Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 16.------------------------------------------------------------------------------------\ HÉZÓPONT Fák a vízparton Tükörkép — Pusztulás — Fák — Rönkök (Elek Emil felvételei) V _____________________________✓ Vörösfenyő kádakban Szeszpermet a bükkfára Tíz vagon ecet készül havonta Nyíregyházán SÓHAJTOZVA EMELHETIK LEVEGŐBE NAP MINT NAP A KORNYÉK EBEI SZIMATOLÓ ORRUKAT. FÜSTÖLT CSÜLKÖS BABLEVESILLAT LENGI BE A FÉL UTCÁT. A SZOMSZÉDOK PERSZE ESKÜSZNEK RA, HOGY MINDEZ CSAK ECETSZAG, ÉS AZ ORSZÁGOS SZESZIPARI VÄLLALAT NYÍREGYHÁZA, PUSKIN UTCAI ECETÜZEMÉBÖL „SZÖKIK MEG” A NEM TÜL ERŐS, GYOMORBIZSERGETÖ ILLAT. Az egyetlen, összefüggő épület aprócska laboratóriumirodát, s egy, égig érő kádakkal teli termet rejt. Tíz vagon ecet savanyodik itt havonta. Pontosabban ennyi sa- vanyodhat, ha szükség van rá. Mert ha a konzerviparnak savanyú a képe, nincs mit savanyítani, kevesebb szeszt ecetesít az üzem is. Az ecetkészítéshez ugyanis 96,6 százalékos finomszeszt használnak, gyorsecet-baktériu- mot munkába fogva, meny- nyezetig érő 5—6 méter magas, vörösfenyőből készített kádakban. A vörösfenyőt a savtól viaszréteg védi, a kádakat a széteséstől saválló acélból készített, saválló festékkel festett abroncs. Ám míg a vörösfenyővel nem bír az ecet, az acélabroncsokat papírként rágja el. A gyorsecet-baktérium a 35—37 fokos hőmérsékletet kedveli. Ezt a kádak oldalából kiálló hőmérők mondják el a gyártási folyamatot állandóan ellenőrző dolgozóknak. Kovacsóczy István telepvezetővel együtt kapaszkodunk fel a hatalmas kádak méteres korláttal felszerelt tetejére. A kád fedelén üvegablak: alatta megállás nélkül forgó csőből szesz permetez; bükkfaforgács issza. Ezen települ meg a baktérium, „aki” a bablevesillatot csinálja. Kíváncsiskodva megemelem az üvegablakot: a hihetetlen erős, maró szagot még napok múlva is orromban erzem, rágondolva könny önti el a szemem. A baktériummal mégsem találkoztam. Láthattam volna viszont ecetangolnát. Ha jobban figyelek. A laborban a telepvezető kézi nagyítót kínál, mellé kémcsőben friss-meleg ecetet. A vékony, csapkodó, angolnára emlékeztető állatka — semmi köze a halhoz — az ecetbaktériummal „közös háztartásban” él. Mert az ecet, baktériumtartalmánál fogva — él. Szívósan. Hisz még a városi vízzel történő hígítást is kibírja ez a rokonszenves, bableves-ízesítő lény. Sok bajt okoz a víz klórtartalma, ezért fúrtak az üzem területén saját kutat. Hiszen a tömény ecetet tizenegyszeresére kell hígítani. 11 százalékos formában kerül a 7—10 nap alatt megecete- sített szesz, saválló csöveken, saválló szivattyún keresztül a filc szűrőkre. Tárolókádakból aztán tartálykocsik hordják a Nyíregyházi, Debreceni Konzervgyárba, Nyírtass, Mátészalka savanyítóüzemeibe. A boltokba kerülő műanyag palackos változat, mely egyébként csak 20 százalékosra hígított, Bajáról érkezik. A keleti megyéket ellátó palackozó sor felállítása nem gazdaságos. Inkább tehergépkocsik hordják fél országrészen keresztül, Bajáról, az egész keleti országrészbe. Csendes Csaba EGY FOK: TÍZMILLIÓ FORINT Fűtenek a szobanövények? Bármennyire is hihetetlenül hangzik, de igaz: melegebb a szoba, ha növény van a lakásban. A magyarázat egyszerű: a növény — történetesen a nedves földben lévő, cserepes virág — vizet párologtat el és a páradús levegő nagyobb melegérzetet ad. Szabályozni a fűtést Természetesen, hogy a magasabb páratartalmat biztosítani tudjuk, ahhoz sok növényre lenne szükség és ez nem mindig oldható meg. Marad tehát a párologtató, amely kisebb helyen elfér, csak arra kell ügyelni, hogy mindig legyen benne víz. Sajnos, a távhős lakások nagy részében egycsöves rendszer van. Itt a hőközpont egységesen szolgáltatja a meleget. A legjobb megoldás az lenne, ha minden radiátornál külön-külön lehetne szabályozni a fűtést. S még eredményesebb lenne a takarékosság, ha minden lakásba külön-külön mért hőmeny- nyiséget „engedhetne be” a lakó. Kísérletek igazolják, hogv az ilyen „mért” lakásokban nyolc-tíz százalékkal kevesebb meleget használnak el. Sajnos, ez még odébb van. Az energiagazdálkodás itt csak az öntudatra apellálhat. Történetesen arra, hogy a lakó elmegy a hőközoontba és jelzi; lakásában túlságosan meleg van. Zsebre megy... A gáz- és egyéb fűtésnél már zsebre megy a játék, mert a lakó nem átalányt fizet. Itt már ösztönzőbb a takarékossági mozgalom. A megfelelő fűtéstechnikai ismeretek azonban hiányoznak. Sokan hiszik például azt, hogy úgy járnak jobban, ha nappalra — amikor nincsenek otthon — gyújtólángra veszik a gázkonvektorokat. Amikor aztán hazamennek, teljes lángra nyitnak, úgy fűtik fel a szobákat. Három okból is helytelen ez a módszer. Egyszer azért, mert a lehűlt szoba levegőjének az újrafelmelegítéséhez sokkal több energiára van szükség, mintha — mondjuk 20 fokosra beállítva — hagyták volna égve a konvektort. Másodszor: a nagy lángon égő berendezés rossz hatásfokkal dolgozik: túlságosan sok hő távozik a kéményen át a szabadba. Végül a falak később melegednek fel és a már felfűtött szobában is hidegérzete van az embernek. Ez nemcsak rossz közérzetet okozhat, hanem egészségi károsodást is előidézhet. Á huzat és a számla Végül a szellőztetésről is néhány szót. Hogy ki, hányszor szellőztet naponta, az a körülményektől, szokástól — és természetesen a szükségtől — függ. Azonban jó tudni: télen nem kell órák hosz- szat nyitva tartani ablakot- ajtót ahhoz hogy kicserélődjön a szoba levegője. Olykor — különösen ha egy kis légáramlást (huzatot) csinálunk — néhány perc is elegendő. Legalkálmasabb idő erre a kora reggel és lefekvés előtt, vggy mindkét alkalommal, esetleg többször is, ha szükséges. A jól záró ajtók, ablakok is jelentős mennyiségű energiát fognak meg. Érdemes rá időt fordítani. A huA magyar polgári jogalkotás történetében döntő állomás volt 1895. október 1. Ekkor vezették be a polgári anyakönyvezést, a polgári házasságot. Az erről szóló rendelkezéseket vegyes érzelmekkel fogadták nemcsak az egyházak illetékesei, hanem a szélesebb közönség is. Különösen a polgári házasságkötéseknél merültek fel problémák, nevezetesen az, hogy a „felek” nem ismerték a ceremonális megkötéseket, több esetben komolytalannak, amolyan szükséges rossznak tekintették. (A törvény megjelenése után alig három hónapra pl. Nagyecse- den az anyakönyvvezető a házasság végett megjelent egyik felet a hivatalból kikergette, mert az az ünnepély méltózatos lakások ugyanis akár húsz-harminc százalékkal is megnövelhetik a háztartás energiaszámláját. Remélhetőleg a kereskedelem (vagy az ipar) gondoskodik megfelelő mennyiségű szigetelőszalagról. 150 milliós tétel A hővel való takarékoskodás nemcsak a háztartásoknak zsebbevágó, hanem a népgazdaságnak is. Nyíregyházán például csak a távfűtéses lakások ellátásáért mintegy 150 millió forintot utal át a TITÁSZ-nak az IKSZV egy fűtési idényben. Megközelítőleg ennyit fizetnek a fűtésért a földgázhasználók is. Megfelelő fűtéstechnikával, csak egy fokkal kevesebb hőenergiával, akár három-öt százalékkal csökkenthető ez az energia- költség. S ez legalább tízmillió forint. Tóth Árpád Kooperáció Fehérgyarmatop Jó az együttműködés Fehérgyarmat városi iIpari üzemei között. Ez megmutatkozik a munkák bizonyos szakosításában is. Az AVISZ például a csomagolást segíti. A METRIPOND viszont a MEZŐGÉP részére végez lemezdarabolási munkát. Képünkön: Szűcs Géza hegesztő munka közben. (M. K.) Mátészalkán 85 éve Az első polgári házasság sága és fontossága iránt nem tanúsított kellő figyelmet — tisztességtelenül volt felöltözve. tí9Ísaá A korabeli Szatmár megyében Mátészalkán az első polgári házasságot 1895. okt. 24-én kötötték. Dr. Képesy László anyakönyvvezető előtt megjelent a 35 éves Jakobo- vits Sámuel és a 29 éves Kál- mándi Tóth Mária. Az első polgári házasságkötésnél — nyilván okulásképpen — megjelentek a járás összes anyakönyvvezetői és a felügyelő is. Nagy vívmány volt a polgári anyakönyvezés, aminek költségeit természetesen az állam helyett a községnek kellett viselnie. Nyéki Károly John Osborne: ^■■1 ■» ## »/* # / Duhongo ifjúság A Csokonai Színház bemutatója Felöntöttek a garatra Részegen a volánnál Részegen motorozott május 25-én este Piricsén Serbán László 26 éves helybeli lakos, s ez egy igazoltatás során kiderült róla, 2,10 ezrelék alkoholt találtak vérében, s a bíróság 3200 forintra büntette és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Jóval kevesebbet ivott május 4-én a 42 éves bátorligeti Rab Sándor, de ennyivel sem ülhetett volna a tsz erőgépére. A 0,93 ezrelékért a bíróság 3500 forintra büntette, s egy évig foglalkozását sem gyakorolhatja, mert eltiltották a járművezetéstől. Ugyanilyen büntetést szabott ki a bíróság a 28 éves teremi Csák Istvánra, aki Terem és Nyírvasvári között motorozott enyhén ittas állapotban. Alaposan felöntött a garatra május 31-én Komor István 38 éves Balkány, ci- bakpusztai lakos, s úgy ült motorra. Az.igazoltatás után kiderült, hogy vérében 2,78 ezrelék alkohol van, ez pedig súlyos részegségnek felel meg. Öt is 3500 forintra büntették, s egy évre elvették jogosítványát. A 28 éves máriapócsi Szabó Istvánnak jogosítványa sem volt, mégis ittas állapotban ült június 18-án Bal- kányban motorra. A bíróság 3500 forintos büntetést szabott ki rá és egy évig nem szerezhet járművezetői engedélyt. Közepes fokú ittas állapotban ült motorra június 15-én Nyírkátán Kincs József 33 éves nyírcsászári lakos, de ő is rajtavesztett. Neki is 3500 forintba került az ittas motorozás és egy év múlva újból vizsgáznia kell, ha vissza akarja szerezni jogosítványát. Valamennyi bírósági végzés jogerős. lázadás — főleg ha csak a családot „feszegeti” még nem társadalmi cselekvés. így az- ' tán a darab politikai és szerelmi síkja közül az utóbbi erősödött föl, s született egy kevésbé dühös, de szép, helyenként meghatóan költői előádás. O. Szabó István Jimmy Porterja „jólfésültebb” a kelleténél. Indulatai meggyőzőek, ebben nincs is semmi hiba. Spanyolosán érzékeny (érzéki?) alkata, artisztiku- san precíz beszédtechnikája az, ami nem illik ide. Jimmy Porter darabosabb. Egy tömbből faragott, mint akiről nem tételezni föl, hogy „durva külseje alatt érző szív dobog”. Közhelynek tűnik ez, de a világirodalom férfihőseinek fele ilyen. (A másik fele Rómeó.) Korcsmá- ros Jenő Redfern ezredesével hasonló a gond. Egy harminc évig Indiában szolgált, nyugdíjas gyarmati tiszt, az életben is hallatlanul színes, érdekes figura lehet. Egy ilyen figurát a színpadon is „ki kell találni”. Korcsmáros Jenő szépen, mértéktartóan eljátszotta Alison apjának szerepét, s ez Redfern ezredes esetében kevés. Bessenyei Zsófia Alison szerepében egészen kiváló. Nincs hely itt elemezni megdöbbentő nüanszait, s azt, hogy mennyire egy a szerepével. Vándor Éva Helénája is eredeti. Érzelmileg azonosul a hőssel, — megkapó női tulajdonság — ezért mi is érezzük, nemcsak hisszük amit mond. A legnagyobb élmény azonban, — lehet hogy szubjektív, de melyik kritika nem az? — Böröndi Tamás Cliffje. Neki van a legkevesebb szövege, akciót szinte soha nem indít, s- le se zár. Szemlélője csupán az összecsapásoknak. Az esetek többségében csupán „ott van”. S mindezt úgy oldja meg, hogy a legválságosabb pillanatokban is rá-rá kell pillantanunk, hogy mit szól, mit érez, mi tükröződik az arcán, miközben a többiek élete tönkremegy. De a legszebb az, ahogy megérezteti Alison iránti kimondatlan szerelmét. A szerepnek ez az a rétege, amit „aluljátszani”, vagy túlhangsúlyozni a legegyszerűbb, pontosan játszani: szakmai bravúr. A darabot Kelemen Pál rendezte, díszlet- és jelmez- tervező Körösi Sándor. Mester Attila Az ötvenes évek közepe táján volt Angliában egy fiatal írókból, művészekből és értelmiségiekből álló szellemi csoportosulás, akiket Osborne Dühöngő ifjúság című darabjára utalva, dühös fiataloknak szoktunk nevezni, így hívták magukat ők is, hiszen maga Osborne is közéjük tartozott. Ezek a „dühös fiatalok”, a megváltozott politikai viszonyok között, (Anglia elveszti gyarmatait, a világbirodalom eszméje immár a múlté, hidegháború, munkanélküliség stb.) valamiféle választ keresnek a hirtelen felhalmozódott kérdésekre. S hogy végül is nem találnak, — mint ez Osborne most játszott darabjából is kiderül — nemcsak az ő hibájuk. (Ezekre a kérdésekre csak egy válasz van, a szocialista forradalom, de — mint tudjuk — ennek a felismerése hosszt)? *és bonyolult folyamat.) Nem mondom, hogy a Dühöngő ifjúság nem jó darab. Sőt. (58-ban nagy hatású film is készült belőle.) Csupán nem éreztem, a mostani előadás alatt, hogy mit akar mondani a rendező nekünk, akik ma nézzük, s akik némileg más kérdésektől vagyunk neuraszténiásak, mint Osborne dühös fiataljai. (Energiaválság, eurorakéta, erőszak, — hogy csak az e- betűseket említsem.) Nem derül ki a rendező véleménye azokról a fiatalokról, akik lázonganak, mert tudják, hogy mit nem szeretnek, de hogy mit szeretnének, azt nem, s arról, hogy az intellektuális
