Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

Á KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 2. Események címszavakban HÉTFŐ: Szovjet—etióp csúcstalálkozó Moszkvában — A brit külügyminiszter Budapestre érkezett — Magyar napirendi javaslat Madridban a biztonsági és együttműködési kon­ferencia előkészítő értekezletén — Megalakult az új liba­noni kormány KEDD: Izrael Dél-Libanonban újabb területet foglalt el — Carter (s Reagan televíziós vitája kevés hatással volt a még habozó amerikai választókra — Khomeini egy siita vallási ünnepen mondott beszédében elutasította az Irak­kal való tárgyalás gondolatát SZERDA: Az iráni parlament ismét elhalasztotta a túszügy vitáját — Lord Carrington budapesti tárgyalásai után Varsóba utazott — Szadat egyiptomi és Navon izraeli el­nök a kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Kairóban CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnyev Moszkvában találkozott Stanislaw Kaniával, a LEMP KB első titkárával és Józef Pinkowski, lengyel miniszterelnökkel — Jobboldali vá­lasztási győzelem Jamaicában — Ben Bella volt algériai elnököt amnesztiában részesítették PÉNTEK: A Közös Piac az acélválság miatt szigorú termelés­csökkentési intézkedéseket határozott el — Pinkowski lengyel miniszterelnök Varsóban a szolidaritás szakszer­vezet vezetőivel tárgyalt — Az iráni rádió közvetve el­ismerte Khorramshar elestét SZOMBAT: Tovább tartják magukat a túszok közeli szabadu­lásáról szóló híresztelések — A Biztonsági Tanács új ja­vaslata az iraki—iráni konfliktus rendezésére Á hát három kérdése O Mi a helyzet az ameri­kai elnökválasztási ver­seny hajrájában? Az elnök- választás előtt az amerikaiak fél szemmel Teheránra tekin­tenek: a túszügy kimenetele nagyban befolyásolhatja a november 4-i szavazás ered­ményét. Az utolsó közvéle­ménykutatási adatok egyéb­ként Carter elnök hajszálnyi fölényét. mutatják. 100 meg- kérdez'ettből 40-nél valamivel többen az elnökre fognak sza­vazni, 39-en pedig Reaganra; azaz még mindig jelentős az utolsó pillanatig ingadozók aránya. A szakértők vélemé­nye szerint Anderson, a har­madik elnökjelölt teljesen esélytelen. Carter és Reagan keddi té­vévitája a jelek szerint ke­véssé volt hatással a nézők­re, akiknek a számát egy for­rás 60 millióra, a másik már 80 millióra, a harmadik pe­dig nem kevesebb, mint 100 millióra becsülte. A két jelölt nyilatkozatai korántsem vol­tak olyan szenvedélyesek, mint amilyen személyeskedő fordulatokat a kampány ko­rábbi szakaszai hoztak. © Miért hozott drákói in­tézkedéseket a Közös Piac az acéltermelés csökken­tésére? A tőkés világban, az acélipar évek óta súlyos vál­sággal küszködik. Különösen nehéz a helyzet Nyugat-Eu- rópában: a Közös Piacon vi­szonylag elég sok a kisebb acélüzem, amely nem tudja felvenni a versenyt sem kor­szerűség dolgában, sem az árakban — mondjuk — a ja­pán termékekkel. Az acél­ipar gondjai onnan erednek, hogy a nyugat-európai orszá­gokban általában visszaesett Heves tüntetések robbantak ki az amerikai Manhattanban lan Smith látogatása miatt. Képün­kön: a tansasi egyetem felvonu­lói a volt fajvédő rhodesiai mi­niszterelnök elleni jelszavakat ki­abálnak. (Kelet-Magyarország te- lefotó) a beruházási tevékenység. Súlyos helyzetbe került a ha­jógyártás és az autóipar is, ez a pangás pedig visszahat a kohászatra. Az a nyugat­európai acélipar, amely a hat­vanas években szinte 100 szá­zalékig ki tudta használni kapacitását, most már leg­jobb esetben is csak három­negyed gőzzel termel. Jellegzetesen tőkés megol­dással a Közös Piac azt a döntést hozta, hogy a jövő év közepéig 13—20 százalékkal csökkenteni kell a termelést. Az intézkedés több mint 300 kohót érint a kilenc ország­ban. Különö'séri á kisebb vál- lálátokat éri igen érzékeny veszteség: a szakértők azt jó­solják, hogy ha néhol korsze­rűbbé válik is a gyártás, a legtöbb helyen csak munkás1 elbocsátásokhoz fog vezetni az Európai Gazdasági Közös­ség döntése. A Közös Piac miniszteri ta­nácsában hozott határozatot heves vita előzte meg. A nyugatnémetek kézzel-lábbal hadakoztak a termelés csök­kentése ellen. A végén kény­telenek voltak visszakozni, bár elértek némi eredményt: bizonyos különleges acélfaj­tákra nem vonatkozik a csök­kentés. Például az olajvezeté­keknél használatos acélcsö­vekre sem; ezeket a nyugat­német cégek változatlan mennyiségben állíthatják elő. Igaz, van is rá vevőjük: a Szovjetunió. O Hogyan alakul a két német állam viszonya? A két német állam viszonyá­ban most kétségtelenül fe­szültség tapasztalható, amely hivatalos nyilatkozatokban éppúgy megmutatkozik, mint a lapok hasábjain, vagy a tv, rádió kommentárjaiban. A problémák régi keletűek: az is, hogy az NDK márkájának vásárlóerejét odaát, nyuga­ton nem ismerik el és árfo­lyamát tudatosan leszorítva az NSZK és Nyugat-Berlin bankjai tulajdonképp speku­lációra adnak lehetőséget. Az is, hogy a német állampolgár­ság nyugatnémet elmélete és gyakorlata sérti az NDK-t, mint szuverén államot, hi­szen az NSZK nem ismeri el az NDK állampolgárságot. Az is, hogy a két német állam között fennáll ugyan diplo­máciai kapcsolat, de nem nagykövetségi szinten. Az NDK azt sürgeti, hogy Ber­linben. illetve Bonnban a megbízotti hivatalok helyett állítsanak fel nagykövetsége­ket. A Berlinben megfogalma­zott igényekre Bonn hevesen válaszolt, de ahogyan telnek a napok, a vita hőfoka alább- szállni látszik. Persze ez nem jelentheti sem azt, hogy a nyugatnémet kormány — amely különben most van megalakulóban a szociálde­mokrata—szabaddemokrata koalíciós tárgyalások során — engedékenyebbé válnék, sem pedig azt, hogy Bonn le­mondana sérelmeinek Soroza­tos fölemlegetésétől különbö­ző nemzetközi fórumokon. Máris jelezték, hogy az NDK legutóbbi pénzátváltási in­tézkedésének visszavonását fogják követelni a Madrid­ban november 11-én kezdődő európai biztonsági és együtt­működési értekezleten, s ar­ra is számítani lehet, hogy a NATO decemberi miniszte­ri tanácsülésén atlanti szövet­ségeseik segítségét kérik majd az NDK-ra kifejtendő nyomáshoz. Pálfy József Körutazás Peruban A Napisten városa 3. Peruban nagyok a távolsá­gok és az országot a függőle­gesen kettészelő Andok-hegy- vonulat erősen akadályozza az országúti közlekedést. Ezért az utas — főképp a külföldi — elsősorban repülőgéppel közlekedik. Cuzcóból, az egykori inka birodalom fővárosából a ti­tokzatos Machü Picchu rom­városba viszont csak vasúton lehet eljutni. A vasútvonalat a japánok építették ki, s a maga nemében egyedülálló a világon. Cuzcó 3200 méter magasságban magasfennsíkon fekszik. A szerelvény leg­alább egy órán át hol előre halad, hol hátrafelé tolat, hogy leküzdje a magasságot. Közben feltárul az utas előtt a Cuzcó környéki városkép. A települést övező kopár lej­tőket nyomortelepek övezik: rettenetes körülmények kö­zött tengetik itt életüket a perifériára szorult — vagy onnan elmozdulni nem tudó — indiánok ezrei. A normá­lis élet legelemibb feltételei is hiányoznak: nincs villany, vízvezeték, csatorna. Egy­másba érnek viszont a roska­dozó kalyibák, a szabad tér­ségeket elönti a szennyvíz. Csontig soványodott szurtos gyerekek és rongyos felnőt­tek szédelegnek a magas- fennsíki napsütésben. (A sta­tisztika szerint Peruban a dél-amerikai átlaghoz képest is igen magas a gyermekha­landósági arány.) Meredek, sok helyütt szin­te teljesen kopár hegyolda­lak: embernek-állatnak nyaktörő magasságokba kell felkapaszkodnia, hogy némi élelemhez jusson. Minimális mennyiségű termőföld, azt is szívós munkával, araszról araszra kell elhódítani a ter­mészettől. Faekék hasítják a földet, nyomukban csatár­láncban haladnak az embe­rek, kézzel szórják a magot. A föld vörhenyes színű, ter­mőképessége alacsony. Trá­gyázásra alig van lehetőség, eső szinte sohasem esik. Machu Picchu felé köze­ledve a vonat ereszkedni kezd. A sebes sodrású Uru­bamba völgyét annak idején a spanyolok hamar fölfedez­ték, Machu Picchut azonban soha nem találták még, noha a folyó körívet ír le a rom­várost tetején hordozó hegy körül. 1911-ben bukkant rá végül Hiram Bingham ame­rikai tudós a környékbeliek segítségével. Mert bár Mac­hu Picchu feledésbe merült, évszázadok során teljesen el­borította a dús növényi ve­getáció, az indián őslakosok legendáiban, mítoszaiban ma­kacsul őrizték a város emlé­két. Felfedezésével egy időben fellángoltak — és azóta sem csillapodtak a viták: mi le­hetett Machu Picchu fény­korában? Végvári erőd az Amazonas vidék őserdeiből támadásra induló barbár tör­zsek ellen? A spanyoloktól szétzúzott inka birodalom fe­jedelmi sarjainak, napszűzei- nek végső menedéke? Eset­leg szent hely, szertartási központ ? 2600 méter magasságban, a hegytetőn áll a romváros. Mindenütt megalitikus, kö­vekből emelt falak, az inka építészetre jellemző trapezo­id alakú ajtó- és ablaknyílá­sok. A sok ezer méter körbe­futó párkányzat egyszerre volt védőövezet és termőte­rasz. Az egyes szinteket nagy leleménnyel kiépített lépcső­sorok kötik össze. A város legmagasabb pontját a Nap­templom foglalja el. A föl- tételezések szerint az előtte elterülő téren üdvözölték a Napot és ide tették ki szá­radni a múmiákat, hogy azok is részesüljenek a „szent” napsütésből. Machu Picchu és környéke napjainkban is távol esik a világ zajától, a kultúrától és a civilizációtól. A szerény vendéglőt s a falusias külsejű és méretű vasútállomást tel­jesen eltakarja az őserdei nö­vényzet. Szinte olyan itt min­den, mint az inkák idejében lehetett. (Következik: Cuzcói iskolások.) Papp Zoltán A legendás Machu Picchu romjai. (Fotó: MTI külföldi kép szolgálat) Három szakszervezfet kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) tette számos, a közalkalma­zottak munkáját, életkörül­ményeit javító kormányzati intézkedés, a Miniszterta­nácsnak a közigazgatás fej­lesztésére irányuló tevékeny­sége, valamint a partner ál­lami szervek együttműködé­si készségének javulása. Szombaton megkezdődött a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa. A tanácskozá­son részt vett Benke Valéria és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, ott voltak a szakszerve­zethez tartozó ágazatok mi­niszterei, Jakab Sándor, . a SZOT főtitkárhelyettese és Adam Ghertinison, a keres­kedelmi dolgozók szakszer­vezetei nemzetközi szövetsé­gének főtitkára. Mindent el kell követni az ellátás színvonalának tartá­sáért, javításáért, amelyhez az igényekhez igazodó áru- beszerzésen, a naprakész pi­acismereten, a minőség meg­óvásán túlmenően az áru ajánlására, udvarias maga­tartásra, egyszóval a jó ér­telemben vett kereskedésre van szükség — hangsúlyozta beszámolójában Vass János főtitkár. A beszámoló foglalkozott a szakszervezethez tartozó más ágazat dolgozóinak tenniva­lóival is. A külkereskedelem­től azt várják, hogy a deviza- termelés növelésén túlmenő­en segítse jobban a zavarta­lan belső ellátást is. A pénz­intézetek dolgozóinak egyik fontos feladata olyan gazda­sági szemlélet erősítése, mi­szerint az ésszerű vállalko­zással és kockázatvállalással minden vállalatnak van le­hetősége eredményeinek nö­velésére, a fejlesztésre. A szakszervezeti munka fő irá­nya a kereskedelempolitikai célok megvalósításának segí­tése, annál is inkább, mert ez a korábbinál jobban ösz- szefügg az érdekvédelemmel, megalapozza a dolgozók élet- színvonalának szinten tartá­sát, javítását. A SZOT Központi Iskolá­ján megkezdte munkáját szombaton a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusa. A csak­nem 44 ezres tagságot képvi­selő 248 küldött tanácskozá­sán részt vett Ballai László, az MSZMP KB osztályveze­tője, Csehák Judit és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, va­lamint Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter. A Ruházatópari Dolgozók Szakszervezetének az elmúlt öt esztendőben végzett mun­káját értékelő írásos beszámo­lóhoz Czerván Mártonná fő­titkár fűzött szóbeli kiegészí­tést. Hangsúlyozta, hogy az V. ötéves tervidőszakban a ruhaipar hatékonyabb mun­kájának eredményeként ja­vult a belföldi ellátás, az iparág termelési értéke 11 százalékkal nőtt. A főtitkár elmondta, hogy a ruházati ipari vállalatok az előző kongresszus óta eltelt időszakban 424 millió forin­tot fordítottak az élet- és munkakörülmények javítá­sára. Ennek köszönhetően ja­vult az üzemi étkeztetés, az egészségügyi ellátás színvona­la, jobbak lettek a munka- higiéniai feltételek, bővült a gyermekintézmények háló­zata. A szakszervezet a jövő­ben is az egyik legfontosabb feladatának tartja az élet- és munkakörülmények további javítását. Fokozott figyelmet kell fordítani az egészségre ártalmas munkahelyek csök­kentésére, az anyagmozgatás gépesítésére. Ez alapfeltétele annak, hogy e főként nőket foglalkoztató iparág a jövő­ben még magasabb színvona­lon tehessen eleget feladatai­nak, elsősorban annak, hogy jó minőségű termékek gaz­dag választékával elégítse ki a hazai ruházati igényeket. Húsz év óta a legnagyobb atomfegyver-ellenes tüntetés zaj­lott le Londonban. Képünkön: felvonulók ezrei a Trafal­gar téren. JUBILEUMI VÁSÁR! A 6 ÉVES NYÍRFA ÁRUHÁZ 6 OSZTÁLYÁN 30% engedménnyel vásárolhat különböző ruházati és iparcikkeket NOVEMBER 3—6-IG. Női és férfikabátok, ruhák, kötött-divatáruk, cipők, méteráruk, lakástextíliáik, üveg-kerámia áruk, sport-játék cikkek NAGY VÁLASZTÉKBAN! A JÓ VÁSÁRLÁS NYITJA, NYÍRSÉGBEN A NYÍRFA! rj iKTH*II-JIl M# H I ük _____-A. i ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents