Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-15 / 242. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 15. A városépítő a jövőnek is dolgozik. Korának lehetőségét, ízlését, szemléletét rendezi házzá, utcává, parkká. A ma alakuló település üzenet a holnapnak Az árvizet követően kezdődött meg az a tervszerű munka, amely a várost virágossá és fákkal díszessé tette. A népfront Tiszta virágos Fehérgyarmatért mozgalma kiválóan szolgálta ezt a célt. Ma a városban már 90 ezer négyzetméter a parkok felülete. Ez lényegesen több, mint a megyei átlag. A közelmúltban létesült a József Attila, illetve Kisgyarmat utcákban egy új, ötezer négyzetméteres park. Kora tavasztól a késő őszig mindenki kedvelt pihenőhelye a Kossuth park, amely kétségtelenül a város ékessége. Elmondható: újabban csökkent itt a rendbontás, és igen ritka a park növényeinek rongálása is. A városi tanács eddig 5700 facsemetét bocsátott a városszépítés rendelkezésére. Ma már nemcsak a Szolnok utca szemgyönyörködtető virágzás idején, hanem szinte minden utca ékei a lombos fák. Tizenegyezer rózsatövet ültettek ki Fehérgyarmaton, a lakosság 1400 cserjével díszítette környezetét. Mindez összességében azt eredményezte, hogy a város tisztább is lett, levegője jó és egészséges, s a látvány, ami az ittélőt mindennap fogadja, környezeti kultúrát is alakít: A város bábái KI HINNE, mi mindenen múlik az, hogy egy város összkomfortos legyen! A legtöbben befejezik ott, hogy legyen korszerű lakás, víz, gáz, szennyvíz. Csak amikor boncolgatni kezdik a hozzáértők a helyzetet, akkor derül ki: nem is eny- nyire egyszerű. Mert a szép, a kellemes összhatást nyújtó városhoz kell még: park, szemeteskocsi, kuka, locsolóautó, utcai szemétgyűjtő, szeméttelep a városon kívül, rendes portál az üzleteken, szép kirakat, utcai hirdetőoszlop, üzemi víztisztító berendezések, utcaseprő, parkőr, rendelet, mely a csorda útját szabályozza, lakossági buzgalom, mely a házak elejét tartja rendben, társadalmi munka, ami pótolja sokszor a pénzt, és ami legfontosabb: kell hozzá egy új, friss szemlélet. Nem sokat ér az, ha egy tanács küzd a szép városért, s a lakosság nem figyel oda. Bosszantó, ha a Május 14. téren a lakók az ablakból és a balkonról nézik, miként szépítik a fiatalok a környéket; aligha nevezhető sikernek, ha a város takarít- tat, a lakos szemetel. Ott is baj van, ha a vállalat kiönti a hulladékot a város szélén az út mellé, saját portáján pedig dicsekszik a renddel. Szeretnék lelkesedni a fehérgyarmati Volán-pályaudvar vezetőjéért és dolgozóiért, akik nagyon rövid idő alatt elérték, hogy ez a hely a város legtisztább pontja lett. És szeretnék lelkesedni Csáthy Miklósné- ért és diákjaiért, akik környezetvédelmi őrjáraton derítették fel, hol vannak szennyező gócok, mit kell tenni az egészséges környe- ’ zetért. VAGYIS ÖSSZESSÉGÉBEN nem tartok attól, hogy nem lesz ember, aki védi, óvja a szépet, amit a város teremt. Hiszem, hogy megoldják együtt mindazt, amin ma még sok vita folyik. Van abban valami nagyon szép és jó, hogy Fehérgyarmaton nem provinciális melldöngetéssel, hanem igazi lokálpatriotizmussal beszélnek jelenről, jövőről. Biztos, hogy sokan lesznek büszkék egykor arra, hogy részesei voltak egy igazi, szép kisváros világra- segítésének. Az egészségügy jubileuma Az első fehérgyarmati kórház Á tisztaság őrei A városban egyre nagyobb gondot okoz a szemétszállítás. Jelenleg egy fedett kocsival oldják ezt meg, de ez már nem elégíti ki az igényeket. Korszerűtlen a szeméttelep is. A tisztaság őrei erőn felüli munkával oldják meg azt, hogy 550 lakásból rendszeresen elvigyék a hulladékot. (A tanácskozóasztal körül ülünk: Aggod Mihály a városi-járási KISZ-tői, Ara- nyossy László a pártbizottság munkatársa, Deme Imre tanácselnök-helyettes, valamennyien a népfront környezetvédelmi bizottságának tagjai, Károly László a városi-járási pártbizottság titkára, Kónya József lelkész, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal észak-alföldi felügyelője és dr. Rácz József orvos. Témánk: milyen ma, s milyen lesz Fehérgyarmat?) Károly: — Városunk funkciója más volt, s más is lesz, mint egy nagyvárosé. Van gazdasági, kulturális és egyéb funkciónk, de jellegünk mezőgazdasági-ipari lesz. Ebből adódik az eddigi karakter is, s ezt kell őrizni a jövőben, a jövőnek. Tágasan, szellősen fejleszteni a települést, ezt irányozza elő a terv is. Kónya: — A város szép. Még őriz valamit abból, amit a századvég adott neki, és fejlődése nem mond ellent jellegének. Itt mindenki okosan ügyelt arra: maradjon meg a zöldfelület, ne vesszen el semmi abból, ami vará- zsos. Igaz, az árvíz utáni gyors építés során nem volt idő városrendezési elképzelések és esztétikai kérdések taglalására. Ezzel együtt úgy hiszem: Gyarmatot nem tudja otthagyni, aki megismeri. Aggod: — Ahogy több lett a fiatal a városban, úgy fiatalodott meg Fehérgyarmat. Ismerem a fiatalok véleményét, akik szeretik a települést, jól érzik magukat a városban. Deme: — Talán azért is vagyunk többnyire — hangsúlyozom nem tökéletesen — megelégedve a város alakulásával, mert a lehetőségekhez mérten sokféle vélemény integrálódik a tervekben. Népfrontbizottsági elképzelés, tanácstag javaslata, társadalmi aktivisták gondolata, s mindez féltő és szeretetteljes álláspont, hangzott és hangzik el arról, milyen legyen a város. Enélkül elképzelhetetlen lenne, hogy őrizzük az értéket, s mellette újat teremtsünk. Aranyossy: — Ma már a NYÍRTERV és egy debreceni tervező kezében van a városrendezés minden elképzelése és annak végrehajtása. Velük szót tudunk érteni, s keresztül tudjuk vinni azt: a tervezői koncepció ne mondjon ellent a város szándékainak. Károly: — Persze van más, pénzkérdés is, ami meghatározza a fejlődés irányát. Gondolni kell arra, hogy a terület, a szanálás, a közművesítés drága. De nem hiszem, hogy a jövő városkép csak ennek a függvénye lenne. A jól kialakított szemléSzemgyönyörködtető városrész a Kossuth-park let képes áthidalni a pénzkérdéseket is. Példa erre az, hogy megvédtük a város nagy parkját, a kisari úton lévő képet. Nem hiszem, hogy szabad lenne ma egy-két millió látványos spórolásával későbbi időkre már-már megoldatlan gondokat okozni. Kónya: — Ami még fontos: a város vezetése nagyon jól tudja, hogy egy települést sosem szabad önmagában nézni, hanem csak környezetével együtt. Gyarmat — Szatmár szíve. Egy tájé, melynek varázsa, karaktere, sajátos funkciója van. Ehhez kell alkalmazkodni, hiszen ezzel él együtt az itteni lakos, de az ide bejáró, beutazó is. Dr. Rácz: — És itt jutunk el a városrendezés, a környezetesztétika pszichológiai funkciójához. Teljesen világos, hog^ a városnak komfortérzetet kell kölcsönöznie a lakók számára. A harmónia, a változatos kép, a közelhozó és nem az elidegenítő hatások túlsúlya jelenti azt, hogy valaki otthonosan ér- zi-e magát vagy sem. Éppúgy, mint egy lakás esetében. Amit tehát ma építünk, a régiből megmentünk, az biztos, hogy üzenet a jövőnek, de fontos élettér a mának. Deme: — A mai Fehér- gyarmat többségében még régi, földszintes házakból áll. A központban vannak a több szintes épületek. A terveink, s a mostani építkezések is olyan szellemben folynak, hogy ne legyenek magas házak, s a város közevén legyen a „legmagasabb”, s lassan, folyamatosan ússzék át a tájba. Két központi hely lesz: a két, múemlékjellegú templom. Kibontjuk a jelenlegi környezetből, hogy érvényesülhessenek, s környékükön rendeződik el a városmag. a modern negyed. Kónya: — Ez a tájba történő átúszás azt is jelenti, a város nem úgy ér véget, hogy hopp egy ház és nincsen tovább. Erdősávok takarják el a széleket, az ideérkező kellemes képek formájában ismerkedik a várossal. Kifelé menet pedig szinte észrevétlenül érkezik a facsoportokkal, bokrokkal, ligetekkel tarka szatmári síkságra. Aggod: — Jellemző, hogy a város szépítésének, fejlődésének munkáihoz mindig találunk társadalmi munkában tevékenykedőket. A fiatalok is lelkesen vállalkozók. Elég, ha valaki végignézi az utcákat: virág és virág, szép kert mindenfelé. Ami azt is bizonyítja: az itt élők számára a szép város, a kellemes környezet — igény. Aranyossy: — Közben megmentjük azt, ami építészeti érték. Nem sok van. De mindenképpen ügyelünk arra, hogy minden újjáépülés, minden modernizálás mellett megmaradjanak azok a jelzések, melyek a régi településre utalnak. Dr. Rácz: — A szép, virágos város eleve rendet teremt. Az itt élőt éppúgy fegyelmezi, mint az idejövőt. Tehát nevel. De fontos az is, mi úgy képzeljük el a jövő városát, hogy legyen szoros kapcsolata a környékkel. így tervezzük a Penyige melletti kikapcsolódási központot. A jövő városa esetében mindig gondolni kell arra a lélektani tényezőre: a városlakó sokat vágyik _ szabadba, a régi, falusi életforma őrzői keresik és fogják is keresni a kapcsolatot a természettel, s hol a mozgásigény, hol a nosztalgia a kerti munkát is követeli. Kónya: — Az sem közömbös, hogy Fehérgyarmat komoly idegenforgalmi jövővel rendelkezik. A városnak tehát sok olyan funkciót is vállalni kell, ami ezzel kapcsolatos, s ehhez létesítményre, környezetre van szükség. Károly: — Azt hiszem, realisták vagyunk itt Fehér- gyarmaton. Szeretnénk egy szép várost, mely harmonizál a környezettel, tágas, otthonos, s a megőrzött hagyomány mellett modern is. Nekünk nem a nagyvárosokkal kell konkurrálni, hanem olyan települést teremteni, mely rólunk tanúskodik. Ki akarjuk védeni mindazt a rosszat, amit a városi településről tudunk: elidegenedést, közönyt, érdektelenséget. Ezért tervezünk együtt, s úgy gondoljuk, együtt kell megvalósítani és megvédeni is. (A beszélgetésnek mindez csak töredéke. Ahogy láttam, a részvevők nem az újságírónak nyilatkoztak, hanem egymással cseréltek eszmét. Ki-ki szorgosan jegyezgetett, gondolatokat, ötleteket írt fel. Hiszem, hogy különböző fórumokon folytatódik a vita. Hogy a város valóban az itt élők otthona maradjon). Nyolcvanöt éve, 1835. november 15-én nyílt meg az első fehér- gyarmati nyilvános kórház vármegyei kezelésben. Ilyen rangú a korabeli Szatmár megyében csak Szatmárnémetin és Erdődön volt, Nagykárolyban, Nagy- és Felsőbányán városi, Nagysomkú- ton községi kezelésben, mind nyilvánossági jelleggel. A közkórház igazgatóságának ilyen tárgyú levelét keserű szájízzel és irigységgel hozza a Mátészalka és Vidéke c. újság, hiszen a szálkái bujasenyvi kórház éppen akkoriban szűnt meg, a jóval kisebb Fehérgyarmat évtizedekre elhódította a kórházjogot a várostól. Az első gyarmati kórházba illetőségre, foglalkozásra, va- gyontalanságra és betegségre tekintet nélkül vették fel a betegeket. Az említett levél szerint: „Nem vagyunk szerénytelenek ha felemlítjük, hogy intézetünk több nagy városi hasonnemű kórházak felett is előnyben van, mert a berendezés egészen mintaszerű, modern igényű betegnek megfelelő, úgy hogy a betegek legmodernebb gyógykezelésben, betegápolásban s kitűnő étkezésben részesülnek-; különös gond fordíttatik arra, hogy a betegek a leghumánusabb bánásmódban, gondozásban és kényelemben részesüljenek, mert kórház helyiségeink egész újonnan e czélra épült tágas, világos, jól szellőztethető és melegíthető kórtermekből és szobákból áll; az ágyak kényelmesek, szalmazsák, lószőr- madráez, két vánkos és jó meleg takarókkal varinak felszerelve minden, a beteg kényelmére szolgáló betegápolási eszközökkel. A kórház egyszersmint dúsan fel van szerelve minden, az orvosi tudomány jelen álláspontjához megkívántatő műszerekkel és kórvizsgáló eszközökkel, górcsővel stb., úgy, hogy a leg- complikáltabb betegségek, melyeknek gyógykezelése végett a szenvedő betegnek nagy városba kellett nagy költséggel a távolba menni, — itt az intézetben kezelhetők. A betegfelvétel a kórházban éjjel-nappal bármely időben eszközöltetik. A vagyonosok naponta 66 kr. díjért (beszámítva ellátás, étkezés, gyógyítás és gyógyszer), a szegértyek díj nélkül, kikért a községek nem fizetnek, mert a betegápolási alap és az állam fedezi a költséget.” íme: a múlt. Már történelem. Érdemes idézni, ha másért nem, hát egy összehasonlítás miatt. A kórház vezetői 1929-ben: ülnek: dr. Horváth Béla, dr. Kiss Antal, Nagy Géza gondnok. Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Fotók: MOLNÁR KÁROLY Virágok, fák városa A kórház Ford kocsija, benne az akkori igazgató '’ár; Kiss Antal. 1 &&& " ' fFehérgyarmat legrégibb háza... Az épülő új házak beilleszkednek a városképbe
