Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-13 / 266. szám
1980. november 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 M erjünk mi az igazgató ellen dönteni? Ezt kérdezték az egyik üzemben a munkaügyi döntőbizottság tagjai. Egy intézményben a döntőbizottsági tárgyalás jegyzőkönyvét az igazgató saját páncélszekrényébe zárta el, ami erősen szabályellenes. Az egyik vasutas kollektíva db-elnöké- től a Munka Törvénykönyvét kérték az ellenőrök, mire ő azt mondta, hogy nincs nekik. Döntéseiket nem a törvénykönyv, hanem az igazságérzetük alapján hozzák meg. Mindez a megyei munkajogi bizottság legutóbbi ülésén hangzott el. A munkajogi bizottságot a megyei tanács munkaügyi osztálya és az SZMT közgazdasági osztálya működteti. Egy vizsgálat tapasztalatait is összegezték a bizottság ülésén. Tanulságképpen soroljuk még az ott elhangzottakat. A db-elnök egyik üzemben egyedül döntött, ez is szabálytalan. Költségvetési üzemekben fordult elő többször, hogy csak futtából, felületesen hallgatták meg a dolgozókat a vitás ügyekkel kapcsolatban. Néhány mező- gazdasági üzemben feltűnő volt a szubjektivitás a döntésekben. A szakszervezeti választások óta ígéretesebb a munka. A köz- alkalmazottak számos új tagot választottak. Az egészségügyi dolgozók leszavazták a régi passzív db-tagokat, és három orvost is beválasztottak a bizottságokba. Idén először a szakszervezeti tagokra bízták a döntőbizottságok tagjainak megválasztását. Ezzel alapjában véve nem változott meg a db-k munkájának lényege. De jogosan várják el ezektől a fórumoktól, hogy a jövőben még szakszerűbben, igazságosabban hozzák meg döntéseiket. A döntések ne erkölcsi, hanem jogi alapon nyugodjanak. A munkajogi bizottság ülésén is hangsúlyozták: „A döntőbizottság nem érdekvédelmi, hanem igazságtevő szerv.” A felszólaló jogász találóan fogalmazott, amikor ezt mondta: „A döntéseknél elsősorban nem az emberségre kell apellálni, hiszen a humánum már eleve megtalálható a szocialista jogszabályokban”. C sakhogy a db-tagok egy része nem ismeri a legfontosabb jogszabályokat. A jobbítás szándékával a munkajogi bizottság közreműködésével eredményesebbé akarják tenni a db-tagok tanfolyamait. A vállalati „döntnökök” társadalmi megbízatásnak tesznek eleget. Jó lenne, ha a képzésük és továbbképzésük javulása mellett az erkölcsi megbecsülésük is javulna, (n.) Harmincmilliós export Döntően exportra dolgozik a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet. A fehérgyarmatiak NSZK-beli partnerei az ELRONT és a MILES; az osztrák Dauber, s a holland ESKA és a BARUCH több, mint 30 millió forint értékű munkát kért ez évre. A női ruhák döntő többsége Textima (NDK gyártmányú) gyorsvarrógéppel készül. Mintegy 150 gép üzemel a szövetkezetben, s hogy két műszakban fennakadás nélkül, ebben nagy szerepe van a négy műszerésznek és a két villanyszerelőnek. Képünkön: Kuliár László műszerész Angyal Katalin gépét javítja. (M. K.) Az „Együtt Nyíregyházáért" mérlege Harmincezren vállalkoztak Eddig majdnem 80 gyár, üzem, intézmény összegezése futott be a szakszervezetek megyei tanácsához az „Együtt Nyíregyházáért” mozgalom során elvégzett társadalmi munkákról. A társadalmi munkában a megyeszékhely másfél száz munkahelye vett részt, és a számítások szerint harmincezernél is több ember mozdult meg az idei cél, a nyári napközis ellátás javítása érdekében. Eddig, a résztvevők több mint felének befizetett ösz- szegeiből 1,3 millió forint gyűlt össze a szép tervek megvalósítására. A legtöbbet, 100 ezer forintot a Volán 5. számú Vállalata juttatta el a közös kasszába, de tízezrek gyűltek össze a konzervgyárból, a MEZŐGÉP nyíregyházi gyárából, a KEMÉV-től, a 107-es szakmunkásképző intézettől. Az eddig hatodszor meghirdetett akció révén összegyűlt 15 millió forintot a tanács anyagi eszközeivel kiegészítve. eddig 36 millió forintot érő új óvodát, úttörőtábort, játszóteret, és sportpályát, valamint a bujtosi tó rendezését, tisztítását, csatornázását adta a város több, mint százezer lakosának. Szabolcsi gyáregységek (2.) Az önállóság határai Üj típusú porfestő berendezés készül a HAFE nyíregyházi gyárában. Három szabolcsi gyár, az újfehértói gyapjúszövő, a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyára és a HAFE nyíregyházi 2. számú gyára és az anya- vállalat kapcsolatával foglalkozik lapunk, és a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap közös cikkében. Különbségek a termék’ szerkezetben Az említett három gyár között nagy különbség van a termelési szerkezetben. Az újfehértói gyapjúszövőgyár ebben a tekintetben egyedül a fonalgyártásban mondható- önállónak, bár a kezdő fázis itt is hiányzik. Egyéb kapacitásainak kihasználása szorosan kapcsolódik a törzsgyárhoz. Az olykor nem megfelelő minőség okainak feltárása viszont igen nehéz, mert kölcsönös a központ és a gyár közötti egymásra mutogatás, hiszen nehezen elemezhető a rossz alapanyag, vagy a nem megfelelő termékösszetétel miatti gyengébb minőség, vagy az új fehértói munkások kisebb szaktudása miatt adódó selejt. A nyírbátori gyár korábban önálló volt, így itt a termelés teljes vertikuma megtalálható, egyedül a gyártmánytervezés egy része központosított. A HAFE termelési szerkezete pedig olyan, hogy nagyrészt függetleníthető a központtól. A szervezeti kapcsolódás formája — lett légyen a horizontális, vagy vertikális — nem perdöntő. A különböző termelési fázisok egymásutánjának földrajzi elkülönülése persze szorosabb egymásrautaltságot, összefonódást jelez, mint az egy gyártmánycsaládba tartozó, de különféle termékek egymás melletti, de területileg másmás helyen történő gyártása. Mindazonáltal nem lehet kimondani, hogy a több gyáregységes (vagy gyáras) szervezeti rendnek csak a vertikális kapcsolódásában van létjogosultsága. Kétségtelen például, hogy a gyapjúszövőgyár budapesti és újfehértói gyárai nem lennének meg egykönnyen egymás nélkül. Azt sem lehet viszont állítani, hogy a Minőségi Cipőgyár két üzeme Szabolcsban, vagy a HAFE nyíregyházi gyára nem élvezte és élvezi a nagyvállalathoz tartozás előnyét. A horizontális munkamegosztásnál persze könnyebben tehető fel a kérdés, vajon megállna-e a termelés az anyavállalat nélkül? A mai szervezeti rendben: feltétlenül. Témánk szempontjából azonban az alapvető kérdés: az ország gazdagodása érdekében vajon a jelenlegi vállalati szervezeti rendszer-e a legmegfelelőbb, nem lehetne-e ezen tovább javítani. Áz önelszámolás rendszere Üjfehértón a vezetés natu- ráliákban meghatározott tervszámok alapján dolgozik. A költségekre keretet ad meg az anyavállalat, ebből kell — vagy illik — megtakarítani, illetve a túllépésért felelni. Még csak most kezdenek foglalkozni az Üjpesti Gyapjúszövőgyárban azzal, hogy Üjfehértón megteremtsék az önálló mérlegkészítés feltételeit és a helyszínen végezzék a kalkulációt, a könyvelést. A Minőségi Cipőgyár gyáregységei, így Nyírbátorban és Csengeren, szűkített önköltséggel számolnak, a gyárak a központtól kapják meg az anyag-, bér- és reZsiriörmá-1 kát. A HAFE nyíregyházi gyára önálló mérleget készít, és így jobban is tájékozódnak a helyi vezetők a gazdálkodás ügyes-bajos dolgaiban. Nyereségképző központ Az önállóság hiánya leginkább a gazdálkodásban mutatkozik meg. Az önelszámolás rendszere nem épült ki a vállalatokon belül. Az ügyviteli, a közgazdasági elemző munka nagyfokú centralizálj ciója következtében érdekesen alakul a vállalati központok és a gyárak között az alkalmazotti és fizikai dolgozók közötti arány. Üjfehértón az alkalmazotti arány alacsony szinten való tartásával próbálják ellensúlyozni a budapesti törzsgyár jóval nagyobb létszámát. A cipőgyárban az anyagbeszerzés és az üzletkötés kivételével a helyiek alkalmasak lennének minden feladat ellátására. A HAFE- nél a nyíregyházi gyárban 31,3 százalék a nem fizikai dolgozók aránya, ami az egész vállalatra vetítve 46,8 százalék. (Igaz, az arányokat torzítja a budapesti létszámban szereplő, de a nyíregyházi gyár tevékenységéhez szorosan kötődő nem fizikai dolgozók száma.) A fentiekből talán nyilvánvaló, hogy a vidéki ipartelepítés kezdeti szakasza lezárult. Korszerűsíteni kell a nagyvállalati belső szervezeti rendszert, beleértve az információáramlást, a műszaki fejlesztési döntési folyamatot, a gazdálkodást. Ebből a szempontból érdekes az az átszervezés, amelyet most hajtanak végre a HAFE-ban. A vállalat a két fő profiljának megfelelően: hajtómű- és nagyberendezés ágazatokat hozott létre. A két ágazat 1981-től elkülönül egymástól és önálló nyereségképző központokként működnek, még ha a vállalat képezi az érdekeltségi alapokat és a külső (költségvetési, hitel) kapcsolatokat is intézi. Az átszervezés oka az, hogy a két profil jellegében, technológiájában, piacában is élesen elválik egymástól. A központ 12 főosztályból csak négy marad és az ott dolgozóknak is nagyobbik hányadát az ágazati eredmények alapján külön- külön ösztönzik. Nincs rá recept Távol áll tőlünk, hogy írásunkkal általában a nagyvállalatok szétbontása mellett foglaljunk állást. Nincs értelme általánosságokban beszélni. örüljünk annak, hogy a vidéki ipar (és ez annyiban minősítés, hogy a nem budapesti székhellyel rendelkező nagyvállalatokat is ily módon „fővárosinak” kezeljük) stabilizálódott, felnőtt és begyakorolta magát egy új vezető gárda. És természetesen ott, ahol a nagyvállalat „csak” a mankót " Jelentette sok-sok éven át, feltehetően megszülettek az önállóság feltételei. Másrészt, ahol a vállalati keret, az ésszerűség a további együttműködést diktálja, ott megértek a belső decentralizálás lehetőségei. Breitner Miklós Lányi Botond unkaköri kötelességük 1^1 teljesítése és a családi ■■U feladatok ellátása mellett — szűkebb körben — könyveket árulnak, terjesztik, népszerűsítik a politikai irodalmat. Egy kicsit népművelők, egy kicsit — vagy talán nem is kicsit — propagandisták, a párt propagandistái. Mester Sándorné, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gondnoka kereken húsz éve terjeszti megyénkben a politikai irodalmat. A gondnokság egyik polcán a klasz- szikusok művei mellett megtalálható a mai életünkkel foglalkozó politikai irodalom is. Nagy a választék, neves politikusok, közéleti emberek izgalmakban is bővelkedő életútja elevenedik meg a könyvlapokon, a világháborúk és a helyi háborúk borzalmai is megtalálhatók itt könyv alakban. Mesterné, a kereskedelmi dolgozók, Marika nénije 22 éve párttag, s 20 éve az az egyik pártmegbízatása, hogy terjeszti a politikai irodalmat. Éppen 17 éve annak, hogy ebben a gondnoki székben ül. Illetve keveset ül itt, gyakran kint van a hálózatban, hogy segítse a kereskedelmi egységek ellátását. Néha viszi magával a jól ismert szatyrát, amely degeszre van tömve könyvekkel. November elején 18 Pártéletre szervezett előfizetőt, így a vállalatnál valamennyi párttag járatja, vagy tőle rendszeresen megveszi a havonta megjelenő folyóiratot. Törzsvevői néha elébe mennek, vagy meg is keresik. Részben azért végezte el a marxista egyetem hároméves általános tagozatát, hogy szélesebb legyen a politikai műveltsége, hogy meggyőzőbben tudja ajánlani a könyveket. Szabó Ilona a nyírbátori növényolajgyárban takarítónő. Akik ismerik, nem találják furcsának, hogy munkaköre mellett politikai irodalmat terjeszt. November 1-én volt 20 éve, hogy a „Bóniba” jött Sokáig a gyertyaüzemben dolgozott, aztán egészségügyi okok miatt kérte, hogy takarítónő lehessen. Tizenöt éve párttag és kezdettől fogva pártmegbízatásként foglalkozik könyvterjesztéssel. Rendszeresen olvas, hogy megbízatásának eleget tehessen. Az olaj üzemben a fizikai dolgozók között a rendszeres vevői közé tartozik Antal András és Kovács József. Ha megérkezik a könyveket szállító csomag, az öltözőszekrényében példás rendet teremt és katonás rendben, csoportosítva elhelyezi a könyveket. De nem sokáig „sárgulnak” itt a könyvek, hamar gazdát keres nekik, néha még hitelez is, ha valakinek nincs kéznél a pénztárcája. Hajdú Lajos, a Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ hálózati ellenőre. Sokat mozgó ember. Encsencsen lakik, de 8 településhez köti a munkája. Többnyire alkalmi gépkocsival, vagy autóbusszal közlekedik a „hálózatban”. Jó kapcsolatainak köszönheti, hogy nemcsak a szövetkezeti dolgozóknak, a vásárlóknak és a vendégeknek is el tudja adni a jó könyveket. A történelmi témájú könyvek különösen keresettek a vidéken. Tíz éve terjeszti a politikai irodalmat. Eddig a lakásán tárolta a könyveket, az elmúlt napokban az ÁFÉSZ- irodán kapott egy szekrényt és a jövőben ez lesz a „bázisa”. Nábrádi Lajos Könyvek a táskában Vállalati döntnökök
