Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-10 / 238. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 10. A BÁNKÚNÁL □ bankli mellett nőttem fel. Nem a sok termelőüzemek, gyárak futószalagjain dolgozó cipészek között, akik pontosan érkeznek, dolgoznak és műszak után felveszik a másik ruhát, nyakkendőt kötnek és szabadok másnapig. Azokra emlékezem, mint az apám volt, aki hajnalban már a lavórban áztatta a bőrtalpat, beült a háromlábú suszterszékbe, és csak dél körül szusszant valamit. Emlékszem, hogy a kisebb értékű „munkát” mindig én vittem haza, ami foltozásból, sarkalásból, apró javításból állott, apám megmondta az árát, én kasszíroztam, legtöbbször kaptam én is néhány fillért, de soha- * sem annyit, hogy egy zacskó apró cukrot vehettem volna rajta. A nagyobb értékű munkát szüleim szállították le. Gyermekkorom álomvilága volt a bankli alatti csirizesdoboz és égetett szurok illata, a farcang, ráspoly, klostánykő, kalapács és megannyi ismerős szerszám emléke, meg a lábszíj suhintása, mellyel any- nyiszor elvert az apám. Mátészalkán az ötvenes évek elején — ahogy most saccoljuk Nagy Lászlóval, a szálkái cipészek doyenjével — legalább 100—120 cipész kisiparos dolgozott. Szalka minden tekintetben központ volt, az itteni mesterek termékei messze földön híresek. Amikor a ktsz megalakult, az alapítók öregbítették a szálkái iparosok jó hírét. Volt, aki rövid idő múlva megunta, volt olyan is, aki innen halt meg. Azóta valahogy megváltozott a világ. Nyugdíjba mentek az öreg mesterek, sokan elpártoltak a szakmától. Jelenleg a közel húszezres Mátészalkán két ; mászeV' tipész dolgozik, a járásban összesen 11. A tsz-ben jelenleg 6 fő dolgozik. Négyen javítják a lábbelik százait, ehhez jön egy félműszakos nyugdíjas, akinek a szíve visszahúz a banklihoz, aztán a „vállaló”, aki beveszi a javítanivalót. Nincs utánpótlás. Szálkán hosszú évek óta nincs ipari tanuló, a legfiatalabb cipész is 37 éves. Ezen eddig még a nagykállói ktsz- szel történő fúzió sem segített. □ alamikor azt mondta az apám, hogy minden mesterség művészet, csak tudni kell okosan, szépen mívelni. így vagyunk a cipészmesterséggel is, vagy csak így szeretnénk lenni? De hol van már az apám, és hol vannak a legendás kézműiparo- sok, az aranykezű formálóművészek? Ki fogja tovább vinni a hagyományt? Hovatovább nem lesz, aki felverjen egy „óberflekket”, vagy felüssön egy spiccvasat. Pedig foltozó, javító cipészre beláthatatlan időig szükség lesz. Nyéki Károly Nyíregyháza, Kossuth utcai lakásépítés. (Elek Emil felv.) Kettőn áll a vásár... Zöldség-gyümölcs szerződési szezon Kettőn áll a vásár; ez a szólásmondás az idén ősszel nem számít közhelynek, lévén, hogy a zöldség-gyümölcs felvásárló vállalatok a tavalyinál nagyobb önállósággal rendelkeznek, és „rugalmasabb” szerződéseket köthetnek a termelőkkel. Nekik viszont nagyobb lehetőségük van magasabb szerződéses ár elérésére. A szerződéskötési szezon, amely ezekben a napokban kezdődött meg, a korábbi évekhez képest újdonságokat és mindenekelőtt olyan vitákat ígér, amelyek végső kimenetelébe várhatóan erőteljesebben „szól" ma is bele a piaci értékítélet. • A ZÖLDÉRT vállalatok és más felvásárló-feldolgozó szervezetek megtették a szerződési ajánlataikat a termelőknek. Országszerte hozzáláttak a szerződéstervezetek egyeztetéséhez. A gazdaságok átlagosan 4 százalékkal magasabb árat érhetnek el jövőre. Azt, hogy melyik zöldség-, vagy gyümölcsfaj fel- vásárlási árát emelik az átlagosnál nagyobb mértékben, lényegében az idei piaci értékviszonyok döntik el. A felvásárlók a termékekre biztosított árakat alakítanak ki; ezek a jövő évi áruátvételnél meghatározóak lesznek, amennyiben ezeknél kevesebbet semmiképpen sem fizethetnek a termelőknek. A szerződéskötési szezon egyik érdekessége, hogy megszűnt a ZÖLDÉRT vállalatok megyéhez kötöttsége„ Amíg az idén csakis meghatározott környezetben tevékenykedhettek, addig a jövő évi termelőpartnereiket most őszszel szabadon választhatják meg az ország bármelyik vidékéről. A működési körzethatár megszüntetése azt jelentheti. hogy a termelők és a felvásárlók közvetlenebb kapcsolatba kerülnek. A szerződéskötési szezonban az állami feldolgozó ipar, a tartósítóüzemek még inkább önellátásra rendezkednek be. És közvetlenül a termelőktől, bázisgazdaságaiktól szerzik be az áru jó részét. A kapcsolódó kereskedelem szerepe ezen a téren tovább csökken. A ZÖLDÉRT, amely az idén a lakosság számára készletének felét vásárolta fel, jövőre várhatóan ennél nagyobb arányban kapcsolódik be a lakossági ellátásba. Ily módon a kereskedelemnek a kisfogyasztók ellátásához fűződő érdekeltsége növekszik. A szerződések zömét október végéig igyekeznek megkötni. Ez a határidő azonban nem jelenti azt, hogy később már nem jöhetnek létre megállapodások. Mindent egybevetve viszonylag jó tempójú, de az idei őszön kialakult sajátos helyzetnek megfelelően, esetenként vitákkal tarkított szerződéskötési szezonra van kilátás. Újabb televíziós dokumentumfilmek Üjabb dokumentumfilmek formálódnak a televízió stúdióiban és külső helyszíneken októberben. Fenn laktunk a domb tetején címmel Rick Nóra és Gácsi Sándor Vanyarcon, Érden és Budapesten veszi filmszalagra Jónás Judit önéletrajzi történetét. A 15 éves kislány az országos Móra Ferenc prózamondóverseny győztese, ma gimnáziumi tanuló a fővárosban. Szüleivel a vanyarci „cigánydombról” indult el jelenlegi — érdi — otthonukba. A budapesti alkonyat című alkotás készítői — Bajor Nagy Ernő forgatókönyvíró, Lakatos Iván operatőrrendező — a fővárosban élő nyugdíjasok életének pillanatait örökíti meg, gondjait tárják fel. Üjabb epizóddal gazdagodik az Irodalmi barangolások című sorozat. Babiczky László rendező ezúttal Debrecenben és környékén forgat: a város és a hajdúság irodalmi emlékeit tárja fel. Nem dolgozik, hogy ne kelljen fizetnie... Börtön tartásdíj elmulasztásáért Rácz János 25 éves ramo- csaházi lakost tavaly kötelezte a Nyíregyházi Járásbíróság, hogy három gyermeke után havonta 1200 forint tartásdíjat fizessen volt feleségének. Rácz egy ideig nem fizetett, ezért a bíróság úgy intézkedett, hogy a családnak az állam folyósítsa a tartásdíj összegét. Időközben a volt férj munkát vállalt, s rendszeresen levonták tőle havonta az 1200 forintot, s bár szeptembertől új munkahelye van, a MIL-lapjára ráírták a levonást, így továbbra is remény van rá, hogy fizetni fog. Mivel az eddigi esedékes .13 200 forintból csak 5040 forintot vontak le tőle, a bíróság tartozása miatt 4 hónap szabadságvesztést szabott ki rá, a büntetés végrehajtását azonban 1 év próbaidőre felfüggesztette. Baranyi János 34 éves ra- kamazi lakost két éve kötelezték, hogy négy gyermeke után egyenként 565, összesen 2260 forint tartásdíjat fizessen. Baranyi fizetett egy ideig, tavaly áprilistól novemberig csak részben fizetett, ez év áprilisától pedig egyáltalán nem tesz eleget kötelezettségének. Alkalmi munkából él, s annyit sem keres, amennyit fizetnie kellene. A bíróság intézkedett, hogy az állam folyósítsa Baranyáénak a tartásdíj összegét, de a volt férjet a 21 763 forint adósága miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. Nem dolgozik, hogy ne kelljen fizetnie a 47 éves nyírteleki Kolesák István. Öt tavaly már megbüntették négy hónapra, mert nem fizette a tartásdíjat, de a felfüggesztés sem használt neki, mert továbbra sem fizet. Most hat hónap szabadságvesztést szabtak ki rá és elrendelték a korábbi négy hónap fogház letöltését is. Mindhárom ítélet jogerős. Próbamellény A DIRUVALL férfi mértékutáni szabóságában új technológiával készítik a férfiöltönyöket. A prolux eljárás lényege egy próbamellény, mely állítható és az első próbát már a méretvételnél elvégezhetik. Ezzel az eljárással lényegesen javítható a minőség, és az elkészítés ideje is rövidül. (Jávor L. felv.) Anyanyelvi és testi nevelés Minisztériumi állásfoglalás az óvodákról Az anyanyelvi és a testi nevelés fontosságának megfelelő érvényesülése az első számú feladat az óvodákban ebben a tanévben. A Művelődési Minisztérium előírta, hogy az óvodák nevelőtestületei vitassák meg az anyanyelvi nevelés, a nemzetiségi nyelvet oktató óvodákban az anyanyelvi, valamint a magyar nyelvi nevelés helyzetét és a tennivalókat. A testi nevelés jobbítására kiadott állásfoglalásban felhívták az óvodafenntartók figyelmét: gondoskodjanak arról, hogy minden óvodának legyen udvara vagy közeli szabad tere, ahol a gyermekek kedvük szerint játszhatnak, rendszeresen tornázhatnak. Az udvarokat ideiglenesen se használják más célra. Az óvónők segítsenek a szülőknek a gyermekek otthoni és óvodai napirendjének, 24 órás életritmusának kialakításában. Játékos testneveléssel, a testmozgás megszerettetésével érjék el, hogy a testkultúra örömet, sikerélményt keltsen, fejlessze a gyermekek ügyességét, gyorsaságát, egészséges versenyszellemét, k üzdőképess égét. Ezek az intézkedések azért szükségesek — mondották az MTI munkatársának a Művelődési Minisztériumban —mert a csaknem tíz évvel ezelőtt bevezetett óvodai nevelési program előírja ugyan az anyanyelvi és a testi nevelésre vonatkozó tennivalókat is, ezeket nem mindenhol teljesítették a kívánt mértékben. Emiatt a gyermekek anyanyelvi és testi kultúrája nem kielégítő. Az óvónőknek pótolniuk kell a családi nevelés esetleges gyengeségei okozta hiányt is, hiszen a gyermekek az óvodában töltik a nap nagy részét. Igaz, az óvodák zömében az előírtnál több gyermeket fogadnak be, hogy minél több óvodás korút készítsenek elő az iskolai tanulásra, s a zsúfoltság, a felszerelés hiánya sok helyen nehezíti az óvónők, gondozónők munkáját, a nehézségek miatt sem szorulhat háttérbe egyik nevelési tevékenység sem —■ hangsúlyozták a minisztériumban. AZ ÉREM MŰVÉSZE Tóth Sándor kiállítása Kisvárdán TÓTH SÁNDOR kisvárdai bemutatkozása szeptember 29- én az Ady Endre Művelődési Központban nyílt kiállításán történt. A művészt különösebben nem kell bemutatni, 1974 óta Nyíregyházán él s a megyében minden évben jelentkezik más-más helyen egy kiállítással. Nemcsak egyik legtermékenyebb művészünk, hanem abban is kitűnik, hogy a művészet és közönség egymásra találását gyakorlatilag megvalósítja. Mostani anyaga sokrétű. Bizonyos értelemben retrospektív, az életműre visszatekintő kiállítás. Kiállították élete első négy érmét is, és olyanokat is, ami még kivitelezésben nem készült el. Szerepelnek első szobrai is és megnézhetik a kisvárdaiak a leendő új lakótelepi szobruk vázlatát. Természetesen a legnagyobb érdeklődés az ezüst emlékpénzek felé fordul, a Nemzeti Múzeum alapításának s Bethlen Gábor születésének jubileumi érméi már most numizmatikai ritkaságok. A kiállítás egyik legjobb mellszobra pedig a díszhelyet foglalja el Sillye Gábornak, a hajdúkerület utolsó főkapitányának a portréja, az eredeti példány, mely innen Hajdúböszörménybe, a múzeum udvarán felállítandó szoborkertbe kerül. Gazdag, változatos, színes és sokoldalú anyag. Szám szerint 15 szobor, a 170 érem közül 15 vert érem. E számokból is kiderül, hogy Tóth Sándor főleg éremművész, de nem kizárólagosan. A szobrászatnak ez a kisplasztikái ága az utóbbi évtizedben világszerte tért hódított és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a megyében is divatba jött, ami Tóth Sándor érdeme. Meg tudta szerettetni ezt a kevésbé helyigényes, de értékes művészeti ágat. Egy éremnek különös előnyei vannak. Előveszem, kezemben érzem a súlyát, nemes anyag, fizikai kontaktusban vagyok vele, mikor forgatom a fényben s gyönyörködöm benne. Népszerűségének jele, hogy ma már egyre nagyobb az éremgyűjtők száma s nemcsak vállalatok, de a magánosok is igénylik, hogy saját érmük legyen. Az esztétikum iránti szomjúság egyik megnyilvánulása, ajándék, reprezentáció és hobby. JÓLESIK TAPASZTALNI, hogy hány megyei vállalat, vagy intézmény lepi meg dolgozóit, vendégeit éremmel s még jobb látni, hogy a lengyel, potsdami, burgaszi, raven- nai és egyéb magyar témákon kívül milyen nagy helyet foglal el a művész munkásságában a megye élete. Az itt kiállított alkotásai közül negyvennél több a helyi vonatkozású érem, ami tiszteletre méltó mennyiség. (Azért némileg meglepődik a látogató, amikor egy szép portrét ezzel a felirattal lát: „Kiss Lajos, a vásárhelyi szegény ember krónikása” — Kiss Lajos nekünk mintha némileg másvalaki lenne!) Tóth Sándor fejlődése, művészetének jellege és ereje ezen a kiállításon jól követhető. Legkorábbi négy érme rendkívül erőteljesen jellemzett, érzékenyen megmunkált karakterábrázolás. Egy pillanatig sem kétséges, hogy a művész alapállása a tradicionális realizmus impresszionista technikával. Ennek az alapállásnak vannak előnyei és hátrányai, a kiállítás legjobb dolgai azok, melyekről képzeletben lehámozva a realista elemeket, megmarad az erővel teli kifejezés. Ami például T. Gy. portréjában a legjobb, egy jellemnek egy tömör pillanatban történt megragadása kifejezhető lenne másképpen is, mint erre jó példa a mellette lévő feleségéről készített klasszicista simaságú portré. A kivitelezés más, mégis a jellemzés intenzitása -ugyanolyan sugárzó. Tóth Sándornak van érzéke az expresszivitásra, s legjobb dolgai éppen azok, ahol ezt érvényre tudja juttatni. Valahogy a kisebb formákon ez jobban érvényesül. A Kelemen Didák eredeti nagyobb változata szép érem, de a kicsi lenyűgöző. A KIÁLLÍTÁST megnézve az a meggyőződésem, hogy ez is öregbíteni fogja Tóth Sándor hírét s megerősíti művészi rangját s nem kételkedem, hogy megérdemelt sikerei a jövőben sem fognak elmaradni. Koroknay Gyula
