Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-09 / 211. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 9. VAJÁN ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁVAL hatvan lakást épít a Mátészalkai Építőipari Szövetkezet 1983-ig. A tervek szerint ebben az évben négy új lakást adnak át. (Elek Emil felvétele) „Földabrosz“ mikrofilmen Megyénk régi arcát őrzik Kétszáz évvel korábbi arcát mutatja tájunk azokon a régi kéziratos és nyomtatott térképeken, amelyeket a Sza- bolcs-Szatmár megyei Levéltárban őriznek. A páratlan iratkincsek mellett a közel négyszáz térkép a helytörténet -nélkülözhetetlen forrása. A földfelszín részleteinek kicsinyített ábrázolása régi keletű. Nálunk az országos és a helyi hatóságokat a XVIII. századtól foglalkoztatta a térképkészítés, de szakemberek hiányában eleinte nem születtek valódi térképek, csupán térvázlatok. A Huszonötmillió tégla az árvíz sújtotta házak újjáépítéséhez ötmillió tégla már megérkezett az árvíz sújtotta területekre abból az építőanyagból, amelyet a Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárainak dolgozói terven felül ajánlottak fel az árvíz miatt károsodott családok házainak újjáépítésében. Sok szocialista brigád vállalta, hogy szabadnapjainak feláldozásával előteremti azt az építőanyag-mennyiséget, amely a romba dőlt házak újjáépítéséhez, illetve a megrongálódott épületek kijavításához szükséges. Elhatározásuk szerint az „árvízműszakok” során összesen 25 millió normál téglának megfelelő falazóanyagot, 600 ezer tetőfedő cserepet, 15 ezer méter födémgerendát és 1600 négyzetméter válaszfallapot készítenek. Mivel egy családi ház felépítéséhez körülbelül 25 ezer tégla szükséges, a sérült épületek kijavításához pedig ennél kevesebb kell, a Tégla- és Cserépipari Tröszt dolgozói akciójukkal jóval több mint ezer család gondján enyhítenek. A legsürgősebb helyreállítási, aláfalazási munkákat már elvégezték. A végleges kárfelmérés dönti majd el, hogy pontosan mennyi építőanyagra lesz szükség, addig is folyamatosan szállítanak az iparág vállalatai. Évnyitó a dolgozók iskolájában Az általános iskolai felnőttoktatásban is megkezdő- dödik az új tanév: felnőttek foglalják el esténként a gyermekek helyét, kihelyezett üzemi tagozatokat indítanak a munkahelyeken. Nyíregyházán — érdeklődés szerint — ismét minden osztályban megkezdődik a tanítás, elsőtől nyolcadikig. A jelentkezés központi helye a 6. számú általános iskola a Báthori utca 30. szám alatt, ahol egész szeptemberben be lehet iratkozni, munkanapokon reggel nyolctól délután kettőig. A tanítás hetenként két alkalommal, kedden és csütörtökön fél négykor kezdődik és negyed nyolckor fejeződik be. Az első tanítási nap szeptember 23-án lesz. Vannak, akik nem tudják, vagy nem akarják vállalni az intézményes oktatást, a rendszeres iskolába járást, hanem önszorgalomból, magánúton készülnek fel a vizsgákra. A magántanulók osztályozó vizsgáira is ugyanott lehet jelentkezni. Két vizsgán, egy írásbelin és egy szóbelin számolhatnak be. A rendeletek lehetővé teszik, hogy az 5—6. osztály anyagából ösz- szevontan vizsgázzanak, a 7. illetve 8-ból külön kell vizsgázni. Az írásbelit szeptember 16-án, a szóbelit 18-án tartják, mindkét napon délután kettőtől. A burgonya maximált ára Az Országos Anyag- és Árhivatal szeptember 8-tól az ömlesztett őszi érésű I. osztályú étkezési burgonya maximált fogyasztói árát az I-es fajtacsoportra kilogrammonként 5,40 forintban, a Il-es fajtacsoportban kilogrammomként 4,80 forintban állapította meg. (Az I-es fajta- csoportba a rózsaszín és a piros héjú, a Il-es fajtacsoportba a fehér és a sárga héjú burgonyák tartoznak.) A téli tárolású étkezési burgonya ára — a raktározási költségek és veszteségek miatt, az előző évi mértékének megfelelően — 1981. január 1-től 60, április 1-től további 40 fillérrel emelkedik kilogrammonként. Az előre csomagolt burgonya ára az ömlesztett burgonya maximált áránál annyival lehet magasabb, mint tavaly, azaz 1—5 kilogramm súlyhatárig kilogrammonként 60 fillérrel. legrégibb megyében őrzött térképek a XVIII. század végéből valók. A Tisza tervezett szabályozása előtt a budapesti helytartótanács elrendelte a folyó medrének pontos felmérését. Az utasítás nyomán készült el a Tisza Szabolcs megyét érintő szakaszának és a rétközi mocsaraknak rajza 1786-ban, amelynek készítője megyénk első szakképzett földmérője, Sexty András volt. Tőle való a megye első, 1802-beli térképe. Szabolcs vármegyének „topographica mappaja” feltünteti az összes akkori lakott települést és pusztát. A térképrajzolás korabeli szintjén érzékelteti a felszínt, a megyehatárt, de a távolságokat és területeket nagyságukban csak hozzávetőlegesen adja vissza. A II. József által elrendelt felmérések után, a XIX. században rajzolódtak a pontos távolságot és területet ábrázoló térképek. Az akkor legkorszerűbb sokszorosítási eljárással, a rézmetszéssel készült „földabroszok” művészi munkák is. E sokszorosítás legjobb művelőjének, Karacs Ferencnek térképéből a megyei levéltár is őriz. A legértékesebbeket mikrofilmen tekinthetik meg a kutatók. A rongálódástól ilyen módon is védett térképek fennmaradhatnak a későbbi századok számára. (r. g.) Elszíneződött a szonda Koccanás a kanyarban Egy születésnap szomorú rége Nincs mentség az ittas vezetésre. Mégis, a közúti ellenőrzést végző rendőrök ismételten találkoznak olyan felelőtlen gépjárművezetőkkel, akik alkoholtól befolyásolt állapotban közlekednek az országutakon, veszélyeztetve ezzel saját biztonságukat és a mások életét. Megyénkben az elmúlt évben 615 olyan személy ellen indult büntetőeljárás, akiknek a véralkoholszintje járművezetés közben elérte, vagy meghaladta a 0,8 ezreléket. Az idén az új Btk. szigorú rendelkezései és a megelőző tevékenység hatására várhatóan csökken az ittas vezetés vétségét elkövetők száma, de igazán átütő eredményeket csak egy széles körű társadalmi összefogás hozhat. Ezúttal a Vásárosnamé- nyi Járásibíróság gyakorlatából közlünk néhány jellemző, tanulságos esetet. Színi Sándor László Vásá- rosnaménybóí több deci pálinka elfogyasztása után édesapja Wartburgjával Csaholc- ra indult. Nem jutott messzire. Jánd belterületén egy út- kanyarban az árokba csúszott és egy ott levő villanyoszlopnak ütközött. A baleset következtében a gépkocsi jelentősen megrongálódott, vezetője pedig 42 nap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bíróság 4400 forint pénz- büntetéssel sújtotta és 1 év 6 hónapra eltiltotta a járművezetéstől. Varga Jánost, a Volán 5. számú Vállalat autóbuszvezetőjét 6—8 üveg sör és 1 deci pálinka elfogyasztása sem akadályozta meg abban, hogy az autóbusz volánjához üljön. Vásárosnaményban, a Váci utcában igazoltatta őt a rendőrjárőr. Az alkoholszonda elszíneződését követő vérvétel közepes fokú alkoholos befolyásoltságot mutatott ki nála. 2340 forintra büntették és 1 évre eltiltották a járművezetéstől. Szpodnyi János, a nyíregyházi SZAVICSAV beregsurányi telepének hálózati karbantartója születésnapján bort ivott a lakásán őt köszöntő vendégekkel. Bár tudta, hogy ittas, ennek ellenére elment a beregsurányi tsz traktoráért, hogy azzal másnap a saját földjét felszántsa. Balszerencséjére a traktorral hazafelé tartva ellenőrizték, s így kiderült közepes fokú ittassága. Büntetése: 2250 forint és 1 évre eltiltás a járművezetéstől. Nagy Géza vásárosnaményi lakos 1980. július 2-án a test- véröccse Volga személygépkocsijával közlekedett ittas állapotban Vásárosnamény I. és III. kerülete között. Talán ellenőrzés nélkül megúszta volna az utat, de a vitkai elágazásnál személyi sérüléssel nem járó koccanásos balesetet akozott, mert egy tehergépkocsinak nem adta meg az elsőbbséget. Ö sem kerülhette el a felelősségre vonást. 2400 forint pénzbüntetést szabtak ki rá és 1 évre tiltották el a járművezetéstől. Gondolkodásra késztetők a jogerős ítéletek: legalább egy évi eltiltás a járművezetéstől, komoly összegű pénzbüntetés, valamint szigorított vizsga a jogosítvány-visszaszerzéskor. Megéri? Dr. Barabás Bertalan ügyész Egy bizonyos életkoron túl, de azt is mondhatnám, elegendő tapasztalattal a háta mögött az ember nem gyakran néz meg egy-egy filmet kétszer, netán há - romszor is. Csak kivételképpen te'sz ilyet. Olyan filmek jöhetnek számításba, amelyek különösképpen lekötöttek gondolataikkal, vagy amelyeken ellenkezőleg gondtalanul (de mégsem gondolatok nélkül) és ragyogóan elszórakozott. A Sólyom László írta tv- film, a Fekete macska e kivételek közé tartozik. E filmnek nem az a lényege, hogy a magát féreg- irtónak álcázó két betörőt végül is elfogja a rendőrség, vagy hogy minek adja ki magát a hidegvérű agytröszt, „a Doki” és az ideges „Pici”. Mert minden valamirevaló krimiben végül is elfogják a tetteseket, bármilyen álcát öltenek is. Igaz, ez a tv-film nem krimi, inkább vígjáték vagy komédia, melyben felszínre jönnek, vagy lelepleződnek a szereplők lényegi tulajdonságai, természetesen csak azok, amelyek e játékhoz szükségesek. Azonban egyszersmind több is ez a film, mint vígjáték. Fi- rom paródiája és egyben apológiája is a kriminek. Ez miként lehetséges? Megmosolyogtatja a bűnügyi játékok „kellékeit”, de egyben meg is mutatja, miként is lehet ilyen eszközökkel szellemes krimit, bűnügyi vígjátékot írni, készíteni. A jó kriminek nem feltétlen kelléke az egy vagy több hulla és a gyilkos(ok). Nem lehet elmenni szótlanul amellett, hogy e filmnek a szövegkönyvnél jóval értékesebb élvezeti értéke a Nemere László rendező irányította színészi játék. Elsősorban a Dayka Margité és a Major Tamásé. Ha már szórakoztató műsorról, filmről kezdtem ezt a recenziót, azzal is folytatom. Ben Travers angol író fél évszázados bohózatából készített tv-filmet a Magyar Televízió. Mint a műsorújságból megtudhattuk, a Rablók az író legkedvesebb darabja. Azt hiszem, velem együtt még nagyon sokan vannak, akik a többit sem ismerték, így az összehasonlításra nincs mód, Ben Travers vagy mások bizonyára jobban tudják, igaza van-e a szerzőnek. Persze azt is lehet szeretni, ami nem tökéletes. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy bár sok mulatságos helyzet adódik ebben a bűnügyi vígjátékban, bohózatban s csodálhatjuk Freddy agyafúrtságát, nevethetünk a kezdő d’Arcy ügyetlenkedésein, tő- rőlmetszett szellemességet nem igen találunk a darabban. Némely rész pedig kidolgozatlan, legalábbis a tv- játékban. A színészek megtették, amit tőlük a darab és a rendező megkívánt, de nem mozogtak igazán otthonosan abban a bőrben, amit erre az alkalomra magukra vettek. (Ez azt hiszem, nem az ő hibájuk.) Tábori Nórát és Balázsovits Lajost kivéve. Tábori Nóra vérlázítóan szemtelen tudott lenni, Balázsovits pedig a sima modorú, de kegyetlen aljasságot művelte magas fokon. A fenti kritikai megjegyzések mellett is bevallom, időnként jókat kuncogtam. Seregi István □rádió MELLETT Tudor Musatescu neves román drámaíró (1903) Ti- tanic-keringő című, már az 1935-ös bemutatójakor nagy sikert aratott háromfelvo- násos jellem víg játékát hallhattuk pénteken a kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátékának közvetítéseként. A sikerdarab — elsősorban jellemvígjáték — műsoron tartásának nyilvánvaló iritioka, hogy a megidézett korhoz, a félfeudális, félpolgári század eleji Románia társadalmi viszonyaihoz szorosan tapadó cselekményelemekből következően túlmenően, időtlenebb érvényű mondanivalót is tartalmaz. (Mint a jellemreakciókra épített darabok általában.) Ha al- címezni kellene a vígjátékot, én „egy kispolgári család természetrajza” megjelölést választanám. Ugyanis lényegében erről volt szó. A kishivatalnoki,' népes Nesculescu család (az apa prefektúrai kistisztviselő) tagjainak jellemfeltá- rulkozásáról, egy milliomos nagybácsitól régóta várt örökséghez jutás bonyodalmai kapcsán. A rangkórság, a pénz mindenható voltába vetett hit,, a gátlástalanság a pénzhez jutásban és rajta keresztül a társadalmi fel- kapaszkodásban túlontúl jólismert jellemzői a kis- polgáriságnak. Musatescu azonban sokkal jobb író annál, hogy ennyi bemutatásával megelégednék. A bravúrosan, többször „megcsavart” cselekményszövés során kiviláglott, hogy a kispolgári beállítottságú embereknek alkalmazkodó képessége, a legváratlanabb fordulatokhoz is, egyenesen bámulatos. (Gondolok itt pl. a megesett és kitagadott lány, Gina visszafogadására, mikor a képviselővé választástól húzódozó családfő, Spirache hamis végrendelet készítésével a „fattyú- gyereket” hirdetteti ki örökösnek.) Még folytathat- / nám azzal, hogy a családtagok nagy többségének oly nagyon sóvárgott életprogramja — a lehető legpara- zitább életvitel, mások „procc” pukkasztása stb. — görbe tükrözése mellett arra is futotta az író invenciójából a korabeli politikai viszonyok, a korteskedések (melyekben szintén a pénz, a vagyon játszotta a főszerepet) bemutatására is. A pozitív jellemek bemutatásában (a férje, az idő sebbik lány és vőlegénye) igencsak szűkölködő, szatírába hajló, eredetileg hagyományos szerkezetű és szcenirozású vígjátékot Au- Tgliu Manea rendező alaposan modernizálta a színpadra állításban, s a játékstílus kialakításában. Az első felvonás — melyet a közvetítésben közreműködő Erdei Klára szavaival élve, „körbefolyt a tánc” és a folytonos színpadi nyüzsgés — a kelleténél harsányabb (sok, a rádióban nehezen követhető hadarással súlyosbított) komédia, a második valamiképpen (római sisakokkal) szimbolikusan időtlenebbé stilizált szalonvígjáték, a harmadik pedig az eredetihez legjobban közelítő, realistább színpadi szatíra volt. A stílusegyenetlenség és a cselekmény — főleg első felvonásbeli — túlzott felpörgetése ellenére — is azt hiszem, hogy a kolozsvári Állami Magyar Színház vendégszereplése jó szórakozást nyújtott nekünk, a rádióhallgatóknak is, s megismertetett bennünket sajátosan újszerű színpadi törekvéseikkel. Merkovszky Pál □KEPERMYOlafim Bölcsődei, óvodai nyitvatartás szombaton Megyeszékhelyünk dolgozói közül sokan vállalnának szívesen társadalmi munkát az Együtt Nyíregyházáért akcióban, akadály azonban a kicsi gyerekek elhelyezése a szabad szombatokon. A városi tanács illetékesei — a művelődésügyi és az egészségügyi ágazat — egyeztették az időpontokat és döntöttek arról, hogy két őszi szombaton a szabad szombatokon is fogadják a gyermekeket az óvodákban és a bölcsődékben. Eszerint szeptember 20-án és november 4-én a megyeszékhely minden óvodája és bölcsődéje nyitva lesz. Javasolják, hogy lehetőség szerint erre a napra jelöljék ki a kisgyermekes szülők társadalmi munkanapját
