Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

Népfront­választások B elpolitikai életünk ki­emelkedő eseményso­rozata kezdődik a mai nappal. A Hazafias Népfront 1981 februárjában tartandó VII. kongresszusát előkészítő városi, tanyai, körzeti, majd a községi népfrontbizottsá­gok újjáválasztása kezdődik. A későbbiekben ezt követik a városi-járási, illetve me­gyei küldöttértekezletek. Munkaidő után ismét be­népesülnek a tömeges ren­dezvényeknek helyet adó termek. A népfrontbizoitsá- gok „jó edzettséget”, — szervező és vitatapasztala­tokat — gyűjtöttek ez év ta­vaszán a tanácsválasztások idején. Még frissek az ott el­hangzott javaslatok, de ahhoz már elég idő telt el, hogy megvizsgálják ezek sorsát, összegezzék a népfront VI. kongresszusa óta eltelt idő­szak eredményeit, gondjait. A települések vezetői számot adnak a helyi éves terv tel­jesítéséről, a még hátralévő feladatokról, összegyűjtik a VI. ötéves terv végleges ki­munkálását segítő javaslato­kat. Jó politikai hangulatban — az ismert nehézségek ellené­re — alapjaiban megvalósuló ötéves tervvel a hátunk mö­gött készülhetünk újabb fel­adatokra. Előrehaladásunk további záloga a jól, a job­ban végzett munka. Fő cél: a népgazdaság egyensúlyának javítása, az életszínvonal megőrzése, az életkörülmé­nyek javítása. Továbbra is szükség van arra a nagy gaz­dasági és erkölcsi értékű társadalmi munkára, amely­nek a tanácsokkal együtt szervezője a helyi népfront­bizottság. A népfrontbizott­ságok továbbra is legyenek kezdeményezők a települések fejlesztésében, szépítésében, az idős emberek támogatásá­ban, a lakosság műveltségi színvonalának emelésében, a szocialista demokrácia erő­sítésében. Sokoldalúan ma­gyarázzák a párt és a kor­mány politikáját, a béke megvédésének időszerű kér­déseit. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa leg­utóbbi ülésén Kádár János így szólt az előkészítő rendezvények vitáinak tar­talmáról: „Egyaránt szükség van arra, hogy népünk, poli­tikánk nagy eredményeit be­csüljük, értékeljük, s arra is, hogy gyengeségeinkről, hibá­inkról nyíltan, őszintén szól­junk, hogy azokat ki is javít­hassuk”. Cs. B. ■fficelet-flppfl WagyaijorszáB HXXXVII. évfolyam, 242. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. október 15., szerda | 500 ifjúsági szervezet képviselői Budapesten Felhívás az eirípai kormányokhoz Losonczi Pál üdvözlő beszéde Kedden a budapesti Viga­dó nagytermében ünnepi kül­sőségek között megkezdődött az európai ifjúsági szerveze­tek kétnapos konferenciája. Az elmúlt 35 esztendő legna­gyobb szabású európai ifjúsá­gi tanácskozásán több mint 500 nemzet ifjúsági és diák- szervezet képviseletében 31 nemzetközi és regionális szervezet delegációja vesz részt, továbbá olyan nemzeti szervezetek küldöttei, ame­lyek nem tartoznak nemzet­közi szervezetekhez. A házigazda magyar ifjú­sági szervezet nevében Ko­vács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszön­tötte a vendégeket. Az euró­pai ifjúsági együttműködés szervezeti kereteit létrehozó alakuló ülés elnökségében foglalt helyet többek között Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, továbbá Erich Erner- ding, az UNESCO főigazga­tójának személyes megbízott­ja is. Az ünnepi alakuló ülésen — amelynek célja, hogy sok­éves előkészítő munka után megteremtse az intézményes kereteket kontinensünk ifjú­sági szervezeteinek közös akcióihoz, tevékenységéhez — felszólalt Losonczi Pál. Elöljáróban örömét fejezte Képünkön: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszél a konferencia résztvevőihez. (Kelet-Magyarország telefotó) ki, hogy hazánk adhat ott­hont ennek a fontos politikai eseménynek. — Ebben orszá­gunk, népünk, ifjúságunk szocialista építőmunkájának megbecsülését, békét szolgáló külpolitikánk elismerését lát­juk — mondotta Losonczi Pál. — Az együttműködés létrehozásával és felelősség- teljes munkájával földré­szünk ifjúsága hatékonyan, az ifjú nemzedék társadalmi súlyához méltó módon járul­hat hozzá az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia záróokmányában foglaltak megvalósításához, az enyhülési folyamat ered­ményeinek megvédéséhez és további gazdagításához. — Földrészünk politikai életében a helsinki konferen­cia mérföldkő volt és új sza­kaszt nyitott. Helsinkit mi sohasem végcélnak tekintet­tük, hanem olyan kiinduló­pontnak, melytől a záródo­kumentumban foglaltak ér­vényesítésén való munkálko­dással lehet előrehaladni. A Magyar Szocialista Munkás­(Folytatáa i 4. oldalon) ■ népfront 16 ézer kismamáért Gyesszolgálat Ülést tartott a megyei társadalom- politikai és nőbizottság Politikai oktatás, brfgádvetélkedők, kiállítások KPVDSZ kulturális napok Komoly hagyománya van már megyénkben a KPVDSZ kulturális rendezvénysoroza­tának. Húsz évvel ezelőtt kezdődött, s azóta minden év októberében különös figyel­met szentelnek annak, hogy a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátó-ipari dolgozók ál­talános műveltségét, szakmai tudását bővítő, világnézetét formáló kulturális progra­mok bő választékát kínálják. Az idei, huszadik esemény- sorozat a szokásosnál is gaz­dagabb, körültekintő szerve­zésre vall, hogy a legkülön­félébb érdeklődési köröket is figyelembe vették, így a politikai vitafórumtól kezdve a múzeumlátogatással egy­bekötött kiránduláson át a könyvvásárig sokfajta műve­lődési lehetőség közül választ­hatnak a KPDSZ-dolgozók. A megyében több helyen ün­nepélyes keretek között tar­tottak „tanévnyitót” a poli­tikai oktatás évadja előtt, így például a baktalórántházi, a tiszalöki, a tiszavasvári, a nyíregyházi ÁFÉSZ-eknél, az iparcikk-, az élelmiszer-kis- kernél és a vendéglátó vál­lalatnál, a Centrum Áruház­ban, a Zöldért vállalatnál, az OTP, az MNB igazgatósá­gokon, illetve a Kelet Szöv- kernél. Az egyik legjelentősebb rendezvény a szocialista bri­gádoknak szervezett vetél­kedősorozat hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója al­kalmából 35 év — 35 könyv címmel. A szépirodalmi té­májú vetélkedő egyben az ol­vasás megszerettetésére is ösztönöz, segítséget ad to­vábbá a felszabadulás utáni magyar irodalom jelesebb alkotásainak értékeléséhez. Más vetélkedőket is rendez­nek ebben a hónapban, pél­dául vers- és prózamondó­versenyeket több munkahe­lyen, a legérdekesebb azon­ban minden bizonnyal az MNB-dolgozók versengése lesz, akik gyors- és gépírás­ból, illetve számológép-keze­lésből mérik össze tudásukat. Több szocialista brigád ke­resi fel októberben megyénk múzeumait, műemlékeit, iro­dalmi és történelmi emlék­helyeit. Most emlékeznek meg az év jelentősebb év­fordulóiról, így például igen sok munkahelyen tartanak megemlékezést József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából. A KPVDSZ 80 esztendős múltra tekint visz- sza, a vendéglátó vállalat most 30 éves; ezekre az év­fordulókra kiállításokkal, ve­télkedők szervezésével ké­szülnek. Szerte a megyében könyvkiállítások és -vásárok, író-olvasó találkozók hívják fel a figyelmet a könyvekre, az olvasásra. Időszerű kér­désekről Nagyhalászban, il­letve a Nyíregyházi ÁFÉSZ- nél, az iparcikk-kiskernél és az MNB-nél tartanak politi­kai vitafórumot. Csengerben befejezéshez közeledik a cipőgyár építése. (Jávor László felvétele) öt év munkájáról adott számot október 14-én délelőtt Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei társadalom- politikai és nőbizottsága. Dr. Géczy Lászlóné, a bizottság elnöke ismertette az utóbbi öt évben elért megyei ered­ményeket. Kiemelte, hogy a népfront társadalompolitikai és nőbizottsága is tevékenyen segíti a nők közéletiségének erősítését. Képzettségük és rátermettségük alapján egyre többen kerülnek vezető tiszt­ségekbe, vállalnak közéleti munkát a párt-, társadalmi és tömegszervezetekben, ta­nácsi szervekben. Behatóan foglalkozott a bi­zottság az öt év során a munkaképes korú nők mun­kába állásával is, javaslatok­kal segítve az illetékes álla­mi és gazdasági szerveket A megyében a munkaképes ko­rú nők 67 százalékának van munkaviszonya, amely az­zal is jár, hogy mind többen szereznek jogot a gyes igény- bevételére. Jelenleg a megyé­ben 16 ezer nő van gyesen, többségük fizikai dolgozó. A megyei bizottság mellett mű­ködő nő- és rétegpolitikai bi­zottság mind eredményeseb­ben foglalkozik a gyesen lé­vőkkel. A „gyesszolgálat” ez év elején indult kezdeménye­zés Szabolcs-Szatmár me­gyében, amelynek célja, tar­talommal megtölteni a gye­sen lévők otthoni idejét. A gyesszolgálat — amelyet a népfront megyei jellegűvé fejlesztett — ankétokat, klu­bokat, találkozókat szervez. Ismereteket nyújtanak a gyermekgondozási szabadsá­gon lévőknek szervezett ok­tatási és közművelődési programokról. Tájékoztatókat szerveznek a lakóhelyi kér­désekről. A legjobb hozzáér­tőkből kialakították a gyes­szolgálat szervező bizottságát, amelynek tagjai folyamato­san gyűjtik az információkat. A népfrontszervek, a nőbi­zottságok segítségével több helyen szerveztek kismama-. klubot a Vöröskereszttel kö­zösen. Kérdőívek sokaságát jut­tatták el a nőkhöz, amelyek­ből több általánosítható és helyi tennivaló rajzolódott ki. A tapasztalatok szerint a munkahelyek által szerve­zett kismama-találkozók na­gyon közkedveltek, de az évi egyszeri alkalom kevésnek bizonyul. A gyesen lévők az otthonmaradás első éveiben szívesen szereznének szak­mai képesítést, fejlesztenék általános műveltségüket. Mindezeket a tapasztalatokat és igényeket gondosan össze­gyűjti a népfront nő- és ré­tegpolitikai bizottsága és fel­keresik a nagyobb üzemeket, vállalatokat, ahonnan nagy számban vannak gyesen. A keddi népfrontülésen dr. Walter Edit, az ifjúsági mun­kabizottság és dr. Czégé Zol- tánné, az idős emberek mun­kabizottsága elnöke is be­számolt az ez évben létreho­zott két bizottság munkájá­ról. Többek között elhatároz­ták, hogy október 22-én meg­rendezik Nyíregyházán a népfront előadótermében az idős emberek fórumát. AZ IDŐJÁRÁS KÖZBESZÓLT Még tart az almaszüret A múlt hét elején még me­gy eszerte bizakodtak a szak­emberek, hogy október 11-én, szombaton befejeződhet Sza­bolcs-Szatmár egyik legfon­tosabb őszi mezőgazdasági munkája, az almaszedés. Saj­nos, az időjárás ismét közbe­szólt. Csütörtöktől kezdve négy napon át esett, ami a legtöbb helyen lehetetlenné tette a munkát. Néhány gazdaság azonban kihasználva az esők közli szünetet, a hétvégén is szed­te az almát. Jórészt ennek köszönhetően a megye alma­termésének túlnyomó több­ségét, a becslések szerint mintegy kilencven százalékát már leszedték. A gazdaságok nagyobb hányada már vég­zett a munkával, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyához érkezett információk alapján a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok két­harmada fejezte be a szedést. Azonban néhány üzem gondokkal küzd: mint a náb- rádi Szikra, a méhteleki Űj Élet vagy a hodászi Béke Termelőszövetkezet, ahol je­lentős mennyiség található még a fákon. Ezek a terme­lőszövetkezetek feltétlenül segítségre szorulnak, külön­ben félő, hogy a közelgő fa­gyok súlyos károkat okozhat­nak a termésben. A meglévő üzemi tárolók feltöltése egyébként folyama­tos, ám azok a gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek ezzel a lehetőséggel, kényte­lenek a leszedett alma nagy részét a szabad ég alatt, a gyümölcsösökben tárolni. Ép­pen a várható fagyok miatt halaszthatatlan feladattá vált a szabadban lévő ládák tömbösítése, hiszen így köny- nyebben lehet ■ védekezni a hideg ellen. Telnek a ládák. (Elek Emil felvétele) Legfontosabb külföldi partnerünknek, a Szovjet­uniónak eddig több mint 100 ezer tonnát exportáltak, míg Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba 4700 tonna almát szállítottak Szabolcs-Szatmárból. (bg)

Next

/
Thumbnails
Contents