Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

Piac, hidak, kazánház, könyvtár Összefogás Dolgijban , Reggelente, ha munkába megyek, elgyönyörködöm szü­lőfalumban. Végigmegyek az éjszaka megfrissült, de már hangos utcában, s örülök a Dolgijban végbement kedve­ző fordulatoknak. Különösen az utóbbi években követke­zet be lényeges változás a te­lepülés történetében. A faluban a legutóbbi idő­kig nem volt piac. A kör­nyékről azonban zöldséggel, . gyümölccsel, hússal, tejter­mékekkel megrakodva jöttek be az emberek, s a földön árusították portékáikat. — Szégyen, Joszif Andol- jevics, hogy ilyen csekélysé­get nem tudunk megoldani — mondta nekem beszélgetés közben az egyik tanácstag, a mozigépész V. V. Roman. — Ha már nincs pénz piacot építeni, miért nem lehet tár­sadalmi munkával kialakí­tani? Hallgattunk a tanácstagra. Tavaly előkészítettük az anyagokat. Munkához láttak a tanácstagok, a már említett V. V. Roman; a faipari üzem raktárvezetője, M. V. Panyik, a Gorkij állami gazdaság gé­pésze, I. A. Pavlik, a faipari üzem dolgozói közül Vaszilij és Ivan Sandri, I. D. Nyim- csuk, O. I. Gurnyák és má­sok. Három szombat és va­sárnap után elkészült a fedett piac. Az összes munkát, amely több mint 1500 rubelt igényelt volna, ingyen, tár­sadalmi összefogással készí­tettük el. A tanácstagok és aktivisták több mint -60 mun­kanapot teljesítettek. Az első közös megmozdulás, az első közös öröm további kezdeményezésre sarkallt bennünket. A tanácstagok ja­vasolták, hogy 20 méter vas­beton hidat kellene építeni a patak fölé. A jó ügytől nem húzódozott senki. Néhány szombat és vasárnap már 140 munkanapot tudhattak ma­guk mögött a falu lakosai. A híd átadásával lehetővé vált a folyón át az áruszállí­tás, amelyet korábban csak a község központján keresztül lehetett megoldani. Szintén társadalmi össze­fogással elkészült egy vasbe­ton híd a Trosza folyó felett, a Matroszov utcán. Egy kicsiny fedett piacot építeni, két hidat emelni nem nagy dolog az egész ország fejlesztése szempontjából. De éppen az ilyen apróságokból lesznek a nagy dolgok is. És a legfontosabb ebben az, hogy a közös munka formálja a jel­lemeket, alakítja az embert S ezzel együtt a falu arca is változik. Egészében véve komoly eredményeket értünk el a társadalmi munkavégzéssel. A szakemberek értékelése szerint az új kazánház építé­sére, amely a község központ­jának valamennyi létesítmé­nyét és üzletét fűti, 35 ezer rubel kellett volna. Így vi­szont a fele pénzbe került. Közösen fáradoznak az emberek községünk kulturá­lis életének felvirágoztatásán is. Közösen ültetnek fákat, virágosítanak, tarkítják az utakat. Nem szűkölködünk segítő kezekben. A falu központjában most is sokan szorgoskodnak. Épí­tik a második emeletet a végrehajtó bizottság épüle­tére, itt kap helyet a könyv­tár is, amelynek eddig csak egy kiszolgált helyiség jutott. Lakosaink szívesen tevé­kenykednek a köz javára. Tudják, hogy ezt maguknak, szeretteiknek csinálják. I. Najty • az irsavai járás Dolgij Községi Tanács V. B. elnöke Fejlődik, szépül Dibrova Már hagyományszámba mennek az új építkezések a técsői járás egyik íalvában, Dibrovában. Alighogy átad­ták a kolhoz által épített két­emeletes zeneiskolát, máris költöztek a pedagógusok a té­csői kivitelezésben készült 8 lakásos pedagógusházba. A központban: a főutcán, szemben a régivel már épül az új falusi klub. Társadalmi összefogással, a képviselők és a.Népek barátsága kolhoz se­gítségével fából, fafaragással akarják elkészíteni. A 350 személyt befogadó falusi klu­bot az SZKP XXVI. kong­resszusának nyitónapján avatják. Dibrova központjában még egy építkezés: már szállítják az építőanyagot az 1200 gye­reknek épülő új középiskolá­hoz. A falu küldöttei, aktivistái elhatározták: köszöntik a pártkongresszust. Felújítják a Dzerzsinszkij, Eminesen és Szuborov utcákat. Eredményesen dolgoznak az idén az ungvári varroda dolgozói. E. Szemen, A. Fotancsuk, E. Selipec, M. Juricsko, M. Golik ugyanakkor aktív részesei a közösségi életnek is. Keresetlek kombinátunk bútorai Eredményes volt a szakosítás A nagydobronyi pedagógus-író Az ungvári olvasóknak csakúgy, mint a Kárpáton- túl más járásaiban, ismerősen cseng a nagydobronyi közép­iskola tanára, Desiderij Gav- rilovics Csengeti neve. Hosz- szú évek óta tanítja az ifjú­ságot orosz nyelv- és iroda­lomra és ő maga is ír művé­szi alkotásokat. Többek között D. Csengeri nevéhez fűződik tucatnyi elbeszélés és novel­la, amelyek az időszakos ki­adványokban láttak napvilá­got és két önálló válogatása jelent meg a Kárpáti Kiadó­nál. Nemrégiben a falusi peda­gógus-író hosszabb prózai al­kotással mutatkozott be az olvasóknak. Éppenhogy meg­található a könyvtárak pol­cain a Tiszán című elbeszélés, amelyet a Kárpáti Kiadó je­lentetett meg. A szerző érde­kesen és tartalmasán ír a fa­lu dolgozóiról. Hatalmas léptekkel halad előre szülőföldem gazdasága. Alig lehet ráismerni a váro­sokra és a falvakra. Mind jobban és jobban élnek az emberek. Különösen nagy változások mentek végbe a X. ötéves terv éveiben. Felépült és ter­mel 24 új gyár és üzem. Je­lentősen nőtt az ipari termé­kek mennyisége, javult a mi­nőség. A dolgozó családok ez­rei költöztek új lakásba. S íme, a mi kombinátunk. Az itt gyártott bútor nem po­rosodik az áruházakban. Ke­reslet mutatkozik minden termékünk iránt. A gyár sze­münk láttára terebélyesedik. Felépítettek egy gyönyörű klubot, hamarosan termelhet­nek az új műhelyekben is. Egészében véve jelentősen túlteljesítjük szocialista köte­lezettségeinket az ötéves terv befejező évében. Kommunista kezdeményezés Ezeket a mutatókat nem könnyen értük el. Nemrégi­ben a kombinát még az el­maradott üzemek közé tarto­zott. Termelési eredményein­ket nem teljesítettük, rossz volt a minőség. A termelés hatékonyságáért és a minőség javításáért in­dított munkaversenyt a kom­munisták * kezdeményezték. Széles körű felvilágosító te­vékenységet folytattak és segítettek felkutatni a terme­lékenység növelésének tarta­lékait. A tervteljesítés kérdé­seit párt- és szakszervezeti gyűléseken vizsgálták felül. A viták eredményeként meg­szabták a hibák kijavításá­nak útját. Mindenekelőtt a termelés szakosításával kezdtük. Ré­gebben mi gyártottunk fur­nért, színházi széket, farost­lemezt. Különösen sokféle termék készült a székgyártó üzemrészben. Ez gátolta a tö­kéletesített technológia kiala­kulását, nehézséget jelentett a kézi munkafolyamatok gé­pesítésében. A sokféle termék továbbítása a szállításnak is gondot okozott. Rendteremtés a munkahelyen A másik út, amelyen elin­dultunk: rendet teremtettünk a munkahelyeken. Ebben so­kat segített az SZKP KB, a Minisztertanács és a Szak- szervezet Központi Tanácsá­nak határozata a munka- fegyelem további erősítéséről és a népgazdaság ágazataiban a munkaerő-vándorlás csök­kentéséről. E határozatban kiemelt helyet kap a munka­idő minden percének kihasz­nálása, a munkafegyelem be­tartása és megbízható, szak­képzett munkások nevelése. Mégis: a gyakorlatban ezeket a követelményeket nem min­dig veszik figyelembe, nem törődnek eleget a munkafe­gyelem erősítésével, a mun­kakörülmények javításával és a magas fokú szervezettség megteremtésével. Éppen ilyen volt a helyzet a mi kombinátunkban is. Most számottevően javult a helyzet. Például nézzük a bú­torüzemet. Itt magas ■ fokú a termelési kultúra, a részfo­lyamatokat a tudományos munkaszervezés alapján ál­lítják össze. Egészében véve ez a kol­lektíva alkotó módon viszo­nyul a munkákhoz. Nagy sze­repet játszik ebben vezető­jük, B. N. Momot tekintélye, ö tapasztalt szakember, jó szervező és vezető. Ezzel együtt kombinátunk­nak még vannak gyengéi, meg nem oldott kérdései. Pél­Sok kiállításon őszinte érdeklődéssel szemlélték a nézők Olga Vasziljevna Tanyinyec szép kézimunkáit. A var­rás művészete iránt érzett szeretetét Oliszanka lánya is örö­költe. dául meg kell gyorsítanunk a termelési folyamatok gépe­sítését. Mérnökeink és fej­lesztőink támogatják a zapo- rozsjeiek által elindított kez­deményezést. „Géppel vált­juk fel a kézi munkát.” Eb­ben a fontos dologban azon­ban sok még a kihasználat­lan tartalék. Elengedhetetlen a termékek minőségének ja­vítása. lobbftA szándék Miután régóta dolgozom a SZU Legfelsőbb Tanácsa kül­dötteként, így sok emberrel találkoztam, s miközben pró­báltam megoldani az általunk felvetett problémákat, meg­győződtem arról, hogy éppen az alkotó és önfeláldozó mun­kában rejlik életünk értelme, boldogulásunk forrása. Az élet jobbításának szándéka a legszebb munka, másképp nem is lehet. I. Szkucska, az ungvári Borkanyuk bútoripari kombinát válogatónője, a SZU. Legfelsőbb Tanácsának küldötte A Béke alállomás a KGST-országok fontos objektuma — itt futnak össze a Szovjetuniót, Magyarországot, Cseh­szlovákiát és Romániát összekötő villamos távvezetékek. Képünkön az alállomás egyik része látható. SOROKBAN 1. Az ötéves terv évei­ben jelentősen, 22,8 szá­zalékkal emelkedett a közszükségleti cikkek gyártása. ★ 2. Az utóbbi négy és fél évben a megye 43 ezer lakásába vezették be a gázt. így 1980. jú­lius 1-ére a városokban 186,1 ezer, a falvakban 88,2 ezer lakásban hasz­nálnak vezetékes gázt. ★ 3. Csaknem 400 mil­lió rubel értékű beruhá­zást hajtottak végre a | X. ötéves terv 4 és fél j éve alatt a mezőgazda- j Ságban. ★ 4. Gyors ütemben fej- | lődött a X. ötéves terv- j ben a terület ipara, ősz- j szehasonlítva az 1975. | évi ipari termelést a i mostanival, 36,5 száza- lékkai bővült a terme- j| • lés. Terven felül 88,3 1 millió rubel értékben jj gyártottak termékeket. ★ 5. A megyében sikere- i sen teljesítik az önkölt- f ség csökkentésére irá­nyuló terveket. Az el­múlt 4,5 évre 14,1 millió rubel megtakarítás jut. . Ebben az időszakban a népgazdasági összterme- \ lés értéke 974,2 millió -j I rubel. KM ÜNNEPI MELLÉKLET 1980. november 7.^^

Next

/
Thumbnails
Contents