Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 3. A HÉT — CÍMSZAVAKBAN IIÉTFÖ: A szovjet—vietnami ürpáros folytatja a tudományos kisér- leteket a Szaljut—6 felédzetén — Washingtonban mind na­gyobb hullámokat ver az elnök öccsével kapcsolatos Billygate-botrány — Kairóban eltemetik a volt iráni sa- hot — Nemzetközi tengerjogi konferencia Genfben. KEDD: Az ENSZ rendkívüli közgyűlése nagy többséggel támogatja a palesztinek törvényes jogait — Összehívják a Bolgár Kommunista Párt kongresszusát — A thaiföldi külügy­miniszter Pekingben. SZERDA: Koppenhágában befejeződik a nők világértekezlete — Az Üj-Hebridákon kikiáltják a független Vanuatu Köztársa­ságot — Az izraeli parlament elutasítja az ENSZ-döntést és Jeruzsálemet az ország fővárosává nyilvánítja — Köz­alkalmazottsztrájk Dél-Afrikában. CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek találkozója — Nyilatkozatok a helsinki évforduló alkalmából — A jor- dániai uralkodó Bécsben. PÉNTEK: Üjabb faji zavargások Floridában — Dél-Koreában vádat emelnek az ellenzék vezetője, Kim De Dzsung ellen — Szovjet—amerikai—angol elvi megállapodás Genfben a teljes atomcsend előmozdítására. SZOMBAT: Terrorintézkedések Bolíviában, fokozódó ellenállás a bá­nyavidékeken — Fokozódó belső harc az Amerikai De­mokrata Pártban Carter újrajelölése körül. A hét három kérdése O Hogyan emlékezett a világ és Európa a hel­sinki évfordulóra? A héten volt öt esztendeje annak, hogy Helsinkiben alá­írták Európa „új házirend­jét”, az EBK záróokmányát. Érthető, ha az érdekelt har­mincöt országban, s más kon­tinenseken is számtalan kom­mentár, nyilatkozat, állásfog­lalás látott napvilágot: Leo­nyid Brezsnyev a Pravda kér­déseire válaszolt ebből az al­kalomból. A hangsúly első­sorban a hogyan továbbra helyeződött, hiszen sajnos nem titok, hogy a Washing­tonból kiindult feszültségszí­tás lassítja, sőt bizonyos te­rületeken teljesen lefékezi a helsinki élvek érvényesülését. A szocialista országok az évforduló kapcsán is kiemel­ték annak szükségességét, hogy vissza kell térni a tár­gyalóasztalhoz, s az egyoldalú előnyszerzés, a zsarolás, az erőpoliitika módszerei helyett kiegyensúlyozott, realista kompromisszumokra kell tö­rekedni. Ez a figyelmeztetés annál időszerűbb, mert köze­ledik a madridi találkozó, s a kérdést úgy is feltehetnénk, vajon a spanyol fővárosban közös, konstruktív erőfeszíté­seket, vagy terméketlen vitá­kat és politikai oivakodást tapasztalhatunk-e majd? Az európai biztonsággal kapcsolatban újra előtérbe került a továbblépés kulcs­kérdése : a katonai enyhülés. Hiszen ameddig fékeveszetten folyik a fegyverkezési hajsza, nem lehet tartós és megala­pozott a politikai enyhülés sem. Ismeretes a lengyel és az a francia javaslat, amely más-más megközelítéssel, de egyaránt hangoztatja egy összeurópai értekezlet szüksé­gességét a katonai enyhülés érdekében. A következő he­tekben minden bizonnyal fel­élénkülnek majd a tanácsko­zások a két indítvány körül és haszon lenne, ha Madrid­ban is jelentőségükhöz mér­ten foglalkoznának velük. A katonai enyhüléssel kap­csolatosan két mozzanat is felhívta magára a figyelmet a héfen. Bécsben a nyári szü­netre ment a haderő-csökken­tési értekezlet, minden jel sízerint nem történt haladás és a tárgyalások „mélyhű­tött” állapotban várják a szeptember végi folytatást. Genfben . viszont szovjet— amerikai—angol elvi megál­lapodás szüietett a teljes atomcsend előmozdítására. Ügy tűnik, sikerült meg­egyezni a föld alatti nukleáris kísérletek vitatott ellenőrzési módozatairól, természetesen számos részprobléma tisztá­zása még hátravan. így is jelentős haladásról van szó, noha Peking és Pá­rizs egyelőre távoltartja ma­gát a megbeszélésektől. Min­denesetre érdemes vissza­utalni egy másik évfordulóra is: tizenhét esztendeje, 1963 augusztusában a részleges atomcsend-megállapodás volt az első Olyan okmány, amely- lyel a katonai enyhülést kí­vánták előmozdítani. O Mi jellemzi az amerikai elnökválasztási kam­pány legújabb fejleményeit? Elérkezett a finis, hiszen november első keddjén vá­lasztják meg az Egyesült Ál­lamok elnökét. A republiká­nusak — túlesve a jelölő kon­vención — már a nagy egysé­get hirdetik, miután megle­hetősen zavaros és botrányos körülmények között dőlt el, hogy mégsem Ford, hanem ßi^h lesz Ronald Reagan al- eJb.ökjélöltje. A demokraták nyolc nap múlva ütnek Össze, s a papírforma szerint Cartert jelölnék újra. Az elnök poli­tikája és stílusa azonban olyan visszatetszést keltett, hogy az előválasztásokon le­győzött ellenfelek ezúttal nem döbták be a törülközőt, és nem törődtek bele vereségük­be. Létrejött a furcsa ABC (anybody, but Carter — min­denkit, csak Cartert nem) mozgalom, s a párt megtépá­zott állapotban vonult a kon­vencióra. Edward Kennedy, valamint a harmadik jelölt­ként fellépő Anderson azt hangoztatják, mindenkit haj­landók támogatni, csak az el­nököt nem — képviselők és szenátorok egy csoportja vi­szont Carter mellett áll ki. Közben néhány amerikai lap még egy Carter—Kennedy kettős indulását sem tartja lehetetlennek, utalva rá, hogy a politikában ismeretlen a „sohasem” kifejezés. Kellemetlen órákat okozott a Fehér Házban az elnök öccsének líbiai üzletei körül kirobbant Billy gate-botrány. Nincs szó természetesen Wa- tergate-méretügyről, de tény, hogy BiEy Carter magától az igazságügy-minisztertől ka­pott tanácsokat, hogyan von­hatja ki magát a büntetőeljá­rás alól, s betekintést nyerhe­tett bizalmas jellegű külügy- miinisztériumi táviratokba is. Mindez aligha az elnök tudta nélkül történt és nem vethet jó fényt Carterre, aki négy évvel ezelőtti kampánya ide­jén annyit emlegette a tiszta kezet, a nagy seprés szüksé­gességét. A közvetlen összecsapások most akörül éleződtek ki, nyílt legyen-e a konvenció vagy sem: a Carternek elkö­telezett küldöttek szabadon rendelkezhetnek-e voksuk- kal — a döntés valószínűleg csak magán a New York-i ér­tekezleten történik meg, s úgy tűnik, akárhogyan határoz­nak, a demokrata tábor mély belső válsággal vonul a csata­térre. O Mi történik Bolíviá­ban? A vita csupán a sorszám körül van: Bolívia másfél szá­zados történelmének 189. puccsa zajlott-e, vagy már túljutottak a kétszázon? (A különbség abból adódik, hogy előfordultak több alpuccsal rendelkező puccsok is abban a dél-amerikai országban, ahol átlagosan nyolchóna­ponként ment végbe egy-egy államcsíny.) A puccs jellege, az első két hét fejleményei­nek tükrében vitathatatlan: szélsőjobboldali hatalomát­vétel történt. A junta „chilei módszereket” alkalmaz, s nem véletlen, hogy az első el­ismerést éppen Pinochetéktől kapta. A fokozódó terror, a több ezer gyilkosság és letartózta­tás azonban nem béníthatja meg az ellenállást, amely kü­lönösen az ónbányák vidékén jelentős. Hírek érkeztek egy illegális népi kormány meg­alakításáról is. S jóllehet a katonák azt mondják, a jö­vőben sincs szándékukban visszavonulni a hatalomtól, eddig egyetlen katonai kor­mányzat sem bizonyulhatott tartósnak Bolíviában. Valószínűleg ez a bizonyta­lanság okozza, hogy Washing­ton igyekszik óvatos maga­tartást tanúsítani, s az ame­rikai államok szervezetének többsége elítélte a juntát. De újra előtűnik az amerikaiak tudathasadása. Washington ugyanis mérsékelt, konszoli­dált, amerikabarát rendszere­ket szeretne Latin-Ameriká- ban, a kontinens „hátsó ud­varában”. De amint erősöd­nek a baloldali irányzatok, végső soron mégiscsak a szél­sőjobboldali csoportokat és a nyílt terrort részesítik előny­ben. Tény, hogy eddig még soha egyetlen puccsista re­zsimnek sem kellett szembe­néznie mondjuk egy amerikai blokáddal, amelyet Washing­ton tizenkilenc év óta tart életben Kubával szemben ... Réti Ervin A Krím félszigeten találkozott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, akik megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a szovjet—lengyel kapcsolatok eredményes alakulását. (Ke- let-Magyarország telefotó) 69. Szerencsére én nyitottam neki ajtót, és mindjárt ki­vettem a kezéből a táskákat, mert olyan volt szegény ott az ajtóban, a hat ménkű eme­let után, hogy szinte meg­ijedtem tőle”. Az asszony a semmit bá­multa, sokáig. „Ne mondja!” — szólt az­tán tompán, színtelen han­gon. Áim az én fiatal Einsteinem mondta, egyre csak mondta a magáét: „De, de! Persze nem ma­radt sokáig, csak éppen kö-> rülnézett, gratulált Csutikám- nak a lakáshoz, nekem Csuti- kámhoz, aztán már szaladt is, hogy még zárás előtt oda­érjen a szennyessel a moso­dába ...” „Igen, — bólogatott az asz- szony még mindig falfehéren —, ő ilyen ember!” Darabig csend volt. „Igen, igen — mondtam az­tán én is, hogy szóljak végre valamit. — Nagyszerű ember! Az önzetlenség példaképe!” Az asszony most hirtelen megint rámnézett, de Ákos szerencsére eltakart, mert le­hajolt, hogy újból csordultig töltse a vendég poharát. Az- táp üdvözült mosollyal felsó- hájtott: „Tessék nekem elhinni, ke­zét _csókolom, ilyen ember Tornác': Másfél SZObCi-Regény- ÖSSzkomfOft nincs még egy a földön! Ha férjnek is olyan, mint főnök­nek, akkor ön a legboldogabb asszony a világon!” Fölegyenesedett, s én me­gint megpillanthattam a ven­dég arcát: megvonaglott, ahogy fogát összeszorítva föl­nézett Ákosra és kétségbe­esett erőfeszítéssel bólogatni igyekezett. Amaz lenézett rá, arcán még mindig ott ült a boldog vigyor. Futkosott há­tamon a hideg, ahogy hirte­len föléreztem rá: voltakép­pen egy bűntény tanúja va­gyok, s a tettest és az áldoza­tát látom ... Hiszen, ha Ákos nincsen, én ma is Pestújhe­lyen lakom, nem akarok sem­mit Szálúkból, és ez a szeren­csétlen asszony talán csaku­gyan a legboldogabb nő az egész világon. Az ártatlan tettes és a gya­nútlan áldozat közben me­gint koccintott, mint két futó ismerős — semmit sem sejt­ve róla, hogy i oldhatatlan és végzetes kötés fűzi őket mindörökre egymáshoz: hisz egyikük boldogtalansága volt éppen a másik boldogságának ára... Egy pillanatig úgy utáltam magam, hogy okádni tudtam volna. De aztán arra gondol­tam: talán az is az én bűnöm, hogy mostanában oly nehéz lakáshoz jutni? Nem én ta­láltam ki, régi játék már: aki kapja, marja! És ekkor hirtelen szegény jó Miklós jutott eszembe:ha látna most bennünket, ahogy így szépen összejöttünk! Vajon röhögne-e, vagy üvöl- tene a kíntól? Aztán arra gondoltam: sem ez, sem az. Inkább azt mondaná most is, azzal a keserű vonással a szád­ja körül, amit egyszer régeb­ben hallottam tőle, s amit most már aligha fogok elfe­ledni: „Régen töprengek rajta, Jutka, de ma végre rájöttem, — tudod, mi a világ? Az Is­ten iszonyú bűnhődése a te­remtés vétke miatt”. . ií 9CÍ<ífjV9>Í (Vége) Tovább tart a huzavona Lechnert nem adták ki! Pénteken sem született döntés az NYVSSC NB I-es labdarúgó­csapatához tartó Váradi Ottó (Diósgyőri VTK) és Lechner Ká­roly (Székesfehérvári MÁV Elő­re) átigazolási ügyében. — A DVTK képviselői sajnos, nem jelentek meg az MLSZ-ben — tájékoztatta lapunkat Nemes Sándor, az NYVSSC labdarúgó­szakosztályának megbízott elnö­ke. A szövetség illetékesei ezért telefonon teremtettek kapcsolatot a diósgyőriekkel és hétfőn 11 óráig adtak határidőt a válaszra. Egyébként Váradi szerződése jú­lius 31-én lejárt a DVTK-nál. A nálunk várakozó játékost ezért elküldtük Diósgyőrbe, de a bor­sodi klub még nem ajánlatott fel szerződést a hátvédnek. Ezt tudják az MLSZ-ben is, s ezért reménykedünk, hogy hétfőn a labdarúgót átigazolják hozzánk. — Rosszabbra fordult viszont Lechner ügye. A MÁV Előre az­zal záradékolta átigazolási lapját, hogy nem járul hozzá távozásá­hoz. így a döntés az MLSZ-re vár. A játékos egyébként úgy határozott, hogy nálunk marad, ha kell, kivárja a hat hónapot. — Buzsik László átigazolásában sem reménykedhetünk, az illeté­kes sportszervek nem járultak hozzá távozásához. Ezért Pethőt, a Hódmezővásárhely balszélsőjét szeretnénk megszerezni úgyneve­zett „villámátigazolással”, mely­hez nem kell volt klubjának a kiadási engedélye. Az MLSZ-szel ebben az ügyben hétfőn fel is vesszük a kapcsolatot. ELŐKÉSZÜLETI MÉRKŐZÉS Szombaton délután előkészüle­ti mérkőzést játszott a Nyíregy­házi Vasutas-Spartacus SC NB I-es labdarúgócsapata: NYVSSC—TISZAVASV ARI LOMBIK 3:1 (2:1) Nyíregyháza, 300 néző, v.: Ma- róthy. NYVSSC: Buús (Szendrei) — Pólyák, Szűcs, Szikszai, Szekré­nyes — Kozma (Ambrusz), Mold­ván. Kléninger (Gáspár) — Kiss (Lukács), Kovács, Czeczeli (Sze­pesi). Edző: Temesvári Miklós. A nagy meleg rányomta bélye­gét a találkozóra. A tiszavasvári együttes lelkesen, feevelme-"*- ten, sportszerűen küzdött. Gól­szerzők: Kovács, Kozma, Szepesi, illetve Gyurján. Jók: Kovács, il­letve Ltpták. Ha: rajt a labdarúgó NB ll-ben Gyulán kezd az Asztalos SE Ma megkezdődik az 1980—81. évi NB Il-es labdarúgó-bajnok­ság. A három csoportban össze­sen hatvan csapat küzd majd a bajnoki pontokért, köztük a Hon­véd Asztalos János SE, amely ez­úttal is a Keleti csoportban kép­viseli megyénk színeit. Az ASE idegenben. Gyulán kezdi meg szereplését. A piros-fehérek vezető edzője, Szűcs Zoltán az újonnan igazolt játékosok közül négyet küld pá­lyára az első meccsen. A Szol­noki MÁV MTE-től Nyírtelekre került Bencsik a tervek szerint a védelmet erősíti, beállóst ját­szik. A békéscsabai Csernus és a miskolci Fister a csatársorban, a szarvasi Petykó pedig a kö­zéppályán kap helyet. A várható összeállítás: Ambrus — Lengyel, Széki, Bencsik, Neumann, Bu­zsik, Dóka, Petykó, Kanyári, Fister, Csernus. A tartalékok: Uhrin, Berecz, Kovács és Stanev. Az Asztalos János SE labdarú­gó-szakosztályának vezetése biz­tos bennmaradást vár a csapat­tól. Az együttes elé a 14. hely megszerzését tűzték ki célul. Az NYVSSC OIK-döntős és NB-s 2. helyezett ifjúsági gárdájából egyébként öt tehetséget szeretné­nek átigazolni. Megváltak viszont két volt nyíregyházi játékostól: Juhásszal és Bodnárral nem kö­töttek szerződést. A Gyulai SE gárdája nagy ön­bizalommal várja a ma délutáni rajtot. Nem tagadták: biztos győ­zelmet várnak, három-négy gól­lal akarják hazaküldeni az ASE-t. A legerősebb összeállítá­sukban lépnek pályára, a távo­zott Tunner helyét a Rákóczi SE-től igazolt Szilágyi veszi át. A labdarúgó NB II Keleti cso­portjának további mai mérkőzé­sei: Hajdúböszörmény—Salgótar­ján, Karcag—Miskolci VSC, Deb­receni Kinizsi—Lehel SC,' Szol­nok—Kazincbarcika, Eger—ózd, Szarvas—Debreceni Universitas, Papp József SE—Gyöngyös. Bor­sodi Volán—Szabó Lajos SE. Nagybátony—Hódmezővásárhely. 92 páros rajtolt — 49 ért célba... Szombat délben: ismét Nyíregyházán a Taurus Rallye mezőnye Több mint ezer perccel, közel 850 kilométerrel, 26 gyorsasági szakasszal nehezített útvonallal a háta mögött szombaton délben célba ért a XIX. Taurus Rallye nemzetközi mezőnye. A szocia­lista országos Béke és Barátság Kupája összesítésében első alka­lommal beszámító viadalra a BBK-nemzetek mellett osztrák és belga páros is vállalkozott a. táv teljesítésére. Pénteken á kora es^-ő ti órákban 92 duó vágott az út­vonalnak. Ahogy múltak a per­cek, úgy fogyatkozott a résztve­vők száma. Egyre-másra mond­tak búcsút a versenynek a ral- lyezők, korra és rutinra való te­kintet nélkül. Hamar „kiszállt” a küzdelemből a nyíregyházi Ga­ray Zoltán, ugyancsak túl korán hagyta abba a lengyel polski fiatos Radecki is. A gyorsaságik mentén létesített táborvárosok sok ezernyi lakója eközben azt figyelte: miként is alakul a hat szocialista ország BBK-küzdelme. Ami azt illeti, számunkra elég rosszul. Mert bár a lengye­lek egy szakasszal korábban es­tek ki a végső győzelemért ví­vott harcból — minimum három egy országbeli kocsinak célba kell érnie —, sajnos a hazaiak sem bírtak a táv nehézségeivel. A hajnali pihenő előtt távozásra kényszerült a 14. gyorsaságin a Németh—Jójárt, rá három spé­ciéi szakasszal odébb pedig a Dudás—Doma duó. A füstbe ment magyar tervek után a kö­zönség már inkább a nyíregyházi produkciókat kísérte nagyobb fi­gyelemmel. Itt sem volt örömteli, teljes a siker. Garay „kikönyö­költ motorja” után Barka kor­mányszerkezete kuszálódott ösz- sze, majd Franczelnek is meg­gyűlt a baja azzal a bizonyos „motorkönyökkel” ... Utóbbiért különösen kár, hi­szen 22 gyorsaságin mutatott re­mek formája szép eredménnyel kecsegtetett. Ezt követően csupán két nyír­egyházi legény, a 7. géposztály- beli Bakosi—Kardos páros volt harcban a többiekkel. Megcáfol­ták azokat, akik nem sok jövőt jósoltak nekik. (Ezúttal ültek együtt először versenymasiná- ban.) Ám Összmunkájukkal bi­zonyítottak. Bakosi Benjámin egyébként úgy tűnik, valóban a legbiztosabb nyíregyházi pont^ szerző lesz az idén. Formája, egyenletes teljesítmé­nye szép reményekre jogosít. A külföldiekről: a legnagyobb sikert a Wartburg-válogatött aratta. Egymást segítve, sorban teljesítettek minden gyorsaságit. A bolgárokat egyenletességük di­cséri, a csehszlovákokat a nagy­szerű rutin emeli ki a nagy több­ségből. A lengyel Polonézok nem keltettek csalódást. Szomba­ton este lázas számolás kezdő­dött a verseny centrumában, hogy vasárnap délelőttre kide­rüljön: ki volt a XIX. Taurus Rallye nagyszerű részesei közül a legnagyszerűbb .., (kalenda) Sportműsor Szabolcsi sikerek VASÁRNAP Labdarúgás: Gyulai SE—Aszta­los János SE. Bajnoki mérkőzés Gyulán, a városi sporttelepen 17,30 órától, v.: Pádár László (Koszó, Bubori). Barátság Kupa-torna Tyúko­don 13,00 órától. Részt vevő csa­patok: Nyírbátori BSC, Fehér­gyarmati SE, Nagyecsedi Tsz SE, Tyykodi Tsz SE. HÉTFŐ Labdarúgás: az országos tehet­ségkutató akcióban kiválasztott fiatalok tornája Nyíregyházai- az NYVSSC Tiszavasvári úti pályá­jáéi. 9,00 órától három mérkőzés. 16,Q0 órától szintén három talál­kozót rendeznek. Kitűnően szerepeltek a Sza- bolcs-Szatmár megyei súlyeme­lők az 1980. évi Balaton-bajnok- ságon. A Tiszavasvári Lombik és a Nyíregyházi Vasutas-Spartacus SC versenyzői — mint azt Bar- kász Gedeontól, az NYVSSC új edzőjétől megtudtuk — két arany, egy ezüst és egy bronzér­met szereztek. Eredményeik: Ifjúságiak, I. korcsoport, 52 kg: 2. Görög Péter (Tiszavasvári) 135, bronzjelvényes szint. 56 kg: 1. Ondi István (Tiszavasvári) 162,5, ezüstjelvényes szint. 67,5 kg: 4. Mészáros Miklós (NYVSSC) 240 aranyjelvényes szint, ... 8. Pető Lajos (Tiszavasvári) 175, bronzjelvényes szint. 100 kg: 1. Molnár Miklós (NYVSSC) 300, aranyjelvényes szint. Felnőttek, 60 kg: 6. Ondi László (Tiszayas- vári) 195, III. osztályú szint. 90 kg: 3. Varga László (Tiszavasvá­ri) 255, II. osztályú szint. iri\WK^iT:JA^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents