Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 5. Féloldalas őszi tárlat Megyénk rangos kulturális eseménye a minden ősszel megrendezett képzőművészeti tárlat. Az utóbbi években azonban inkább helyesebb megtoldani a mondatot azzal; rangos eseménye kellene, hogy legyen... A törekvés ugyanis még nem elegendő a sikerhez, de ha még az is hiányzik, mi marad a képzőművészet-rajongó közönségnek ... Közismert, hogy az őszi tárlat — eltérően a kétévenként megrendezett szabolcsi tárlattól — egyaránt teret ad a hivatásos képzőművészek — alap- és szövetségi tagok — legfrissebb és legjobb alkotásainak és a megyében élő tehetséges amatőröknek. Jó ez így, mert összevetésre, egymás munkáinak jobb megismerésére, önkontrollra serkentheti a kiállítókat. A közönség is nyerhet, mert széles palettán láthatja az év képzőművészeti termését Sza- bolcs-Szatmár megyében. De láthatja-e? Sajnos csak részben, mert az idei, szám szerint XXII. megyei őszi tárlat erősen féloldalas. A hivatásos színvonalon alkotó alap- és szövetségi tagok fele távolmaradt a tárlattól. Hiányoznak az őszi seregszemléről Berecz András, Pál Gyula, Kerülő Ferenc. S bár a katalógusban szerepel a neve, Kádas István munkáit sem láthatjuk. Elég sok egyéni tárlata volt mostanában az élvonalbeli képzőművészeknek, talán ez is közrejátszik a távolmaradásban. Akik szerepelnek néhány alkotásukkal az őszi tárlaton, értékes munkáikat küldték el ide, de van köztük már ismert, régebbi tárlatokon látott mű. Biztosak vagyunk benne, a tárlaton lévőknél jobb festmények is vannak még „otthon”, amelyek nem jutottak el a kiállítóterembe. Az élvonalbeli képzőművészek néhány alkotása azonban így is jelzi, hogy a szabolcsi alkotóközösség látásmódban, művészi kifejező erőben, saját arculatának megtalálásában tovább gyarapodott. Néhány szép festmény külön is felhívja magára a figyelmet, így Lakatos József „öregember fával”, „Áradat” (cím szerint: Bikák), Horváth János „Szövők”, Soltész Albert „Női akt”, Huszár István „Pihenő”, „Ócskapiac” valamint Tóth Sándor szobrász- művész Tavon, Szoborterv és Kárpátalja sorozata. Szép akvarellt hozott Koncz Zoltán, Krutilla József. Figyelemre méltó grafikákkal jelentkezett Horváth- né Németh Katalin, elsősorban a Hangyavár cím munAz őszi tárlat látogatói. (Jávor László felvétele) kája árul el sokat kifejező erejéről. Kellemes felfedezés a tárlaton az NDK-ból ideszármazott Molnárné Ursula Hőing „Afrikai mese” és „Mese 2—3—6” című munkája. Újszerű, dinamikus ábrázolással kísérletezik Tőkey Péter (Dinamikus egyensúly). Az áttételes, absztrakt kifejezési módot mind érettebben művelő Vikár István új szíp- nfef gázdagítjá ' á ' ‘tárlatot', J csakúgy mfrif kagány Károly'' batikolt technikával készült — sajnos az üvegkeretben nem eléggé érvényesülő — Mező című munkája, Fehér Anna textil falidísze. A felsorolásból is kitűnik, hogy az őszi tárlaton az amatőr alkotók, rajzpedagógusok, az utánpótlás tagjainak munkái a jellemzőek, ők határozzák meg a tárlat színvonalát. A rendszeresen szereplők között találjuk az idén is Vincze Sándort, Novák Istvánt, Garancsi Borbálát, Ács Lászlónét, Nagy Mihályt, Ba- racsiné Molnár Ibolyát, akikhez az idén többen felzárkóztak olyanok, akik vagy először vagy ritkán kaptak lehetőséget a nyilvános bemutatkozásra. Így: Somfainé Dávid Jutka, Tarr János, Balogh Géza, Kerekes Elek, Németh János, Nagy Pálné, Kri- vánik József, Szabó János. Külön figyelmet érdemel a kisplasztikái műfajban kiállító és mind csiszoltabb alkotásokkal „kopogtató” Sebestyén Sándor. A népes mezőnyre aligha lehet panaszunk, azonban az idei tárlat mindezek ellenére adós marad az év termése színe-javának bemutatásával. Alig van néhány maradandó élményt nyújtó alkotás, sok a kísérleti, torzóban maradt, félig kidolgozott munka. Szerencsére az év szabolcsi képzőművészeti termése a látottaknál, remélhetőleg gazdagabb, jobb, színvonalasabb. Kár, hogy nem láthatjuk együtt az alkotásokat. Rangosabbá, szerintünk az teheti a tárlatot, ha a „nagyok” nem maradnak távol és a rendezésre is több figyelmet fordítanak a városi művelődési központ vezetői. A szokás szerint a megnyitó előtt röviddel még tartott a művek rögzítése, a képek elő- kerítése, elhelyezése. Nem is csoda, hisz a délelőtti órákban szállították el a hangszerkiállítás tárgyait. Talán ennyire rohammunkával mégsem kellene elnagyolni egy megyei őszi tárlatot. Mintha nem lenne gazdája a rendezvénynek. Páll Géza Iz Alföldi Veidéilátt koiyháján Ebédel a gyerek Étlap — egy hónapra Évről évre több óvodás, általános iskolás gyerek, gimnazista és szakmunkástanuló déli ebédjéről gondoskodik az Alföldi Vendéglátó Vállalat a megyében. Nem is akármilyen színvonalon — ezt bizonyítja, hogy Csongrád megyéből érkeztek szakemberek a nyíregyházi tapasztalatokkal ismerkedni. A Belkereskedelmi Minisztérium szerint ugyanis Szabolcs megye gyermekétkeztetése országosan is példamutató. Mint azt Nyitrai István területi igazgatótól megtudtuk: az Alföldi Vendéglátó Vállalatnál magas a szakképzett dolgozók aránya, megszervezték a szakemberek továbbképzését, az ételek választéka, minősége kiállja a kritika próbáját. S az sem elhanyagolható szempont, hogy az össztanulói létszámot tekintve sokan veszik igénybe a vendéglátó szolgáltatását. Az 1980—81-es tanévben 20 ezer 720 gyereknek főznek ebédet, s így 4300-zal többen kapnak friss ételt az óvodában, iskolában, mint tavaly. Az óvodákban az étkezők száma 1850 személlyel, az iskolákban 2400 fővel gyarapodott. A nyíregyházi 110-es és a tiszavasvári szakmunkásképzőben összesen száz tanulóval többre főznek. A megnövekedett létszám főként az új intézmények bevonásának eredménye. Háromszáz adag ételt főznek a Ság vári-lakótelepi óvodában, a Sóstói úti és a Kereszt utcai óvodákban kétszázzal számolnak, az Árpád utcai, a Kert közi, a Krúdy Gyula utcai, a sóstóhegyi és Kisvárdán a Magyar utcai óvodában egyaránt száz-száz kisgyermeknek készítenek * ..tízórait', ebédet és uzsonnát.» ", Az általános iskolások közül tízezer-háromszázán étkeznek az Alföldi révén. Az új gyakorlóiskolában hatszá- zan, a Krúdy Gyula utcaiban nyolcszázan és a kisvárdai Tordai úti iskolában négyszázan ebédelnek. A két említett szakmunkásképző intézetben az idén 1420 tanulóra főznek. A gimnáziumokban nyolcszáz diáknak készítenek friss ebédet. A több mint húszezer óvodásnak és iskolásnak gyakran kísérleteznek új ételekkel is. A megszokott ízek mellett nagy gondot fordítanak a zöldség és gyümölcs alapanyagú levesek, főzelékek, köretek készítésére, Egy hónapra előre elkészítik az étlaptervet és minősítik: menynyi kalóriát, vitaminokat, fehérjét és zsiradékot tartalmaznak a fogások. Óvodákban, de még az iskolákban is igyekeznek megkedveltetni a gyerekkel a magas tápértékű rostos gyümölcsleyeket. ítk) Környezetvédelmi napok Nyíregyházán Másodszor rendezik meg Nyíregyházán a környezetvédelmi napokat október 6— 20-a között. A Nyírségi Ősz rendezvénysorozat keretében a megyei tanács környezetvédelmi bizottsága, a Hazafias Népfront és a megyei művelődési központ közösen szervezi a programot. Fotókiállítás nyitja meg a rendezvényt, október 6-án 15 órakor a nyíregyházi tanárképző főiskola kerengőjében, Környezeti ártalmak, környezetvédelem címmel. Még aznap előadás hangzik el a környezetvédelem időszerű kérdéseiről, a tanárképző főiskola 6-os előadótermében 16 órától. A szatmár-beregi síkság természeti értékeiről október 9-én 15 órakor tartanak előadást, még aznap dr. Jenser György környezetvédelmi szakmérnök települési környezetünk zöldterület-fejlesztési feladatairól mondja el gondolatait a Hazafias Népfront nyíregyházi székházában. Október 14-én 15 órakor kezdődik az az előadás, amelyet dr. Szalay Marzsó Lász- lóné, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal munkatársa tart. Címe: A környezet- és természetvédelemre nevelés helyzete és feladatai. Az előadásra a főiskola 6-os előadójában kerül sor. Környezet- és természetvédelmi szakkörvezetők találkoznak a megyei könyvtárban október 18-án 9 órakor, itt hangzik el dr. Laár Árpádnak, az OKTH főosztály- vezetőjének előadása, melynek címe: Az országos környezetvédelmi koncepció és követelményrendszer. HOL LANDOL A VENDÉG? Snóbli a Fehér Egérben Ellenőrzés a szórakozóhelyeken Ha valaki a szerdai kupameccs eredményét a nyíregyházi Estike presszóban — közismerten a Dózsa György úti kocsmában — akarta volna este megtudni, még azt hihette volna: élvezetes, izgalmas találkozót vívott a két csapat. Több mint száz vendég osztozott a 26 ülőhelyen, később már egymással osztoztak. Jobbra-balra ringott az egyik ballonos, míg végül sikerült landolnia. Éppen az ellenőr lábán ... Sebinesek gikszere Nem is lett volna semmi baj, az ellenőr-vendég egy fél konyakot és két doboz konyakos meggyet kért. A pultnál szolgálták ki — amit tábla is tilt —, a számolásnál 50 fillérrel fogott többet a felszolgáló ceruzája. Jó volt látni viszont, hogy szendvicset kínált a másik pincér, a mellékhelyiségek állapota mesz- sze meghaladta a presszó küllemét. Nincs egy hónapja, hogy megnyitották a megyeszékhely legújabb szórakozóhelyét, a Siravar szlovák sörharapó t. Tetszetős külsejét udvarias felszolgálók teszik még hangulatosabbá. A megren- i delt ,két fék és =egy, háspia&jkQr (nyak iés kpt sör ,*(62,50 fo.r*. rintba került, Az ötszázasból szemrebbenés nélkül kereken egy tízessel kevesebbet adott vissza Majoros István. Csak gyenge magyarázat, hogy ő csapos, de ezen az estén helyettesítette a felszolgálót. Az italt visszamérték, az egyik fél konyak 4 centiliternek, a másik is csak 4,5-nek felelt meg. Egyetlen asztaltársaságot több mint 15 forinttal akartak megkárosítani. Milyen a pincérszerencse? A városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya ez alkalommal a szórakozóhelyek kulturáltságát ellenőrizte. Megnézték: hogyan történik a kiszolgálás, nem számolnak-e többet és nem mér- 1 nelf-e''kevesebbét a 'mégí*éfl- delt italból. Véndég tervez, pincér kerekít — de hogy merre, nem kell magyarázni. Vagy talán mégis? Legalábbis ezt tapasztalták a társadalmi ellenőrök a vasútállomás éttermében. Az Utasellátónak ez az egysége kísértetiesen hasonlított egy Sötét üzelmek napszövettel Lebukott a mátészalkai boltvezetöasszony Aki rendszeres vásárlója volt és maradt Mátészalkán az ipar- cikk-kisker. vállalat 81-es számú méteráru boltjának, tavaly március végétől akár arra is gondolhat, hogy itt egyfolytában szezon végi kiárusítást tartanak, mert akkora a korábbi és a mostani ár közötti különbség. Pedig — legalábbis a bejelentetteken kívül — nem volt árcsökkentés, csak a bolt vezetőjét, a 37 éves Szabó Sándornét kellett leváltani, aki sok száz ezer forinttal csapta be a vevőket, s több tíz ezer forinttal károsította meg vállalatát. Szabó Sándorné 1964-ben került szerződéssel az iparcikk-kis- kereskedelmi vállalathoz. Kétszer is lejárt a szerződése, aztán véglegesítették, s előbb eladó, majd pénztáros lett belőle, 1970 szeptemberében pedig kinevezték a méterárubolt vezetőjének. Két év múlva a munkafegyelem megsértése miatt igazgatói figyelmeztetést kapott, egy évvel később főellenőri figyelmeztetésben, néhány hónap múlva utolsó igazgatói figyelmeztetésben részesült rendszeres késései és a bolt késői nyitása miatt. Úgy tűnt, használt a feszesebbre fogott póráz, mert 1977-ig — ekkor árdrágításért kapott igazgatói figyelmeztetést — nem tapasztaltak semmi különöset, ám tavaly kiderült, hogy volt ebben a méteráruboltban épp elég baj, csak nem figyelt fel rá az ellenőrzés. Pedig néhány jelzés eljutott a vállalat központjáig is. Például, hogy egyetlen boltban sem cserélődtek olyan gyakran a dolgozók, mint Szabónénál, hogy az utóbbi két-három évben ha létszámhiány volt, akkor sem vállalta senki a munkát a méteráruboltban, még rövífl ideig sem, de betudták Szabóné rossz modorának, s összeférhetetlen természetének. Tavaly aztán kiderült, hogy nem erről, pontosabban nemcsak erről van’szó. Történt, hogy tavaly március végén Szabóné megbetegedett, s a boltban maradt dolgozók nem merték olyan drágán adni a különféle ruhaanyagot, mint amennyit a boltvezető utasításba adott. Félelmükben a ■ lati ellenőrhöz fordultak, s jegyzőkönyvbe mondták Szabóné visz- szaéléseit. A jr^vzőkönyvet leltár, majd revizori vizsgálat követte, ám a visszaélés olyan súlyos volt, hogy büntetőfeljelentést tettek a boltvezető ellen. És ami kiderült, az minden képzeletet felülmúlt, pedig a szakértők csak néhány anyag árát vizsgálták, s csak 1977-ig nyúltak vissza a számlák és a blokkok vizsgálatával. Pedig az árdrágítás és sikkasztás korábban kezdődött. Szabóné ekkor kezdte hangoztatni beosztottjai előtt, hogy „a vállalat központjában elvárják tőlük a többletet”, így aztán olyan utasításokat adott, hogy a másod-, harmadosztályú szöveteket is első osztályon adják, s az olcsóbb árú anyagokról sem tudja a vásárló megállapítani, hogy pontosan milyen anyagot is kapott, így történt, hogy a 168 forintos jersey-t 223-ért, a 259-est 279-ért, a 86 forintos anyagot 94,50-ért adták méterenként. Voltak persze jobban fizető anyagok is: elég volt összekeverni az indrát, a naoszövetet és a pestért, vagy a nylprinteket, s máris tízezrekkel volt nagyobb a bevétel. Volt Szabónénak más forrása is: ha valaki többféle anyagot vásárolt, nem engedte, hogy a dolgozók blokkot készítsenek, ő ült be a pénztárba, s q vette el az alaposan feltornázott összeget. Az árdrágítás tényét viszonylag egyszerű dolog volt megállapítani, csak azt kellett kimutatni, hogy például milyen mennyiségű első osztályú pester érkezett a boltba, s mennyit adtak el belőle — és így tovább, a többi anyagnál is —■ s a két év és egy negyedévre 564 ezer forint árdrágítás jött ki. Szabóné boltjában nemcsak a vásárlókat csapták be, hanem a vállalatot is: 1975 nyarán elkezdődött egy sikkasztássorozat is. Szabóné azzal a „mesével” nyugtatta dolgozóit, hogy áruért megy, s a le nem blokkolt áruk ellenértékéből gyűjtsenek össze 2—3000 forintot. És ez így ment Szabóné lebukásáig. Egyik beosztottjával 56 ezret, egy másikkal 23 ezret sikkasztatott el, s nagylelkűen nekik is adott olykor-olykor egy-egy százast. A hosszúra, mintegy másfél évre nyúlt büntetőeljárás alatt tulajdonképpen minden kiderült, ami Szabóné boltjában történt. Az is, hogy ingyen adott ki ismerősöknek anyagokat, amiért később otthon fizettek neki, hogy több, mint 33 ezer forint értékű anyagot hordott ki ő maga, amit Romániaoa vitt, de az is: miért tarthatott ilyen hosz- szú ideig a visszaéléssorozat. Azért is, mert a leltározások alkalmával csak tudomásul vették a jelentős — összesen 194 ezer forint többletet, — de nem kutatták az okát. ám az nyomott talán többet a latban, hogy Sza- bónétól még a bírósági tárgyaláson is rettegtek volt beosztottjai. Miért? Mert gyakran hangoztatta. hogy míg ő a vezető, addig annak kell történnie, amit ő akar, de odáig is elmerészkedett, hogy kijelentse: ő mindent el tud intézni. Korábban bizony az is előfordult, hogy az igazgatóval szemben neki volt igaza, ígv nem csoda háf, h gy féltek tőle. Volt beosztottai — akik közül ketten Szabóné vádlott-társaiként álltak a bíróság előtt — a tárgyalás után megnyugodhattak, mert bár bűnösnek találták őket is, a büntetés kiszabásánál alaposan a mérlegre került, hogy főnökük kényszerítette őket a visszaélésekbe. A méterárubolt vezetőjének ügyében — a mátészalkaiak elfogultságot jelentettek be — a Vásárosnaményi Járásbíróság dr_ Dzvonyár József tanácsa hirdetett ítéletet. Szabó Sándornét 1 év és négv hónapi szabadság- vesztésre ítélte és elkobozta a Color Star televízióját. Szabónénak a 10 ezer forint bűnügyi költségen kívül egyik vádlotfár- sával 49 ezer, a másikkal 20 ezer forintot kell fizetni a vállalatnak, s meg kell térítenie egy 4300 forintos szőnyeg árát. A vállalat egyéb követelését polgári peres úton érvényesítheti Sza- bónéval szemben. Sz. Lászlónét 8 hónanj szabadságvesztésre és 4000 forint pénz mellékbüntetésre, K. Antalnét 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság, a szabadságvesztés végrehajtását azonban mindkettőjüknek 2 év próbaidőre felfüggesztették. Sz. Lászlónét a bíróság előzetesen mentesítette a büntetés hátrányos következményei alól. Kettejükkel szemben jogerős az ítélet, Szabóné és védője enyhébb, az ügyész súlyosabb büntetés kiszabását kérte. Balogh József kocsmára, amikor beléptünk. Ám mintha varázsszóra egyből megváltozott volna minden, a felszolgáló gyors mozdulattal rántotta le a sörös, piszkos térítőt, új került a helyébe, s nyájas mosollyal már vette is fel a rendelést. A konyha felé menet összesúgott a másik pincérrel, lassú fejbólintás és egy felénk küldött szemvillanás jelezte a tudomásulvételt. Egyszeriben a szomszéd asztalok térítőit is kicserélték, a régebben ott ülők nem leplezett csodálkozására. A hiánytalanul kimért konyakért kevesebbet számolt a felszolgáló... Szabálysértés lesz belőle Hamutartó rejtette a szaporodó pénzdarabokat, a játékpartnerek láthatóan nem zavartatták magukat a jósavá- rosi 45-ös ÁFÉSZ-presszóban, közismerten Fehér Egérben. S nemcsak a titkos játékparti: de a szemetes asztal, a csikkekkel tarkított padló, a * szakadt huzatú székek is szemet szúrtak az ellenőröknek. : Ráadásul a cabinet brandyért 2,10-zel többet kért a felszolgáló. A hat társadalmi ellenőr bevonásával végzett vizsgálat kiterjedt arra is, hogy milyen ételeket kínálnak este a vendégeknek. Általános tapasztalat, hogy a frissensültek mellett kisadagot, egytálételt is rendelhettek. I talárlap viszont a legtöbb presszóban, étteremben hiányzott, s az sem árt, ha a számlát és a visszajáró pénzt is megnézik a vendégek... Az ellenőrzést nyolc egységben végezték, s ötben észleltek kisebb-nagyobb rendellenességet. Négy esetben szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Tóth Kornélia
