Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-12 / 214. szám

1980. szeptember 12. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ütemezett almaátvétel Szervezettebb az őszi felvásárlás az ÁFÉSZ-elcnél A báktalórántházi Vertikal Ipari Szövetkezet konfekcióüzemében Hudák Józsefné meó- vezető az osztrák megrendelésre készített síöltönyöket minősíti. (E. E. felv.) A VASÚT JELENE ÉS JÖVŐJE Áru a síneken Bármennyire változzanak a közlekedési szokások és le­hetőségek, úgy tűnik hosszú időn keresztül a vasúti szállí­tás marad a vezető ágazat. Mind a személy-, mind az árú­szállításban itt fordul meg a legnagyobb tömeg, hogy ki- sebb-nagyobb távolságot megtegyen. A megye 550 kilomé­teres vasúti hálózatán például tavaly több, mint 13 mil­lióan utaztak, közel ötmillió tonna áru érkezett az állomá­sokra. — Nem volt még esztendő, amikor a kistermelők alma- felvásárlásával annyit foglal­koztunk volna testületekben is — MESZÖV-elnökség, vá­lasztmány, SZÖVOSZ —, mint az idén — kezdte tájé­koztatóját Mandzák János, a MÉSZÖV felvásárlási osz­tályvezetője. A múlt év ked­vezőtlen tapasztalatai jobb szervezettségre, megalapo­zottabb felvásárlásra kény- szerítettek. Az történt, hogy az ÁFÉSZ-ek többsége az át­vételt a továbbadás, az érté­kesítés figyelmen kívül ha­gyásával végezte. Hatalmas készletek keletkeztek/ nagy volt a telepeken a romlási veszteség. Ehhez részben hoz­zájárult a vagonhiány és a szokatlan őszi kánikula is, de a fő ok az átvétel és az ér­tékesítés lehetősége közötti aránytalanság volt. Az alma- felvásárlásban csupán a túl- készletezésből több mint hét­millió forint veszteség kelet­kezett a megye ÁFÉSZ-eiben. — Mit tesznek a hasonló veszteség elkerüléséért? — Elemző felmérésekkel megállapítottuk: nincs meg a tárgyi feltétel az ÁFÉSZ- eknél a kistermelők almájá­nak két hét alatti felvásár­lására. Ilyen tömegű alma átvételére nemhogy- tároló, de még egyszerű árnyat adó nyitott színek sem állnak rendelkezésre. Az idén is mintegy 70—80 ezer tonna téli alma felvásárlására szá­mítunk. Ezért a munkánkat meghatározó testületek köte­leztek minket a felvásárlás szervezettebbé tételére. A ZÖLDÉRT-tel megállapod­tunk: az elmúlt három év kistermelői exportarányának megfelelően kapnak az ÁFÉSZ-ek vagont, már a kezdettől a szezon végéig. Az átvételt ehhez ütemezzük. — Milyen módon ütemezik a felvásárlást? — Az ÁFÉSZ-ek az utolsó termésbecslés alapján fel­mérték az átadásra kerülő mennyiségeket, ezt közölték a ZÖLDÉRT-tel. Ennek alap­ján készítettük a vagonelosz­tási ütemtervet. A ZÖLDÉRT az ÁFÉSZ-eknek ezt napra és darabszámra visszaigazol­ta. Ennek ismeretében a fel­vásárló az átadás előtt lega­lább egy héttel értesíti a ter­melőt. Az ÁFÉSZ-ek vezetői­vel egyetértésben mi köte­leztük a felvásárlót a meg­állapodás szerinti almaátvé­telre. Sem vagonhián'yra, sem egyéb okra a felvásárló a kitűzött napon nem hivat­kozhat. — Miként értesülnek az ütemezésről a termelők? — Ez ÁFÉSZ-enként válto­zó. Van ahol a felvásárló személyesen keresi fel a ter­melőket, máshol írásban ér­tesíti őket, sorszámot oszta­nak, vagy mindenki által el­érhető helyen az átvételi te­lepen kifüggesztik a név sze­rinti beosztást. Az ütemezést az optimális érési idő figye­lembevételével készítik. En­nek ellenére lehet olyan kis­termelő, akinek az almáját a legjobb szedési időben nem tudják azonnal átven­ni. A helyi körülményekhez igazodva lehetőleg olyan ter­melőket ütemezzenek ké­sőbbre, akiknek ideiglenes tárolási lehetőségük van. A szállításnál előnyt élveznek azok a termelők, akik export­készre csomagolják termésü­ket. Ilyen termelői csomago­lást jó tapasztalatokkal vé­geznek többek között Fehér- gyarmaton, Jánkmajtison, Vásárosnaményban. A ter­melőknek megéri, hogy cso­magolva szállítsanak. — Az előző években sok vita volt a minőség megálla­pításánál. Egy-egy ilyen vi­tánál hogyan döntenek? — A tanács által kijelölt minősítők névjegyzékét min­den átvételi telepen jól lát­ható helyen ki kell függesz­teni. A nagyközségi tanácsok általában az ilyen vitás kér­dések eldöntéséhez 4—5 hi­vatalos minősítőt neveznek ki egy-egy helységben. Azért több személyt, hogy közülük vita esetén valaki mindig el­érhető legyen. A minősítők döntése, mindkét félre köte­lező. Alapelv: az almát olyan­nak vegyék át, amilyen. — A szovjet exportalma mellett milyen egyéb szállí­tási lehetőségük van a kis­termelőknek? — Előzetes megállapodás alapján ők is értékesíthetnek hűtőházi körszedett almát. A forgalmazó vállalatoknak bel­földi fogyasztásra és ipari feldolgozásra is vásárolnak almát az ÁFÉSZ-ek. Tovább­ra is megvan a lehetőség há­mozott almaértékesítésre. Az ioei átvételi árakat már ko­rábban közöltük az eladók­kal. — Milyen ß ládaellátás ezen az őszön? — A mi megállapításaink szerint a Szükséges göngyö­leg mindenütt a helyszínen van. Az előző évekhez viszo­nyítva annyi változás van, hogy az ÁFÉSZ-ek a láda­kiszállítást és az alma átve­vőhelyre való fuvarozását az idén már térítés ellenében végzik. Korábban több szö­vetkezet ezt a szállítást tag­sági szolgáltatásként végezte. — Hogyan fogadták a szer­vezett, ütemezett átvételt? — Az előkészítésről és a felvásárlás kezdetéről jók a tapasztalataink. Az illetékes szervek, hatóságok ezt szin­tén jól fogadták. A termelők véleményéről teljes képet csak a felvásárlás lezárása után tudunk adni. Reméljük időben, kevesebb vitával és költséggel, jobb minőségben tudjuk az almát felvásárol­ni. Szerintünk ez a termelő­nek, a szövetkezetnek és a népgazdaságnak is előnyös. A siker alapja: a megállapo­dást mindkét oldalról idő­ben, mennyiségben és a vál­lalt minőségben tartsák meg. Immár tény: a nyíregyhá­zi taxikat rövid időn belül urh adó-vevőkkel szerelik fel, s diszpécser irányítja a forgalmat. Vagyis minden korszerűbb lesz, gyorsabb, célirányosabb. Időszerű az intézkedés, sok bosszúságot száműz az utas életéből. A technikai fejlődés, a szolgáltatás színvonalának jobb szervezése igen örven­detes. Főleg, ha ez együtt jár majd azzal, hogy a taxi­sok is korszerűsödnek. Mert ma még nem igen mondhat­juk el azt, hogy taxis iga- 1 zi szolgáltató. A taxis fontos figurája egy-egy városnak. Lehet jó idegenvezető, aki útközben bemutatja a várost az ide- érkező vendégnek. Lehet segítője a gondban levő idős embernek, aki této­ván mozog a megyeszékhe- lyen. Lehet ügyes üzletem­ber, aki pontosan felismeri a vonatérkezés, hangver­seny-befejezés, az eső kí­nálta lehetőséget, s mindig ott van, ahol kell. Köztudott: ma a Volán­nak is vannak gondjaik a taxisokkal. Nem minden kocsin ül megfelelő ember. Ahogy a vállalat igazgatója fogalmaz: van olyan, aki szinte azt is elvárja, hogy az utas betolja a kocsiját. Vagyis sokféle modernizá­lás kívántatik a személyi állomány tudatában, maga­tartásában is. A taxi ma nem olcsó mulatság, az utas joggal vár ellenértékként nem csak fuvart, de kedves­séget, figyelmet, biztonsá­got — vagyis igazi szolgál­tatást. (bürget) A MEZŐGÉP mátészalkai gyáregységében naponta 18 pótkocsi készül. Sarkadi Dá­niel, Kovács Béla és Gerénesi András MBP-típusú pótkocsi­kat ellenőriznek kiszállítás előtt. (J. L. felv.) Napi 50 ezer utas A legnagyobb forgalom a fővonalakon zajlik hiszen a megyét érintő 150 kilométe­ren a kelet—nyugati áruszál­lítást bonyolítják le. Az egész megyében pedig 44 állomá­son, 24 megálló-rakodóhelyen és. három tucat megállón ke­resztül talál kapcsolatot az utazóközönség és a szállítta­tok a vasúttal. A nagyarányú ingázás te­szi, hogy egyes csomóponto­kon naponta több ezren meg­fordulnak. Kiemelkedik Nyír­egyháza forgalma, ahol na­ponta 45—50 ezer utas érke­zik és indul. Mátészalkán 10—15 ezer ember, Záhony­ban 7—8 ezer utas adja az állomás napi forgalmát. Ezért igyekeztek úgy elkészíteni a menetrendeket, hogy a több műszakos munkarendhez iga­zodjon a vonatok érkezése és indulása. Emellett fontos az ország más részeivel való kapcsolat is. Nyíregyháza a megyeszékhelyek között — a nagy távolság ellenére — jó helyen van, sűrű a gyorsvo- nati összeköttetés Budapest­tel. A megújuló vasút egyik je­le a személyszállítás korsze­rűsítése volt. Az országban elsőnek a megyében tűnt el a füstös gőzmozdony 1977- ben, hogy a mellékvonalakon is modern szerelvények áll­janak munkába. Nyíregyhá­za az utóbbi években kapott öt komplett motorszerel­vényt, Mátészalka környékén az idén álltak munkába a csehszlovák gyártmányú mo­torvonatok. Egyedül a nyír­vidéki kisvasútnál „állt meg” az idő, ahol a kulturáltabb utazás feltételeinek megte­remtését hátráltatja a vasút sorsának bizonytalansága. Ami viszont gondot okoz a vasutasoknak: évente több tíz ezer forintra rúg azoknak a károknak az összege, amely a vandál rongálásokban, a berendezések tönkretevésé- ben nyilvánul meg. , (, _ Konténerátadó jövőre Az utóbbi években szinten marad, vagy kismértékben csökken a vonaton utazók száma. Ennek, valamint az új vasúti kocsik beállításá­nak tudható be, hogy általá­ban üres ülőhelyek is van­nak a vonatokon. Csak a he­lyi személyvonatoknál a reg­geli műszakváltásra közleke­dőknél tapasztalható zsúfolt­ság. Az áruszállítás feltételei­nek javításában többek kö­zött a körzeti állomások rendszerének, kialakítása ho­zott változást. A megyében minden évben több millió fo­rintot fordítanak a rakodóte­rületek építésére, a vágányok hosszabbítására és a térvilá­gítás javítására a 13 forga­lomfelvevő állomáson» Nyír­egyházán a guszevi rakodó- terület és konténerátrakó a jövő év végére készül el. Az őszi csúcs idején a me­gyében mintegy másfél mil­lió tonna mezőgazdasági áru elszállításáról szükséges gon­doskodni. Ennek érdekében a például a cukorrépát to­vábbító szerelvények 70 szá­zaléka irányvonatként közle­kedik, szorgalmazzák minden árunál a szombat—vasárnapi rakodást, a Volánnal erősítik a kapcsolatot. Hegszűnik? Marad? A közlekedéspolitikai kon­cepció végrehajtása nyomán korábban megszűnt a Kis- várda és Baktalórántháza közötti vonal. Továbbra is kétséges viszont a Nagykálló és Nyíradony közötti, vala­mint a nyírvidéki kisvasút sorsa. A megyei szállítási bi­zottságon — ahol áttekintet­ték a vasúti személy- és áru- szállítás helyzetét — hang­súlyozták, hogy csak a köz­útra terelés valamennyi fel­tételének megteremtése után lehet változtatni. A döntés hiányának az a hátránya, hogy a MÁV csak a legszük­ségesebb fenntartási munká­kat végzi el a vonalakon, így azok állapota tovább romlik. A nyiradonyí vona­lon például csak 30 kilomé­teres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. A kisvasút mozdony- és kocsi­parkja elavult, újak beszer­zése nincs, a vonal egyre in­kább balesetveszélyessé válik. A vasút korszerűsítése to­vább folyik a megyében. Jö­vőre befejeződik a Nyíregy­háza és Szerencs között? vo­nal teljes átépítése, a záho­nyi fővonalon is felújítják az elavult pályaszakaszokat. Na­pirenden van a Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti vo­nal felújítása, hasonló mun­kára van szükség a követke­ző években Nyíregyháza és Nyírbátor között. A fehér- gyarmati és zajtai áruszállí­tást befolyásolja az elavult tunyogmatolcsi közös vasúti­közúti híd. Az új út elkészü­lése után kerülhet sor a 80- as évek közepén a híd teljes átépítésére. Az utazóközönséget az állo­mások átépítése, korszerűsí­tése érinti a legjobban. A me­gyeszékhelyen továbbra is gond marad, hogy a szűk hely miatt nincs lehetőség magasperon építésére. Máté­szalkán egyelőre csak a vasutasok szociális körülmé­nyein tudnak javítani. A kö­zép- és kisállomásokon terv szerint végzik a fenntartási munkákat, erre az idén 24 millió forintot fordítanak. A vasúti közlekedés fej­lesztése a megyében folyama­tos munkát kíván meg. A kö­vetkező ötéves terv elképze­léseinek a kialakítása is en­nek alapján történik. A leg­nagyobb beruházásokat to­vábbra is a záhonyi körzet­ben hajtják végre, mellette az új mozdonyok és vasúti kocsik szintén a jobb és gyorsabb közlekedést jelen­tik. Lányi Botond Sugarak (részlet) H étszer vagy nyolcszor is volt az irodalmi egyesület vezetője a» iskolaigazgatónál, hogy ő fel­léphessen az Ady-esten. Igazgató elvtárs, nem teheti meg ezt velünk, a város leg­jobb Ady-szavalója... — Értem én, kérem, de képzelje magát az én helyem­be. Négy hónap múlva érett­ségi és ez a lány öt tárgyból áll bukásra. No, mondjuk nyelvekből gyenge hármas­ra ki lehet húzni. De a ma­tematika? A vegytan? És most állítsuk oda a dobogóra, engedjük tetszelegni, tapsot várni. Inkább üljön le és ta­nuljon. Cs. B. „Hé nagyurak, jó lesz tán szóbaállni...” — zengtek a lány képzeletbeli billentyű- során a vers szavai olyan erővel, mintha egy nagy ze­nekar karmestere hirtelen az összes fúvós és ütőhangsze­reket beintette volna a húro­sok mellé. „Hé nagyurak, jó lesz tán szóbaállni...” Jó lesz szóbaállni vele is. Hé, igazgató elvtárs! Mert most, hogy mégis megengedték a fellépést, hogy itt volt a színpadon, át- áramlott bele a vers szavai­nak csodálatos ereje, vézna termetét kolosszussá növesz­tette, kis erőtlen, osztályból osztályba pótvizsgával csúszó elméje Einstein zsenialitásá­tól dagadozott, egy Bartók képességét érezte ahhoz, hogy egy időben a világ valameny- nyi hangját megszólaltassa. Meg az Adyét. Aki a szavakból, a beszéd­hangokból ilyen megfoghatat­lanul nagy energiát varázsol elő. Egyszerű, mindennapi magyar szavak, szokott szó- kapcsolatok, közönséges mondatfűzés... És mégis! És mégis! Űj szavak léptek a billen­tyűsorhoz, új szavak hang­versenye zúgott benne. '„Sok rossz fehér ököl.. Mint a Zoltáné. Rossz fehér ököl. Lecsa­pott az asztalra. Azt mondta neki: „Nem és nem!” De ő sem hajlott. Erre szakítottak. Istenem, hogy ki is volt ne­ki Zoltán! De már egy hó­napja nem találkoztak. Még mai fellépése előtt is azt les­te: vajon eljön-e? Hogy neki is szavaljon. Hogy kilövellje rá ezeknek a csodálatos sza­vaknak a lézersugarát, hogy megperzselje velük, ha már a szerelmével nem tudta. De Zoltán nem jött el, és ő még röviddel ezelőtt azt hitte, hogy belepusztul. De már nincs Zoltán., Csak Ady van. „Rabló váraitokból merre fut...” Merre futnak az ő kolosz- szális ereje láttán, akik most útjában állnak? Meg fog buk­ni az éretségin? Nem. Érett­ségi sincs. Iskola sincs. Va­lami eksztázisszerű szárnya­lás van, amely messze viszi őt, mindenen túlra, abba a világba, ahol csak a megele­venedett, testet öltött szavak, ellenállhatatlan erejű han­gok léteznek. Hangok, ame­lyeken ő uralkodik. Illetve dehogy is! Azok uralkodnak rajta, azok tartják jármuk­ban őt, de ez valahogy mégis az ő ujjongó győzelme. És jött az utolsó mondat: „Ha majd csörömpöléssel le­csukjuk a kaput? ...” — és dörögni kezdett a nézőtéren a taps, és ez is benne volt ab­ban a földöntúli csörömpö­lésben, ahogy a kapu bezá­rul, ahogy eddigi szűk vilá­gának kapuja dörögve becsa­pódott. Izzadt homlokkal, kipirult arccal állt a reflektorok ke­reszttüzében. Azután kifutott az öltöző­be, megállt az ablak előtt és kibámult az estébe. Az ablakot épp keresztbe­szelve vonult Végig az égen a tejút, s a lány itt-ott va­lami különös villanásokat fe­dezett fel benne. Talán egy-egy novacsillag villant fel ebben a pillanat­ban, vagy talán a még min­dig fölötte kóválygó varázs­erejű szavak rakétái robban­tak. Bállá Lili

Next

/
Thumbnails
Contents