Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

1980. szeptember 14. 0 A túristvándi vízimalom Az öreg molnár és a vízimalom H azánk északkeleti csücs- kében a szatmári síkság közepén terül el az ezer lakosú Túristvándi. Erről a vidékről írta Petőfi: „Nyári napnak, alkonyulatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére." (A Tisza) Kevesen tudják, hogy a kis Túr öblében még ma is mű- „ ködik Közép-Európa legna­gyobb, cölöpökön álló vízi­malma. .......Nagy távolban a malom zúgása. Csak olyan volt, mint szúnyog dongása.” A jelenlegi malom Mária Terézia idejéből való. Az idő megrongálta a faszerkezetet. Nagyarányú helyreállítási munkára csak 1963-ban ke­rült sor, amikor is az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség szakmai irányítása mellett két év alatt helyreállították a vízimalmot. A tíz évvel ez­előtti Számos-menti árvíz jelentős károkat okozott az épületben. Ezeket a hibákat is kijavították és ismét teljes szépségében, az idegenek ked­véért működés közben lát­hatják az Erdőhát ipartörté­neti műemlékké nyilvánított vízimalmát. A Túr a pecázóknak is sok örömet szerez Elek Emil képriportja is javítani kellene... Őrölnek az óriáskerekek Zsilip duzzasztja a Túr vizét A régi liszteshombárok K|j| VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents