Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-19 / 246. szám
1980. október 19. Q BESZÉLNEK RÓLA A gépimádó Kiss Lászlőné ges meggazdagodásról viszont mindenki kialakítja a saját szemléletét. Lakás, kocsi, telek Bizonyára a jó beoszításnak, a takarékos szemléletnek köszönhetik Kiss Lászlóik, hogy fiatal koruk elején mindent „összehoztak”. A feleség orvosírnok a megyei rendelő- intézet gyermekszemészetén, a férj villanyszerelő a SZÁÉV-nél. Mónika nyolc, Anita hat, Lacika egyéves. Egy plusz két félszobás munkáslakásuk van a Jósaváros- ban, vettek egy Trabantot, bérelnek egy kiskertet Nyír- pazonyban, Néhány nap múlva ünnepük házasságuk tizedik évfordulóját. — Szó sem lehetett pazarlásról, amikor összekerültünk — emlékszik vissza a fiatal- asszony. — Tizennyolc éves voltam, s hamarosan jött a két lányunk. Anyósoméknál laktunk Gáván, megtanultuk beosztani a forintot. Szerencsére ez a tulajdonságunk későbbre is megmaradt. Soha nem kellett azon gondolkoznunk, hogy valami váratlan összeget hova tennénk. Kettőnk keresetéből igyekeztünk minél többet félrerakni. Közben beszereztük a háztartási gépeket, a bútort anyósomék- tól kaptuk, öt és féléves várakozás után költözhettünk be a lakásunkba, már a két gyerekkel, használtan vettünk egy Trabant combit, bérelt- telkünkön minden zöldségféle megterem. Konyha Miklós fél éves kislányukkal viszont vidéken akarnak élni, a nagyváros csak a munkalehetőség szempontjából érdekes. — Nagyhalászban vettünk most egy kétszobás, üresen álló házat —mondja a fiatalember. — Most minden pénzünk a ház részleteire és a bútor törlesztésére megy. Terveink azért vannak, már azt nézegetjük, hogy lehetne majd összkomfortossá varázsolni a házat. Szeretnénk Nagyhalászban letelepedni véglegesen. A fizetés beosztása náluk közös feladat. Nem egy időpontban kapják, így a csekkeket sem mindig egyszerre viszik a postára. A nagyobb vásárlások mellett a lakás korszerűsítésére szánt pénzt igyekeznek mielőbb összerakni. Dobos Gáborné A fizetés beosztása lényegesen könnyebb Dobosnénak, mint a hasonló korú nőknek. Igaz, nem irigylésre méltó minden vendégnek a kedvébe járni, fárasztó naponta 3—11- ig talpon lenni. Az idegileg megterhelő munka után párnát, térítőt hímez, szórakoztató regényeket olvas. A pénz nem boldogít — tartja a közkeletű mondás. Ha nem is a boldogságot, de a megélhetést mindenki így próbálja megteremteni önmagának és családjának. A takarékosság, a beosztás — bár lassan látszik az eredménye — mégis vonzóbb a fiataloknak, mint a hirtelen meggazdagodás. Pénzt akarok keresni! — ezzel állított be a kiszolgált katona néhány esztendeje a nyírteleki Dózsa téeszbe. Korábban is ott dolgozott, onnan ment katonának, s mikor leszerelt, ugyancsak szüksége volt a pénzre. — Feleségem-, féléves kisfiam hagytam otthon, két évig ezerkilencsizáz forintból éltünk. Idén meg, aratáskor, igaz bérkombájmolást is végeztünk, harminc nap alatt tizennégy ezer forintot kerestem — idézi fel Nagy János, a té- esz tank művezetője a „szű- kebb” után a „bővebb” napokait — A mezőgazdasági szak- középiskolában végeztem, Nyíregyházán^ gépész szakon. Semmi mást nem akartam suli után, csiak olyan helyre kerülni, ahol komoly gépek vannak és oda is engednek. Rögtön egy John Deere-re kerültem szerelőnek. Ez az egyik legjobb az országban dolgozó masinák közül. Aztán felkészült a technikusi vizsgára és jött az aratás. Inkább ment oda, keresni. — Háromezerötszázat - keresek, ha bent vagyok a műhelyben. De jobban szeretek gépre ülni. Szombaton napraforgót vágott, rá három napra már az emeletnyi nyugatnémet gépen csiilaigfürtöt aratott. Aztán a kukorica következik. — Egész egyszerűen szere- temi amit csinálok. Szeretem a szép gépeiket, érdekelnek is. Az, hogy kereshetek is rajtuk, már szinte ráadás. Hogy az éves jövedelmemmel meg vagyok elégedve, az talán egy huszonöt éves embertől furcsa, de így van. Persze, aki irigyli, csinálhatja a munkát is helyettem. Igaz, hogy aratáskor lehet keresni. De hogy éjfélkor megyünk haza, s reggel ötre már megint kinn vagyunk a földön, sokan nem Idegileg fárasztó Könnyű annak félretenni, aki sok pénzt keres — vélik a legtöbben. Dobos Gáborné, a nyíregyházi Márka presszó Fiatalok a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet szalagján. Az ifjúsági takarékbetétről Válaszol: Tulipán Andrásáé, az OTP nyíregyházi fiókjának előadója — Minek köszönhető, hogy az OTP külön a fiatalok számára alakított ki egy takarékbetét-formát? — Idén 10 éve, hogy megszületett az ifjúsági takarék- betét. Ez a 14—30 év közötti korosztály számára szóló betétforma, jelentős kedvezményei mellett a fiatalokat takarékosságra igyekszik nevelni. — Sikerrel? — Jelenleg 25 ezer a megyében lévő ifjúsági betétek száma. A szerződést a rendszeres takarékoskodásra öt év időtartamra lehet kötni, ám aki folytatni kívánja, azzal még öt esztendőre meghosszabbítjuk. Ügyfeleink között sokan vannak tíz éve takarékoskodók, de az ifjúsági betéttulajdonosok zöme öt év után él a betét nyújtotta lehetőségekkel. — Milyen kedvezményekkel növelik a takarékoskodá- si kedvet? — A betétkönyvbe a szerződés megkötése után havonta állandó összeget kell befizetni. Ez 100—800 forintig terjedhet. Az öt évig rendszeresen takarékoskodókat az 5 százalékos kamaton felül egy százalék „prémium” is illeti. Ha tehát valaki havonta 500 forintot rak betétkönyvébe, az öt év elteltével nem 30 ezer, hanem 35 ezer forintot kap vissza. További kezdvez- mény, hogy a betétösszegnek megfelelően a takarékoskodó áruvásárlási kölcsönt kaphat, ötéves lejáratra. Ezen kívül lakásépítési kölcsönnel is segítjük az ifjú takarékoskodókat. — Hogyan tudnak a fiatalokkal érintkezésbe kerülni? — Vállalatokat, iskolákat keresnek fel megbízottaink. Egyre gyakoribb, hogy egy- egy üzem dolgozóinak, szakmunkástanulóinak ifjúsági takarékbetétkönyvet vált, s rendszeres harvi összeg befizetésével igyekszik „helyben- maradásra” bírni. Ebben a KEMÉV, a nyíregyházi papírgyár vagy a MEZŐGÉP mutat jó példát. — Sok főiskolás ösztöndíjából takarékoskodik. A középiskolásoknak, szakmunkástanulóknak, mivel ők még külön keresettel nem rendelkeznek, általában a szülők fizetik havonta a betétet. A gyerek aztán később folytathatja a takarékoskodást, ha úgy gondolja, akár nagyobb összeggel is, mert a havonta befizetendő összeget növelni lehet. — Jobban szeretnénk támaszkodni a KISZ alapszervezeteinek nevelő munkájára. Ezért hirdetünk évről évre januárban takarékoskodá- si versenyt. A három legjobb munkát végző alapszervezet pénzjutalomban részesül. — Kitartó takarékoskodók vagyunk? — A nekibuzdultak jó része megmarad elhatározásánál, de tapasztalataink szerint akkor igazán tartós a, takarékoskodás, ha a betétek befizetését a szülők is patronálják. — önnek van-e ifjúsági takarékbetétje? — Már nincs. De néhány esztendeje még volt, s többek között a betétkönyvem segített a lakásvásárlásban is. az összkomfort Fiatalok és a pénz. Sokak szerint a legkevésbé összeillő fogalmak. Hogy ez így van-e. vagy sem, vitatható. Az viszont kétségtelen tény, hogy az iskolából kikerülő ifjú először kénysizerül arra, hogy a saját lábára álljon. Ki eleve nem támaszkodhat már idős szüleire, ki büszkeségből nem fogadna el még mindig pénzt, nem ritka viszont az a fiatal, aki első keresetéből már támogatja is apját, anyját. Kinelk hogy alakul a sorsa, jó adag szerencse kérdése. A pénzről, a takarékoskodásról, az esetleA beosztásról szólva a fiatalasszony 'hangsúlyozta: rpég egy kisi-ng vásárlását is megbeszélik. Havonta a két fizetés és a családi pótlék összege 8 ezer forint, ebből majdnem háromezer megy el a lakásrezsire és a közös költségekre, ami a konyhai kiadások után fennmarad, másfél ezer forint, ennyit tesznek félre. A nagyobb ruhadarabokat a karácsony előtt felvett KST-iből vásárolják. — Ha véletlenül egy nagyobb összeg sorsáról kellene dönteni, kicserélnénk a már tízéves háztartási gépeket, a kocsit és egy-két bútordara bot szereznénk. felszolgálója nem panaszkodhat a jövedelmére, havonta 7—8 ezer forintos keresettel rendelkezik, öt éve lakik albérletben a Liliom utcán. — Egyelőre a lakásra gyűjtök, az a legfontosabb célom, hogy mielőbb önálló otthonomba költözzek. Mátészalkai vagyok, a három testvérem miár szintén felnőtt. Többkevesebb rendszerességgel segítjük a szüleinket is. S aztán, mint minden nő, én is nagyon szeretem a divatos ruhákat, ilyesmire is sok pénz élmegy. Cél: .hogy mi mindent kell összehozni! Beosztott fizetés látják. Munkaidő után meg édesapám kiskertjében dolgozom. Almát, zöldségfélét termelünk. Amikor szükséges-, a feleségem is besegít. A kertben mennek el a hétvégék is. — Olyan állásról, ahol kevés munkával gyorsan lehet meggazdagodni, nem tudok. Különben szerintem keresni nem szégyen, ha én meg is dolgozom érte. Ezt szerencsére itt, a tsz-ben is így gondolják, ezért dolgozom itt. A fizetésünket, amit a feleségemmel keresünk, ő egyébként óvónő, már nemigen tesszük el. Elég, ha az aratásból, meg a kiskertből jévő pénzt félretesszük. Mire? Van lakásunk, de úgy szeretném berendezni, hogy a család igényeinek megfeleljen. A gyereket úgy tudjam iskolába járatni, hogy ne legyen több, de kevesebb sem neki, mint az osztálytársainak. Ki akarom cserélni a Trabantot is Zsigulira. Ehhez kell még vagy öt év. Aztán már én is csiak nyolc órát fogok dolgozni. Nyaranta majd én is elmegyek szabadságra, hétvégeken kirándulni, nemcsak futtában, mint néha most mondjuk a baktai erdőbe. Mert ezeket én is szeretem, csak még eddig nem volt rá időm. — Ha a mezőgazdasági főiskolán lesz levelező szak a gépészeknek is-, el fogom végezni. Ha jön egy új gép, most is meg kell tanulni a kezelését, szerkezetét, érdekel is, kedvem is van hozzá. De elmenni főnöknek a gépek mellől, nem. Egy gép nem beszél vissza, de ha dédelgetik, kényeztetik, azt meghálálja. Az embereknél ez már nem olyan biztos. — Melós vagyok, az is akarok maradni. Jól érzem így magaim. Az oldalt írták: TÖTH KORNÉLIA és CSÁSZÁR CSABA Fényképezte: JÁVOR LÁSZLÓ TESSÉK KÉRDEZNI KID VA8ARNAM MELLÉKLET IffiigiH ■ Einmnnni Konyha Miklós a GELKA- nál műszerész. Hat éve került a megyei kirendeltségre, itt ismerkedett meg a feleségévei, aki- pénztáros. Két és
