Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-21 / 247. szám
1980. október 21. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Közkinccsé tenni minden újítást Beszélgetés dr. Pusztai Gyulával, az Országos Találmányi Hivatal elnökével A közelmúltban az SZMT és az MTESZ szervezésében újítási ankétot rendeztek Nyíregyházán. A mozgalom időszerű kérdéseiről tartott előadást dr. Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke. Az előadás után válaszolt a Kelet-Magyarország munkatársának kérdéseire. — Az újítómozgalom mint az elnevezéséből is adódik, nagy tömegeket mozgósít. A szakszervezetek hogyan segítik a mozgalmat? — Az újitómozgalom már közvetlenül a felszabadulás után útjára indult és azóta is részt vesz benne a társadalom minden rétege. Hangsúlyozom, hogy nem „felülről” szervezett akcióról van szó. Az elvárás az volt, most is az, hogy az újítást a dolgozók kezdeményezzék. A mozgalomban részt vevők előre vivői a technikai haladásnak. Az újítás nemcsak újat hoz, a régi technika hibáit is kijavítja. A szakszervezetek jól agitálnak, jól segítik a szervező munkát. Az Egy brigád, egy újítás mozgalom is eredményesnek bizonyult a szak- szervezet közreműködésével, Eredmény, hogy a szakszervezetek közbenjárására kevesebb a vitás ügy az újítók és a munkaadók között. Igaz, az újító még néha szembe kerül a saját kollektívájával, hiszen a díjat a legtöbb helyen a közös részesedési alapból fizetik ki. De az újítás a kollektíva célját, hasznát is szolgálja. — Az utóbbi években milyen fontosabb tényezők befolyásolták az újítások alakulását? A mozgalom tömegszerűsége az elmúlt években kissé visszaesett. Ezt ugyan egyértelműen nem kell hibaként elkönyvelni. Több iparágat fejlesztettek, s a fejlesztés lekötötte az erőket. Tavaly már számszerűen is nőtt az elfogadott és bevezetett újítások száma. Javult a mozgalom morálja. A szocialista brigádok megszilárdulásával párhuzamosan az újítómozgalom is fejlődött. Az eredmé-. nyék és a gondok tarka képet mutatnak. 1978 után például az építőiparban kevesebben újítottak, a mezőgazdaságban sem használták ki a lehetőségeket. Az egészségügy területén azonban több hasznos újítást vezettek be. A megyék között is nagy volt a szóródás, néhány megyében figyelemre méltó eredményeket értek el. — Szabolcs-Szatmár megye milyen helyet foglal el az ország újítói között? — Ebben a megyében egyenletes és szembetűnő a fejlődés. 1975-ben 2371, 1976- ban 3143, 1977-ben 3238, 1978- ban 3450, tavaly pedig 4033 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Még néhány adat. 1975-ben 1045, tavalyelőtt 1504, tavaly 1562 volt a megyében az elfogadott újítások száma. A javaslatok tíz százalékát fogadják el kísérletre. Minden vállalatnak van már újítási szabályzata. Néhány gyáregységben az utóbbi években megkapták az elbírálási jogot, persze csak bizonyos összeghatárig. Az anyagi elismerés javult, de még jobb is lehetne. A szakszervezetek a munkahelyeken szinte mindenütt évente értékelik az újítási mozgalmat. Az értékelések összesítésénél megállapíthatjuk, hogy az egyenletes fejlődés ellenére ebben a megyében sem használtak ki minden lehetőséget. A gondok ellenére jól állunk, az újítások és találmányok terén nemzetközi viszonylatban előkelő helyet foglalunk el. — Az egy-egy vállalatnál jól bevált újítások elterjesztésére, szélesebb körű hasznosítására van-e lehetőség? — Sajnos, kevés újítás terjed tovább. Más, nem azonos profilú vállalatnak pedig még kevesebb újítást adnak át. Pedig népgazdasági érdek fűződik hozzá, hogy az újat, a jobbat terjesszük. Központi határozattal a témát nem lehet elintézni. Ágazati szinten megvan a lehetőség a hasznos, mindenütt alkalmazható újítások terjesztésére. Egy-egy minisztérium támogathatja az újítások továbbadását, cseréjét. Persze ezen a téren is jobb a helyi, egyéni kezdeményezés. Most sem tiltja semmilyen rendelet az újítások továbbadását. Néhány kelet-magyarországi építőipari vállalat például már támogatta egymást újítások átadásával is. Az ügy anyagi oldalára is helyben megoldást lehet találni. — Hogyan foglalná össze a mozgalom legfontosabb feladatait? — Gondolni kell az újításban részt vevők még jobb anyagi és erkölcsi elismerésére. Az ügyintézésből ki kell iktatni a legkisebb bürokratikus vonást is. A szubjektivitások elkerülése érdekében mód van a jeligés javaslatok benyújtására. Egyes célfeladatoknál máris vannak jeligés javaslatok, pályázatok. Nagyobb létszám felett lehetőség van függetlenített újítási előadó alkalmazására. Újítók klubja is működik már az ország néhány pontján. Nem árt, ha a gondolkodó embereknek van közös helyiségük. Jobban kell aktivizálni a nődolgozókat és a fiatalokat. Az Alkotó ifjúság pályázat további eredményeket hozhat, annál is inkább, mivel a KISZ Központi Bizottságában újabban felelőse van a témának. Ő gondoskodik arról, hogy a fiatalok hasznos munkái ne maradjanak íróasztalban, hanem váljanak közhasznúvá. Jövőre rendezzük az újítók országos tanácskozását. Ezen a fórumon egyeztetjük a feladatokat, főleg azokat, amelyeknek a VT. ötéves terv megvalósításához kell igazodni. Az országos tanácskozásokon különböző ajánlásokat is közzéteszünk a mozgalom javítása érdekében. Nábrádi Lajos A kiárusításon két rövid- ujju inget vásároltam. Egy lilát és egy kéket, darabját 67 forint és ötven fillérért. Igazán Csinos holmik voltak, rögtön használatba is vettem egymás után mind a kettőt. Olyan kellemes viselet volt ez a két ing, hogy valósággal beléjük szerettem. Élveztem a simogató ölelésüket. A mosás után a két új ing száradt a fregolin. Unokaöcsém szerint „haláli modern” volt a kékfoltos lila és a lilafoltos kék, de nekem eredetiben valahogy jobban tetszettek. Következet hát a hipózás, a tejben áztatás, a sózás. Sikerült is elérnünk, hogy a kék, illetve lila tavacskákat fehér, illetve sárgás folyócskák fussák körül és által. Ezekután betettem egy nylonzacskóba a két inget és vittem a patyolatba, aztán a szövetkezetibe, majd a maszekhoz. Kértem, könyörögtem, dupla árat ígértem, de mintha összebeszéltek volna, egyik sem vállalta. ÚJ TAKARMÁNYKEVERŐ ÉPÜLT Rászolgálni a megbecsülésre Évek óta tart a nagy munka a Balkányi Állami Gazdaságban. A tehenészetben kettős feladatot hajtanak végre: keresztezéssel létrehoznak egy, a magyartarkánál jobban tejelő állományt, másrészt brucellózismentesítéssel javítják a tej minőségét. Gyors munka A hosszadalmas munka a befejező szakaszhoz érkezett úgy, hogy a tartástechnológiát is korszerűsítették. Kétmillió forintos költséggel felújították, gépesítették a meglevő istállókat. Átadás előtt van az óránként 2 tonna keveréktakarmányt előállító üzem is, amely 7,5 millió forintba kerül. A takarmánykeverő üzemet a Mezép vállalat szakemberei készítették, és hogy a cég nevét megemlítjük, annak oka van. Eredetileg a beruházás befejezését december végére ütemezték, de az átadásra jó két és fél hónappal korábban kerül sor. Rákérdeztünk a gyors munka nyitjára, így kerekedett a megszívlelendő tanulságos párbeszéd. — Vállalatunk — mondta Tornai István építésvezető — régi partnere a Balkányi Állami Gazdaságnak. Mi építettük tavaly az új baromfi- telepet, mi végeztük el a tehénistállók korszerűsítését és teljesítettünk még nagyon sok megrendelést. A gazdaság nekünk munkát adott és mi igyekeztünk a megbecsülésre rászolgálni. Az új takarmánykeverő üzem, a Mezép vállalat. — A munkát úgy szerveztük, hogy egy-egy épületen mindig annyi ember dolgozott, amennyire éppen szükség volt. A gyors munkának ez az alapja. Erősíteni a partneri viszonyt — Érdekelt-e a vállalat abban, hogy határidő előtt teljesítse a megrendeléseket? — Több szempontból is. A kapacitás, a kézi és gépi erők Tornai István: „A megrendelőt meg kell tartani.” célszerű hasznosítása csak akkor lehetséges, ha gyorsan és jól dolgozunk. Minél több munkát végzünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel, amit határidő előtt épített fel annál nagyobb a hasznunk. Egy másik meggondolás: a megrendelőt meg kell nyerni és meg kell tartani. Beruházási stop van, ma már nem az építtető keresi a kivitelezőt, hanem fordítva. Ügy gondolom, ez hosszú távra szól. Mi a jövőben is akarunk munkát végezni a gazdaságban, ehhez viszont elengedhetetlen a partneri viszony erősítése. Főként így a megrendelés gyors, pontos teljesítésével. Takarmány rövid úton A keverőüzemet a gazdaság gazdaságossági megfontolások alapján építette. Eddig a baromfinak, a szarvasmarhának az abraktakarmányt messziről, tetemes fuvarköltséggel szállították. Az új keverőüzemmel százezer forintokat takarítanak meg, tehát nem mindegy, mikor kezdi meg a munkát az új létesítmény. Jó dolog az, ha a megrendelő és a kivitelező álláspontja, elképzelése találkozik. Még jobb lenne, ha ez nem egyedi esetekben, de általánosan így történne. S. E. ÉLETKÉP,1980 Kiárusítás Vissza a zacskóba, bánatosan bandukolok hazafelé. Útközben betérek a piacra vásárolok a termelőnél egy kiló őszibarackot. Az újságpapírból tekert zacskó az érett gyümölcstől nyomban átázik. Mit tegyek? Kiveszem a két inget a nylonból, a vállamra dobom, és helyükre teszem a barackot. Alig lépek hármat, érzem, hogy valaki rángatja az ingeimet. Egy nagyra nőtt kamasz. Roszallóan megcsóválom a fejemet, az ujjammal ráfenyegetek, és megyek tovább, azaz mennék, ha nem állná el az utamat a hölgy. Népviseletbe (cifra ing, pantalló) öltözött, jól táplált asszonyság. Hamiskásan kacsint, és előveszi az erszényét. Jaj nekem! Mit akar ez tőlem? . — Bocsánatot kérek... — mondom zavartan és megpróbálok finom testcsellel elhúzni mellette. — Anyu, tud magyarul — hallom ekkor a hölgy hátterében álló kamasz hangját. — Csakugyan! — A hölgy elkapja a karomat, és maga felé fordít: — Beszél magyarul is? — Csak magyarul beszélek. — Akor mondja meg magyarul — mosolygott rám —, mit kér érte? — Tessék? — nézek rá értetlenül. — Megveszem mind a kettőt. — Micsodát? — Ne féljen, most mentek el a rendőrök. — Ötöt adok a kettőért — szól ekkor a földből előbújva egy cingár emberke. — Hohó, uram! Én voltam itt előbb — taszítja dühösen félre a hölgy, aki újra az erszényével birizgálja az orromat: — Szóval mennyi? Mondanék valamit neki, de már nincs ott, mert egy szemüveges úr elsodorta. Az állt előttem öt másodperéig, aztán a sokszoknyás néni került a helyére, majd a szakállas legény. O lyan volt az egész, rríint valami rémálom. Menekülni próbáltam, de egyre jobban szorult körülöttem a fenyegető embergyűrű. Épp segítségért akartam kiáltani. amikor egy erős kéz megrakadta a karomat, kiemelt a tömegből, magával vitt a szemközti ház kapu- aljába. A dohos, cugos félhomályban tértem magamhoz. A markomban nyolc százast szorongattam, de a két kedvenc ingem eltűnt a válláráról. Sólyom László A jókedv is tőke Vásárosnaményban a városi tanács elnökhelyettesétől hallom a mondatot, fel is írom és elteszem címnek. Mondja: az Érdért 17-es építésvezetőségére mindig lehet számítani, minden jóhoz társak, sok kiváló társadalmi munkásuk van. Ott a jókedv tőke. — Persze örülünk, ha jót mondanak rólunk — mondja Varga Péter munkaügyi csoportvezető. — Elég messziről értünk eddig ... Abban, hogy segítünk amit lehet, nincs semmi rendkívüli. Ilyen a hangulat, könnyen szer- vezhetőek az emberek... Ha a kimutatásokat nézegetjük, kiderül, hogy nem rendkívül magasak itt a bérek, ha az emberekkel beszélgetek elmondják, hogy nehéz munkahely, sokszor dolgoznak távoli munkahelyeken, Dunántúlon éppúgy, mint Budapesten, szinte országhatártól országhatárig. És mesélik, lent a műhelyben, hogy volt most egy gyönyörű munkájuk Budapesten... Műhelyben hallani gyönyörű munkáról nem mindennapi öröm. Az Érdért székházában újították fel a konyhát és az ebédlőt. Nemcsak azok büszkék rá, akik dolgoztak is ott, hanem valamennyien: pesti vállalat csak úgy végezte volna el a munkát, ha a konyha hónapokra bezár. Hat hivatal dolgozói ebédelnek ott és 600 ember csodálta a naményiak munkáját. „Az asztalosok olyan falborítást csináltak, hogy azt mindenki csak nézte!” Aki így dicsekszik, lakatos. — Elértünk addig — mondja — Varga Péter —, hogy jóllehet az elaprózott munkahelyeken az ellenőrzés nehéz, nincs különösebb gondunk ezzel. Rá- tartiak lettünk és ha reklamáció érkezne valahonnan, akkor itt általános lenne a felháborodás. Az emberek bő 40 százaléka törzsgárdatag. ök még dolgoztak ennek az építés- vezetőség elődjénél, egy sok gondú, laza fegyelmű vállalatnál. Amikor az Érdért megvett minket, sokan azt mondták, hogy nagyon rossz üzletet csinált. Az emberek viszont be akarták bizonyítani, hogy nem bennük volt a hiba. Tavaly már csak egy sajnálatos baleset miatt nem lettünk kiválóak. Idén talán ... A 3 és fél millió forintos budapesti munka után a szomszédba, Tuzséron építenek egy daru javítót és dolgoznak egy szociális épületen. Mlyen lesz majdnem itthon, a közelben dolgozni? — Hat éve sok helyütt voltunk. Most már évek óta gyűjtjük magunkról a véleményeket és már egy kicsit meg is előz a hírünk. Ez azért jó, mert lazítani sehol nem lehet. Ez a hangulat olyan tőke, amit a világ legjobb gépei se pótolnának. A számadás olyan egyszerűnek tűnik, hogy megérti az ember: miért számíthat a város is rájuk. (bartha)
