Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

6 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. november 15. Irodalmi barangolások, rajzverseny A mátészalkai úttörőház programjából Gazdag programmal jelent­kezik novemberben a máté­szalkai úttörő- és ifjúsági ház. 15-én, délelőtt 10 órától honismereti vetélkedőt ren­deznek a gyermekklub tag­jainak. 18-án 14 órától útitörő irodalombarátok találkozójá­ra kerül sor. „Mit jelent if­jú vezetőnek lenni?” — ez a címe az ifjú vezetői klub fog­lalkozásának 21-én 14,30 óra­kor. Ugyanekkor, de másik helyiségben a sport- és túra­felelősök képzését tartják. Sikeresnek indult október­ben „A szellem napvilága” című irodalmi sorozat. 28-án 14,30 árakor Csokonai és ko­ra lesz a témája Márai Enikő előadóművész műsorának. Aznap 18 órakor folytatódik az irodalmi sorozat, mert az ifjúsági klubban „Irodalmi barangolások” címmel ren­deznek vetélkedőt. Ekkor ■ folytatják a megyei irodalmi hagyományokkal kapcsolatos párbajt. A kisdobosoknak és úttö­rőknek 28-án délelőtt rajz­versenyt tartanak. Karcolása is halálos A fúvócső Dél-Amerika keleti őserdei: folyók, fák hatalmas szövevénye. Ismeretlen veszélyek, vadállatok, vérszivó rovarok tanyája. Nehéz elképzelni, hogy Ilyen területen Is megélhet az ember. Gyerme­kek születnek, akik apáik nyo­mában megtanulják azt a tudo­mányt, amely nélkül védtelenek, teljesen kiszolgáltatottak lenné­nek. Ha újabb fegyverrel akarunk megismerkedni, tegyük félre fé­lelmünket. Képzeletben ereszked­jünk le az Amazonas nyugati mellékfolyóit övező őserdőbe. Dús lombok hajolnak fölénk. Nesztelenül lépdelünk, tekinte­tünk indiánok falvait keresi. Az Amazonas vidékén számta- talan indián törzs él. Neveik özönén még a tudósoknak is ne­héz eligazodni. A trópusi övezet­ben élők között nyelvek és nyelvjárások zűrzavara uralko­dik. A 90k eltérés mellett minden dél-amerikai indián nép közős vonása, hogy ősidők óta ádáz küzdelmet vívtak a létért. A ne­hézségekkel birkózva szülőföld­jük nem sok alkalmat adott rá, hogy magasabb kultúra kifejlőd­hessen. Sok száz Indián törzs örökre eltűnt a kincsekre éhes fehérekkel vívott harcokban. A lenézett, meg nem értett „barbá­rokat” tűzzel, vassal irtották az európai kalandorok. Jellegzetes dél-amerikai lőfegy­ver a fúvócső. Hosszú nádszálból készül. Egyenest, belülről telje­sen simát választanak ki. A „puskacsövet” gondosan lecsi­szolják. Az egyik végére tölcsé- res fúvókát erősítenek, a másik­ra fából célgömböt helyeznek. A cső hossza meghaladhatja a két métert is. Harminc-negyven cen­timéter hosszú, vékony nyilakat hasítanak. Az egyik végét kihe­gyezik, a másik végére fonalat tekernek, hogy szorosan illesz­kedjen a fúvócsőfegyverbe. A vadászni, harcolni induló a nyíl hegyét megmártja az erős kuráre méregben és kész a halált hozó fegyver. Az üreges nádból a pár gramm súlyú nyílvessző száz méterre fújható. Olyan erő­vel repül ki, hogy ötven méter után még egy centiméter mélyen fúródik bele a fába. De elég ha a mérgezett nyíl egy karcolást ejt, néhány percen belül a leg­erősebb ellenség sem emel többet kezet az őserdőben megbúvó in­dián falvak lakóira. R. G. csövei. MTI fotó: Benkő Imre felvétele Mit olvashatsz a Kincskeresőben? A Kincskereső-táborban ke­letkezeit gyermekalkotások­ból már eddig is közölt né­hányat a folyóirat, most egy gyerekképregényt mutat be a Kincskereső. Az indiámitörténetek kedve­lői bizonyára mér nagyon várják Rónaszegi Miklós: A Sánta Bölény című regényé­nek újabb folytatását, amely­ből megtudjuk, mi történt az indiánok táborában Okos Hód fia megmenekülése után. De Gyermekek könyvespolca Dél-Amerika indiánjai Aki bővebben szeretne hal­lani a dél-amerikai indiánok életéről, az ezerarcú őserdő csodáiról, Molnár Gábor könyvei között válogasson. A napokban elhunyt Gábor bácsi nem pusztán útleíráso­kat írt. Vadon élő indián tör­zsekhez látogat és a mende­mondákkal szemben hiteles képet igyekszik róluk adni. Ügy, hogy közben természet- és néprajztudós, vagy ré­gészként is megvizsgálja éle­tüket, környezetüket. Végze­tes fiatalkori balesete — mindkét szeme világát el­vesztette — ellenére is írá­saival úgy képes láttatni, aho­gyan ép szemmel is csak ke­vesen tudnak. Kalandok a brazíliai őserdőben, Jaguár­országban, Horgászom az Amazonason és más könyvei számtalan élményt megörö­kítő kötetek, melyek hiteles­ségét sok-sok fénykép is bi­zonyítja Életrajzi regénye, A dzsun­gel doktora, Vital Brasil, a kígyómairás elleni szérum felfedezőjének küzdelmes, ám nem mindennapian sike­res életét mutatja be. S köz­ben barátunkká válik Brazí­lia híres doktora, akinek Dél- Amerika iakóinak egyik leg­veszedelmesebb ellenségét si­került ártalmatlanná tennie. TÖRD A TEJED! Vízszintes: 1. Mezőgazdasági terméket begyűjtő. 6. Fél gomb! 1. Energia. 8. Vissza: állóvíz. 9. Vissza: foghús. 11. Szappanmárka. 12. Oxigén, nitrogén, alu­mínium vegyjele. 14. Vissza: a tévémese minden esti főszereplője. 16. Megfejtendő. 18. Szintén ,ne. 20. Három, oroszul. 21. Ajándékoz. 22. ... poetica (= költői hit­vallás). 24. Szaglószerv. 25. A jóddal ro­kon elem, nyugtatószernek is használják. 27. ÁLAI. 28. Megfejtendő. 29. Cselekedd. Függőleges: 1. Megfejtendő. 2. Szemé­lyes névmás. 3. Menyasszony. 4. Szikla. 5. Megfejtendő. 6. Sebesebb. 10. Ipar be­tűi keverve. 11. Asztalossal rokon szak­ma (—’)• 13. Szemlék. 14. Római három. 15. Megfejtendő. 17. Azonos mássalhang­zó. 19. Ebbe az irányba. 21. A magyar vértanúk városa. 23. Dolgok egymásutá­nisága. 24. Északi férfinév. 26. MN. 27. Ke­resztül. Megfejtendő: európai fővárosok szintes 16, 28, függ. 1, 5, 15). (víz­Múlt heti megfejtés: BÉR HÉT. ÉLJEN NOVEM­Könyvjutalmat nyertek: Csástyú Tünde Öpályi, Csimbók Ervin Fényeslitke, Fe- rencz Marianna Tiszadada, Dorogi Anikó Nyíregyháza, Geszten Árpád Besenyőd. Gödény Erzsébet Nyírbogát, Horváth Ist­ván Baktalórántháza, IUés Agnes Nyír- csaholy, Kalderák Anna Ibrány, Kazsuk Éva Ojkenéz, Kállai Gábor Oros, Oláh Kornél Sóstógyógyfürdő, Rikter Zsolt Ra- kamaz, Székely Erzsébet Vámosatya, Ta- nyik Viola Sényő. nemcsak az indiánok, hanem az egykori juhászok élete is bővelkedett izgalmakban. Er­ről győzi meg az olvasót Szűcs Sándor: Farkasokkal viaskodó juhászok című írá­sa. Kertész Balázs humoros sci-fije, a Különös mende­monda Hallgatag Erikről a szupebek, azaz a szuperértel­mes emberek bolygójára ka­lauzolja az olvasót. Ennek a bolygónak a lakói három lá­bon járnak, s ezt civilizáció­juk legnagyobb vívmányának tekintik. Sikerü-l-e Hallgatag Eriknek meggyőznie őket a két lábon járás előnyeiről, megtudja, aki elolvassa a vi­dám elbeszélést. Marcel Ay- mé francia író novellája két kis kamasz vetélkedéséről szól, pontosabban arról, mi ér többet — az e, ha minden tár­gyat betéve tud valaki, vagy az, ha mindenkinél messzebb­re tud köpni? Nagy László verses meséje, a Csodamalac, a mindent felfaló kisgömböc históriájának újraköltése. Verses állatmesét is olvas­hatunk a folyóiratban, La Fontaine és Páskándi Géza műveit. Ebből a számból sem hiányzik a rejtvény és kisle­xikon. MESE Valamikor régen, amikor a nap, a szél és a fagy nagyon jó barátok voltak, mindig szép volt az idő. Nem volt égető nyár, sem zimankós, kopogós, fagyos tél, hanem egyformán langyos, meleg volt az idő. Történt egyszer azonban, hogy a nap és a szél elkezdett vitatkozni: hogy melyikük erősebb. So­káig tanácskoztak, meghány- ták-vetették a dolgot, de vé­gül is csak nem jutottak el odáig, hogy megegyeztek volna. A végén úgy döntöt­tek, hogy megmérkőznek, mégpedig oly módon, hogy amelyiküknek sikerül az em­berről a kabátot ledobni, az . az erősebb a másiknál. Így is történt. Az országúton egy ember közeledett. A szél elkezdett fújni, fázott is az ember, be­gombolta a kabátját. De nem maradt ám ennyiben a dolog, mert a szél még jobban fújt. Erre az ember a kabátja fel­ső gombját is begombolta, még a gallérját is felhajtotta. Bosszantotta a szelet, hogy nem érte el a célját, harag­jában már tombolt, vihar ke­rekedett, a fák dereka recse- gett-ropogott, a levelek le­hulltok, a gallyak töredeztek, Úttörők rovata Miénk a szó Megragadjuk a lehetőséget, hogy mi is írhatjuk az újságot és tudósítunk legfrissebb csapateseményünkről. November 5-én autóbuszkiránduláson volt isko­lánk úttörőcsapata Aggtelek—Miskolc környékén. Meg­csodáltuk a cseppkőbarlang gyönyörű termeit. Hangsza­lagról ugyan, de meghallgattuk Erkel Ferenc „Hazám, hazám ...” kezdetű dalát, fényjáték kíséretében, a hang- versenyteremben. Láttuk a diósgyőri várat és bemen* tünk a kohászati múzeumba is. Ez a szép és gazdag élmény nem sokba került, mert előzőleg almát szedtünk a termelőszövetkezetben és ezért megkaptuk kirándulásunkhoz a tsz autóbu­szát. Így is lehet kirándulást szervezni 1 Koczkánics Gabriella csapaítonácstitkár, Rohod Mi, kálmánházi úttörők szívesen veszünk részt köz­ségünk politikai eseményein. November 10-én műsort adtunk a falugyűlésen, majd vörös szegfűvel köszöntöt­tük a vendégeket és a megválasztott új népfrontveze­tőséget. A beszámolókhoz mi is hozzászóltunk. El­mondtuk, hogy mi elsősorban tanulással, de társadalmi munkával is szívesen segítjük a község fejlődését. Orosz Éva Kálmánháza, 8. B. oszt. Születésnapi torta. Az Orion expedíciós "felhívásra úttörőcsapatunk valamennyi raja jelentkezett és bene­vezett. A hét földi expedíció teljesítése különböző fel­adatok elvégzéséből áll. A csapatvezetőség felhívása értelmében egy földi expedícióért öt kis szál gyertyát kapnak a rajok. Az a raj, amelyik minden expedíciós vállalást teljesit, év végére 35 szál gyertyát gyűjthet össze. Ezek felkerülnek a születésnapi tortákra, melyek­kel az úttörőszövetség megalakulásának 35. évforduló­ja alkalmából jutalmazza csapatunk a legjobb rajokat. Nagy a versengés, hiszen a tortát mindannyian szeret­jük. Rajon belül sem lehet lazsálni, mert a tortát szi­gorúan olyan arányban osztjuk majd el, ahogyan ki­vettük részünket a feladatok teljesítéséből. Zatnecky Anna, Német Erika Nyíregyháza, 1-es számú iskola Két eseményről szeretnénk beszámolni, ami a múlt héten iskolánkban történt. A világtakarékossági nap alkalmából iskolánk ta­karékossági vetélkedőt rendezett. A versenyen a tor- nyospálcai, a mezőladányi és a jékei pajtások vettek részt, 4—4 fős csapatokkal. A zsűri tagja egy mezőla­dányi tanár néni és a helyi takarékszövetkezet egyik dolgozója volt. Izgalmas verseny vette kezdetét. Míg a csapatokból az egyik gyerek plakátkészítésbe fogott, ad­dig a többiek villámkérdésekre válaszoltok. Nagyon sok érdekes kérdés, feladat volt. Például el kellett játsza­nunk egy tévéreklámot, vagy a pénzzel, gazdagsággal, szegénységgel kapcsolatos dalokból énekelni egyet- egyet. A végeredmény a következő: 1. Tomyospálca, 2. Jéke, 3. Mezőladány. A csapatok tagjai könyvjutalom­ban részesültek. A múlt heti jó időt kihasználva, a tsz gyümölcsö­sében társadalmi munkában szedtük az almát. A felső tagozatosok mellett két negyedik osztály is dolgozott, összesen 935 láda almát szüreteltünk, ami 18 700 kiló­nak felel meg. A munkáért járó pénz a csapat kasszáját gyarapítja majd. Kocsis Anikó VII. A., Tornyospálca igazi ítéletidő volt. Az em­ber azonban derékszíjjal is körbefogta magán a kabátját, mert már nagyon elfáradt és leült egy öreg tölgyfa tövébe, hogy ne érje annyira a szél. Amikor ezt látta a szél, telje­sen feladta a reményt, enge­dett erejéből, lassacskán el­ült a vihar. — Nekem nem sikerült, most már te próbáld meg, rajtad a sor — szólt a nap­hoz. A nap kisütött, kellemes meleg lett az idő, langyos szellő simogatta az átfázott ember arcát. Derékszíját megoldotta, kigombolta ka­bátját, jólesett elgémbere­dett testrészeinek a nap me­lengető sugara. A nap derűs lett, erősebben kezdett sütni, erre az ember már levette a kabátot, vállára vetette és jó­kedvűen, fütyörészve elindult tovább a poros országúton. Látta a szél, hogy ő a gyen­gébb, ha nehezen is, de bele­nyugodott. — Nem sok idővel ezután a nap és a szél összetalálko­zott a faggyal. Üdvözölték egymást, beszélgettek, egy- szeresak arra terelődött a szó, hogy melyiküket szereti legjobban az ember. Mivel megint csak nem jutottak dűlőre, így szólt a fagy: — Kérdezzük meg azt a kisle­ánykát, aki ott a réten virá­got szed. Odamentek és meg­kérdezték a kisleányt: mond leányka, melyikünk kedve­sebb neked? — és izgatottan várták a választ. — Nekem a szél a legked­vesebb, mert tőle hullámzik a búzatenger és hajladoznak a mezőn a szép virágok — mondta a leányka. A nap és a fagy haragra gerjedt és megfenyegették a kisleányt. — Ezt még megbánod — szólt a fagy —, ezért megfa­gyasztalak. — Én pedig megégetlek a sugaraimmal — toldotta meg a nap. Megijedt a kislány, sírva fakadt, de a szél meg­vigasztalta. — Ne sírj leányka, nélkü­lem nem tudnak bántani té­ged, én majd vigyázok rád — mondta, s a kislány nem zo­kogott tovább. Ez így is van, mert ha fúj a szél, akkor a fagy nem dermeszt meg sem­mit, a nap pedig bármennyire is süt, nem éget meg. Szlovákból fordította: Járdán Károlyné p GYERMEKVILÁG li Fessünk valami szépet! Á nap> a szél és a fagy

Next

/
Thumbnails
Contents