Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-04 / 233. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. október 4. Vetélkedő hősök városairól, városok hőseiről Vasas fiúk a dobogón A kemény munkához szo­kott vasas fiúk esténként könyvet vettek a kezükbe. Tanultak történelmet, irodal­mat, földrajzot. Izgalommal készültek a vetélkedősorozat­ra, amelynek ez a címe: Hő­sök városai, városok hősei. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vál­lalat központi gyáregységében dolgoznak. Harmincötén al­kotják a József Attila ifjúsági brigádot, de csak hárman versenyeztek, mert a szabá­lyok értelmében háromfős csapatok vehetik fel a ver­senyt. Kik legyenek a csapatban? A harmincöt géplakatos­nak, illetve esztergályosnak nehéz volt a választás: kik alkossák a maroknyi csopor­tot. Végül Jónás Károlyra, Morauszki Jánosra, Papp Mi- hályra esett a választás. A vál­lalat MSZBT-tagcsoportja ki­lenc csapatot indított a helyi vetélkedőre. Az igen szoros versenyben az első és a má­sodik helyet adminisztratív létszámba tartozó csapat nyerte, a József Attila ifjúsá­gi brigád csapata harma­dik lett. Az eredményhirde­tésnél derült ki, hogy ha egy ici-picit jobban készülnek, vagy jobban koncentrálnak, a „dobogó” magasabb fokára is állhatták volna. Mert az első helyezett csapattól mindösz- sze 3, a második helyezettől 1 ponttal maradtak le. A vetélkedőknek jól kellett ismerni a Szovjetunió múlt­ját és jelenét. A versenyzők készültek a direkt erre a cél­ra megjelentetett könyvből, az MSZBT lapjából, az Or­szág-Világból, s természete­sen a lexikonokat, a földrajz­atlaszokat is illett forgatni. A három fiatalember egy jó öt­let nyomán „szakosodott”. Papp Mihály Ogyesszát, Tu- lát, Novoroszijszkot, Szevasz- topolt, Kereset és Bresztet ta­nulmányozta. Jónás Károly Moszkva, Leningrád, Sztáling­rád, Kijev és Minszk hős váro­sok múltjában kutatott Mo­rauszki János a képes heti­lap példányait olvasta és az általános tudnivalókat sajá­tította el. Munka közben né­ha átkiabáltak egymásnak, érdeklődtek, számon kérték egymást. Jónás Károly így emlékezik vissza a vetélkedő­re: „Úgy éreztem, mintha ka­lendárium lenne a fejem. Rengeteg dátumot, adatot kel­lett tudni a vetélkedőknek. Választ kellett adnom például arra a kérdésre, hogy mikor szabadult fel Kijev. A helyes válasz éppen 700 nappal a megszállás után, vagyis 1943. november 6-án”. Jóllehet, a Kijev környéki kolhozok, szovhozok éppen azokat az almaőrlő gépeket használják, amelyeket a Nyír­egyházi MEZŐGÉP Vállalat készített. Pontosabban éppen a vállalat József Attila bri­gádja. A fiúk azt mondják, gyakorlati haszna is volt a készülődésnek, a vetélkedő­nek. Jónás Károly ugyanis negyedikes a szakközépiskola levelező tagozatán és a tör­ténelem érettségi tételek kö­zött a II. világháború tör­ténete is szerepel. Morauszki János másodikos a marxista középiskolában, Papp Mihály most nem tanul, csak „önmű­velődik”. Irány a megyei döntő A dobogós vasas fiúk a vál­lalat vezetőitől jutalmat kap­tak. Az első helyezett csapat jutott be a jövő hónapban megrendezésre kerülő me­gyei döntőre. A megyei döntő résztvevői is tisztelettel em­lékeznek majd a hősök váro­saira, a városok hőseire. N. L. Cipők — köztük szabolcsi termékek — a BNV-n NAGYKÖZSÉGEKBŐL JELENTJÜK D védőitaltól az ivóvízig Csenger: belépés előtt orvoshoz Az ipari és a mezőgazdasá­gi üzemekben, szövetkezetek­ben, intézményekben is szé­leskörűen alkalmazzák a dolgozók érdekében hozott művelődési, egészségügyi és munkaügyi jogszabályokat — erről adtak számot a nagy­községi közös tanács legutób­bi ülésén. A Lenin Termelő- szövetkezet, az ÁFÉSZ, a ci­pőüzem, az ÉRDÉRT és a húsüzem gyakorlatát vizsgál­ták meg. A közművelődésről szólva elhangzott: a tsz és az ÁFÉSZ közművelődési bizottsága éves tervet állít össze, az ÉRDÉRT, a cipő- és a hús­üzem közművelődési elképze­léseit az anyavállalatnál körvonalazzák. A szocialista brigádok valamennyi gazda­sági egységben fontos szere­pet tulajdonítanak a kulturá­lis vállalások teljesítésének. Óvodát, iskolát patronálnak, s az alkalmi segítségen kí­vül az ünnepeken is megju­talmazzák ezeket a gyereke­ket. Az egészségügy szerepe sok helyen csak a tisztálko­dásra korlátozódik. Nagy a különbség: míg a cipőgyár­ban nincs zuhanyozó, az ER- DÉRT-nél női-férfi fürdő és öltözőszekrények vannak. Az egészségügyi kiskönyv az ál­lattenyésztési dolgozók mind­egyikének megvan, a növény­védők évente kétszer mennek orvosi vizsgálatra. A cipő­gyárban és az ERDÉRT-nél előzetes orvosi vizsgálat után vesznek fel valakit. A védő- és munkaruhákat, a védőitalt — tejet, szódavizet, kólát, teát — mindenütt megkapják a munkások. Kölese: közérdekű bejelentések Hit mond az orvos? Az alkoholizmusról Alkoholizmus azoknak a tünetcsoportoknak az össszes- sége, amelyek hosszabb időn át nagy mennyiségben fo­gyasztott alkohol hatására fejlődnek ki. Az ivás, mint szenvedély pszichiátriai prob­léma. Az alkoholizálás nagy elterjedése miatt a kérdés társadalmivá vált, a családra, a társadalomra való kóros következményei miatt. Az alkohol krónikus élve­zése a gyomor-bél nyálkahár­tyát állandóan izgatja, ez kró­nikus gyomorhurutot okoz. Ennek számos felszívódási za­var lesz a következménye. A krónikus gyomorhurut ét­vágytalanságot vált ki, táp­lálkozási zavarok és vitamin- hiány betegségek fejlődnek ki. Elsősorban a B-vitaminok felszívódása szenved zavart. Az alkohol közvetlen toxikus hatása miatt a májban zsír rakódik le, ebből az alkoho­listák 10 százalékában máj­zsugorodás alakul ki. Gyakran alakul ki hasnyál­mirigy-gyulladás is. Csökken a testsúly, jellemző a reggeli éhgyomri erőltetett hányás. A táplálkozási zavar testszerte kialakuló vizenyőben is meg­nyilvánulhat. A fertőzésekkel szemben csökken az ellenál­lás, gyakori a tüdőgyulladás. Statisztikánk szerint az alko­holisták élettartama az átla­gosnál rövidebb. A pszichés változások közül leggyakoribb az emlékező képesség csökkenése, hangu­latváltozás, izgatottság, kitö­rések, hajlam a brutalitásra, lassú elbutulás. A nálunk létesített detoxi- káló állomások, az ideg- és elmeosztályokon, az ideggon­dozókban végzett elvonókú­rák segítenek a krónikus al­koholizmus megszüntetésé­ben, de ezek a lehetőségek nem elegendőek. Az alkoho­lizmus megszüntetése széles körű feladat, társadalmi ösz- szefogást, állandó lankadatlan küzdelmet igényel. Az ered­ményes alkoholelvonáshoz az szükséges, hogy a beteg be­lássa, hogy ő alkoholista és igyekezzék maga is ebből az egészségét fenyegető állapot­ból megmenekülni. Törvényeink arra is- módot adnak, hogy a saját akara­tukból gyógyulni nem képes betegek kötelező gyógykeze­lésbe kerüljenek a tanácsi szervekhez történt bejelentés alapján. Ezzel olyan esetben hasznos élni, amikor a segí­tőkészség már nem használ, amikor az egyén magatartása folytán újból szenved a csa­lád, veszélybe kerül a gyer­mekek nevelése. Dr. Siket Ferenc A tanácstagi, országgyűlési képviselői választásokon el­hangzott közérdekű bejelen­tések intézéséről adtak szá­mot a Kölesei Nagyközségi Közös Tanács szeptember 25-i ülésén. Több millió forint kellene hirtelen ahhoz a kölesei tanácsnak, hogy va­lamennyi közérdekű bejelen­tést megvalósítsanak. így vi­szont rangsorolni kell, többet még a VI. ötéves tervre sem tudnak beütemezni. Ilyen fel­vetés volt, hogy Kölesén épít­senek több közkifolyót. A végrehajtó bizottság indoko­latlannak minősítette a beje­lentést, mert 300 méterenként találhatók a közkifolyók, s így a legtávolabbról is 150 méterről hordják a vizet. Utat kérnek Kölesén a Jó­zsef Attila és a Béke utcá­ban. amihez másfél millió forint kellene. Ennyi pénze azonban hosszabb ideig nem lesz a községnek, így nem jut pénz az ötszáz méter út meg­építésére. A gyalogosátkelő megjaví­tását kérték a botpaládiak. A Padálvíz-csatorna fölötti híd rendbehozását erre az évre ígéri a tanács. Botpaládon a földutat szeretnék megjaví­tani. Társadalmi munka igénybevételével, még 1980- ban feltöltik földdel ezt az utat. Nem lesz pénz viszont a ravatalozó kivitelezésére, amelyre Kispaládon és Bot­paládon lenne szükség. A kölesei Kossuth Tsz-hez továbbítják azt a bejelentést, amely a Bocskai utcában az út és a járda állapotát kifogá­solja. Mivel ezt az utat első­sorban a tsz használja, így az út megépítését a tanács helyett a termelőszövetkezet vállalhatná. Ibrány: vezetékes víz decemberben Vezetékes ivóvizet fo­gyaszthatnak nemsokára a nagyközség lakói Ibrányban. 1977. novemberében alakítot­ták meg a vízműtársulatot, s most először adtak számot a beruházásról a tanácsülés előtt. Amíg a tiszaberceli re­gionális vízmű elkészül, Ib­rány és Nagyhalász közös vízműtársulatot alakít. A két település 3076 érdekeltje kö­zül 2420 kérte tagfelvételét. A hozzájárulást 11 ezer fo­rintban állapították meg, ezt az összeget tíz éven keresz­tül, évi két fizetési lehető­séggel kell törleszteni. A ki­vitelezésre a Kelet-magvar- országi Vízügyi Építő Válla­lattal kötöttek szerződést. A hálózat és a víztorony építé­sére közel 55 millió forintot költenek. Az ideiglenes vízmű 1980. decemberben ad először vizet a lakosságnak. A vég­leges használatba vételre várhatóan 1983-ban kerül sor. Ibrány mély fekvésű, bel­vizes, magas talajvízszintű te­lepülés, ahol mérföldkőnek számít a vízmű megépítése. Az egészséges ivóvízellátás megoldása már előre vetíti a következő évek nagy felada­tát : a szennyvízelvezetést. Egyelőre azonban még a VI. ötéves tervben sem számol­hatnak konkrétan a szenny­vízelvezetéssel. Á húsprogram nyomán Tápkészítés helyben A húsprogram megvalósí­tására a tiszaberceli Besse­nyei Termelőszövetkezet je­lentősen megnövelte állatál­lományát. A sertéstelepen végrehajtott rekonstrukcióval és bővítéssel elérték, hogy az anyakoca-létszám 700 darab lett. Ennek évi szaporulata több mint 14 ezer darab. A fialásból származó malaco­kat mind fölnevelik és meg­hizlalják. Ezenkívül tartanak 360 darab tejelőtehenet és annak szaporulatát. Megéri — sőt szükséges —, hogy a termelőszövetkezet sa­ját keverőüzemet tartson fenn. A takarmánykeverő 29 Hétszer szökött... Rablás a Váralja utcán Tizenöt éves volt tavaly a kisvárdai Albók László, ami­kor a fiatalkorúak bírósága — kora miatt — rablásért ja­vítóintézetbe utalta. Nyár de­rekán vitték a fiút intézetbe, s egy év alatt hétszer szökött meg onnan. Nyolcadik alka­lommal június 2-án távozott angolosan, s néhány hét múl­va újabb rablást követett el. Július 11-én este hét óra tájban a kisvárdai Sport fa­latozó előtt találkozott Albók egy részeg férfivel. Beszédbe elegyedtek, aztán a 16 éves fiú a Váralja utcába csalta újdonsült ismerősét, hogy ott majd szerez neki egy nőt. A részeg követte, de csak vagy 30 métert mentek, Albók el­gáncsolta B. Józsefet, majd amikor megpróbált felállni, leütötte. Az erősen ittas fér­fi védekezni sem tudott, mert Albók pillanatok alatt ki­szedte pénztárcáját, s a benne lévő 2584 forinttal elpucolt. Nem sikerült túlságosan messzire jutnia, mert az ese­tet többen látták, s rövid ül­dözés után megfogták a gát­lástalan támadót. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Ka­talin tanácsa Albók Lászlót rablásért 2 év szabadságvesz­tésre ítélte és két évre eltil­totta a közügyektől. A bünte­tést a fiatalkorúak börtöné­ben kell letölteni. Az ítélet jogerős. millió forintos termelési ér­tékkel szerepel a szövetkezet éves tervében. A keverőüzem látja el a termelőszövetkezet­hez tartozó két község — Ti- szabercel és Paszab — lakos­ságának háztáji tenyésztésben lévő állatokat is táppal. Az üzem fontos munkáját jól jellemzi, hogy csak a közös sertésállomány részére 40 ezer mázsa abrakot kevernek. A helyi keverés kifizetődő a termelőszövetkezetnek, hiszen a keverék mázsája 40—45 fo­rinttal kevesebbe kerül, mint ha a vállalati keverőüzemből szállítanák. A képen Boda János sertéstápot készít. Jávor László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents