Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-09 / 211. szám
1980. szeptember 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Mit támogat a bank? Beszélgetés dr. Csernok Attilával, az MNB elnökhelyettesével A napokban Nyíregyházán járt dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese. Tájékozódott az export növelésére adott hitelek felhasználásáról, s a megyei pártbizottságon tárgyalt a nehézipari beruházások hitelezéséről. Ebből az alkalomból kértük meg, hogy vá- zolja azokat a lehetőségeket, amelyekkel a bank elősegíti a vállalati export fokozását. — Érdemes arról beszélni, hogy az a hitelkonstrukció, amely a konvertálható exportárualap bővítésére született, mindenképpen eredményesnek mutatkozik. Éppen Nyíregyházát lehet az egyik jó példának említeni, ahol a Taurus mezőgazdasági radiál abroncsgyárának építése országosan is érdeklődést keltett. Nemcsak a tervezett határidő előtt készült el a gyár, hanem a termelés hozama is megfelelő, az értékesítést is jól szervezték meg. Persze nem csak a nagy gyárak építésére adott hitelt a bank. A megyében a közép- és kisüzemek egész sora sikerrel pályázott, s bővítette termelését az exportnövelő hitelből. — A felmérések azt bizonyítják, hogy általánosságban teljesítik a vállalt feltételeket a< vállalatok és szövetkezetek. A megyében viszont egyes cipőipari szövet- vetkezetek a tervezett tőkésexport-növelést nem tudták elérni. Ilyen esetben a bank milyen felelősségre vonást, büntetést alkalmaz? — A megítélés attól függ, hogy milyen mértékű a lemaradás, mi ennek az oka, s van-e remény a lemaradás behozására. Súlyosabban esik latba, ha belső hibák miatt nem valósul meg az export. Mi igyekszünk rugalmasak lenni, hiszen köztudott, hogy a tőkés világban a fellendülést, a konjunktúrát, visszaesések követik, s így megesik, hogy egy korábban jónak ítélt beruházás átmenetileg nem hozza a kívánt jövedelmezőséget. Nyilvánvaló, hogy ezt a kockázatot az üzem beszámítja, de a nemzeti bank is figyelembe veszi. A magunk eszközeivel támogatjuk a sikeres exportra való törekvést. — Milyen most az érdeklődés az exportnövelő hitelek iránt? Előfordulhat, hogy a jó cél ellenére nincs elég pénz a beruházásra? — Egy ország sohasem lehet olyan rossz egyensúlyi helyzetben, hogy a jó, gazdaságos beruházásokra ne legyen pénz. Támogatjuk azokat az elképzeléseket, amelyek javítják a termelés hatékonyságát. A VI. ötéves tervben éppen az egyensúly javítását célzó fejlesztési elképzelések hitelezése kap zöld utat. Van egy keret, de úgy érzem, ha ez a tervidőszak vége előtt elfogyna, a kormány akkor is megtalálná a lehetőséget a gazdaságos elképzelések megvalósításá— A megyében például milyen új kérelmek vannak? — Több kérelem kidolgozás alatt van, előzetes tárgyalások vannak. A Taurusnak további elképzelései^ vannak a gazdaságos fejlesztésre. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárral szintén tárgyalunk a fejlesztésről. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat hitelkérelmét a közelmúltban hagyta jóvá a Magyar Nemzeti Bank. Mostani utártV egyik c^lfá* éppen az volt, hogy tájékozódjak a vállalatnál, hogyan használják fel a pénzt, milyen feltételek vannak azt export növelésére. A vállalat egy közel 50 milliós beruházással elsősorban a minőségjavítást tűzte ki célul. A felületkezelés korszerűsítésével kíván a tőkés üzletfelék igényeinek is megfelelő termékeket előállítani. — Érdemes az export növelése érdekében fejleszteni az üzemeket? — Természetesen. Azonban komoly, s átgondolt' munkára van szükség, .hogy csak olyan kérelmekkel álljanak elő, ahol biztosított a megfelelő jövedelmezőség. A bank serkenti az üzemeket, vállalatokat, szövetkezeteket az ilyen irányú munkára — fejezte be dr. Csernok Attila. Lányi Botond Feldolgozásra váró fa Mátészalkán. (S. Z. felv.) Telített a „ládapiac“ Rekonstrukció a mátészalkai ERDÉRT-ben „Telített a piac” — mondják az erdőgazdaság vásáros- naményi telepének vezetői, mert a gazdaságok is jobban vigyáznak a pénzre, mint korábban, s ha ehhez még hozzá tesszük az elemi károk terméscsökkentő hatását, érthető, hogy a korábbiaknál kevesebb Szabolcs ládát adtak el. Nehezíti helyzetüket az is, hogy a gazdaságok egy része saját erőből állítja elő a szükséges ládamennyiséget. A nehézségek ellenére sem sűrűsödnek sötét felhők a FEFAG felett, mert kedvező feltételek mellett kötöttek együttműködési szerződést több nagy állami gazdasággal, többek között a Mátészalkai Állami Tangazdasággal és a Debreceni Állami' Gazdasággal, valamint termelőszövetkezetekkel, például a vajai II. Rákóczi Ferenc szövetkezettel. Az együttműködés lényege, hogy a partnerek szállítják az anyagot, amiből Vásáros- naményban úgynevezett lapra tűzött ládákat készítenek, és a felhasználók állítják aztán össze azokat. Ez rendkívül kedvező megoldás, hiszen közúton szállítva lényegesen nagyobb mennyiség juttatható el a megrendelőkhöz, mintha komplett ládaként vinnék őket. Á naményi telepen idén Szabolcs ládából 12 ezer köbméternyit állítanak elő. 1,5— 2 millió ládát és 4 millió tetőt készítenek. Ezeken túlmenően raklapokat és műanyag betétes tartályládákat is gyártanak, ezek az exportalmák szállításának elengedhetetlen kellékei. Összes termelésük 22,6 ezer köbméter lesz, értéke pedig eléri a 160 millió forintot. Mint a vezetők mondják: „Jelenleg jó az anyagellátás, de nem ez a jellemző.” Gondjuk az is, hogy az automatizált ládagyártó berendezések segítsé- gével a jelenleginél lényegesen többet, naponta akár 30 ezer darabot is készíthetnének, ha lenne kinek. Kétszáznyolcvanezer köbméter Szovjetunióból érkező gömbfát fogad idén az ÉRDÉRT mátészalkai gyáregysége és az éves mennyiség több mint fele már az év első hat hónapjában megérkezett. Tervüket így túlteljesítették, annak ellenére, hogy szakszóval mondva „vékony- fából” (állvány- és rúdfa) elmaradtak a tervezettől. Váratlanul jött az a többletmunka, amit a Hordó- és Lemezipari Vállalat soroksári telepének leégése miatt kellett vállalniuk, azonban sikerült a gondon úrrá lenniük. Fűrészárutervük, ami a tavalyi 121 ezer köbméterrel szemben 1980-ban 145 ezerre emelkedett, most további hatezerrel gyarapodott. Terveiket eddig időarányosan teljesítették, termelési értéküket 1980-ra 854 millió forintban határozták meg. Jövőre mintegy 15 millió forint ráfordítással valósítják meg a fűrészüzem rekonstrukcióját. A tervek kialakítása most folyik. s. z. SZEDIK Á BURGONYÁT Zöldért-előzetes az ellátásról Milyen lesz a téli-tavaszi zöldség-gyümölcs ellátás? — kérdeztük Galambvári Tibor Zöldért-igazgatóhelyettestől. — Jelenleg a vállalat legfontosabb teendője: a szerződéssel biztosított több mint 20 ezer vagon alma felvásárlása, s a fagyok beálltáig mintegy 10 ezer vagon exportalma lebonyolítása a Szovjetuniónak. Göngyöleghiány ezúttal egyáltalán nem áll fenn. A burgonya szedése is megkezdődött a megyében. A vállalat korszerű tárolói folyamatosan fogadják az átvett „Magdi, nyerni fogsz!" Á paszabi szőttes „szárny- rakelt”, világszerte ismertté, elismertté Vált. E sikerben jelentős a szerepe Balogh Józsefnénak, Magdikénak, aki több mint húsz éve dolgozik a háziipari és népi iparművészeti szövetkezet pás zab: részlegében. A rokonszenves asszony nehezen kerülhetett a szövetkezetbe. Eleinte csupán bejárt, nézelődött, de ez idő alatt is tovább erősödött a hite, elszántsága, hogy egyszer bebizonyítja: képes a paszabi szőtte készítését elsajátítani. S ahhoz, végre, tizenöt évesen megkapta a „jogot”, vagyis szövőszékhez ülhetett. Azóta is lelkesedéssel dolgozik. Rengeteg paszabi és környékbeli születésű, s kizárólag e vidékre jellemző mintát gyűjtött, mentett meg a feledéstől, az enyészettől. Munkáira az örökös megújhodás jellemző. Az öregektől, a múlttól örökölt mintákat, formákat, technikákat kifinomult érzékkel fejleszti tovább, anélkül, hogy a népművészeti értékeit megcsonkítaná. Munkamódszerében van valami megfoghatatlan spon- tánság, hirtelen elhatározás, ami elképzeléseinek, szárnyaló fantáziájának sikeres megjelenítését, mintába öntését szolgálja. Szenvedélyes akaraterejéhez végtelen nyugodtság párosul. De szíve minden dobbanásában lappang a kétely: műve vajon másoknak fog-e tetszeni? Az alkotás öröme feledteti a fáradtságot, hiszen — csak egykét jelentéktelen műveletet lehetett gépesíteni — nehéz munka ez. Minden más eszköz, munkafogás fölött megállt az idő, s ugyanolyan, mint hajdanában volt. Magdika különös adottságait a szövetkezet vezetői felismerték. Ügy gondolták, irányítóként még többet tehet hagyományaink ápolásáért. Kinevezték művezetőnek. A A PASZABI SZŐTTES vezetés, az irodai tevékenység nem az ő esete, nem neki találták ki. — Parancsolgatni nem szeretek — vallja. — Amikor kimentem az irodából, valósággal irigyeltem azt, aki sző. Másfél évnél nem bírtam tovább, s kértem: helyezzenek vissza, mert nem tudok elszakadni a gyakorlati munkától, hadd érezhessem újra a fonalait. selymes melegét. 1973-ban Kiváló Dolgozó kitüntetéssel jutalmazták. Az idén pedig a Népművészet Ifjú Mestere címet nyerte el. A pályamunka a 8 négyzet- méteres függönyből, a hozzá való drapériából, térítőből, falvédőből állt. Alapanyagul vajszínű mosott lenvásznat használt. A zsűrinek az tetszett a legjobban, hogy egy rózsából milyen sokféle díszítést készített. Amikor csomagolt, mondták a kollégák: „Magdi, te ezzel nyerni fogsz!” Egyszer csak jött a távirat, melyben közölték az örömhírt, s meghívták a Parlamentbe. Apadnak azok. a források, amelyek valamikor bőséggel ontották az új mintákat. Magdika eddig .kiválasztott egy mintát és azt gondolta, alakította tovább. A jövőben valami teljesen újat, ismeretlent, meghökkentőt szeretne készíteni. S tovább öregbíteni Pás zab. megyénk, hazánk jó hírét, tekintélyét. . Cselényi György mennyiséget. Viszont burgonyából — tájékoztatás szerint — a már említett okok miatt nem terem meg a megyében a szerződött mennyiség. Ennek ellenére — nagy erőfeszítésekkel — biztosítja a vállalat a megye téli ellátását, legalábbis annak megfelelő mennyiséget szerez be és tárol. Zöldségfélékből is kiesés van a várt mennyiséghez képest (sárgarépa, petrezselyem). A vállalat szervezése nyomán ezekből sem várható komolyabb vásárlási hiány: hoznak be elegendő mennyiséget a Békés, Csongrád, Szolnok megyei partnervállalatoktól. Bőséges ellátás ígérkezik helyi termelésű káposztából, karalábéból, babból, sütőtökből. Gyártó kerestetik ÚJRA FEL VIRRADT a csillagfürt napja. Az egykor jelentős növényt sokáig méltatlanul mellőzték, takarmánygazdálkodásunk deficitje irányította rá ismét a figyelmet. 1985-ig 270—300 ezer hektár területen negyedmillió tonnára kell felfuttatni az évi termésmennyiséget. Egymást érik a tanácskozások, bemutatók, intézkedések sora született a legutóbbi hónapokban. Megindult tehát az erjedés. Ma az alapoknál tartunk: vetőmagháttér, felvásárlási, feldolgozási kapacitás megteremtése, takarmányozási receptek kidolgozása és a műszaki bázis megalapozása a feladat. A csillagfürttermesztés- nek nincsenek speciális gépei, szinte minden munkát el lehet végezni más növényeknél használatos munka- és erőgépekkel, mondták ezt eddig. Tették ezt azért, mert mostoha- gyermek volt és túl nagy figyelmet nem szenteltek neki. Ma már sok olyan nagyüzem van, ahol kukoricával, lucernával egyenrangú növénnyé nőtte ki magát, és szükségszerűen napvilágra kerültek azok a finomítási lehetőségek, amelyekre aztán megszülettek az első ötletek. . Lajta és UTV szórva- vető gépekkel vetik ma mindenütt a csillagfürtöt, ami a technológia olyan foka, mintha a kukoricát hasonlóan juttatnánk a földbe. Az utóbbinál ma már természetes, hogy szemenként vetik, pont annyi szemet, amennyit a terv tartalmaz. A csillagfürt magja lehetővé tenné ezt, ugyanazon gépekkel, csak kisebb sortávolság szükséges. Több tsz-ben születtek már házi megoldások, de egy országos program erre nem épülhet. A szemenkénti vetéssel 120 kilogramm helyett 80 is elegendő egy hektár bevetésére. A pontosan beállított tenyészterület egyenletes, szellős állományt eredményez, köny- nyebb növényvédelmet, egyenletesebb érést. EZ is mázsákat jelent a betakarításnál, miközben kisebb vetőmagtermelő területre van szükség, amin takarmányt lehet termelni. megyénk az ország legjelentősebb termőtája. Itt alakult meg — Vaján — az első csillag- fürt-termelési rendszer is. Sok nagyüzemünk igen erős műszaki bázisú melléktevékenységgel rendelkezik, van MEZŐGÉP vállalat is. Jó lenne ezért, ha a megyén belül találnák meg a vetésre alkalmas gép gyártóját. Esik Sándor Lev Malinszkij: Re00el ^ yolc harminc. A munkaidő kezdete. Megérkezik Pavel Grigorjevics, a közgazdász. Jó kedve van. Bélyegeket gyűjt, és most rakja be az albumba. Berepül Nyinocska, a titkárnő. Tizennyolc éves. Egy angyal. Az angyalnak új importszárnyacskái vannak. Jó kedve van. Megmutatja szárnyacskáit. Megérkezik Marfa Kuzminyicsna. a pénztárosnő. Jó kedve van. Megöntözi a kaktuszokat. Bejön Szigyako, egy fiatalember, hősszerelmes. Ö a főnökhe lyettesünk. Jó kedve van. Felhívja barátnőit. A mai napra négy randevút beszél meg. Szép teljesítmény. Mindenkinek jó kedve van. Mindenkinek van elfoglaltsága. Csak nekem nincs. A falra tudnék mászni! Nincs mit tenni, dolgoznom kell... (Fordította: Juhász László)
