Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

2 KELET MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 6. SZABÓ ENDRE TANÁCSELNÖK: ») A tanácsi munka: szolgálat“ — Minden alkalmat megra­gadtunk, s tesszük ezt a jö­vőben is, hogy valamennyi tanácsi dolgozó számára vi­lágossá tegyük: a tanácsi munka szolgálat. Így kezdi beszélgetésünket Szabó Endre, a Fehérgyar­mati Városi Tanács elnöke. Puritán egyszerűséggel be­rendezett kis szobáját szinte betölti hatalmas alakja. Az egyik percben a piknikusok kedélye jellemzi, majd tépe- lődővé válik. Érzi felelőssé­gét, de nem dramatizál. Az egykori pedagógus megőrizte végtelen emberszeretetét, de maradt belőle a didaktikus­ból is bőven. Érdekes egyéni­ség, aki nevelői optimizmus­sal vágott bele abba, hogy részese legyen egy falu vá­rossá formálásának. Fiatalosan, szaktudással — Ahhoz, hogy a lakosság által elvárt színvonalnak meg tudjunk felelni, ahhoz az szükséges, hogy az ügyin­tézés színvonalas legyen — folytatja az elnök. Ha a je­lenlegi tanácsi dolgozókat nézzük, akkor kiderül, a nyolc osztályvezető felsőfokú képzettséggel rendelkezik, az apparátus 70 százaléka szin­' tén, a többi középfokú isme­reteket szerzett. Hasonlóan jónak mondható a politikai iskolázottság szintje is. Ezzel korántsem akarom azt mon­dani, hogy minden rendben van. A szaktudást fejleszteni kell, amire viszont jó ga­rancia az, hogy a dolgozók fiatalok. Szükség is van arra, hogy a fiatal tanácsi dolgozók értsék a munkájukat. A városi ta­nácson ugyanis nagy az ügy­félforgalom, sok írásbeli munka is akad. Három osz­tály, az egészségügy, a mun­kaügy és a sporthivatal já­rási feladatokat is ellát. Em­berek jönnek ügyes-bajos dolgaikkal, s várnak megol­dást. Mégpedig gyorsan, pon­tosan és kulturáltan. — Ez utóbbi nem mindig sikerül — folytatja Szabó Endre. A tanácsháza régi, toldott és foldott épület. Az ügyfélnek sokat kell várnia, néha visszahívjuk, ha rossz az idő, az udvaron ácsorog. Az épület miatt a szervezé­sünk is a hagyományos, ami ma már nem a legjobb. Ép­pen ezért még ebben az év­ben megkezdjük egy szerény, de új tanácsháza építését a járási hivatal szomszédságá­ban. Korszerűbben szervezni Az új épület sok mindent megold. Megszervezhetik az ügyfélszolgálatot, lesz kultu­rált várakozási lehetőség, nem lesz zsúfoltság, sőt mi több, a jobb szervezés csök­kenteni fogja a bürokratikus vonásokat is. Az épület ter­Középen Szabó Endre tanácselnök, jobbról Tankóczi Lász­ló a Szamos menti RÍSZ elnöke, balról Badar József a szö­vetkezet személyzeti vezetője. vezésével egy időben elvé­gezték a szervezést is, amikor tehát beköltöznek, szinte egyik napról a másikra érez­hető lesz a minőségi változás. — Persze az új épület sem csodaszer, s addig, amíg elké­szül, mentségek nélkül kell jó munkát végezni. A határ­idők pontos megtartása, az emberséges ügyintézés, a tör- vényes előírások betartása most is kötelező. A. hozzánk forduló állampolgár nem tá­vozhat ‘ csalódottan, őt joggal nem érdekli a mi nehéz he-> lyiséggondunk. Nem is hi­vatkozunk erre. A követel­ményeket emeljük, hiszen mi a választók bizalmából dol­gozunk, értük. Nincs is sok panasz a ta­nács munkájára. Igaz, itt is kísértenek az általában ta­pasztalható gondok: félmeg­oldások fogalmazódnak meg esetenként, a gyakorlatlanság félreérthető határozatot szül, a kimenő irat fogalmazása nem mindig érthető, világos és magyaros. De az a tény, hogy a fehérgyarmatiak meg­beszélhetik ügyeiket, s tisz­tességes választ, törvényes megoldást kapnak, megte­remtette a tanács iránti bi­zalmat. ‘ Á szó hitele — A legfontosabbnak azt érzem, hogy a tanács a vá­ros minden lakójával ko­moly, szoros, emberi kapcso­latban legyen — folytatja Szabó Endre. Hiszem, ez si­került. Példákkal szeretném bizonyítani, hogy a közügyek iránti érdeklődés milyen mó­don nőtt. Az idei tanácstagi beszámolókon több mint ez­ren, a városkörzeti és üzemi ankétokon szintén ezren fe­lüli létszámban, a választási rendezvényeken több mint kétezren, a nagygyűléseken 900-an vettek részt. De még fontosabb talán, hogy a ren­dezvényeken 137 közérdekű bejelentés, 153 közérdekű ja­vaslat hangzott el. A tanácsnál ezt komolyan is vették. Tudják: a lakosság bizalmával, köz iránti fele­lősségével nem szabad visz- szaélni. A javaslatok húsz százalékát az osztályok, köz­vetlenül a jelölő gyűlések után azonnal intézték, a töb­bi ütemezését a július köze­pi tanácsülésen hagyták jó­vá. Az idén 22 javaslatot va­lósítanak meg, a többi a kö­vetkező évekre húzódik át. Azt is tudják, hogy 14 javas­lat áthúzódik a hetedik öt­éves terv idejére. — Rendkívülien nagy se­gítség a lakosság aktivitása — mondja a tanácselnök. Bi­zonyítja azt, hogy a város sorsának intézése valóban közügy. Munkánk mércéjé­nek tartjuk, hogy a fehér- gyarmatiak javaslattal és társadalmi munkával igazol­ják, hogy sajátjuknak érzik a várost. A tanács sok-sok csatornán keresztül tartja a kapcsól'a­toí a lakókkal.' Elsősorban’ a tanácstagok tevékeny gárdája segít; aztán a Hazafias Nép­front, a társadalmi és tömeg­szervezetek viszik-hozzák az információkat; rendszeresen közzéteszik hirdetőtáblán a tudnivalókat, de a hangoshír­adó is eljut mindenkihez. A gyors, pontos és sokrétű in­formálás így zárja ki a félre­értéseket. Javuló színvonalon — Minden területen javíta­ni fogjuk a tanácsi munka színvonalát — ígéri az elnök. Ez vonatkozik a hivatali munkára is, de a testületek­ben folyó munkára is. Ügy szeretnénk, ha a tanácsülés elé több, jó, alternatív elő­terjesztést tudnánk letenni, hogy valóban a köz választá­sa legyen a döntő. Mert az tény: a döntés lehetősége, a döntés felelőssége növeli a részvétek színvonalát is, s egyre kevesebb lesz a formá­lis elem. Ehhez viszont az egész tanácsi apparátus na­gyon jó, sok tapasztalatot magába foglaló tevékenysége kell. Csak így tudjuk min­dennap megvalósítani azt az elvet,, amit elöljáróban mond- tám: munkánk szolgálat, vá­lasztóink érdekének képvise­lete — fejezte be a beszélge­tést Szabó Endre, a városi tanács elnöke. Bürget Lajos Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS fl városházán hallottuk Hat hónap — 54 feljelentés Az igazgatási osztályhoz az első fél évben 54 szabálysér­tési feljelentés érkezett. Egy­re kevesebb a tulajdon elleni szabálysértések száma. Ebből a bolti lopás, köztisztasági szabálysértés, közterületen va­ló italozás jelenti a legtöbb gondot. Az elkövetők többsé­ge tudomásul veszi a bírsá­got (van, ahol a felső határ 10 ezer Ft), az első fél évben fellebbezés nem volt. 1979. július 1-től a becsü­letsértési, magánlaksértési ügyekben a bíróságtól a ta­nácsokhoz került a jogkör. Egy év alatt — egy becsület­sértést eljárás indult, ez is béküléssel zárult. A helyszíni bírságolási jog­körrel megbízott tanácsi dol­gozók eljárásuk során hiva­talos személynek minősülnek, karszalaggal és igazolvánnyal rendelkeznek. Ellenőrzik a fagylaltot A város és a járás terüle­tén 9 presszó, a nábrádi és a nagyszekeresi italbolt, a köl­esei és a fehérgyarmati étte­rem foglalkozik fagylaltáru­sítással. Mint a KÖJÁL szak­emberei elmondták, 18 év óta nem volt fertőzés. Havonta ellenőrzik a gyártó helyeket (kettő kivételével porból ke- vernek), s rendszeres az el­árusítók és a mozgóárusok el­lenőrzése is. A felvilágosító munka nyo- mán-megszűnt a goncha per- mete&SÄä#!^-Nem­volt járványos megbetegedés sem. Nagy figyelem kíséri a környezetvédelmi munkát. Őszre sikerül elérni, hogy a szeméttelep körül rend lesz. A csecsemőhalandóság 41 ezrelékről 28,2 ezrelékre csök­kent. Nagy figyelem kíséri a város 2200 gyerekét (0—14 éves kor között). örömhír, hogy ősztől két körzeti gyer­mekorvos vigyázza egészségü­ket. Így gyakorlatilag dél- előtt-délután lesz rendelés, s ők látják el az iskolaorvosi teendőket is. Szerepel a ter­vekben önálló iskolai védőnő beállítása is. Kiterjed az egészségügyi osztály figyelme a tizenéve­sekre is. Rendszeresek a 3 középfokú iskolában az egészségügyi előadások. Épül a város Az állampolgárok és szer­vek ügyes-bajos dolgaiban 364 határozatot hoztak az el­ső fél évben (ezen belül 49 db építési engedélyt adtak ki). Ezenkívül 53 melléképü­let építését vették tudomásul, s 25 db vízbekötésnél működ­tek közre a műszaki osztá­lyon. Folynak az előkészületek a városkép kialakítására. A VI. ötéves tervben a Kossuth tér két oldalán és a Borsodi ut­cán számításba vett lakásépí­tési területen 250 telepszerű, többszintes lakás épül. Rövidesen kezdődhet a ki­sajátítás az Ady Endre utcai kerteknél és a Petőfi, Szolno­ki utcák közötti területnél. Itt családi házas telkek lesznek, az OTP által történő építés­re. így 90 családi házas és 25 korszerű, csoportos családi házas telket alakítanak ki a szükséges elő-közművesítés- sel. Ez év július 18-án a Petőfi utcában 24 lakástulajdonos költözhetett új lakásba. A Kossuth tér elején újabb 28 lakás átadására kerül sor de­cemberben. A Kölcsey utcá­ban 4 lakást vehet birtokba boldog tulajdonosa. Javuló húsellátás iurnt.v> oi ííjíuí i r"”A húsellútá'S'az előző évék-' hez viszonyítva lényegesen javult. Tőkehús rendszeresen vásárolható. A 2,1 milliós ha­vi húsforgalom mellett a vá­gott baromfi is gazdára kerül havi 700 ezer forint értékben. Az ÁFÉSZ saját vágása és az állami tangazdaság húsboltja ugyancsak bővíti a választé­kot. A tejipari vállalat három tej- és tejtermékboltban, az ÁFÉSZ egy tej- és tejtermék­boltban, a nagy ABC-ben és öt kis ABC-üzletben árul te­jet és tejtermékeket. A havi forgalom 790 ezer foriht át­lagban. Lejegyezte: Molnár Károly Dönteni Megújult, felfrissült a fe­hérgyarmati tanácstagság. A jelölő gyűléseken és a vá­lasztásokon azok kaptak bi­zalmat, akiktől várni lehet; okos gyülekezetként szolgál­ják majd a település érdeke­it. A mostani testület negye­de harminc éven aluli. Az is­kolai végzettséget nézve is sok változás történt. A ta­nácstagok több mint egyhar- mada felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Igaz, a számok önmaguk­ban talán még nem sokat mondanak. De ha mögéjük nézünk, akkor látni: a f rls- sülési folyamat magában rej­ti a munka minőségi válto­zását. Képessé teszi a testü­letet arra, hogy döntsön. És itt a dolgok lényege. Egy vá­rossá formálódó település esetén ugyancsak szükséges, hogy mindenki, aki a köz bizalmából . kerül a tanácsi testületbe, tudjon mérlegelni, s a jó ismeretek birtokában választani megoldások kö­zött. A városi tanácsi vezetés egy másutt is óhajtott, való­jában megkívánt régi elvet akar a gyakorlatba átültetni. Azt nevezetesen, hogy a döntésekre érett ügyek, ame­lyek a tanácsülésre kerülnek, ne diktátumok legyenek. Le­gyen választék, több jó, egy­mástól • eltérő eshetőség, melyből majd a tagság vá­lasztja ki a legjobbat. Ezzel rossz beidegződések­nek üzennek hadat. Nem egyszerűen egy előterjesztés elfogadása lesz a tanácsülés munkája. A vita sem meddő formalitás többé, hiszen ed­dig aligha történt érdemi vál­tozás egy előterjesztett ügyön. A demokratizmus kap tehát tág teret, ami egyben több gondolkodásra is készteti az üléseken részt vevőket. A határozatok, döntések előkészítése is megköveteli: a tanácstag nagyon szoros kap­csolatban legyen választóival. Tudja, ismerje véleményüket, ellenérveiket. Vegye számí­tásba^ mennyire lehet riiaj'd számolni aktív részvételükre. Vagyis:, minőségi-, változást hoz az új módi. Mert ne is ta­gadjuk: eddig általános volt országszerte a gyakorlat, hogy a tanácstagság szinte kész ténynek fogadta el a kétség­telenül jó szándékú, de a sok realitást, emberi vonatkozást nem mindig ismerő appará­tus előterjesztését. A testület első ülésén a közérdekű javaslatokat tár­gyalta meg. Látszott itt is; nagy felelősséggel, hozzáér­téssel. Rövid időn belül a következő öt esztendő felada­tairól kell dönteniök. Hisz- szük: jól teszik majd. (b) Klárika Ezerkilencszázötvenhét ja­nuár egyet írtak, amikor a még gyermekleány Botos Klári belépett a Fehérgyar­mati Községi Tanácshoz dol­gozni. Általános adminisztrá­tornak vették fel. Az ő dolga lett a végrehajtó bizottsági üléseken a jegyzőkönyvveze­tés, a lakónyilvántartó könyv kezelése, a lakásgazdálkodási munka, a járatlevél kiadása, kezelése. Klárikát rövid idő alatt ezrek ismerték és sze­rették meg. Közben teltek-múltak az évek, Botos Klárikából Nagy Sándorné lett, s két gyer­meke is született. De munka­helyéhez nem lett hűtlen. Ha tsz-szervezésről volt szó, szá­míthattak rá, amikor az ár­víz jött, az utolsó percig a védelmi munka szervezőinek segített. Az 1960-as és 70-es népszámláláskor is tevéke­nyen dolgozott, de a város, akkor még község újjáépíté­séből is kivette a részét. Munkájában sok örömet ta­lált. Jólesett, amikor az em­berek ügyes-bajos dolgait jól elintézte, s megdöbbent, ami­kor az aktákból, az ügyinté­zés közben bonyolult emberi sorsok bomlottak ki előtte. Mert amikor Fehérgyarmat nagyközség lett, először központi iktató lett, majd az igazgatási osztályra került, mint gépíró. Határozatok, gyámügyek, szabálysértések kerülnek ki a keze alól. Együttérző ember, így aztán sosem csak aktát lát, hanem 'együttérez az ügyféllel. Ha valaki mostanában megkérde­zi, mi volt az, ami igen nagy örömet okozott neki, késleke­dés nélkül válaszolja: „Az, amikor a határozat alapján elkészítettem a Petőfi utcai huszonnégy lakás kiutalóját a boldog tulajdonosoknak!” Klárika a fehérgyarmati ta­nács jól ismert és kedvelt dolgozója. Egy azok közül, akik személyükkel elérik, hogy az idefordulók ne a hi­vatalt, hanem a szolgálatot végző helyet lássák a tanács­ban. Nagy Sándorné a tanács legrégibb gépírója, a diktáló dr. Gyújtó Zoltán osztályvezető. (Molnár Károly felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents