Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
1980. november 2. 0 VÁLTOZÓ ÉLETÜNK Összefogás magasabb fokon Nem egészen két évtizede, hogy megyénk parasztságának döntő többsége elfogadta a közös gazdálkodást. A bizalom teljessége mérőeszközökkel nem volt megállapítható. A belépések, a szövetkezetek megalakulási körülményei azonban egy bizonyos eligazítást adtak. Nem egy helyen voltak kikötések: „csak a magamformákkal, csak a község ezzel vagy azzal a részével vagyok hajlandó együtt dolgozni”. Számos községben három-négy termelőszövetkezet is alakult ilyen meggondolásokból. A megszilárdulás, a bizalom növekedése, a technika fejlődése egyre erősebben kötötte a belépő tagokat a szövetkezetekhez, sorra győzte meg őket, hogy életképesebbek a nagyobb szövetkezetek. A 70-es években már nemcsak az alvég értett egyet a felvéggel, de egyre több példa volt arra is, hogy két-három kisebb község lakossága egy szövetkezetbe tömörült. A jobb körülmények között gazdálkodó, korábban megerősödött szövetkezetek 8—10 évvel ezelőtt megkezdték az egyesülés nélküli összefogást, a termelés korszerűsítése érdekében állattenyésztési vagy ipari zárt rendszerek tagjai lettek. Érdemes röviden áttekinteni, milyen messzire jutottunk el alig húsz év alatt az egyéni gazdálkodás szűk kereteitől. Kincsek az út mentén Pár szó kisebb műemlékeinkről Egyik szép fatornyunk a kevésbé látogatottak közül: Gem- zsén. Először a szakosított telepekkel rendelkező állattenyésztési ágazatok léptek túl a szövetkezetek határain, majd a bábolnai kukoricatermesztési rendszernek lettek tagjai egyre többen megyénkből is. Iparszerű, vagy zárt rendszernek azért nevezték ezeket a tudományos szervezésen alapuló társulásokat, mert a gesztor gazdaság egy zárt technológiát valósíttat meg a taggazdaságok termelésében. Mint egy ipari üzemben, ahol a nyersanyag útja a gyárkaputól a készáruraktárig előírt, ugyanígy zárt technológiát valósítanak meg a talaj-előkészítéstől a termésértékesítésig a mezőgazdaságban is. Teljes ipari technológia ma még a mezőgazdaságban az időjárás befolyásoló hatása miatt nem érhető el, ezért is csak ipar- szerű termelésnek nevezzük. Akik októberben részt vettek a bábolnai napok tanácskozásain, bemutatóin, láthatták, tapasztalhatták, hogy az ország első gesztor gazdasága mit fejlődött, mit tud már a saját területén, aminek nagy részét a közeljövőben adaptálhatja a tagok részére is. Az IKR jellemzésére egyetlen adat: fennállása óta 1,8 millió tonna többletkukoricát adott a népgazdaságnak. Az idei bemutatón többek között igen nagy hangsúlyt kapott a különböző érettségi fokú kukoricák betakarítása, gépesítése és a melléktermék hasznosítása, mint az energiatakarékosság egyik bázisa. Az energiatakarékosság nemcsak azt jelenti, hogy minél kevesebb energiát használjunk fel, hanem azt is, hogy a sok energiával megtermelt, korábban nagyrészt kárba vesző növényi részeket is hasznosítsuk. Az új bábolnai technológiával a kukoricaszárat nemcsak a kérődzők, hanem a sertések részére is takarmányozhatóvá tették. Fűtőanyagként is bemutatták a növénytermelés melléktermékeit. A bábolnai rendszer fejlődéséről, távlatairól oldalakat lehetne írni, de vizsgáljuk inkább a megyénkben működő fiatalabb, szerényebb eredményeket felmutató rendszerek néhány új, változó vonását. Két almatermesztési rendszer működik megyénkben: a NYIRKERT a vajai Rákóczi Tsz, és a SZATMÁRKERT a Szamos menti Állami Tangazdaság gesztorságával. Ugyancsak Vaján működik a csillagfürt- és a rozstermesztési társulás. Máriapócs a dohány- termesztés rendszergazdája. Ujfehértó a napraforgótársulást, Pátroha a burgonya- termelést irányítja. Előkészületi stádiumban vannak a juhtenyésztési és gyepgazdálkodási társulások. E sokszínű összefogásról, terveikről, változó működésükről néhány adatot közlünk a teljesség igénye nélkül. A NYIRKERT céljainak megfogalmazásánál három fő feladatot tűzött ki: a korszerű koncentrált gyümölcstelepítések megvalósítása; a meglévő termő ültetvények hozamainak és a termés minőségének fokozása, valamint a társult üzemek vertikális integrációjának megvalósítása. A működés kezdetekor meghatározott kerettechnológiát jelentősen bővítették, ma már tizennégy kötelező technológiai láncszemet írnak elő a taggazdaságok részére. Ilyenek többek között a méhekkel történő megpor- zás széles körű bevezetése, a 3 napos permetezési forduló megvalósítása, a hagyományos gyümölcsösök magassági és térfogatcsökkentése, vagy a tápanyag-visszapótlás a NYIRKERT szakvéleménye szerint. Jelentős változás a NOBILI gyártmányú pneumatikus metszőagregát általános használata. Megoldották a nyesedék eltávolítását, házon belüli kitoló villák gyártásával. Megszervezték a görgős kocsik gyártását. A legtöbb taggazdaságot bevonták a csomagolt áru értékesítésébe, amivel jelentős többletbevételhez jutnak a gazdaságok. Az ipari alma jobb értékesítésére a múlt évben társulással megépült egy 45 000 tonna teljesítményű léalma- feldolgozó üzem, amely a későbbiekben sűrítővei, aromakinyerővei és palackozóval fog bővülni. A több mint 10 ezer tonnás hűtőtárolót és az 50 ezer tonnás manipulá- lót szintén társulással hozták létre, amelyet a jövő évben helyeznek üzembe. Ez év elején alakult meg ugyancsak a vajai Rákóczi Tsz gesztorságával a csillagfürt- és rozstermesztési rendszer. Fő célja a savanyú talajok jobb hasznosítása. Gyakorlati példák igazolják, hogy a csillagfürt után a rozs 5—10 mázsával, a burgonya pedig 20—40 mázsával is többet terem. A csillagfürt által gyűjtött nitrogént a laza talaj jobban tartja, mint a műtrágyában lévő mesterséges nitrogént. E rendszernek inkább a kezdeti lépéseiről, mintsem a tapasztalatairól beszélhetünk. A taggazdaságoknak segítséget nyújt a táblakijelölésben, a termelés technológiájának meghatározásában, talaj- és levélvizsgálattal tanácsot adnak a talajerő-utánpótlásra és a legfontosabb a jó vetőmag biztosítása. Régen megállapított ismeret, hogy a rozs élelmesebb, mint a búza, ezért a gyengébb homokon jövedelmezőbb a termesztése. Szükség van új, nagyobb termőképességű rozsfajták kutatására is, de egyelőre a magas hozamoknak ez nem akadálya, mert a ma ismert fajtákban is benne van a 30— 40 mázsa körüli terméshozam, ha a termesztésükhöz minden szükséges feltételt megkapnak. A homoktalajok jobb hasznosítása mellett a csillagfürtnek nagy szerepet szánnak a fehérjebázis növelésében és a homoki zöld futószalag kialakításában. A Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer, amelynek a máriapócsi tsz a gazdája, a megye egyik legerősebb termelési rendszere. A rendszerhez 63 gazdaság tartozik mintegy 6 ezer hektár dohány termelésével. A taggazdaságok megkapják a legújabb termesztési és szárítási technológiát. Ezeket 7 szaktanács- adó adaptálja a taggazdaságokba. Ellátják a dohányszá- rító pajták vevőszolgálatát, garanciális javítását. Hasonlóan a Balthes dohánykombájnok javítását is. Dohányfajtakísérleteket végeznek, hogy megállapíthassák: az adott területen melyik fajta hozza a legnagyobb jövedelmet. Megvalósították a korszerű fóliás palántanevelést, majd a termelés és szárítás gépesítése révén öt év alatt 50 százalékkal csökkentették az élőmunka-felhasználást. Terveikben szerepel a palántaellátás további javítása, az export minőségű dohánytermelés technológiájának javítása, a gépesítés fokozása, a szakemberek továbbképzése. Negyedik évébe lépett az újfehértói napraforgó- és repcetermesztési társaság. A társaság fenntartási díjat nem szed tagjaitól, a költségeket a gabonaforgalmi és az olajipari vállalat részére eladott termés mázsánkénti árából visszatérített 10 forint fedezi. így a 42 termelőszövetkezet a társaság előnyeit teljesen ingyen élvezi. Napraforgót megyén kívüli nagy hagyományú rendszerek is termeltetnek, így az újfehértói társaságban a gyengébb adottságú, szegényebb tsz-ek vesznek részt Nagy előnye még a rendszernek, hogy a technológiája szovjet gépekre készült. A társaság irányítja a repülőgépes növényvédelmet és az érés előtti lombtalanítást is. Az elmúlt négy év alatt a gyenge adottságú szövetkezetekben a hétezer hektáros napraforgó-területen két mázsával növelték a termésátlagot. A kirándulók előtt sokszor igen érdekes látnivalók rejtve maradnak, csupán azért, mert nem tudnak róluk. Kövessük például a beregsurá- nyi 41. számú útvonalat, melyen „mostohagyerek” műemlékek várják, hogy egy kicsi érdeklődést is kapjanak ... Levelek. A római katolikus templom kapuja a maga egyszerűségében a nyírségi „porta speciosa”. A nyugati kapu keretének profilja tulajdonképpen öt elemből áll. Ha napsütés éri, a formákon játszó fény-árnyék rendkívül gazdag, és mint egy napórán az idő haladása, más és más árnyalatokkal és alakokkal ad jelzést. Egy középkori kinetikus művészet ez. A befalazott déli kapu félköríve reneszánsz, de a profil még gótikus; érdekes bizonytalankodás két kor határán. Bent az épületben gótikus diadalív és balra a szentélyben a pár éve felfedezett gótikus, kettős ülőfülke, Niczky Ferenc szép betűkkel kivésett, a XVIII. századvég még romlatlan magyarságával fogalmazott, fából készült epit- áfiuma szintén megérdemli a figyelmet. Baktalórántháza. Két kilométer kitérőt se jelent a római katolikus templom. Egyszerű, fehér barokk tornya alatt Baktai Máté reneszánsz, évszámos ajtókerete 1519-ben készült. Az épületnek tulajdonképpen a falazási technikája különlegesség. Kevesen tudják, hogy ez a színes téglával készült mintás falazás Magyarországon csak Sza- bolcs-Szatmárban fordul elő. Van még Szamostatárfalván és Csengerben, illetőleg Haj-, dúban — egykor Szabolcs megye — a nagyguti templomromon. Ügy látszik, hogy a tatárjárás után egy nagy újjáépítési hullámban nálunk lengyel mesterek honosították meg ezt a technikát. A futótéglák a szokványos színűek, a kötőtéglák színes zo- máncosak. Meg lehet figyelni, mennyire egyenetlen, elgörbült, szabálytalan minden tégla. Á szintezéshez viszont nem sajnálták a habarcsot. És ez milyen jó minőségű! Keményebb, mint a tégla. Itt — nem vették Kelemenné vérét — valószínűleg az Erdélyből hozott, oklevelekben ce- mentumnak nevezett, egyébként ismeretlen anyagot adtak hozzá. A templom előbb készült el, azután a sekrestye. A baktai templom mást is kínál. Itt maradt meg egyedül az ablakban eredeti ólomüveg ablakszem. A templomban az oltárkép mögötti falon levő Golgotát ábrázoló freskótöredékből mindössze csak egy tenyérnyit lehet látni. A plébánián két jó minőségű, de restaurálatlan barokk festmény és néhány szép miseruha látható. Raktárban pedig gótikus szenteltvíztartó és naivan megfestett, evangélistákat ábrázoló szószék maradványai hevernek szanaszét, érdemtelenül lefokozva. Baktárói a személygépkocsinak érdemes közvetlenül a nyírmadai úton menni. Nyír- mada előtt innen a legszebb a rálátás a Csokaly hatalmas, csillogó víztükrére, melyet innen szomorúfüzek sora szegélyez. Nyírmada. A templomkertben négy koporsó alakú sírkő, a fakoporsót utánozzák. A falu tönkrement, átalakított XVII. századi kúriamaradványaival nem büszkélkedhetünk majd unokáink előtt, ebből a vérzivataros századból nincs építészeti emlékünk. Néhány mélyen lenyúló csehüveg-boltozatos helyiség eredeti, a sajátos, zömök pillérű tornác viszont későbbi. Nagyvarsány-Varsánygyüre. Műemlékileg bármilyen szokatlan is a megoldás, hogy egy középkori gótikus templomot ilyen egységes szecesz- sziós épületté alakítsanak át, mégsem lehet egyértelműen elítélni. A szecesszió élelmességével nemcsak divat, hanem már történeti stílus. Gótikus részlet kevés maradt meg: egy ablak és egy sírkő. Nem nagy igényű munkák, bár a szentélyben van a Ba- kócz-műhelynek egy magas színvonalú reneszánsz paszto- fóriuma 1523-ból. Olajfestékkel vastagon átmázolva, méltán sorakozik a nyírbátori faragványokhoz. A másik rendkívüli élményt a lelkészlakban található úrasztalkendő nyújtja, mely az ország legszebb XVIII. századi főúri abrosza. Későreneszánsz törökös stílusú hímzés, gazdag öltéstípusokkal, rendkívüli ízléssel megkomponálva. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem anyósának, Thoroczkay Máriának a kelengyéjéből származik. Márokpapi. Tákos, Csaro- da után a legtöbben Tarpa felé menet erre veszik útjukat. A kanyarban álló kis fatornyot ebben az évben állították helyre. Ebben a formában mintegy százéves. Templomát együtt szokták emlegetni Csarodával, Lányával, Vámosatyával. Középkori részlet kevés maradt: az ajtókeret, a belsőben pedig a diadalív, szentélybolto- zás és egy lóhere ívű kis pasztofórium. Beregsurány. A főutca bal oldalán található későbarokk kastélykája a megye stílus- történetében hiányzó láncszem. A református templom is figyelmet érdemel. A déli falon eredeti mérműves ablakok, a később hozzáépített tornya alatt pedig meglepő gazdagon profilozott gótikus kőkapu. Benn a háromszintes pompás szószékkorona az érdekesen épített szószék fölött, s a csúcsíves diadalív mögött boltozatos szentély árnya sötétlik. Nem látszanak a patronáló földesurak síremlékei, melyekkel szinte zsúfolásig tele a belső tér. Szép epitáfium csak egy van köztük, hasonló a levelekihez, Csebi Pogány Mária emlékét idézi 1807-ből. Szokták mondani, egy középkori műemlék felér egy kódexszel. Ezen az úton egy egész kis középkori könyvtár került szemünk elé. Koroknay Gyula Húsz esztendő alatt olyan utat tett meg, olyan változáson ment keresztül megyénk mezőgazdasága, amelyet méltán nevezhetünk forradalmi változásnak. Ezt a változást emberek idézik elő, de közben maguk is megváltoznak műveltségben, életmódban, hiszen a termelés változása, változtatása nem öncél. Csikós Balázs A helyreállított márokpapi fatorony. (Elek Emil felv.) KM VASÁRNAPI MELLÉKLET
