Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-20 / 221. szám
1980. szeptember 20. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Együtt MA IS SZÉP SZÁMMAL DOLGOZNAK a megyeszékhelyen olyanok, akik szabad szombatjukat ajánlották fel és munkát kértek az Együtt Nyíregyházáért társadalmi akcióban. Hetedik alkalommal hívták az idén segítségül a város társadalmát az akció szervezői. Sok szép eredménye van már az Együtt Nyíregyházáért kezdeményezésnek, „meg- fiadztak” azok a milliók, amelyek az önként vállalt munkán részt vevők forintjaiból tevődtek össze. Mert az ösz- szegyűlt pénz mindig csak induló összeg volt: a város kasszájából rendre kiegészítették azt, hogy az éppen legfontosabb létesítményt elkészíthessék. Sokan emlékezhetnek még: 1974-ben a gyermekek bölcsődei elhelyezéséért dolgoztak a társadalmi munkások, majd a lakótelepi sportlétesítmények, játszóterek bővítése volt a cél. 1976-ban, a 30 éves úttörőmozgalom jubileumára a sóstói úttörőtábor építésére mozgósították a város társadalmát. A bujtosi városliget megalapozásáért, a gyermekek sportlétesítményeiért dolgoztak ezután, s tavaly, a nemzetközi gyermekév tiszteletére ismét gyermekintézményeket bővítettek az Együtt Nyíregyházáért akcióból ösz- szegyűlt pénzből. Az eddigi hat esztendőben 15 millió forintot jelentett a város lakosságának összefogása. Ezt további húszmillióval egészítették ki a város pénzeiből, így összesen 35 millió forint értékű létesítménnyel gazdagodhatott a megyeszékhely. Most a megyei pártbizottság felhívásához csatlakoztak az Együtt Nyíregyházáért akció szervezői. Ebben az esztendőben az a cél, hogy a gyermekek nyári napközis ellátását javítsák. A sóstói úttörőtábor területén emelt létesítmények már jövőre több száz nyíregyházi általános iskolás számára teremtenek jobb feltételeket: kulturált elhelyezést, jó étkezést, kellemes környezetet. EDDIG HARMINCEZREN JELENTKEZTEK és ajánlották fel munkájukat, s kilencezren már ledolgozták a társadalmi műszakot. E hét végén 20-án és 21-én különösen sokan jelezték részvételüket. A legtöbben: vállalatok, intézmények dolgozói, iskolák diákjai a mezőgazdaságban segítenek: almát szüretelnek, paradicsomot, krumplit szednek — az idén, az időjárás szeszélyei folytán, az egy időben jelentkező nagy munkák miatt különösen fontos a mezőgazdaság segítése. Néhány nagyüzemünkben azonban változatlanul a helyi termelőmunkában vesznek részt a dolgozók, s járulnak hozzá a megyeszékhely fejlesztéséhez, a gyermekek nyári szünidőiének megszépítéséhez. M. S. Húszliteres légtartályokat készítenek a MEZŐGÉP nyírbátori gyáregységében a vállalat saját géptípusaihoz, valamint nagyobb részben a Győri Vagon- és Gépgyár megrendelésére. Képünkön: Kónya Ferenc megmunkálja a hegesztési varratot. (Jávor László felvétele) Nagyközségekből jelentjük Színes tévé, tanyai rendelő Napirenden I ■■ ff | rr I / a kozmuvelodes Több művészeti csoport, három függetlenített közművelődési szakember — ez jellemzi Hodász, Nyírkáta és Kántorjánosi kulturális életét. Hodászon irodalmi színpadot alakítottak a pedagógusok, az úttörők és a fiatalok, Nyirka tán és Kántorjá- nosiban ifjúsági irodalmi színpad, illetve színjátszó csoport működik. Egy éve cigány folklórcsoportot alakítottak Hodászon. Ugyancsak itt és Kántorjánosiban bábszakkör ad elfoglaltságot áz érdeklődőknek. A művészeti csoportok számának növekedése és a tartalmasabb munka részben a javuló tárgyi feltételeknek köszönhető. A hodászi művelődési házban színes televíziót nézhetnek a látogatók, keskenyfilm- vetítő gépet vásároltak a mozinak. A három intézmény közül viszont csak a nyírká- tai állapota elfogadható. A tanács végrehajtó bizottsága döntött a kántorjánosi művelődési há;: felújításáról, a hodászi tatarozásáról, valamint a hodászi ér. a kántoriá- nosi könyvtárak áthelyezéséről. A közművelődési munka részeként mindhárom általános iskola szerződést kötött a termelőszövetkezetekkel, s megszervezték a felnőttoktatást. KÁLLÓSEMJÉN: Bővülő gyermekintézmények Több gyermeket helyezhetnek el a szülők óvodában, diákotthonban, napköziben — állapította meg a tanácsülés elé terjesztett anyag. Bölcsődébe harminc kisgyereket vehetnek fel, még nem is használják ki megfelelően a rendelkezésre álló helyeket. Az óvodai helyek száma az utóbbi hat év alatt 135-ről 185-re gyarapodott. Diákotthonban 203 tanuló helyett 223-an lakhatnak. Napköziben három helyett négy csoportot szerveztek. A bővítésekkel elérték, hogy minden ötéves kisgyereket felvehetnek az iskola- kezdés előtt az óvodába, sőt lehetőség nyílt a tanyai gyerekek elhelyezésére is. A népesedéspolitikai határozatból következően Kálló- semjénben létrehozták a harmadik védőnői körzetet, három tanyán rendelőt nyitottak, ám a felújításig ezek működését felfüggesztették. Az idén sor kerül a felújításukra, s így ismét rendelhet az orvos az adott helyeken. Gyermekszakorvos gyógyítja a kis betegeket a területen. Három éve itt is csökken a születések száma (97-ről 86-ra), ritka a három- gyermekes család. A lakásvásárlásoknál, munkahelyek betöltésénél, gyermekintézményekbe történő felvételnél előnyben részesítik a nagy- családosokat. GÁ V AVENCSELLÖ: Áruházi szarkák A nagyközségi tanácson a szabálysértési ügyek között még mindig a tulajdon elleni vétségek szerepelnek legnagyobb számban. Az utóbbi időben több bejelentés érkezik magánszemélyektől, de sok esetben a rendőrkapitánysághoz utalják át az ügyeket, mivel nem a tanács az illetékes az eljárást folytatni. Az ilyen jellegű vétségek közt a lopások — azok közül is az áruháziak — teszik ki a nagy többséget. Javult a statisztika a kontártevékenység esetében: 1978-ban 9, a múlt évben 5 feljelentés érkezett engedély nélküli munkavégzés miatt. Nem gyakran, de ugyanazoknál a szülőknél fordul elő, hogy gyermekeik nem járnak rendszeresen iskolába. Még a legmagasabb összegű bírság sem készteti jobb belátásra a szülőket. Ezután már csak a gyámhatóság közbelépésére számíthat a tanács. Viszonylag sok — tíz — volt tavaly a jogosulatlan halászat miatti feljelentés, ebben az évben még eddig nem érkezett ilyen panasz. Egy-két esetben előfordul, hogy a tűzvédelmi utasításokat nem tartják be, két kereskedőt súlycsonkítás vagy árdrágítás miatt vont felelősségre a tanács, de becsületsértés, közlekedési és köztisztasági szabályok megszegése miatt is folytattak szabálysértési eljárást. lete egy részét a levegőben töltötte. Mászta a villanyoszlopokat, kapaszkodott a mászóvassal és felerősítette derekára a biztonsági övét. Az életet védő öv azonban kétarcú volt. Munka közben az oszlopokon, jó barátként szorította a szerelő derekát. Most pedig, jó negyven év után, hogy elérkezett a nyugdíjazás, a szorítás fájdalmas nyomokat hagyott. Állandóan visszatérő derékfájást, gerincsérvet... Ezzel együtt szép évek voltak — emlékezett Király Gyula, a TITÁSZ egykori szérelője, a nagy faluvillamosítás egyik névtelen szereplője. — Háton, vállon vittük a nehéz oszlopokat. Ha csak egyikünk rosszul lépett, vagy nem markolt ereje szerint becsülettel, mindenki megérezte. Nálunk nem lehetett lazsálni... Néhány órával azután találkoztunk az egykori villa- mosítóval, amikor életbe lépett a nyugdíjazása. A néhány órás nyugdíjas boldogan szedte elő táskájából az egykori tanoncszerződést, amelyben még az állt: a szülő köteles minden tanítási költséget fedezni. 1937. szeptember 1-én szabadult, megkapta a segédlevelet, jeles minősítéssel. A kezdeti nehézségek után valóságos főnyeremény volt, hogy felvették a nyíregyházi villamos művek részvénytársasághoz. Először csak a javításokat bízták rá, később a mérőszobába került mérőhitelesítőnek, aminek valósággal specialistája lett. — A hadifogság után is a régi helyemen, a nyíregyházi TITÁSZ-nál kaptam munkát, mint villanyszerelő. Később művezető lettem. így kerültem a faluvillamosítási brigáddal a fehérgyarmati, a baktai, a nyírbátori, a kis- várdai, a naményi járások községeibe. De alig volt olyan zuga a megyének, ahol ne fordultunk volna meg. Elég fárasztó volt kijárni a megyeszékhelyről. Sokan a szerelőink közül oda is nősültek, ahol éppen dolgoztak, örültünk is, mert megbízhattuk őket a körzeti szerelői munkával. így aztán, egy kicsit a házasodások helye szerint alakultak ki eleinte a körzetek.. . Sok érdekes, izgalmas munkában volt része Király Gyulának. Olykor ők maguk vágták ki az oszlopnak kinézett fákat, amin néhány órával azelőtt még a madár fütyült. Néhány óra, vagy nap múlva pedig már az áramot, a falunak fényt vivő drótok futottak tova a friss faoszlopokon. Mély talajú, sáros vidékeken az is előfordult, hogy lóháton húzták a vezetéket. Aztán az ijedős lovak, ha megugrottak, a szerelő nyakig merült a sárba ... — A. községekben minden éjjel másutt aludtunk, ettünk. Sorkoszton voltunk. Emlékszem, az egyik fiút elneveztük „libásnak”, mert folyton azt mondta, ő nem megy sorba, egy szegény családnál kötött ki, ahol mindig libát főztek ebédre. Nem akartuk hinni, aztán magunk is meggyőződtünk róla, hogy igaz a régi mondás, hogy a szegény ember a kevésből is szívesebben ad, mint a jómódú ... Negyven évet töltött el egy munkahelyen Király Gyula, a TITÁSZ-nál. Ezalatt tizenhárom igazgatója volt. Kapott egy sor kitüntetést, jubileumi jutalmat, „Kiváló Dolgozó” jelvényt. Nemrég pedig gyémánt törzsgárdajelvényt, ami olyan ritkaság, mint a fehér holló. Két gyermek felnőtté nevelése mellett, elvégezte a marxista középiskolát, utána a hároméves esti egyetemet. Kitanult egy sereg villamossági szakmát is Ember - gyémánttal a szerelői képesítésen túl. Kézjegyét azonban igazában az a sok száz és ezer villany- oszlop őrzi, amelyet az ötvenes évek elején „ültettek” szerelőtársaival a szabolcsi falvakban, tanyákon. *— Az biztos, hogy még sokáig nem fogják elhinni az ismerősök, hogy már nem dolgozom a TITÁSZ-nál, ahol legutóbb amolyan diszpécser, eligazító voltam. Az én hangom igen sokan ismerik, mert a telefon nekem szólt... Üton-útfélen megállítottak, hogy itt vagy ott nem ég a lámpa, sötét van az utcában. Ez még a mai nap is így volt, mert honnan is tudhatták volna, hogy néhány órája, 1980. szeptember 16-tól már nyugdíjas vagyok. A nyugdíjbamenőket hatalmába kerítő lehangoltság- nak nyoma sincs az arcán. Derékfájását is úgy viseli, mint a hivatás naponta érzékelhető jegyét, amit viselni kell, még ha fájdalmas is. Ezután már csak lentről, a biztos földről figyeli, hogyan magasodnak a betonoszlopok, milyen könnyedén emelik helyükre az engedelmes gépek. De neki mégis örökre mást jelent, amikor felkat- tintja a villanyt, mint nekünk, akik összkomfortos kényelemmel vehetjük birtokunkba a megszelídített fényt. Páll Géza Mi a véleménye ? Á munkafegyelemről Forgács József Szlovik Andrásnc Medgyesi Mihály „A gazdasági vezetők mindenütt és minden beosztásban követeljék meg a munkaviszonnyal járó kötelezettségek teljesítését, a fegyelmezett és jó minőségű munkát.” (Az MSZMP XII. kongresszusának határozatából.) FORGÁCS JÓZSEF, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri keményítő- gyárának személyzeti vezetője: — Nem véletlen, hogy a legkülönfélébb fórumokon olyan gyakran szóba kerül a munkafegyelem. Mi is rájöttünk már régebben, hogy fegyelmezett munka nélkül lehetetlen eredményeket elérni. Két-három évvel ezelőtt nálunk is mindennaposak voltak a késések, az italozások, a hiányzások. — Azonban furcsamód, a vezetők elvétve nyúltak .a fegyelmezési eszközökhöz. Hogy mi lehetett az oka? Talán a kényelmesség, a „jobb a békesség” alapon történő gondolkodás. Mert tény, a büntetés, a felelősségre vonás ma sem tartozik a legnépszerűbb feladatok közé. Ráadásul a mi üzemünk nem nagy, a vezetők, beosztottak többsége szinte gyermekkora óta ismeri egymást, s megszokott dolog volt, hogy kölcsönösen sok mindent elnéztek egymásnak. — Három éve új vezetőség került a gyár élére, s az itteni állapotok láttán elsőrendű feladatként jelölték meg a munkafegyelem megszilárdítását. Persze ez nem megy máról holnapra, az eredmények most kezdenek igazán mutatkozni. Éppen a napokban gyűjtöttem ki a fegyelemsértéseket. A múlt esztendőben például több volt a fegyelmi vétség, s kevesebb a felelősségre vonás, mint az idén. Ebben az évben fordult a kocka, aminek eredményei egyre kézzelfoghatóbbak. Nőtt a termelékenység, javult a minőség. SZLOVIK ANDRASNÉ. a gyár Tyereskova Szocialista Brigádjának vezetője: — Húsz éve már lassan, hogy itt dolgozom, de soha nem volt még ilyen jó a hangulat, mint ma. Megkövetelik a munkát, de biztosítják is hozzá a szükséges feltételeket. Nem múlik el nap, hogy a gyár vezetői közül valaki ne jönne le hozzánk a csomagolóba. S ami feltűnő, most nemcsak a feladatokat szabják meg, ellenőrzik is azok végrehajtását. Hát, eleinte berzenkedtünk is kicsit ellene, de be kellett látnunk, ez a gyár, s végeredményben a mi érdekünk is. — Lehet, hogy azért, mert jórészt nőkből áll a brigádunk, de 1966, alakulásunk óta egyetlen fegyelmit sem kaptunk. Igaz, ezt más területen dolgozó munkatársaink is elismerik, rengeteg a dolgunk, s alig-alig van mód a fegyelem megsértésére. Mert nem hiába mondják azt, hogy alkalom szüli a tolvajt. — Mert kikkel van a legtöbb |ond? Akik gyakran kijuthatnak a gyárkapun, akiket nehezen lehet ellenőrizni. Sajnos ma vannak még jó néhányan, akik kihasználják a lehetőségeket, de addig jár a korsó a kútra, míg él nem törik. MEDGYESI MIHÁLY, a búzakeményítő üzem vezetője: • — Én nemcsak az italozást, a lógást, az igazolatlan hiányzást sorolom a fegyelmi vétségek közé: elválaszthatatlan ezektől a technológiai fegyelem megsértése is. Majdnem 200 millió forint termelési értéket állít elő ez a gyár, s rendkívül precíz munkát követelnek a gyártásközi folyamatok. Ezért nem tűrhetjük el, ha valaki nem az előírások szerint végzi a dolgát. — Sajnos, már nekem is több fegyelmit kellett kezdeményeznem, nemrég például egy művezető ellen, a technológiai fegyelem megsértése miatt. Legutóbb egy csoportvezetőnek adtuk ki a munkakönyvét, mert engedély nélkül elhagyta a munkahelyét, kiment sörözni. Persze, ezek szélsőséges példák, s szerencsére a törzsgárdatagok kiközösítik az ilyeneket. — Ma már mindennapi dolog, hogy a munkások egymást figyelmeztetik, ha a másik még nem engedett módon él, dolgozik. Azt hiszem, éppen a 10—15 éve '.tt dolgozókra kell elsősorban számítanunk, hogy minél kevesebbszer szegjék meg az emberek az előírásokat, hogy javuljon a munkafegyelem. Balogh Géza A nyíregyházi papírgyárban fő profil a zsákgyártás, mely folyamat gépesített, csak felügyeletet igényel. (Felvételünkön Csengeri Pál a vezérlőpultnál az óránkénti meny- nyiséget állítja be.) HÓD ASZ:
