Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-30 / 229. szám
1980. szeptember 30. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Üj utak az ismeretterjesztésben Beszélgetés ér. Kurucz Ivével, a TIT főtitkárával O Közel másfél évszázados múltra tekint vissza hazánkban a szervezett ismeretterjesztés. Melyek a nyolcvanas évek nagy témái, milyen kérdések foglalkoztatják mostanában az ismeretterjesztéssel foglalkozó szakembereket? — Ha tömören akarjuk összefoglalni, akkor az életmód kérdéskörét emelhetnénk ki, ez adja a legtöbb témát szerte a világon. Fundamentális kérdések ezek: a szocialista életmód problémái. az elemi higiénia, a normal lakáskultúra, a priviti- vizmus, a konzervativizmus, ú;j iparágaik tetesítese és a hozzávaló szakismeret elsajátítása. az önművelés nagy témaköre. a szervezett továbbképzések egyes szakmákban, az utazásokkal együtt a nyelv- tanulás iránti igény megnövekedése stb. Ugyanakkor megdöbbentő végleteknek is tanúi vagyunk Nepes közönsége van például egy putno- ki halottlátó asszonynak 1980- ban... — Az alapvető kérdések közül említenék néhányat, melyekre a nyolcvanas években fokozottabban kell figyelnünk. Itt van például az úgynevezett szabad idő parkok létesítése. Külföldön ennek már hagyományai vannak. nálunk is megkezdődött egy ilyen kísérlet a harkányi mintaparkkal. Ez egy olyan komplex intézmény, mely sokféle lehetőséget kínál a megnövekedett szabad időre — például sport- és közművelődési programokat. Egyelőre gondjaink vannak vele, nem tisztázott még további ilyen parkok létesítésénél a tulajdonosi jogkör. De ha ez beválik, bízunk benne, hogy hasonlók másutt is lesznek. Hogy a Sóstó is számításba jönne? El tudnám képzelni... — Vagy egy másik kérdéskör: a miből élj — hogyan élj? A kettő között mutatkozó aszinkron feloldása országonként változó. A gazdag nyugati polgár maga tapétázza a lakását, apró javításokat szakkönyvek segítségével maga végez el. Nálunk ezt restellik, tehát egyáltalán nem általános. Pedig minket is rá fog kényszeríteni az élet, elég talán azt említenem, hogy a szolgáltatóipar nem fogja bírni a megrendeléseket jó minőségben teljesíteni. Amikor tehát az ismeretterjesztés új útjait keressük, többet kell gondolnunk a társadalmi hasznosságra. De ide sorolnám a hobbykertek elszaporodását, a mezőgazda- sági ismeretterjesztés iránt várhatóan növekvő érdeklődést is. — Vannak viszont olyan területek, melyekben sajnos csak az igények felkeltése szintjén állunk, arról egyelőre szó sincs, hogy valóságos igények kielégítését várnák tőlünk. Nagyon izgalmas kérdés például: miért van nekünk Magyarországon eny- nyi unatkozó fiatalunk? Ki törődik a falat támasztó gyerekekkel? Az utánuk jövő generáció szellemi igényességével ? O Vajon a TIT mit tud tenni az önművelés iránti igény felébresztéséért? — Mi annyit tudunk vállalni, amennyit az iskolán kívüli közművelődésből a TIT eszközei megengednek. Előadások, tanfolyamok, baráti körök, hobbykörök, illetve aktivizáló ismeretterjesztési formák a gyakoriak. Úgy lehetne fogalmazni: tulajdonkeppen szolgaitatást vég- zünk, amikor az új, korszerű ismeretek iránti igényeket elégítjük ki. Amellett még nagyon hosszú ideig ezeknek az igényeknek a felkeltése is fontos feladata a TIT-nek. Érezve ennek a nagyságát, megpróbálunk „elébemenni” ezeknek az igényeknek, egészen kisiskolás, sőt óvodás korig. — Hogy mit tudunk tenni, azt néhány szám is beszédesen bizonyítja. Évente átlagban 5—6 millió emberhez jutunk el, zömmel szóbeli ismeretterjesztési módszerekkel. Amellett jelentős ismeretterjesztő folyóirataink szerepe: az Élet és Tudomány 120 ezer, négy havilapunk közel 20 ezer példányban lát napvilágot. Kiemelném a Valóság társadalom- tudományi témaköreit, ezek mindig nagy visszhangot váltanak ki. Ide tartozik még: előadóink többsége jó felkészültségű, eszközeinkkel is elégedettek lehetünk. O Milyennek ítéli meg az ismeretterjesztő munka eredményeit Szabolcs-Szatmár- ban? — Ugyanazokat a hallatlanul dinamikus fejlődésre utaló jegyeket tapasztaltam az ismeretterjesztésben, mint amilyenek a gazdasági fejlődést is jellemzik. A TIT újjászervezése óta ez a megye óriásit lépett előre. Az ismeretterjesztési módszerek átfogják a rendelkezésre álló lehetőségeket, számos területen pedig országosan is szép eredményeket értek el. Például a gyermekeknek való baráti körök szervezésében, nyelvoktatásában, vagy az üzemi tanfolyamok szervezésével. És jól alakul a nyári akadémia is, melynek ma már az ország határain túl is kellemes a visszhangja. Baraksó Erzsébet Csillagfürtaratás Csillagfürt-betakarítás a nyíregyházi Béke Termelőszövetkezetben. Nyírségi fehér virágú édes fajtából 118 hektáron szaporítottak. A felvételen Hidasi István, Karasz András aratják a csillagfürtöt. (Frankó Sándor felvétele) Háztáji Szatmár bútor a kiállításon. A BNV első napja már ízelítőt adott arról, hogy mi is várható majd. A déli órák után benépesültek a pavilonok, megteltek az éttermek, sokan nézték a divatbemutatókat. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter mondta a megnyitón: „A magyar fogyasztóközönség azt várja tőlünk, hogy azt a terméket, ami megnyerte tetszését a vásáron, a hazai üzletekben is viszontláthassa.” Csizmák a hölgyeknek A vásár nyitvatartásával egyidejűleg 26 cég — vállalatok, szövetkezetek —■ termékei kaphatók a fővárosi boltokban. Ez persze, csak az első lépés lehet. S ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni, hogy egyebek közt, a Ra- kamazi Cipőipari Szövetkezet is az említett cégek közé tartozik. Aki a szabolcs-szatmári ipari szövetkezetek közös kiállítását és közöttük a raka- mazi cipőket nézi, méltán gondolja: lesz majd vásárlójuk. Különösen a csizmák nyerték meg a hölgyek tetszését, az elejtett szavakból legalábbis ez derül ki, csak egyetlen kérdés maradt nyitva: „Mibe is kerülnek ezek a E ljön majd az idő, amikor Ködöböcz József azt mondja: „Amikor én találkoztam a miniszter- helyettessel ...” És az igazat mondja majd. A miniszterhelyettes valóban kint járt a kertben, de még legalább száz ember, akik jöttek az ország különböző részéből. A vendégek a tornyospálcai Rákóczi Termelőszövetkezet módszerére voltak kíváncsiak. Mind arra, ami ősszel az almáskertekben történik. A főkertész tájékoztatóját általános figyelem kísérte. A rozs termelésére is alig-alig alkalmas futóhomokon 235 hektár a termő almás, de díszük már a 78 hektár új telepítés, valamint 29 hektár meggy, 17 hektár szilva és két hektár köszméte. De nem ez az érdekes: — A betakarítási munkákat az elmúlt évekhez hasonlóan a fa alatti csomagolásra alapoztuk. Így mondta a főkertész, de Ködöböcz József, illetve a család tagjai másként fogalmaztak. — Mi kijövünk ide mindennap, a feleségemmel szedjük az almát, a menyem meg csomagolja. — De mi ebben a jó? lábbelik?” A boltokban majd kiderül... A Nagykállói Ruhaipari Szövetkezet elegáns műbőr dzsekijeit is sokan nézték. A „Kallux” cipők sem maradnak feltehetően vevők nélkül, mert a valóban szép „szabadidő-cipőket” azzal hirdeti a szövetkezet, hogy súlyuk mindössze 320 gramm, a hagyományos cipőknél egyharmaddal kevesebb. Szépek a ruhák, ezzel sem mondunk újat. Embléma a bútoron Egy gyárunkról mindenképpen szólni kell. Mert az az érzése a vásárlátogatónak, hogy a mátészalkai Szatmár Bútorgyár talán kivívja majd azt a helyet, ami a vásárlók kegyeiben kétségtelenül megilleti. Maróti Sándor üzletkötő és piackutató mondja: — Az én területem Dél- Magyarország: Szeged, Csong- rád, Hódmezővásárhely térsége. Egy év alatt, 1978-ban 18—20 millió forint értékben tudtam bútorokat eladni, most 40 milliónál járok. Hisszük, hogy sikerünk lesz, mert az utóbbi két-három év munkája most gyümölcsözik. Mindehhez alátámasztásul csak annyit: a gyár által ki— Gondolom az, hogy nem kell az almát ide-oda szállít- gatni, nem törődik. nem megy pocsékba egy szem sem. Aztán itt mindenki felel a saját munkájáért. A ládára felírjuk a nevünket, a „monogramunkat”, hogy Ködöböcz, mellé a minősítést. Nem lehet pardon. Ha rossz a minőség, annak mi látnánk kárát. Ingyen újra kellene válogatni, csomagolni. Akik körbeállták a családi „manipuláló” teret — közöttük a miniszterhelyettes — az almaszedésnek, csomagolásnak egy valóban új és sok szempontból hasznos módszerét ismerhették meg. A családoknak. attól függően hányán vannak, mindennap kijelölik a fákat, a fák alá kiszállítják az exportládákat, fagyapotot, sorválasztó papírokat, kötöződrótot és ki-ki végzi a dolgát szorgalma szerint. Az előnyökről a termelő- szövetkezet elnökét faggatom. — így legalább húsz százalékkal jobb a minőség és állított nyolc bútor közül hét nyerte el a Kiváló Áruk Fóruma minősítő jelzés használatának jogát. Egzotikum, praktikum A külföldi kiállítók standjain az egzotikum keveredik a modern praktikummal. A nigériaiak a kakaóbab, a nyers kávé és az ásványi kincsek mellett bámulatosan szép és érdekes népi iparművészeti remekekkel, szobrocskákkal, táncálarcökkal, fa-‘ faragványokkál jelentek meg, Hongkong és Tajvan a tetszetős dömpingárukkal jár az élen. A legtöbb gyártmányt, a legszélesebb skálát bemutató Szovjetunió a híradásipari termékektől a színpompás iparművészeti árukon át az új típusú Moszkvics személyautóig adja iparuk keresztmetszetét. Csehszlovákia az új Skodát és a legújabb hűtőszekrényeket mutatja be egyebek mellett. Svájci órák, NSZK-beli autócsodák, japán színes televíziók, holland háztartási szerek, olasz pulóverek, svéd divatékszerek teszik teljessé azt a képet, amit az őszi BNV a világ fogyasztásicikk- termeléséről ad a látogatóknak. Speidl Zoltán kétszeresen gyorsabb a munka. Korábban sok kézen ment át a gyümölcs és ahány kéz, annyi törődés. Minden mozgatással 2—3 százalékban csökkent az exportalma minősége. A másik előny: nem kell milliós értékű központi manipuláló tárolóteret építeni. A tornyospálcai almaszüret nem hasonlít az eddig látottakhoz, tapasztaltakhoz. A szüret lettlégyen az bárhol mindig vidám és hangulatos. Különösen vidám, ha süt a nap, ha az ősz színei a viruló virágok, a sárguló falevelek, a pirosló almák felüdítik az embert, felszabadítják az érzelmeket. A munkálkodó embert azonban nemcsak őszi szépség vonzza, de a munka értelme is. Erről a Zakor család példája győzött meg. — A gyerekek — a lányom, meg a fiam — velem dolgoznak. Én vagyok tsz-tag, ők Kisvárdába, az iparba járnak és ilyenkor ősszel veszik ki a szabadságot. — Megéri? A kisárutermelés sajátossága a rugalmasság, a gyors alkalmazkodókészség a kereslethez és kínálathoz. Vonatkozik ez a háztáji termelésre is. A háztájiban szinte állandó folyamat a termékszerkezet- váltás, hiszen a kisárutermelőt nem akadályozza mozgásában, elhatározásában az egy irányú termelésre kötelező nagy értékű eszköz, berendezés, mivel nincs is ilyen. A háztáji növénytermesztés és állattenyésztés tőkéje, energiája alapvetően az emberek fölös szabad ideje és az a jó tulajdonság, hogy a parasztember nem szivek a tétlenséget. Az elmúlt tíz évben országosan, s a megyében is nagymértékben csökkent a háztáji gazdaságok száma. Ennek egyedüli magyarázata hogy csökkent a termelőszövetkezeti tagok száma is, hiszen a vidéki fiatalok nagy része az iparban, vagy intézményeknél talál munkát, örvendetes viszont, hogy a kisebb számú, kevesebb területet művelő háztáji az egy-két évvel ezelőttitől nagyobb arányú termelést valósít meg. Magyarul, a kevesebb kisgazdaság több és értékesebb árut termel. A kisárutermelésnek — és ezen belül a háztájinak — nálunk rangja és becsülete van. Minden rendelet és intézkedés ösztönző és segítő szándékú. Ma már csak kevés helyen van olyan meggyőző munkára szükség, hogy a termelőszövetkezetek a tervszerűbb és még nagyobb termelés érdekében, a háztájit tekintsék a nagyüzemi gazdálkodás ágazatának. Ebben a pillanatnyilag kialakult helyzet sem ingathat meg senkit. Miért kell ezt mondani? Néhány helyről már érkezett olyan jelzés, hogy a háztáji állattartókat erősen foglalkoztatja a téli szálas takarmány. Mint tudott, a sok csapadék miatt a mezőgazdasági üzemek egy része a tervezettől kevesebb szálas takarmányt takarított be. Néhol a háztáji állattartóknak a ligáiig juttatnak valamit. Az eljárás — bár bizonyos mértékig érthető — nem fogadható el. A helves és célravezető megoldás az, hogy amíg lehet, minden üzem törekedjék a takarmányalap bővítésére. Ehhez most a silókészítés mértékének növelése a járható út. M int jeleztük, a háztáji termelés rugalmas és alkalmazkodó. Any- nyira azonban soha nem lesz rugalmas és önálló, hogy né legyen szüksége támogatásra, segítségre. Amíg lehet, ezt a segítséget ne is tagadják meg sehol. S. E. A kérdésre már Marika válaszolt. — Nem panaszkodhatunk. Megkeressük naponta hárman az 500—600 forintot. És jó levegőn vagyunk. Szerencsére nagyon jó idő van, élvezet kint lenni a kertben. A fák közén MTZ vontatta szállítókocsi halad el lassú ütemben. Innen is, onnan is feltesznek néhány ládát és mennek tovább. — Nem viszik el mindet? — Estére minden almát beszállítanak, de csak a minőség sorrendjében. Mi ráírjuk a ládára első, vagy második osztály, aszerint viszik. — Hárman mennyi almát szednek, csomagolnak? — Függ az időtől. 50—60 ládát adunk át naponta. A két Zakor gyerek, — az édesanya szerint gyerekek — a VSZM dolgozói. A lány minőségellenőr, a fiú tmk-lakatos. Mint mondták, számukra a szüret kikapcsolódós, pihentető. Így meg pláne, ahogy a munkát most szervezi a tsz. Nincs vita, gond, ki menynyit dolgozik, ki milyen minőségben szedi az almát. Seres Ernő Szüret a kertben Hét „kiváló" Szálkán Vásárfia szabolcsiaknak
