Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-12 / 214. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 12. „Van itt, ami kell.»“ Tanyasi bolt a Börvelyi út mentén NAGYECSEDEN IS... Útbaesik jövet, menet... A kisember lábujjhegyen állva eléri már a pultot. Odaadja a cédulát, amire otthon felírták, hogy mit vegyen, és a pénztárcát is, amiből a boltos néni majd gazdálkodik. Aztán átmennek a szomszéd szobába, az ott a kocsma, a kisember kólát kap, ez jár a szülőktől az ügyességért. Bíró Gusztávné a BörVelyi úti tanyasi bolt vezetője: — Valamikor engem is így küldtek el vásárolni, és micsoda öröm volt, ha a boltos adott egy szem savanyú cukrot. Ha gyerek jön, az mind hoz most kólára, vagy csokira pénzt. Gyerekkori ólom — Nehéz-e kereskedőnek lenni itt a tanyán? — Kislány korom óta mindig boltos akartam lenni. Staniclikbe töltögettem a homokot ... Na, ez az egy elmaradt, szinte kizárólag csomagolt áruval dolgozunk. Az meg, hogy tanya? Huszonöt- harminc család, aki idejár. Mindenkit ismerek. Másképpen ugyanaz az áru van itt is, mint falun. Talán csak a töltelékáru hiányzik. — Vennék? — Kilószám. A konzervet is viszik, de még a csomagolt zsírt is. A múlt hónapban ötvenezer forint volt a forgalom. Ebben benne van az ital is. — Az mennyi? — A forgalom 35—40 százaléka. Hetente kapunk úgy 20—30 láda sört, nyáron elmenne több is, de van olyan tanya, ahová a sörösautó ki se megy. — Mostohább-e az ellátás a tanyán, mint a faluban? — Nem hiszem. Olyan emberek élnek itt is, mint máshol. Ugyanúgy dolgoznak a téeszben, ugyanúgy van minden házban televízió. A múltkor elromlott a kávédaráló. Két nap után már morogtak az emberek, mert kávé is tíz kiló fogy el. És nem is a legolcsóbb, mert viszik az Om- niát is. Hetente háromszor — Kenyér? Péksütemény? — Hetente háromszor hoznak. Nem süt már senki, de mikor is? Az asszonyok dolgozni járnak, akinek a kertjében alma van, az azt gondozza, akinek meg uborkája, szerződtek azt is innen. — Mindenki itt vásárol? — Napi élelmiszert igen. Húst, felvágottat hoznak, ha valaki bemegy Csengerbe, vagy Szálkára, de mást nem. Aki hallgatja a beszélgetést és közbeszól: Biri Sán- dorné. — Csak nem akarják elvenni a boltot? — Autó áll az üzlet előtt, hivatalos embernek gondol. — Dehogy, csak összeírjuk, hogy mi nincs. — Van itt, ami kell. Amit kérünk, azt hoznak. Hús is csak a jégszekrény miatt nincs, de otthon van jégszekrénye soknak. Hozatni lehet... Nem Biri Sándorné az egyetlen, aki a boltocska védelmére kel. — Itt legalább találkozik az • egyik ember a ' másikkal . . . — Szót váltunk . .. Csokit is szabad... Jenei László, a Csenger és Vidéke ÁFÉSZ helyettes osztályvezetője: — Az emberek talán érzik, hogy nekünk szolgáltatás fenntartani egy ilyen kis üzletet. Ezért féltik. így van ez mind a három tanyasi üzletünkben. Tény: nem a haszonért tesszük, ha külön ügyelünk ezeknek a kis üzleteknek az ellátására. Van olyan bolt is, ami csak hetenként háromszor tart nyitva, de arra is szükség van. A bolt valóban olyan, hogy második-harmadik üzletének akármelyik nagyközség, vagy városperem elfogadná. Dicsérem, és akkor az idősebbek mesélni kezdik a régi boltokat, ahol még csengő volt az ajtó felett, és a csengő szavára jött elő a boltos a hátsó házból. Az ostornyelek egy kis hordócskában álltak, kívül a pulton, hogy ha valaki megkívánja a flancos ostort, válogatni tudjon. — Üvegharang volt' az élesztőn... — A medvecukorra, mondták ám csúnyábban is, emlékezi ek-e? — Két fillért is, de meggondolt az ember... Gyerek jön ismét. Cédulával és pénztárcával, amiből majd válogat a boltos néni. — Édesanyám azt mondta, hogy csokit is szabad adni.. . Bartha Gábor A megye egyik legnagyobb takarékszövetkezete a nagy- ecsedi. Négy településen: Nagyecseden, Fábiánházán, Nyíresaholyban és Mátészalkán állnak 16 dolgozójukkal az ügyfelek rendelkezésére. A takarékszövetkezet állandóan bővíti szolgáltatásait, s ennek tudható be, hogy a több mint hatezer tag 60 milliós betétállománnyal rendelkezik. A kistermelőknek a takarékszövetkezet fizeti ki a helyi termelőszövetkezeten keresztül eladott áruk árát. Mátészalkán pedig a munkások takarékoskodását segítik. Mint Kalavé János elnök elmondta, jövő májusra elkészül az az épület, amelyben Mátészalkán, a város központjában az eddiginél jobb körülmények között tudják fogadni az ügyfeleket. A takarékszövetkezet az éves tervét teljesíti, a tervezett 7 millió forintos betétnövekedés időarányos része megvan, s közel kétszázan léptek be a szövetkezeti tagok sorába. Képünkön: Nagyecseden szívesen veszik igény- be a takarékszövetkezet szolgáltatásait. (Elek Emil felv.) Volánosrandevú H a máskor nem is, ezúttal itt Szabolcsban ősz tájékán randevúzhatnak egymásai a Volán Tröszt vállalatainak járművei és vezetői. Szeptember első hetétől ugyanis nem kevesebb mint hat, megyei volán vállalat gépkocsijai veszik ki részüket a* alma szállításában. Közel két és fél száz gépkocsi — a legkülönbözőbb fajtájú és teljesítményű — rója a keleti országrész útjait értékes terhével. A legtöbb szállítóalkalmatossággal természetesen a szabolcsi, 5-ös Volán dolgozik. A konzervgyárral és a ZÖL- DÉRT-tel kötött megállapodás szerint csaknem 80 járművük fuvarozza az almáskertek termését. Az állami gazdaságok munkáját a 10-es számú, szegedi Volán segíti. Rajta kívül a salgótarjáni, a debreceni. a miskolci és az 1- es, Budapesti Közlekedési Vállalat gépkocsijai működnek közre a szállításban. A megszokottnál lényegesen nagyobb „volános- forgalom” miatt az idén is külön kirendeltséget nyitottak meg a nyíregyházi volánosok a HUNGA- ROFRUCT tuzséri almapályaudvarán. Az itt működő diszpécserszolgálat intézi a vállalatok nyírségi menetoszlopainak ügyes-bajos dolgait s koordinálja a legfontosabb napi, operatív tennivalókat is. f Decemberben átadják? J II legmagasabb ház Nagy alapterületű lakások Négyezer-kétszáz házgyári elem, plusz 280 köbméter beton — hogy csak a nagyját említsük. Ennyiből áll az a 10-es jelű toronyház, amelyet Nyíregyházán, a Kossuth Lajos utca és az épülő Kiskörút találkozásánál épít a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. Tizenöt szint, 112 lakás. Háromszobásak, kétszobásak, 1 + 2- esek és 1+1-esek. Mindegyikből huszonnyolc darab, szintenként kettő-kettő. Nyíregyháza legmagasabb lakóháza lesz ez a pár centi híján 50 méter magas lakóépület, melynek beruházási költsége 72 millió forint. Ebben a toronyházban az átlag lakásterület 61,55 négyzetméter, jóval az országos átlag fölött. Bíró László építésvezető: „Ilyen gyorsan ennyi lakás még nem készült el Nyíregyházán. December végén itt megtartjuk a műszaki átadást ...” A toronyház szerkezeti összeállítása tulajdonképpen két hónapot se vett igénybe. Július 11-én egy műszakban kezdték, alig egy hét múlva már három műszak szerelte a Debreceni Házgyártól folyamatosan érkező elemeket, így szeptember első hetében már csak az utolsó simításokra maradt ott egy brigád. Helyüket átvették a villany- szerelők, a víz- és fűtés- szerelők, és a lakatosok. A toronyházat kiszolgáló hőközpontban már szerelik az alapelemeket, tető alatt van a transzformátorház is. — Ha a hideg beálltáig nem leszünk meg a fűtéssel, akkor lőttek az egész decemberi átadásnak, mert „lefagy” az egész épület — magyarázza Bor Sándor brigádvezető. — Minden attól függ, hogy a generál főépítésvezetőség hogyan biztosítja a feltételeket — kapcsolódik a beszélgetésbe Jósvai József bri- gádvezető-helyettes. — Mindenesetre mi ráhúzunk. Szeptember az év leghosz- szabb hónapja, 228 órát dolgozhatunk . . . A szerelő-lakatosoknál bizakodó a hangulat: — Mi már jól állunk — dicsekszik Dobos Péter brigádvezető. — A erkélyek mind a helyükön, most a tetőkorlát elhelyezése következik. A villanyszerelők az alap- szerelésnél tartanak. A kilenctagú brigádot még csak három fiatal — Gergely László, Beke Béla és Szokolai András — képviseli az épületnél. — Készen leszünk, mire kell — mondja Gergely László. — Csak majd a festők igyekezzenek, mert a szerelvényezést csak utánuk tudjuk végezni! Nem lesz probléma, meglesz a műszaki átadás decemberben — nyugtat meg az építésvezető — Annál is inkább, mert erre a szerződés kötelez. Tóth Árpád Olvasónk írja Nagyobb területen, több részvevővel Két hét múlva nyit az őszi BNV A NYÚL SÜLYA Korábban úgy értesültünk, hogy a házinyúl átvételi súlya az idén 2,30 kg. Sajnos, itt Kisvárdán már hosszú ideje csak 2,40 kg-tól veszik át, sőt, a legutóbbi szállításnál mára 2,50 kg-ot követelték meg. Az illetékesek arra hivatkoznak, hogy ez a helyes átvételi súly. Bennünket, kisállattartókat meglepett ez a gyakorlat, mert mi mást tudtunk, és ahhoz tartottuk magunkat. A bizonytalanság kedvünket szegi, pedig úgy tudjuk, a népgazdaság számára a mi tevékenységünk is hasznos, fontos. Kiss István és társai tyukodi lakosok A kőbányai városközpontban épül a két hét múlva nyíló őszi BNV kiállítása, amelyre pénteken megkezdődik az áruk beszállítása, a bemutatók végleges kialakítása. A fogyasztási cikkek nemzetközi szakvásárát szeptember 26. és október 5. között a tavalyinál nagyobb területen és több részvevővel — 34 ország és Hongkong — rendezi a HUNGEXPO. Első ízi- ben vesz részt önálló nemzeti bemutatóval a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság a szakvásáron, amelyen két év után újra ott lesz Algéria, a Fülöp-szigetek, Líbia, Irak és Portugália. A szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió — hivatalos, illetve kollektív' kiállításához hasonló bemutatóra készül egyebek között Banglades, Brazília, Ciprus, India, Libanon, Nigéria, Olaszország, Svájc és Törökország, s természetesen nem hiányoznak a BNV hagyományos partnerei, az osztrák, az NSZK-beli, a belga, a holland, s a svéd s más külföldi cégek sem. A csaknem 850 hazai kiállító és 370 külföldi cég a már jól bevált szakosítás szerint tizenegy árucsoportban mutatja be újdonságait, gazdag kínálatát a közönségnek és a szakembereknek. Az A-pavi- lonban lesz ezúttal is a könnyűipar seregszemléje, az Többszörösen visszaeső Szökni próbált... Ugyancsak meglepődhetett június 12-én, este 11 órakor Orosz József 26 éves bátorligeti lakos, amikor a nyírbátori állomáson határőrök léptek hozzá, s igazoltatás után bekísérték a laktanyába. Mire beértek, elmúlt a meglepetés, s amikor egy papírt kapott, hogy írja le: mit is akart, szépen beismerte, hogy Ausztrián keresztül a Német Szövetségi Köztársaságba akart szökni. Hogy honnan szerzett tudomást a határőrség Orosz terveiről, annak előzménye hosszú időre nyúlik vissza. Öt évvel ezelőtt,-az akkor 21 éves Orosz megpróbált kiszökni a nyugati határon, de elkapták, s mivel előtte már kétszer is megbüntették lopás és csalás miatt, akkor 8 hónapot szabtak ki rá. Amikor szabadult,' s nem dolgozott, közveszélyes munkakerülésért, később ismét lopásért csukták börtönbe, de amikor ez év április 30-án hazaengedték, visszakönyörögte magát volt feleségéhez, s ígérte, hogy ezután rendesen fog dolgozni. Az ígéretet — ha rövid időre is — beváltotta: a bátorligeti Rákóczi Tsz-ben vállalt munkát, s el is járt dolgozni. Június 12-én is ezt tette, majd amikor megkapta a fizetést, régóta dédelgetett vágyát, a szökést akarta valóra váltani. Otthon tudták róla, hogy van ilyen szándéka, épp ezért Orosz cselhez folyamodott. Kaszát, zsákot rakott a kerékpárjára, mondván: kaszálni megy, de összecsomagolta ünneplő ruháját és cipőjét is, s úgy indult neki a határnak. Útja Terem községen vezetett* keresztül. Bement egy házba, átöltözött, s megkérte a házigazdát, juttassa majd el munkaruháját és a kaszát Bátorligetre, volt családjának. Kerékpárra ült, behajtott Nyírbátorba és várta, hogy jöjjön a vonat. Helyette azonban határőrök jöttek, mert volt felesége bejelentette: valószínű szökni akar. Orosz tanúk előtt ismerte be és saját kezűleg írta le szökési szándékát, de az ügyészségen és a bíróságon már tagadni próbált. Hazugságait nem fogadták el, s tiltott határátlépés előkészületének vétségéért — mint különös és többszörös visz- szaesőt — 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Mellék- büntetésként két évre a közügyektől is eltiltották. Az ítélet jogerős. öltözködés, valamint a bútor- és a lakástextil-bemutató. Szokott helyén, a B-pavi- lonban találja meg a közönség a háztartás-vegyipari és kozmetikai ipar újdonságait, a C-pavilonban pedig a híradástechnikai kultúrcikke- ket. A háztartási berendezések, a lakásfelszerelések és a lakossági szolgáltatások az F-jelű pavilonokban kapnak helyet. Nagy érdeklődésre tarthat számot a 17-es és a 18-as pavilonban a családi- ház-építési bemutató, a korábbinál nagyobb területen, a 25-ös pavilonban, részt vevő népművészet és háziipar kiállítása, s a járművek szabadtéri bemutatója. Az őszi BNV-vel egy időben hagyományos helyén, a D-csarnokban és a 23-as pavilonban az idén ismét megrendezik a Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítást, amely méreteiben szintén felülmúlja a korábbi bemutatókat, ezúttal tíz ország mintegy 50 cége, vállalata ismerteti a lakosság színvonalas ellátását segítő gép- és eszközkínálatát. A kiállítás építésével és berendezésével egy időben folynak az egyéb előkészületek is a vásár zavartalan lebonyolítására. Egyebek között megtartotta utolsó ülését a BNV-nagydíjak és a vásárdíjak odaítéléséről döntő zsűri, megkezdődött a jegyek, a szakmai bérletek árusítása. A közönségnapi belépőjegy ára egyébként változatlanul 15 forint, a szakmai jegyeké 60 forint. A szakmai napokat szeptember 29-én és 30-án, valamint október 1-én tartják, akkor a nagyközönség 14—17 óra között, a többi napokon 10-től este 7 óráig látogathatja a fogyasztási cikkek nemzetközi árubemutatóját.
