Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
1980. november 2. o Leülhetek én is? Az óvoda otthonjellege, az egész napos foglalkoztatás gazdag lehetőségeket jelent a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez. Ma már köztudott ugyanis, hogy ez a gyermek- intézmény nemcsak szociális feladatokat lát el, hanem nagyon jelentős pedagógiai funkciója van. Az óvoda a három év során iskolaéretté neveli a gyermekeket. Az óvodai tevékenység, a tudatos nevelői irányítás nyomán állandóan bővülnek a gyermekek ismeretei. Kialakulnak az' életkornak megfelelő jártasságok és készségek, érzelmi és akarati tulajdonságok, amelyek alapvető feltételei az eredményes iskolakezdésnek. A legfőbb tevékenység a játék. Játék közben, játék által, játékos módszerekkel, de tudatos tervszerűséggel fejlesztik a teljes személyiséget. Ez az életszakasz — 3—6 év közötti — nagyon jelentős a személyiség későbbi alakulása szempontjából. A gyermek óvodás korban nagyon érzékeny, érdeklődő és fogékony. A szerzett élmények, tapasztalatok nagyon mélyen megmaradnak, s egy életre szólhatnak. Ezért nagy az óvónők felelőssége. Mint közoktatási rendszerünk első láncszemének nevelőire, rájuk az alapozás feladatai hárulnak, s ettől nem kis mértékben függ, milyen lesz a későbbi „felépítmény”, milyen lesz a jövő embere. Jávor László képriportja Ismerkedés az új bábokkal Egy kicsi mozgás mindenkinek kell... Logopédiai foglalkozás Egy újabb beteg Csendes pihenő Még egy kis játék KM VASÁRNAPI MELLÉKLET Épül a vár ... Mit játsszunk?- Felfér a segítség ök már önállóak