat figyelembe véve — határozattá emelte, végül elfogadta a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítását. Gáspár Sándor vitazárója után sor került a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjá- választására. Mindkét újjá választott testület ezután megtartotta alakuló ülését. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke Földvári Aladár, főtitkára Gáspár Sándor lett. Alelnökök: Du- schek Lajosné, Kiss Károly, Ligeti László, Ország Ferenc- né, Palotai Károly. Főtitkár- helyettesek: Jakab Sándor és Gál László. Titkárok: dr. Cse- hák Judit, Sólyom Ferenc, Timmer József és Virizlay Gyula. A SZOT tagjaivá választották megyénkből Gaál Tibornét, a Volán 5. sz. Vállalat szociálpolitikai főelőadóját, a vállalati munkaügyi döntő- bizottság elnökét, Oláh Gábort, a Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottságának titkárát, Petrikovics Ist- vánnét, a Nyíregyházi Konzervgyár szakmunkását, Szabó Imrénét, a nagyhalászi politextilgyár szb-titkárát. A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa Földvári Aladár zárszavával * ért véget Kádár János fogadta dr. Armand Hammert Megállapodások aláírásával zárult az amerikai üzletemberek budapesti látogatása Kádár János, az MSZMP KB székházában fogadta dr. Armand Hammert. (Kelet-Magyarország telefotó) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta dr. Armand Hammert, az Occidental Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnökét, a neves amerikai közéleti személyiséget, aki a konszern más vezetőivel szombaton érkezett budapestre. A találkozón jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizottságának elnöke. Marjai József — ugyancsak hétfőn — az Országházban megbeszélést folytatott dr. Armand Hammerrel az Occidental Petroleum és az érdekeltségi körébe tartozó cégek, valamint a magyar vállalatok üzleti, termelési kapcsolatairól és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Az amerikai üzletemberek budapesti tárgyalásai megállapodások aláírásával zárultak. A természeti erőfor-" rások komplex hasznosítására vonatkozó műszaki-tudományos, gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló keretmegállapodást az Occidental Petroleum Konszern részéről dr. Armand Hammer, az érdekelt magyar vállalatok nevében a központi bányászati fejlesztési intézet, valamint a Mi- neralimpex Külkereskedelmi vállalat vezetői látták el kézjegyükkel. Ennek alapján kidolgozzák az együttműködés lehetőségeit az olaj- és földgáz, valamint szilárd ásványok kutatásában, feltárásában és kitermelésében, továbbá különböző vegyipari termékek közös gyártásában és értékesítésében. Ezen kívül vegyesvállalatok létrehozását és — harmadik piacokon — közös fellépés kialakítását is célul tűzték ki. A Tatabányai Szénbányák és az Island Creek Coal — az Occidental leányvállalata — az Egyesült Államokban működő vegyesvállalat létlétrehozásáról írt alá szerződést. Ebben a magyar Hal- dex eljárás alkalmazásával az amerikai szénbányák meddőhányóinak hasznosítását irányozzák elő közös beruházással. Dr. Armand Hammer és kísérete hétfőn elutazott Budapestről. Befejeződött az afganisztáni pártkiildöttség látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1980. december 8—14 között látogatást tett hazánkban az Afganisztáni Népi Demokratikus párt küldöttsége, élén Mahmoud Barylai-val, a központi bizottság és a forradalmi tanács tagjaival, a kb külügyi osztályának vezetőjével. Az afgán küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vendégekkel megbeszélést folytatott Be- recz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. A delegáció látogatást tett a KB párt- és tömegszervezetek osztályán, a Népszabadság szerkesztőségében, a Szakszervezetek Országos Tanácsánál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál, az országgyűlés külügyi bizottságánál, Pest megyében és az Ikarus Karosszéria és Járműgyárban. A szívélyes, baráti légkörben és a teljes egyetértés szellemében lefolyt megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik hazai és nemzetközi tevékenységéről és soron lévő feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet kérdéseiről, különös tekintettel a közel- és közép-keleti térség legutóbbi eseményeire. Az MSZMP képviselői megerősítették a magyar kommunisták szolidaritását az afgán néppel, amely az ANDP vezetésével munkálkodik az áprilisi forradalom céljainak megvalósításán, az új társadalom építésén és küzd a forradalom vívmányainak megvédelmezéséért, Afganisztán függetlenségének, szuverenitásának biztosításáért, az imperialista erők és szövetségeseik intervenciós, beavatkozási kísérletei ellen. Támogatásukról biztosították az ANDP, az afgán kormány nemzetközi kezdeményezéseit, amelynek célja az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság körüli helyzet politikai rendezése. A két párt képviselői fontosnak tartják, hogy az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó madridi értekezlet konstruktív szellemben tanácskozzon és gyakorlati lépéseket tegyen a helsinki záróokmány egészének minél teljesebb megvalósítása érdekében. Hangsúlyozták, hogy Közelés Közép-Keleten csakúgy, mint a világ más térségében a növekvő feszültséggócok, és különösen az imperialistaellenes politikát folytató államok fegyveres konfliktusai nemcsak az adott térség biztonságát veszélyeztetik, hanem növelik a világháborús veszélyt, és az imperialista hatalmak törekvéseinek kedveznek. Tárgyalásuk során áttekintették a pártközi kapsolato- kat, és aláírták az MSZMP és az ANDP együttműködési megállapodását. A küldöttség vasárnap elutazott Budapestről.
