Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 4. Kevés a lélekjelenlét- Ifjúsági vöröskeresztesek Csengerben — A szirénázó mentőautónak szokatlan próbát kellett ki­állni. Érdeklődő tizenéves fi­úk, lányok ostromgyűrűjébe került a csengeri ifjúsági vö­röskeresztes szaktábor tech­nikai bemutatóján. Az első­segélynyújtás „ifjú mesterei” kíváncsiak voltak a rohamko­csi minden részére, porciká- jára. Vöröskereszt—ma A vakáció utolsó napjait töltötte százhúsz általános és középiskolás vöröskeresztes titkár a szaktáborban. Egy hét alatt a következő mozgal­mi év feladataival ismerked­tek, hasznos egészségügyi is­meretek birtokosai lettek. Az előadások egy része a Nem­zetközi és a Magyar Vörös- kereszt történetét fogta át, szólt a szervezet szerepéről mindennapi életünkben. A szervezeti élet javítását szol­gálta az úttörő és KISZ- mozgalom, valamint a vörös­keresztes csoportok kapcso­latáról szóló beszélgetés. Megvitatták, milyen helye van ma az iskolákban az if­júsági vöröskeresztes alap­szervezeteknek, hogyan lehet­ne a szervezeti élet kereteit élőbb tartalommal megtölte­ni. A szervezési, vezetési tud­nivalókon túl szakmai dol­gokról is sok szó esett. A gyermekbalesetek legtöbbje tűzesetekből, közlekedési sé­rülésekből származik. Fontos­nak tartották a tábor szerve­zői, hogy avatott előadók be­széljenek a tűzrendészet, a közlekedés és az elsősegély- nyújtás általános szabályai­ról. Nőgyógyász pedig a lá­nyoknak adott választ a ne­mi élettel kapcsolatos kérdé­seikre. Mentő, de mikor? Ottjártunkkor fényesen tű­zött a nap. Mintha nyári adósságát igyekezett volna törleszteni. A fűben ülő elő­adást hallgatók csoportjai üde színfoltok. — Arról beszélgettünk, mi a teendő a balesetnél, mikor hívjunk mentőt? — tájékoz­tat a foglalkozás után Gráféi András mentőtiszt. — Gyako­ri a felnőttek esetében is, hogy kevésbé súlyos esetek­nél rögtön mentőt hívnak, ezért a mentő esetleg egy sú­lyosabb esethez csak később tud kivonulni. Mindig fontos megállapítani, milyen súlyos a sérülés, szükséges-e a sé­rültet kórházba szállítani. Ennek eldöntéséhez nem elegendő a lélekjelenlét, egészségügyi ismeretekre is \ szükség van. Hirtelen vijjog­va feltűnik a mentőautó. Egy emberként mozdul a tábor... Betegek segítői A technikai bemutató vé­gén árnyékba húzódtunk be­szélgetni. Három beszélgető- társam évek óta vöröskeresz­tes. Miért szerették meg ezt a mozgalmat? — Jó érzés a bajba jutotta­kon segíteni. Játék közben is megsérülhetünk. Ha orvos nincs a közelben, mi is el tudjuk a sebet látni. Az ut­cánkban szinte mindenki tudja rólam, hogy vöröske­resztes vagyok, a bajban meg­keresnek. Mindig örömmel segítettem — vallja Szabó Tünde győrteleki hetedikes. — Az ötödikesek között mindig sok az érdeklődő. Az első foglalkozásokon a vörös­keresztes mozgalom múltjáról beszélgetünk a csoportban. Fél év után a tanár-elnökkel közösen kezdjük tanítani a kötözéseket, a segélynyújtást — magyarázza a barna Pon- gó Klára, aki Mátészalkán szeptembertől nyolcadikba jár. — Érdeklődőből nálunk sincs hiány — veszi át a szót Siető András, a nyíregyházi Ipari Szakközépiskola negye­dikese. — Az elsősökre jel­lemző, hogy év elején sok szakkörbe jelentkeznek, nem bírják idővel, és lemaradoz­nak. Az idén vöröskeresztes taggyűlésen bemutató foglal­kozást tervezünk, amelyre meghívjuk az elsősöket. Csak azután vesszük fel közülük a legérdeklődőbbeket. Reszler Gábor Szorgalmas a munka itt a dinnyehalom mellett, — sza­bolcsi dinnye, hevesi dinnye, teherautókkal hozzák a nyír- ’"házi Búza téri oiacra niNMYF vet kap a másiktól, gusztust a pirosló léktől. Egy idősebb férfi nem vásárol, csak áll, s néz: Illemtan titkárnőknek Indul o közművelődési évad A nyáron sem csendes mű­velődési otthonok, központok ősszel újra a közművelődés nagyüzemeivé válnak. Jelei­vel a következő hónapok rendezvényeiről beszélgetve találkoztunk Kisvárdán és Fehérgyarmaton. A műszeres fogyasztásmé­rést sajátíthatják el a jelent­kezők a kisvárdai Ady End­re Művelődési Központban. A hagyományosan jó üzemi kapcsolatokra épülő, szak­munkásképzést segítő tanfo­lyamok eddig is kedveltek voltak. A felnőttoktatási stú­dió októbertől titkárnőkép­zést indít A hatvanórás tan­folyamon a gépírás, helyes­írás gyakorlásán kívül álta­lános iratkezelési és illemta­ni ismeretek szerezhetők. A helyi üzemek közül a fény­forrás- és a villamosszigetelő gyárból angol és német nyelvtanulásra annyian je­lentkeztek, hogy külön üzemi csoportot indítottak. Az ősz­szel induló nyelvtanfolyamra bárki jelentkezhet. Két an­golt és két németet tanuló cso­portot szeretnének indítani a szervezők. A szabó-varró, gé­pi himző tanfolyamok sora szeptember elején a makra­métanfolyammal bővül. Az őszi hónapokban a művelődé­si központ falai között Tóth Sándor szobrászművész pla­kettjeit, a tuzséri alkotótelep és Lakatos József festőmű­vész alkotásait állítják ki. Ál­talános iskolai és gimnáziu­mi színházi és filmharmóniai bérleteket szintén szeptem­berben osztják szét. A koráb­bi kedvezőtlen tapasztalatok miatt felnőtteknek nem áru­sítanak bérletet, csak nem bérletes előadásokon talál­kozhatnak új színházi és ko­molyzenei élményekkel. „Sport — Folk — Rock” a címe annak az egész napos rendezvénynek, melyet a fe­hérgyarmati művelődési köz­pont szervez a fiataloknak. Szeptember 8-án a sportver­senyekkel induló rendezvé­nyen többek között fellép a 100 Folk Celsius együttes, öt színházi előadást tekinthetnek meg szeptember és május kö­zött azok, akik a Népszínház előadásaira bérletet váltanak. Az induló archív filmklub pedig a régi filmek kedvelő­it várja. A szabó-varró, gépi síkkötő, makramé mellett gépíró-tanfolyam indul. A hathónapos tanfolyamra ed­dig közel negyvenen jelent­keztek. A kiállítások látogatói sorrendben Schmidt Sándor fafaragó, Horváth János és Józsa János festőművészek alkotásait tekinthetik meg az őszi, téli hónapokban. Az ál­talános és középiskolások bérleti hangversenysorozatán fellép a Kaláka együttes és a régi zenéket történelmi hang­szereken megszólaltató Tinódi kamarazenekar. Az óvodá­sokról sem feledkeztek meg. A nyíregyházi Gyermekszín­ház szeptember 16-án a Ha­mupipőke, október 28-án pe­dig az Árgyílus királyfi című mesékkel szerepel. November 18-án a pozsonyi bűvész­együttes szórakoztatja majd a legfiatalabbakat. (r. g.) A VEVŐ LÁTJA HASZNÁT Nemcsak üzleti fogás... Kurrens árut — pult alól? A kisváros divatkövető lá- nyai-asszonyai igyekeztek jó­ban lenni az egyetlen áru­ház konfekció-, cipő- és kö­töttáruosztályának eladóival. Akiknek aztán sikerült ba­rátnőkké verekedniük ma­gukat, egyúttal jólértesültek- ké is válhattak — már ami az üzlet ruhanemű-választé­kát illeti. Egy lépéssel a he­lyi divat előtt járhattak, an­nak köszönhetően, hogy „for­ró drót” (gyere gyorsan: az áruházba olasz pulóver, spa­nyol csizma, angol kosztüm érkezett) értesítette őket a friss szállítmányokról. S mi­után mindebből csak néhány tucat érkezett, attól egyálta­lán nem kellett tartaniuk, hogy hamarosan a fél város ugyanabban jár mint ők, és úton-útfélen visszaköszön a pult alól kimentett ruhada­rab. Következésképpen esz­tergályoslány, és asszisztens- nő, pedagógus és tanítványa, mind az eladó kegyeit keres­te. , Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy — legyen szó divatos holmiról, cement­ről, csavarról, építési, szol­gáltatási, javítási kapacitás­ról, vagy bármi másról — ahol valamiből hiány van, ott az eladó diktálja a felté­teleket. Az építőipari vagy a tervező vállalat rendre válo­még nem is átütő erejű, de vendéglátóiparunk dolgozói egyik-másik étteremben már leszálltak a magas lóról, mintha a korábbinál nagyobb becsben tartanák a vendéget, s most már nem kegygya­korlók, amikor „csak” kisada- got, egytálételt, főzeléket kér­nek tőlük. Mintha megválto­zott volna a vendég és a ven­déglátó korábbi erőpozíciója. Persze, nem általában, nem mindenütt. De a vendéglátók korábbi erőfölénye mégis­csak halványodik. Ezt jelzik az éttermek idehaza koráb­ban nem tapasztalt, önmagu­kat kellető, hirdető táblái, a vasárnapi kedvezmények és más üzleti fogások. Az is igaz persze, hogy a vendég­látóiparban nem annyira a kereslet-kínálat viszonyok, mint inkább a megemelt árak rendezték át a korábbi erőpozíciót. A Volán is nap nap után ajánlja magát a televízióban: a benzindrágulás mellett a vállalatok számára költsége­sebbé vált a közúti fuvarozás, következésképpen: amit le­het, vasútra terelnek. Persze, a Volánnál sem akarják, hogy nagy értékű teherautók mun­ka nélkül vesztegeljenek: reklámjaikkal a lakosság ke­gyeibe próbálnak férkőzni: tüzelő- és -pítőanyag, pro­pán-bután gáz, fűtőanyag szállítására, bútorok költöz­tetésére, de még méhek ván­doroltatására is ajánlkoznak. Korábban szinte — ahogy mondani szokás — lábon el­kelt minden. A bútort akár ki sem kellett volna rakni a vagonból, a vevő vitte már­is. Nemrégiben viszont a ta­valyi „nagy bevásárlás” után visszaesett forgalom fellendí­tésére csökkentette árait a Bútorért. Ügy tűnik hát, hogy a szál­lítók, az eladók hatalmi po­zíciója imitt-amott megingott már. Szó sincs persze igazi hatalomváltásról. Egyrészt a változás csak részleges, csak egyik-másik területre igaz, másrészt még nem is igazi; inkább csak a változások je­lei érzékelhetők. Molnár Patrícia Éjjeliőr asszisztált a lopáshoz Krumpli—borért Roham!... Cél: a mentökocsi Nevető „múmia”, avagy a tőréses betegeknél használt vá­kuummatrac bemutatója.

Next

/
Thumbnails
Contents