Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 16. A LEGELŐNYÖSEBB PÓZBAN... Frizurafesztiyál nyíregyházán Kétszáz éves halászház Tiszakerecsenyben, az Alkotmány utca 10. szám alatt áll egy régi ház. Legalább kétszáz esztendős. Tetejét nád fedi, fala patics, kéménye fonott vesszőből készült. Szabadkéményes, elöl konzolos megoldású, tipikus beregi építmény. Szó se róla, ráférne egy kis javítás, hiszen az elmúlt évszázadok nem nyomtalanul suhantak el felette. Lakója idős néni, akinek se pénze, se ereje, se különösebb érdeke, hogy megszépüljön a ház. A lónyai tanács, amelyhez Kerecseny is tartozik, szívügyének tekinti a muzeális értékű, egyszerűen halászháznak nevezett épület sorsát. Szeretnék, ha birtokukba kerülne, s otthont adhatna egy tájháznak. Nem akarnak múzeumot, semmi csodát, csupán egy olyan épületet, mely összegyűjti a környék vízi foglalkozásainak, értékeinek sokaságát. Lényegében nagyon jól illene ahhoz az elképzeléshez, amely szerint a szatmár-be- regi tájvédelmi körzet másik végpontján, Fehérgyarmaton is létesülne hasonló. Így Szatmárnak és Beregnek egyaránt lehetne olyan épülete, amely az arra járóknak sok újat és szépet kínálna. A terv jó, csupán az lenne szükséges, hogy a tájvédelmi körzet, a megyei környezet- védelem illetékese, esetleg a múzeumok megyei igazgatósága közösen lépjen a siker érdekében. A tét nem egy ház. Értékeink védelme és bemutatása a cél. (bürget) Primőrökből jóval később és sokkal drágábban vásárolhattunk a megyében 1980- ban, mint tavaly, összesen mintegy 14—15 ezer tonnát forgalmazott a Zöldért vállalat. A felvásárlási és a fogyasztói ár átlagosan harminc-negyven százalékkal haladta meg az elmúlt évit. A nyári és a kora őszi gyümölcsök, zöldségek kínálata a kezdeti nehézségek után nemcsak elérte a tavalyi szintet, hanem jó néhány terméket olcsóbban vehetünk meg, mint 1979-ben. Többek közt olcsóbb a fejes káposzta (6 helyett 3 forint), a kelkáposzta (tavaly 7, az idén 3 forint), a karfiol ára 13-ről 6-ra csökkent, a karalábé, a sárgarépa és a körte ára is mérséklődött. A nagyobb mennyiségű zöldség és gyümölcsféle lehetővé teszi, hogy a Zöldért raktáraiból már osztályozva küldjék ki azokat az üzletekbe. Nem ritka a második osztályba sorolt zöldség, gyümölcs, sőt az almánál még harmadosztályt is megkülönböztetnek. A vállalat fokozott figyelmet fordít arra, hogy az üzletekben, ABC- áruházakban naprakészen árusítsák a termékeket, s ezek szerint, ha valami veszített a frisseségéből, az értékéből egyik napról a másikra, lehetőség van rá, sőt kötelező olcsóbb besorolás szerint eladni. A zöldségfélék kínálata most már kiegyensúlyozott. Zöldpaprikából 380 tonnát hoznak forgalomba, ez tíz százalékkal több, mint a múlt évi mennyiség. Paradicsomból 260 tonna kerül a boltokba, uborkából 280 tonnányit vásárolhatunk. Mindkettő meghaladja az elmúlt évi kínálatot. Virág a hajban, virág a ruhán. Tömören így lehetne jellemezni a szeptember 14- én Nyíregyházán megrendezett területi fodrászverseny legszembetűnőbb vonásait. Borsod, Hajdú, Heves és a házigazda Szabolcs fodrász- szövetkezeteinek legjobb női és férfifodrászai, kozmetikusai mérték össze szakmai ismereteiket, kézügyességüket. A versenyzők nappali és színházi frizurát, a kozmetikusok ugyancsak ilyen változatú sminket raktak fel modelljeik arcára, nyakára és még ami a ruhából kilátGyümölcsfélékből gyakran szorulunk más megyékre, így volt ez a sárga- és az őszibarack esetében is. Dinnyéből pedig szinte a teljes mennyiséget Bács, Csongrád és Heves megyéktől vásárolta a vállalat. Meggyből közel 800 tonnát vásárolt fel a Zöldért a magántermelőktől és a tsz-ektől. A mátészalkai konzervüzem szocialista exportra gyártott befőttet 400 tonnából, a többi lakossági ellátásra és a konzervgyáraknak ment. Kedvezőtlen volt a cseresznye kínálata. Almából 310 ezer tonnára számítanak, ebből a mennyiségből 40—50 ezer tonnát dolgoznak fel sűrítménnyé, befőtté, pálinkává, aszalt almává, exportra 130—140 ezer tonnát szállítanak, eladásra 14—15 ezer tonna kerül. Nagyobb mennyiségű és jobb minőségű szilva termett az idén. 3—3,5 ezer tonna szilva megy eladásra, exportra, dolgozzák fel szesszé, befőtté. Körtéből 300—350 tonnát vásárolnak fel. Ebből a lakossági ellátásra 160—180 tonna kerül. Sajnos gyakran megtörténik, hogy közútjainkon egy-egy gyalogost, vagy kerékpárost egy figyelmetlen, vagy ittas vezető elgázol, vagyis gondatlanságból követ el bűncselekményt. Szerencsére a legritkább esetek közé tartozik a szándékos gázolás, amilyen június 6-án történt a Nyíregyházához tartozó Alsóba- dur területén. Szurovcsák Mihály 29 éves al- sóbaduri lakos, fűrészes kisiparos pótkocsis kerti traktorjával Alsóbadurban közlekedett ittas állapotban. Ott ült vele a házilag barkácsolt járművön a 17 éves Lőjek András Kordován-bokori lakos, aki abban az időben nála dolgozott. Az úton Szurovcsák A frizurafesztiválra már régen készülnek a versenyzők. Az egyik legfontosabb tennivalójuk a modell kiszemelése. Botos Gyöngyi fodrásztanuló és barátnője, Fodor Anikó szikszói gimnazista betévedt a legforgalmasabb miskolci szalonba. A barátnőjüket keresték, amikor odalépett hozzájuk az egyik fodrásznő és megkérdezte, lennének-e versenyen a modelljei. A két lány ösz- szenézett, ilyet még úgysem csináltak, elvállalták. Hetente más hajszín — Napi három-négy órát modelleztünk hetek óta — emlékszik vissza Gyöngyi. — Eredetileg barna a hajam, s minden héten más-más hajszínnel jelentem meg a munkahelyen. Eleinte azt hitték, biztos megbolondultam ... De a barnát nem lehet egy festéssel „leszívatni”, ezért először világosbárna, majd szőkésvörös, most pedig tici- án a hajam színe. — Hozzá kellett szoknunk, hogy naponta megfordulnak utánunk az utcán. Színházi frizurát mutatunk be, s így eléggé meglepő lehet ilyen fejjel sétálni a korzón kora délelőtt — teszi hozzá Fodor Anikó. Nem akátkihez szegődtek előadónak — fodrászuk, Piti- Péter Pálné, már nemzetközi versenyeken is bizonyította: érti a szakmáját. Tavaly a lengyelországi Poznanban megnyerte a sassoon haj vágást, idén Szófiába utazik, majd a szövetkezet Hollandiába, a fodrász-világbajnokságra delegálja, tapasztalat- cserére ... Magasság, megjelenés, mozgás — Hihetetlenül sok mindent kell produkálnia a modellnek — vélekedik a miskolci fodrásznő. — Legyen ' jól fésülhető haja, keskeny, szabályos arca, hosszú nyaka, magas, vékony alakja, jó megjelenése, mozgása és tudja „előadni” a frizurát. Vagyis a legelőnyösebb pózban mutassa meg a zsűrinek a haj költeményét... A frizuráészrevette, hogy előtte kerékpározik B. Gyula nyíregyházi lakos. aki állítólag egyszer megütötte Szurovcsák kutyáját, s amikor ez .eszébe jutott, utánakt- áltott, hogy álljon meg. B. Gyula nem tett eleget felszólításának, Szurovcsák pedig a kerti traktorral nekihajtott. A kerékpáros ember felborult, súlyos sérüléseket szenvedett, de a részeg és feldühödött Szurov- csákot ez sem elégítette ki, leugrott traktorjáról, és ütni, rugdosni kezdte a sérült embert. Még ezzel sem volt elégedett, Lojeket is mozgósította, s ketten addig verték a földön elterülő férfit, amíg eszméletét nem vesztette. Szurovcsák bűnösnek érezte magát, de a balesetet elromlott hoz én terveztem és varrtam a színházi ruhákat is. A nyíregyháziak közül már negyedszer szerepel ilyen rangos mezőnyben Bálint Istvánná. Sportos nappali sassoon frizurát vág a vendégnek. — Bármilyen formát is készítünk, meg kell találni a modell egyéniségének, az arc karakterének legjobban megfelelő formát. S mindezt tökéletesen kivitelezni — hát, ennyi a fodrász dolga. A kozmetikusok a színskála minden árnyalatát előkészítették, s igazán ezer színben pompáztak a modellek. Bajzáth Istvánná kozmetikus — aki első lett a szabolcsiak közül — fehér ruhás hölgy arcát „készíti ki”. Mellette Kucsera Ágnes szépül Melich Katalin keze alatt: alkalmi sminkjüket bárhol megcsodálnák. A zsűri tüzetesen átvizsgálja a frizurákat, megszemléli a sminket. Dalanics Györgyné kozmetikus a most divatos irányzatról szól. — Az a szép smink, ami nem harsog, összhangban van a ruha színével, s mint egy szép szivárvány, úgy árnyékolja be a szemet. Divatos most a mű helyett a beültetett szempilla: erős hajszálakat rögzítenek az igazi szempillák közé. A munka- igényes műveletet nem ajánlatos otthon gyakorolni... Eredmény a fejen Késő délutánra már megszületett az eredmény, minden megyéből választottak győztest. A nyíregyháziak közül a női fodrászok vetélkedését Csiréné Kocsis Éva nyerte, a kozmetikusokét Bajzáth Istvánná, a férfi- fodrászokét Rácz Bertalan. A tapasztalatokról Siska Jó- zsefné, a fodrászszövetkezet elnöke szólt. — A tizenhat éve megrendezendő fodrászbemutatókon nem is a vetélkedés a legfontosabb. Tanulunk egymástól, átadjuk a tapasztalatokat, s ha a vendégek szebb frizurával távoznak ezután a szalonokból, már nem volt hiábavaló a fodrászfesztivál. fékjére akarta kenni, Lőjek és az elgázolt B. Gyula azonban — aki súlyos sérüléseket szenvedett — egyértelműen állították, hogy a gázolás szándékos volt. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa-Szurov- csákot súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetésért, ittas járművezetésért és könnyű testi sértésért 1 év 8 hónapi szabadság- vesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a járművezetéstől. A fiatalkorú Lőjek Andrást — könnyű testi sértés vétségéért — három hónap szabadságvesztésre büntették, a büntetés végrehajtását azonban 3 év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet nem jogerős. A sok műfajú, igen termékeny Páskándi Géza egyik legsikeresebb, számos kritikai reflexiót kiváltó Vendégség c. darabjának tévéjátékká komponált változatát láthattuk pénteken, a Magyar dráma 30 éve rangos sorozatában. A nagy érdeklődést kiváltó mű — egy recenzens tömör összefoglalása szerint — „történelmi példázat a besúgás- ról”, amikor is az elárult morális ereje, tiszta embersége felülkerekedik az árulón. „Én árulkodtam rólad, s Te vigaszoddal büntettél. ..” — hangzottak a némileg meghasonlott besúgó utolsó szavai a börtönbe hurcolt elárultjához. A Vendégség mindazonáltal sokkal inkább a reformáció korabeli hitviták irodalmi hevületű megidézése és az erdélyi unitárius egyház megalapítójának, első püspökének, Dávid Ferencnek a finoman megrajzolt, nemes portréja, mintsem igazi dráma. Hiszen a püspök az első perctől kezdve mindvégig esélytelen volt az árulójával (és megbízóival) folytatott szellemi párviadal végső "kimenetelében, a mégis csak megtörtént elárulásában. Maradt számára tehát a hitbéli győzelem, a folytonosan megújulásra törekvő gondolkodás és a magasabb rendű erkölcsiség diadala a — bármily fenntartásos és olykor tetszetős érvekkel elfödött — besúgói mentalitás fölött. A történelmi példázat legalább is Dávid Ferenc sorsát és megpróbáltatását illetően — a valóságot idézte. A püspök (1510—1579) János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari papjaként az anti- trinitarizmusnak (a szentháromságtan tagadásának, a .reformáció egyik legradikálisabb áramlatának) unitarizmussá („Egy az Isten ...”) továbbgondoló ja volt, s élete utolsó évtizedeiben szembekerült olyan korábbi hittestvéreivel, mint pl. az udvari orvos-teológussal, Blandrata Györggyel. Még később, János Zsigmond halála (1571) után pedig a re- katolizációt támogató Bá- thori István fejedelemmel, s a dévai várbörtönben vég- gezte életét. Socino, a fenntartásaival küszködő, a püspök letartóztatásához a hitbéli eltévelyedés bizonyítékait szolgáltató besúgó alakja szintén valóságos személyre, egy hires lengyel vándorteológusra utalt a darabban. Viszont történelmietlennek tűnt számomra (bárhogyan tisztelem az írói-művészi fikció jogát) Mária, a cselédlány alakja. Ugyanis a bővérű, írástudatlan, a primitívebb besúgó cselédlány olyan hangnemben (és olykor tartalommal) oktatta ki a szellemi-emberi párharcot vívó teológusokat, amilyent még a gátlástalan szeretői mivolta sem valószerűsíthetett ebben az egyébként korszerűnek tetsző, a XVI. szd. utolsó harmadában játszódó darabban. Végül arról, ami maradéktalanul tetszett és élménnyé tette ezt a tévéjátékot. Páskándi írói kvalitásairól, többek között pl. arról, hogy elkerülte a mai nézőt kevéssé érdeklő, nyíltszíni szőrszálhasogató hitvitázást, s az emberi-erkölcsi szembeállításra helyezte a hangsúlyt. Avar István, Kállai Ferenc, Darvas Iván és Kiss Mari (figurájának íróilag elhibázott volta ellenére) remek színészi munkájáról, Mihály fy Imre tökéletesen beleérző rendezéséről is dicsérettel kell megemlékeznem. Merkovszky Pál Azt hiszem eléggé képtelen az az ötlet, hogy valakinek a lakásában régészeti feltárást.— ásatást — végezzenek. Kétszeresen képtelen azonban, ha mindez a tulajdonos előzetes tudta és beleegyezése nélkül folyik. Már pedig ez történik Sztaniszlav Sztra- niev bolgár iró vígjátékában, amelynek Római fürdő címmel rádióra alkalmazott változatát bemutatóként hallhattuk a múlt héten. A bizarr ötletek, jelenetek sora szinte halmozódik erre az alapötletre, úgy, hogy időnként mintha már lebegni kezdene a darab a valóság felett. De csak mintha, mert nagyon is valóságos visszásságokat fed fel az eseménysor és a párbeszédek. Sztaniev ügyes kerettörténetet kerekített mondanivalója kifejtéséhez, melyből nem hiányzik a szerelmi szál sem. Felvonultatja az író a nyerészkedés, a törtetés, az áltudományos szemlélet, a munka nélkül való kellemes életvitel jellegzetes figuráit; az öntelt docenst, az úszómedence nélküli úszómestert, a lakásüzért, a műkincssíbolót. Egyébként a darab kissé túlírtnak hat, a szerző túlbonyolítja a mesét, mire eljut a végkifejletig: a lakás tulajdonosa, megelégelve a zaklatásokat, a régésztől elhódított nővel elhagyja a lakást. Inkább vállalja a bizonytalanságot, ami nagyobb nyugalmat, biztonságot jelent a jelenlegi állapotoknál. A rádiójáték számos szatirikus jegyet visel, igaz ezek a társadalmi fonákságokat bíráló helyzetek, megjegyzések, kiszólások többnyire csak a felszínt borzolják, nem hatolnak a mélyre. Igaz viszont, hogy egy vígjátéknak, vagy bohózatnak (mert ilyen elemek is jócskán vannak a darabban) nem is lehet célja a társadalmi problémák alapos boncolgatása. A színészi játék is ehhez igazodott Szűcs János rendező irányításával. Márton András (Ivan Antonov, lakástulajdonos), Balázs Péter (docens), Bodrogi^igu- la (a műkincssíboló Cekov) és Ínke László (úszómester) négyese alkotta a játék pilléreit. A másik bemutató a lett nemzetiségű Janis Jurkans rádiójátéka volt, a Várakozás. Elejétől végig képes lekötni a figyelmet, sőt szinte minden mozzanata feszültséget kelt. Az időseknek és a fiataloknak a boldogságról, az életvitelről alkotott, egymástól merőben különböző felfogása a dráma magja. Bármennyire is megértjük az anyát, azonosulni mégsem tudunk nézeteivel, viselkedésmódjával. A boldogság fogalma nála szinte csak az élet anyagi oldalának, dolgainak birtoklásával azonosul, nem tudja megérteni, hogy ennél sokkal többet jelent, ha valaki a saját életét élheti, ha gyakorolhatja a hivatását, azt a szakmát, amit tanult. Nem tudja sem gondolattal, megértéssel, sem megérzéssel követni, hogy a felnőtt gyermek a saját útját akarja járni, hogy a szülő sem érzelmi zsarolással, sem mással nem láncolhatja magához a gyerekeit. S az a tragédia, amikor — valami oknál fogva — a gyermek sem tudja ezt a láncot elszakítani. Ezt az egész szituációt alapjaiban elfogadhatóan adja elő a szerző. Seregi István szik, arra is .. . Most már olcsóbb, mint tavaly A zöldség- gyümölcs kínálat Tóth Kornélia Elgázolta haragosát flKÉPERNYOÍWl
