Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

1980. október 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Csak külön? Levélíróink ügyeinek in­tézése során gyakori kap­csolatunk van a tanácsok­kal, elsősorban a községi­ekkel, hiszen panaszosa­ink jó része itt él. A ta­nácsrendszer alkotja ugyanis azt a közigazgatá­si apparátust, amellyel az állampolgárok az ügyeik intézése során a legsűrűb­ben találkoznak. Ügyintézésünk során mi is sokféle tapasztalatot szerzünk, olykor az intéz­kedő hivatalok tekintélyé­ről, a lakosság részéről megnyilvánuló bizalom­ról. Néha viszont — sze­rencsére elenyésző eset­ben — látjuk ennek meg­rendülését is, ahol felüle­tesen foglalkoznak az em­beri gondokkal, problé­mákkal. Elhúzódnak az intézkedések, vagy éppen tovább dobják z labdát és az irathalmaz fölösleges burjánzásának nem tudni, mikor szakad vége. Olykor nekünk is jó né­hány sürgető levelet kell küldeni, hogy foglalkozza­nak már végre a korábban megírt birtokháborítási üggyel. Vagy méltányol­ják a rászoruló családok, idős korú emberek anyagi és erkölcsi helyzetét. Mi­előbb segítsenek rajtuk. A közelmúltban például a Vasmegyeri Községi Kö­zös Tanács segítségét kér­tük egy özvegyasszony adóügyének elbírálásá­hoz. Részletes választ kaptunk levelünkre, mely- lyel jórészt egyetértünk, csupán a levél utolsó mondatával nem. „... a községfejlesztési hozzá­járulást a szakigazgatási szerv külön egyéni kére­lemre töröl, de ilyen ké­réssel nevezett nem for­dult hozzánk”. Valóban így van, de az általunk eljut­tatott levél ilyen kérelmet is magába foglalt, csak a sorokból tudni (akarni) kell olvasni. De nem így történt, helyette várja a tanács az újabb bead­ványt, hadd nőjön csak az aktacsomó. Az egyszerű ügyintézés nem itt kez­dődik ... Az ilyen és hasonló je­lenségeket elgondolkod­tatónak tartjuk és fontos­nak érezzük, hogy a köz­vélemény figyelmét fel­hívjuk rá, védvén ezáltal a zömében elismerésre méltóan dolgozó tanácsia­kat Hiszen közismert, hogy a központi párt- és kormányszervek különbö­ző dokumentumokban va­lamennyi államigazgatá­si szerv számára előírták a közigazgatási munka egyszerűsítését és gyorsí­tását. Ennélfogva fontos társadalompolitikai cél, hogy a tanácsszervek a náluk megforduló ügy­igazgatási tevékenysége a felek elégedettségével ta­lálkozzék. A lakosság ügyeinek intézési módjá­ról, határidejéről ponto­sabban az államigazgatási eljárás általános szabá­lyairól törvény intézke­dik. Ennek megtartása, a lel­kiismeretes, körültekintő ügyintézés az alapja min­denütt az intézkedő szer­vek tekintélyének. Soltész Ágnes HIÁNYZIK — Magának megsúgom, hogy egy jó külső gumit hol kap­hat ... (Kiss Ernő rajza) A magyar gyártmányú, 28- as kerékpáromhoz immár hó­napok óta nem kapok külső gumit, de belsőt is csak rit­kán. Bárhol keresem: Nyír­egyházán (ahol gumigyár van), vagy Debrecenben, Kis­várdán, úgy látszik, országos hiánycikk. A kerékpárt így akár sutba dobhatjuk egy ap­ró tartozék hiánya miatt. De az ügy nem ilyen egyszerű. Sokan kerékpárral járnak munkába, nélküle a távolság leküzdése olykor lehetetlen. Sokat hallani a televízióban, rádióban, újságban, hogy ha nincs valami, alapanyaghi­ányra hivatkoznak az illeté­kesek, vagy arra, hogy a ke­reskedelem későn rendelt. Ezek az érvek, bennünket vá­sárlókat nem elégítenek ki. Ha gyártanak 28-as kerék­párt, készítsenek hozzá ele­gendő alkatrészt, tartozékot is. Pócsik Zoltán, Záhony, Rákóczi utca 6. szám alatti lakos ORVOSI RENDELŐ ÜRESEN Jön a tél, a hűvös őszi na­pok, és a sóstói gyermekek ismét gyermekorvos nélkül maradtak. A körzeti gyer­mekorvos távozása után még egy ideig jártak ki helyette­síteni, de most már végleg bezárta kapuit a rendelő. Rá­adásul most már nem is a Jósavárosba, hanem még messzebb, a Vöröshadsereg útjára kell vinnünk a beteg gyermeket. Nagyon sok új­szülött, pici baba van Sóstón és Sóstóhegyen, bizony innen autóbuszon becipelni őket betegen, egy kicsit felelőtlen­ség. Nem hisszük, hogy Nyír­egyházán, vagy az országban másutt nincs egy gyermekor­vos, aki ne jönne ide ki, ahol szép szolgálati lakás is várja. Katona Istvánná, Sós­tógyógyfürdő, Erdőalja utca 2. szám APRÓ HIBÁK Nyíregyházán, a Vöröshad­sereg útja 41. és 45. számú házak előtt akkora gödrök vannak, hogy aki belelép, könnyen lábát törheti. A Sas utca és az Inczédi sor sar­kán hatalmas gödör tátong, s a helyzetet rontja, hogy az Inczédi sor 9—10. számú há­zak előtt a közvilágítási lám­pák sem égnek. A városnak e tájékán maradva, megemlí­tem még, hogy szintén na­gyon balesetveszélyesek a Do­minó cukrászda előtti járda mindkét szélénél fél méterre kiálló csodarabok. A rendelő- intézet miatt különösen for­galmas ez az útszakasz, jő lenne tehát e balesetveszélyt mielőbb elhárítani. Szabó János, Nyíregy­háza, Soltész Mihály utca 84. szám Levél a kvarcóráról Kedves Újságíró Bácsik! Segítségüket szeret­ném kérni az Újságíró Bácsiknak. Nagy szomo­rúság ért, igaz, hogy az én hibámból, gondatlansá­gomból. Tetszik tudni, volt egy kvarcórám. Az apukámtól kaptam, aki elvált az anyukámtól. Nagyon bol­dog voltam, mert az apu­kámtól kaptam, és vi­gyáztam is rá nagyon. De mégis megtörtént péntek este a baj. Fél 6 és 6 óra között a Garibaldi úton (21-es szám) lévő kútból inni akartam. Féltem, hogy összevizezem és le­tettem. Olyan hanyag vol­tam, hogy ottfelejtettem. Amikor észrevettem, visz- szamentem, kerestem, de már nem volt ott. Tesse­nek megírni az újságban, hátha van olyan kedves néni, bácsi, vagy gyerek, aki visszaadja az én fél­tett kincsemet. Tessenek megírni, hogy vigyék be a szerkesztőségbe és én na­gyon szépen meg fogom köszönni neki. Csókolom: Inzsöl János 5. o. tanuló Nyíregyháza, Ungvár sétány 25., 10. emelet 28. SEGÍTŐKÉSZ EMBEREK Nemrég olvastam a Kelet- Magyarországban egy cikket az emberi kapcsolatokról, melyek itt-ott meglazultak, egyik-másik ember befelé­forduló lett, keveset törődik a másikkal és lehetne hlég sorolni az eseteket, melyek kétségtelenül az emberi kap­csolatok negatív oldalát tük­rözik. Szerencsére nem ezek vannak túlsúlyban, amint ez a cikkből is örvendetesen ki­világlott. Én is ismerek egy melegszívű asszonyt a Csipke köz 8. szám alatt lakik. Egészségügyi dolgozó Katin­ka, aki édesanyjával él együtt, és mindenkin segíte­nek. Legyen nappal vagy éj­szaka, a betegségére panasz­kodó embert orvoshoz kísé­rik. Ajtajuk mindig nyitva áll. Emberszeretetük és se­gítőkészségük ismert a kör­nyéken. Önzetlenül, sokun­kon segítettek. R. I.-né, nyíregyházi lakos és sokan mások VENDÉGMARASZTALÓ Gyakran megfordulok Nyíregyházán. Ilyenkor az állomás és az úticélom-kö­zötti távolságot autóbuszon teszem meg. Mégpedig a 8-as és a 12-es járatokon utazom a legtöbbet. Mondhatom, él­vezettel mert sehol ilyen ud­varias autóbuszvezetőkkel nem találkoztam még, mint ezeken a járatokon. Kedves köszöntésükkel, s aztán pe­dig udvarias figyelmezteté­sükkel olyan kontaktust, ba­rátságos légkört teremtenek az utasokkal, mely igazán di­cséretes. Aki sohasem járt még a városban, az is biz­tonságban érezheti magát ezeken az autóbuszokon, nem kell tartania attól, hogy elté­ved, vagy rossz helyen száll le, ugyanis a megállóhelyek­ről is pontos tájékoztatást adnak a gépkocsivezetők. Igazán dicséretes és követen­dő a nyíregyházi buszveze­tők példája. Szabó Gyula, Létavér- tes, Arany János utca 3. szám Szerkesztői üzenetek Hangácsi Józseiné nyír­teleki és Köfner Pálné zaj- ta. olvasóinknak levélben válaszoltunk. Ványi Józsefne nyírbo­gát^ Dávid István gyula­házi, Farkas Sándor csen- geri, özv. Vitái Mihályné nyíregyházi, Balogh Fe­renc tornyospálcai, Pap- csák Andrásné demecseri, Keresztesi Sándorné ökö- ritófülpösi, Veres Miklósné tiszaszalkai, özv. Szép Bé­lóné gemzsei, Szolyka La- josné tiszavasvárí, Sipos Andrásné demecseri, Fo­dor Mihály nyíregyházi, Katona Istvánná sóstó- gyógyfürdői, Pokol Ernő győröcskei, Tóth István nyíregyházi, Harmati Ist­vánná orosi, ifj.' Majzer Miklós nyírtassi lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Vladár Sándorné nyír- madai olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Lencsés Sándor csahold levélírónk tulajdonában lévő ingatlan két építési teleknek felel meg — a terület nagysága és szé­lessége alapján — mely előtt a vízvezeték meg­épült. így két érdekeltsé­gi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Szőcsi Antal csengeri ol­vasónk panaszát az Álla­mi Biztosító Szabolcs- Szatmár megyei Igazgató­sága orvosolta. Az olva­sónkat megillető kártérí­tési összeg kiutalása felől a mátészalkai fiókja útján intézkedett az igazgatóság. Farkas Ferenc balsai le­vélírónkat többek között arról is tájékoztattuk, hogy a kórházi kezelés minden beteget állampol­gári jogon illeti meg. Mészáros István piricsei lakos ügyében a községi tanács, az illetékes sze­mész főorvos szakvélemé­nye alapján fog intézked­ni. Lázár Gáspár vajai ol­vasónkat tájékoztattuk, hogy a postai szabályzat értelmében, a televízió le- pecsételésének hónapjában az előfizetési díjat még fizetni kell. jAa illetékes Válaszol JELZŐTÁBLA A GYEREKEKÉRT „Hiányzik a zebra” címmel szeptember 3-án észrevétel jelent meg a Fórum rovat­ban. Közöljük, hogy Raka- maz nagyközség közútjainak forgalmi rendjét — különös tekintettel a gyalogos-átkelő­helyek létesítésének szüksé­gességére — több alkalom­mal felülvizsgáltuk. Minden esetben arra a megállapí­tásra jutottunk, hogy a for­galmi adatok nem indokol­ják a gyalogos-átkelőhelyek kijelölését. Az iskola környé­kén közúti jelzőtábla jelzi a gyerekek jelenlétét. KPM Közúti Igazgató­ság, Nyíregyháza A VÁSÁRLÓ JÓL JÁRT „Megtévesztés” címmel megjelent észrevételre kö­zöljük, hogy a jósavárosi na­pokon sok cikket enged­ménnyel árusítottunk, így az új típusú, 6 literes Kukta- főzőt 250,— Ft-ért, melynek fogyasztói ára egyébként 375,— Ft. Egy-egy leértékelés alkalmával a város többi üz­leteiben is hasonló árenged­ménnyel értékesíthetik e cik­ket. Egy vállalat minden boltjában azonos árat alkal­maz, ez elvárás is. A levélírót megnyugtatjuk: a hirdetés helyes volt, árkeavezmény- nyel vásárolt, tehát nem járt rosszul. VASVILL Szabolcs megyei Kirendeltsége, Nyíregyháza A magánhaszon- bérletröl Földjáradék, vagy földmegváltási ár illeti-e meg az örököst? — örököl- hető-e a háztáji? Zagyi Mihály haszonbérlettel nyírbátori olvasónk levelében a magán kapcsolatosan érdeklődött. Kérésére az alábbiakban tájékoztatjuk. Az a magánszemély, aki a mezőgazdaságban élethivatás­szerűen nem dolgozik, 6000 négyzetmétert meg nem haladó nagyságú külterületű föld tulajdonjogát megszerezheti ab­ban az esetben, ha a föld olyan községben van, amelyben mező-, illetőleg erdőgazdálkodással feladatszerűen foglal­kozó állami szervezet, vagy szövetkezet, illetve annak egy­sége nem működik. Ez a rendelkezés kizárólag az úgyne­vezett egyéni községekre vonatkozik. Ezért azokban a köz­ségekben (városokban), amelyekben mező-, illetőleg erdő- gazdálkodással feladatszerűen foglalkozó állami szervezet, vagy szövetkezet egysége működik, a mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó magánszemélyek — a meglévő földtulajdonuk beszámításával — összesen csak 3000 négyzetméter nagyságú külterületi földtulajdont sze­rezhetnek, ha a föld fekvésénél fogva nagyüzemileg hosz- szabb távon (15—20 év) sem hasznosítható, vagy az eladó szociális és egyéb személyi körülményei ezt indokolják. Sző­lő-gyümölcsös, vagy erdőművelési ágú ingatlanból csak 1500 négyzetméter nagyságú külterületű föld megszerzése enge­délyezhető. (A tulajdonjog átruházásának engedélyezése a járási földhivatalok jogkörébe tartozik.) Az érvényben lé­vő rendelkezések szerint magánszemély más magánsze­mélytől vagy állami földet kezelő tanácsi szakigazgatási szervtől területi korlátozás és hatósági engedély nélkül vehet mezőgazdasági művelés céljára földet haszonbérbe. Ezt a földet a magánszemély és a családtagjai földtulajdo­nába nem szabad beszámítani. A termelőszövetkezeti tag házastársát (amennyiben a házastárs nem tagja a tsz-nek), továbbá a termelőszövetkezeti taggal közös háztartásban élő családtagot (ha a családtag nem tsz-tag), az állami földek haszonbérbe adása vonatkozásában magánszemély­nek keil tekinteni. Az ilyen személyek a tanácstól és a ter­melőszövetkezettől is vehetnek földet haszonbérbe. Kovács József nyíregyházi levélírónk a közelmúltban szerzett tudomást arról, hogy az 1974. február 28-án elhalt termelőszövetkezeti tag rokona — a tsz használatában lé­vő — földjét megörökölte. Szeretné tudni, hogy 1974. évtől 1980-ig terjedő időre megilleti-e őt a földjáradék, illetve a földmegváltási határozatban közölt összeg? A tsz-törvény a földjáradékra jogosultak körét tételesen sorolja fel. Ennek alapján földjáradékra jogosult a saját tulájdonában vagy haszonélvezetében lévő föld után: a tsz-tag; a tag házastársa (élettársa) életközösség fennállá­sa alatt, valamint a tag özvegye, az idős, élethivatásszerű­en mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személy, ha a megélhetése alapjául szolgáló föld családtagja földbeviteli kötelezettsége alapján került a tsz használatába. Függet­lenül attól, hogy a családtaggal közös háztartásban él, és önálló keresettel rendelkezik a tsz használatában lévő föld haszonélvezője. A földtörvény rendelkezik arról, hogy milyen esetben kötelező a tsz használatában lévő föld megváltása. A ren­delet szerint — többek közt — akkor, „ha nem tsz-tag örököl termelőszövetkezeti tagtól tsz használatában lévő földet”. Levélírónknak tehát a földjáradékra való igényét a vonatkozó rendeletek kizárják. A tsz tulajdonába került földért a volt tulajdonosnak (örökösnek) a Miniszterta­nács által meghatározott mértékben és módon térítést köteles fizetni. A'fizetendő térítésről határozatilag, a föld fekvése szerint illetékes földhivatal intézkedik. A megál­lapított térítés kifizetéséről a tsz gondoskodik, illetőleg azt a tsz-től lehet követelni. A megváltási árral (térítéssel) kapcsolatban az érdekeltek között felmerült vita eldönté­se a bíróság hatáskörébe tartozik. Csik Jánosné gyulaházi lakos közös háztartásban együtt élt édesanyjával, aki ez év június 19-én meghalt. Édesany­ja a tsz-nek tagja volt, és 800 négyszögöl háztáji földre, illetve annak természetbeni megváltására szerzett jogot. Levélírónk arra kér választ, hogy édesanyja után megil­leti-e őt ez évben a háztáji föld, illetve annak természet­beni értéke? A tsz-törvény rendelkezése szerint, „ha a tagsági vi­szony a tag halála miatt szűnt meg, a tsz vezetősége a tag családja (örököse) számára a tag részére járó évi teljes terményjuttatást kiadhatja, vagy engedélyezheti a háztáji föld betakarításig történő használatát”. Javasoljuk levél­írónknak, hogy az édesanyját megillető háztáji föld ter­mészetbeni ellenértékének kiadását kérje a tsz vezetősé­gétől. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents