Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 10. A névdivat változásai Hogy hívnak? — Móricz Zsigmond Meggyszezon a Nyíregyházi Konzervgyár­ban. A feldol­gozás első fázi­sa a szártépés, melyet korsze­rű gépekkel végeznek. (Já­vor L. felv.) Amikor a cégénydányádi kisfiú bemutatkozik, általá­ban fölkapják a fej ükét a hallgatók. Való igaz, nem is lehet mindennap Móricz Zsigmonddal találkozni. De vajon adható-e ilyen név manapság az újszülöttnek? — ezt kérdeztük Jeszenszki Istvánnétól, a Nyíregyházi Városi Tanács anyakönyv­vezetőjétől. Védett nevek Mester és tanítványa — Gyermán István óráján kozót bonyolítottunk le, és természetesen sikeres koncer­teket. Foglalkoztunk sorrend­ben a barokk, a klasszikus, majd a romantikus zene elő­adói problémáival, s most el­jutottunk a XX. századi ze­néhez, napjaink muzsikájá­hoz. Csak a folytatásra nem tudjuk még a választ... Minden azt igazolja, hogy a zenei napok jó bázist, hát­teret ad a tábor ismételt meg­rendezéséhez. Az lenne jó, ha nem a tábor folytatásáról vagy megszűnéséről gondol­kodnának az illetékesek, ha­nem arról: milyen formában és mennyi központi támoga­tással folytatható tovább? B. E. — Minden további nélkül anyakönyvezhetjük ezeket a neveket. Hiszen a szülőktől örökölt családi nevet min­denkinek állampolgári joga viselni. Az utónevet pedig korlátozás nélkül adhatják a szülők a gyerekeknek. A kö­töttség csupán annyi, hogy a Ladó János által szerkesz­tett Magyar Utónévkönyvben szerepelnie kell annak a ke­resztnévnek. Hogy ebből- Móricz Zsigmondok, Ady Endrék, Asztalos Jánosok születnek? Törvény szerint lehetséges* de talán a szü­lőknek kellene már jobban figyelni arra, hogy milyen családi névhez milyen utó­nevet válasszanak... A névváltoztatásra termé­szetesen lehetősége van mindenkinek, akár a családi, akár a keresztnevével nincs kibékülve. Rendszerint a rossz hangzású, kellemetlen érzetet keltő, vagy nehezen kimondható vezetéknevűek kérik a belügyminisztert, já­ruljon hozzá a változtatás­hoz. Van, aki csak kicsit akarja megmásítani, hogy ne tűnjön úgy: „kibújt” a bőré­ből teljesen. így lett nemré­giben a Görényből Göré- nyi... A Belügyminisztériumban viszont listát készítettek azokról a személyiségekről, akik nevét védetté nyilvání­tották. fgy ha valaki meg akarja változtatni a veze­téknevét, nem kérheti, hogy Batthyányra írják át az anyakönyvi adatokat. De ha valaki ezzel a névvel szüle­tik. egészen más a hely­zet . . . Két keresztnév körforgása Központilag készítettek egy száz névből álló jegyzé­ket, amelyet a nevet változ­tatóknak megmutatnak. Eb­ből már az esetek többségé­ben ki tudják választani az érdekeltek a tetsző vezeték­nevet. ! — Azaz, nem egészen csak az érdekelt szólhat bele, mert néhány éve egy férfi mindenáron ragaszkodott hozzá, hogy az okmányaiban szereplő — sy-ra végződő családi nevét — ssy-ra írjuk át. Átnéztük a nagyszülőkig visszamenőleg az anyaköny­vi másolatokat, ahol még csak nem is y, hanem i sze­repelt a lapon. Így az erede­tileg örökölt formára, — si­re írtuk vissza az anyaköny­vét. Egyébként sem engedé­lyezi a belügyminiszter a ré­Mi lesz veled: zenei tábor? Hegedűk hangja csendül fel a kollégium emeleti ablakai­ból, a földszinten a fúvósok tartanak próbát, száll a zene a 3. számú iskola termeiből, aztán a városháza dísztermé­ből, vagy a Csepel Szerszám- gépgyár gyáregységének ud­varáról, a Bóniból, a tiszti­klubból ... és így tovább. Rö­viden : augusztus van és Nyír­bátorban megint muzsikál az egész város. A nemzetközi ze­nei tábor résztvevői minden talpalatnyi helyet kihasznál­nak, mely — az egyébként máskor is elvégezhető átala­kítások miatt — még maradt számukra, s alkalmas a pró­bára. Szerencsére a hangula­tot ez nem befolyásolja, sőt, azt mondják, most „érett meg” igazán a tábor... Akinek teljesen botfüle van, az is felfedezi a párbe­szédet folytató hegedűk hang­jaiból: egy tanuló- és egy mes­terhegedű felelget egymás­nak. Gyermán István hege­dűművész óráján vagyunk, tanítványa Tamás Zsuzsa, a szombathelyi konzervatóri­um hallgatója. Jövőre végez és zenepedagógiával szeretne foglalkozni. Nagy áhítattal figyeli a mestert, aki kérdé­seinkre válaszolva elmondta: Nyíregyházán kezdte zenei pályafutását, itt járt eleinte zeneiskolába. Ma már fényes művészi karrier áll mögötte, ám tanítványai a mestert most is eszköztelennek, egy­szerűnek, természetesnek, közvetlennek ismerik. Úgy fogalmaz: szívesen jön vissza minden évben, hiszen egy ki­csit „hazajön”. Csakúgy, mint a nyíregyházi születésű Ne­mes Ferenc fagottművész, aki a fafúvósoknak vezeti az osz­tott próbás foglalkozást. Ko­dály: Galántai táncok című művének részleteit próbálják, s ugyanez a muzsika hallat­szik a vonósok próbájáról is, akik Vass Ágnes irányításával készülnek. A szólampróbák után áll majd össze a nagy­zenekar, melyet immár négy éve Jancsovics Antal, a tábor művészeti vezetője, — egyéb­ként a győri zenekar karmes­tere — dirigál. Hogyan érté­keli az eddig végzett munkát? — Most már elmondhat­juk: jó kezdeményezés volt a nyírbátori zenei napok mel­lé ezt a tábort létrehozni. Többféle igényt is kielégített. Remek alkalomnak bizonyult a szakmai továbbképzésre. Rendszeresen jönnek külföld­ről is a tanárok és a hallga­tók. Most közel nyolcvanan vagyunk. Kemény munka folyt a táborban, ezt bátran mondhatom, mivel volt alkal­mam másutt is részt venni hasonló táborban. Itt 17 nap alatt koncertműsort tudunk produkálni. Sok a tehetséges fiatal muzsikus. Most már csak az a kérdés, hogyan to­vább? Mert itt a fordulópont: mi lesz a táborral? Szabolcsi Miklós, a tábor vezetője, a nyírbátori zeneiskola igazga­tója így fogalmazta meg a tá­bor szerepét, feladatát: — Sikeresen működött a tábor. Mestereknek és tanu­lóknak, profeszoroknak és növendékeknek adott alkal­mat a találkozásra, amellett számos sikeres munkástalál­Vonóspróba. Vezényel: Jancsovics Antal (J. L.) MUZSIKÁLÓ NYÍRBÁTOR A tárgyalóteremből Kirabolta vendéglátóját Egy 16 éves fiú felvette a fizetését, s egy lányismerő­sét meginvitált egy kólára. A lány elindult vele a nyír­egyházi állomás közelében lévő Szindbád étterem felé, de csatlakozott hozzájuk Horváth Józsefné 19 éves nyíregyházi lakos is. Amint kijöttek a munkahelyükről, a konzervgyárból, Horváth- nét ott várta élettársa, a 31 éves Makula József több­szörösen büntetett előéletű nyíregyházi lakos, ő is csat­lakozott a társasághoz, még rendelt is, de amikor fizetni kellett, a 16 éves fiúval ren- deztette a számlát. Útjuk a Hangulat presszóba, majd az Arany Szarvasba vezetett, természetesen itt sem Maku­la fizetett, s amikor a fia­talember kiment a W. C.-be, Makula utánament, megfog­ta a nyakát, megemelte, s addig tartotta a levegőben, míg félelmében egy százast nem adott neki. Amikor visszamentek asz­talukhoz, Makula még az égő cigarettáját is a fiú ar­cához nyomta, aki félelmé­ben újból sört rendelt és ki is fizette azt. A lány érezte, hogy baj van, szólt a fiú­nak, hogy ő hazamegy, jó lenne, ha elkísérné, ám Ma­kula nem egyezett bele a tá­vozásba. Az Arany Szarvas­ból kijöttek, de a fiút elkap­ta, bevitte a bérházak kö­zötti átjáróba, s addig foj­togatta, míg ki nem tudta szedni zsebéből pénztárcá­ját. Február 2-án este Makula élettársával a vasutas klub­ban szórakozott, amikor ész­revette, hogy megérkezett húgának élettársa is. Még ki sem kérte sörét, amikor Ma­kula odament hozzá és egy verekedésre invitálta. A só­gor nem akart kötélnek áll­ni, inkább vállalta, hogy egy százast bukik neki skandero- záson. Ki is fizette az el­vesztett összeget, majd egy ismerősével elindult az Arany Szarvas felé. Néhány métert haladtak, amikor ész­revette, hogy követi őket Makula. A megtámadott só­gor védekezett, de Makula erősebbnek bizonyult, s amikor már a földre került, úgy belerúgott a szemébe, hogy látását 30 százalékban véglegesen elvesztette. El­tört az arccsontja, agyzúzó­gi nemesi múltra utaló — ssy magyarítását. Egészen más a helyzet az utónevekkel. Mióta a Ladó- könyv megjelent, se szeri, se száma a ritka neveknek. A napokban Nyíregyházán Rodrigót, Nikolettát és Dö- nizt anyakönyveztek. A nem magyar eredetű neveket vi­szont csak fonetikusan lehet beírni, ami a franciául leírt Denise, vagy az angol Kitty, Yvette esetében szép, ma­gyar fonetikával már vissza­tetsző. Mai napig is szokás, hogy a szülők két nevet adnak a gyereknek. Minden második kisgyerek hivatalosan két utónevet használ. Az egyik rendszerint az apa, vagy az anya keresztneve, a másik egy divatos utónév. Így került az okmányokba nemrégiben Richard János, Anna Heléne, Katalin Aliz, Gréta Mária. Csak aztán amikor a hivata­los fórumokon minden ne­vet be kell írni, a legtöbb ember megunja és csak a megszokottat akarja szere­peltetni. Ezt már a megyei tanács igazgatási osztálya is jóváhagyhatja. Mirkó és Ánica Manapság igen gyakori, hogy az asszony, ha elválik második férjétől vagy meg­özvegyül, szeretné visszaven­ni első férje hevét. (A gyere­kei is rendszerint az apa ne­vén maradtak.) Erre viszont nincs lehetőség. A hazánkban élő nemzeti­ségiek névviselésére újabb rendelkezés született. Január elsejétől a szlávok, tirpákok, németek, románok, svábok az anyanyelvűkben haszná­latos keresztnevet — erede­ti írásmóddal — anyaköny- veztetbeiik. Így születnek Mirkók, Anicák. ■r-so-jí T. K. Augusztus 11—23-ig \ Nyári vásár a boltokban Régi hagyomány, hogy au­gusztus közepén engedmé­nyesen vásárolhatjuk meg a nyári ruházati cikkek egy ré­szét. Az idei vásár augusztus 11-étől 23-ig tart. A megyé­ben 65 miliő forintos árukész­letet kínálnak a vásárlóknak, s ha ez mind elkel, a lakos­ság húszmillió forinttal keve­sebbet költ az üzletekben, mint máskor. Az áru egyharmada Nyír­egyházán kerül a vevők elé. A Kelet Szövetkezeti Keres­kedelmi Vállalat négy és fél millió, a Centrum Áruház 3 millió, az iparcikk-kiskeres­kedelmi vállalat tízmillió és az ÁFÉSZ 2 millió forintos árukészletet hoz forgalomba a megyeszékhelyen. Ezenkí­vül részt vesznek a 20—30— 40 százalékos engedményes vásárban a Szabolcs Cipő­gyár, a Divat Ruházati Válla­lat és a megye 25 fogyasztási szövetkezete. Hétfőtől a méteráruk egy Részét vehetjük meg olcsób­ban: 8 millió forint értékű szövetet, jerseyt és más kel­mét kaphatunk az üzletek­ben. A konfekcióáruk közül ezúttal kimaradnak a pulóve­rek, kevesebb pénzből vehe­tünk viszont nyári ruhát, in­geket, fehérneműt. A divat­áruk közül 13 millió forintot tesz ki az engedményes cik­kek választéka, a nyári ci­pőkből, szandálokból 10 mil­lió forintos készletet kínálnak a vásárlóknak. Az árleszállí- ■tás mértékére jellemző': az át- llagos engedmény 35 száza­lék. (tk) A gyalogosok biztonságáért Narancssárga lény — jó látás A zebra előtt tíz méterrel a magasból narancssárga iz­zók szórják sugarukat. Ha egy gyalogos át akar menni a túloldalra, ebben a fényben szinte nappali fényben lát­szik az alakja. Mindez azért, hogy a száguldó autók között is biztonságosan közlekedjen az, aki gyalog jár. Nyíregyházán eddig öt olyan útkereszteződés van, ahol nátriumgőzlámpákkal világítják meg a gyalogátke­lőhelyek közvetlen környé­két. A KPM Nyíregyházi Közúti Igazgatóságának szak­emberei a baleseti statiszti­kákat feldolgozva a legfor­galmasabb helyeket jelölték ki a narancssárga fényt adó lámpák felszerelésére. így ju­tott az állomás elé, a Dózsa György utcára belőlük. A TI- TÁSZ szerelői az idén még újabb lámpákat szerelnek fel, s az év végére összesen 19 ilyen lámpa teszi biztonságo­sabbá a közlekedést. A gyalogosok érdekében szerelik fel az éjjel-nappal sárga villogó fényt adó jelző­lámpákat a forgalmasabb ke­reszteződéseknél. Nyíregyhá­zán a Széchenyi utca és Vas­gyár utca kereszteződésénél, valamint a Tiszavasvári úti felüljáró és Derkovits utca találkozásánál van ilyen lám­pa. Ezek felszerelése jóval költségesebb — 250 ezer fo­rint körül van a teljes kiépí­tés —, ezért itt szerényebb tervek vannak. Jövőre azon­ban újabb lámpák készülnek el. A megyeszékhelyen a Ko­rányi Frigyes utcai autóbusz- megállónál és a Dimitrov ut­cán terveznek egy-egy figyel­meztető lámpát, mellette Nyírbátorban szerelnek fel még egyet. L. B. dásokat szenvedett, s ha egy házaspár nem fékezi meg, ki tudja meddig rugdosta volna. Tíz nap múlva Makula élettársával együtt Orosra utazott. Egy ismerős behív­ta őket az udvarra, s meg­kérte: vásároljanak neki va­lamilyen élelmet, majd' ki­fizeti nekik az árát. Makulá- ék bevásároltak, megetették, megitatták vendéglátójukat, s amikor az elaludt, feldúl­ták a házat, hogy megtalál­ják takarékbetétkönyvét. A könyvben 13187 forint volt. Makula elment az orosi pos­tára, 100 forintot a könyv­ben hagyott, a többit kivál­totta. A postán gyanút fog­tak, alaposan ki is kérdez­ték, de frappáns hazugság­gal vágta ki magát, külön­ben pedig a bemutatóra szó­ló betétkönyvből annak kell fizetni, aki azt a postára vi­szi. Az idős asszony hamar rá­jött, hogy hiányzik a betét­könyve, a postán pedig fel­világosították, hogy ki vál­totta ki a pénzét. A rendőr­ségnek már csak 6480 forin­tot sikerült megtalálni Ma- kuláéknál. A Nyíregyházi Járásbíró­ság dr. Drégelyvári Imre ta­nácsa Makula Józsefet lo­pásért, folytatólagosan elkö­vetett rablásért és maradan­dó fogyatékosságot okozó testi sértésért mint több­szörös visszaesőt 3 és fél évi szabadságvesztésre ítélte és négy évre eltiltotta a köz­ügyektől. Horváth Józsefné egy év szabadságvesztést ka­pott, a büntetés végrehajtá­sát azonban két év próba­időre felfüggesztették. A bí­róság kötelezte Makuláékat a kár megtérítésére is. Hor- váthné büntetése jogerős, Makula ügyében a megyei bíróság dönt. (b. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents