Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. augusztus 24. HÍD! VÁSÁR A HORTOBÁGYON A múlt századtól fokozatosan eltűnt a délibáb a Hortobágy nevezetességei közül, látnivaló azonban továbbra is akad. Évente egyszer vásárt rendeznek a betyárnótákban is megénekelt kilenc- lyukú híd mellett. Idén augusztus 16—20-a között ütötték fel tanyájukat a csikósok, gulyások, szűcsök és mézeskalácsosok. Nem hiányzott a látványosság sem. A múltat idézte a cifraszűrben sétáló órosi férfi, a klarinét mellett dalolgató bő gatyás csikósok, de még a korongot hajtó nádudvari fazekas is. Volt törökméz és birkapörkölt, furulyát áruló fiatal pár, maga fonta gyékényen teknőt, kanalat kínáló cigányasszony. Az egykori pásztorok állataikat árulták, a mai vásározók néhány napig a múltnak, a hagyománynak, a vidámságnak hódoltak a Hortobágyon. A megyeszékhely központjában augusztus 21 óta mindannyiunk örömére ismét üzemel gyógyszertár. Mint ismeretes, a korábbi Lenin téri éjjel-nappali gyógyszertárat a régi Korona épületének tatarozása miatt nyolc hónappal ezelőtt bezárták. Azóta Nyíregyháza közvetlen központjában, a legforgalmasabb helyen nem működött gyógyszertár. A megoldást a jósavárosi új gyógyszertárközpont megépítése kínálta. A Korányi gyógyszertár ugyanis a régi központ földszinti helyiségeiISMÉT VAN Patika a városközpontban Milliónál nagyobb készlettel nyílt meg a Korányi gyógyszertár ben, a Felszabadulás útja 3. sz. alatt kapott helyet. Aki alkotmányunk napja után járt erre, az megcsodálhatta a szép kivitelű vöröskereszttel díszített hatalmas portált, A csibukszár borostyánja Tallózás az egykori megyei újságokban ?,fej Üt* \ Százéves sárguló újságokból válogattuk az alábbi híreket, szemelvényeket. Miről írt egy évszázada a Nyírvidék és a Szatmármegyei Közlöny? Ezekből idézünk minden kommentár nélkül. ínség a Felvidéken (Nyírvidék, 1880. VII. 1.) Az arató tótok pontosan megjelennek minden évben a Pé- ter-Pál előtti vasárnapon. Több ezer bajusztalan felvidéki bocskoros, hosszú szekerekkel, apró lovacskákkal elözönlötték a helybeli sétatért, s a mint egyes csoportok elszélednek a vidékre, — úgy folytonosan érkeznek újabbak. Mint halljuk, az idén nagy tót invasiónak nézünk elébe, mert a felvidéki ínség következtében sokkal többen keresnek munkát az Alföldön, mint a múlt évben. (Szatmármegyei Közlöny, 1880. VIII. 1.) — Tragikus sors. Sokan fognak még a közönségből emlékezni Bu- vay Amáíira, ki 18^8'49-ben ni'inf frónfédtiszt vitézül szolgálta a hazát, s később mint Szatmármegye alleveltárno- ka, s legutóbb mint törvény- széki irodatiszt mintaképe volt a buágó és szorgalmas hivatalnoknak. A szerencsétlen nagy családú férfinek meg kellett válnia állásától, s a nyomor megzavaró elméjét. — Ilyen állapotban tengődött Szatmáron, míg július 26-án az éhhalál kioltá szerencsétlen életét. — Temetéséről nehány nemes keblű egykori hivataltársa gondoskodott. Négyen kísérték ki a nyomor áldozatát a nyugalom helyére, pedig életében sokaknak becsülését bírta. Nincs ellenszer... (Nyírvidék, 1880. VIII. 5.) Kolera eseteket jelentenek több helyről a lapok, minden az üvegek mögött elhelyezett tipikus^ patikai edényeket, „méregkeverő tálkákat”, eszközöket. Az ízlésesen berendezett, tágas eladócsarnokban minden ragyog. A polcok, a raktárak tömve gyógyszerekkel. Az emberek gyógyítását szolgáló gyári készítmények, az előre elkészíthető kiszerelt gyógyszerek, tápszerek garmadája mellett állatgyógyászati szerek is beszerezhetők a Korányi patikában. A jelenlegi árukészlet jóval meghaladja az egymillió forintot. rat. Erről tanúskodik az első napi forgalom mellett a kézről kézre adott kilincs is. Gondjuk, hogy ma még a helyben, azonnal készítendő gyógyszerekkel nem állhatnak a rászorulók rendelkezésére. Ezzel szemben tökéletesen megoldott a mezőgazdasági nagyüzemek helybeni kiszolgálása. A gépjárművek ugyanis behajthatnak a patika udvarára, ahol fedett rakodótéren sem ember, sem áru nincs kitéve az időjárás viszontagságainak. Megoldott az itt dolgozók Az itt dolgozó gyógyszeré- .... . ... ..... szék, asszisztensek ismerősök szociális, kommunális ellataa régi éjjel-nappalos patikából és a Korányi ezüstkoszorús Szocialista Brigád tagjai, akik nemcsak az udvarias kiszolgálásban mutatnak példát, hanem az egészségügyi felvilágosításban és az egészségügyi szakkönyvek árusításában is. A vásárlók nagy szeretettel fogadták az új gyógyszertá■■■ .tí-tfcíS*» •sa is. A Korányi-szoba mellett modernül berendezett öltöző, hideg-meleg vizes zuhanyozó várja a brigádot. Az eladótérben pedig ott függ a vásárlók tájékoztatására a vény nélkül, illetve egy másik táblán a recept nélkül egy alkalommal legfeljebb egy dobozzal kapható gyógyszerek listája. (sigér) Rohamléptekkel fejlődik a fűtéstechnika; a régi, korszerűtlen tüzelési módokat — városon és falun egyaránt — gyorsuló ütemben számolja fel az új, a kevesebb munkát igénylő melegcsiná- lás. Táv-, gáz-, központi, gázolaj- és villanyfűtés váltja fel — sok helyen már falun is — a vaskályha után népszerűvé vált cserépkály- " hákat is. Könnyen azt hihet- né az ember, hogy kimegy már a divatból a cserépkályha. Néhány éve valóban volt egy megtorpanás Szabolcs- Szatmár megyében is. Csökkenő tendenciával az igény évi másfél ezerre esett visz- sza, győzte a megrendeléseket a csempéket gyártó nyíregyházi kommunális és szolgáltató vánalat. Még szerencse, hogy más megyék — Borsod, Nógrád, Heves, Békés, Hajdú, sőt Fejér — érdeklődése nem csappant. Így volt helye az évi, közel háromnegyed milljó csempeegységnek. Ma már változott a helyzet, kezd divatba jönni a megyében is újra a cserépkályha. Nem illő elhallgatni, hogy maga a vállalat is tett annak érdekében, hogy kapóVáltozik a szín, változik a minta... Újra divat a cserépkályha sabb legyen a terméke. Különös piackutatás nélkül is rájöttek; a cserépkályha a lakásban, üdülőben és hétvégi házban ma már nemcsak meleget árasztó alkalmatosság, hanem megbecsült szép bútordarab is. Természetesen ennek megfelelően változott az igény. Mintában, színben egyaránt. Először új mintákkal kísérleteztek. Érdekes, hogy a legnagyobb sikert — „mint a cukrot úgy kapkodják” •=— a tulipános motívumokkal díszített csempe aratta. Természetesen ezek elsősorban nyaralókba, hétvégi, vagy falusi házakba kerülnek, de sok városi lakásban készül belőle villannyal, vagy más, korszerű tüzelőanyaggal fűtött kandalló. Sokat változott ugyanis az utóbbi időben a cserépkályhák, formája: egyre kevesebb a hagyományos, kocka, illetve tégla alak. Üjabb sikert remélnek a színek változásától is. Eddig a vállalat nyíregyházi üzemében csak barna színű csempék készültek. Most térnek rá a zöldre és a vöröses- barnára. Ez is jobban illik a lakások modern bútorzatához. Lényegében a cserépkályha újabb reneszánszát éli; új mintát és színt kap a régi agyag, más szerepet is betölt a belőlük összeállított forma. Annak ellenére, hogy — különösen falun — bizonyos mértékben csökkent a lakás- építkezés, ebben az évben már 2100 cserépkályha beépítését vállalta a vállalat építő részlege. Pedig csak a minta és a szín változott. Tóth Árpád A törlesztés SZÁZ ÉVE MÁR nagyobb veszély nélkül. Nálunk eddigelé csak erős hideglelés, váltóláz uralkodik. (Szatmármegyei Közlöny, 1880. VIII. 1.) — A Schvarcz- féle máté-szalkai gőzmalom gyártmányai által előállított mireny (arsen) mérgezések felől a következő tudósítást vettük: — F. év junlius 6-án Máté-Szalkán mintegy 21 egyén betegedett meg, a betegeken mérgezési tünetek mutatkoztak s egy 4 éves fiúcska meg is halt. Ezen körülmény folytán a mátészalkai járásbíróság vizsgálatot indítván,, vélelmezhetőnek tűnt ki, hogy a mérgezés a Schvarcz-féle gőzmalom terményéből készült kenyér élvezetéből származott... A vegyészül alkalmazott gyógyszerésznek a helyszínen tett nyilatkozata szerint nincs ellenszer, mely a mirenyt a raktárból kipusztítsa, miután a lisztpor alakú méreg be- vette magát ‘ a gerendázat és padlózat likacsaiba, mely onnan a malom rázkódása folytán felszáll és megfertőzted a malom gyártmányait. (Nyírvidék, 1880. VIII. 19.) Vadászat kedvelőknek. Minden felől halljuk, különösen pedig a Tisza-vidékről, hogy nyulak igen elszaporodtak, valamint régen nem látott vízi macjarak jelentkeztek,, u. m. a nagy és kis kócsag, kanalas és vértes gém, fekete szalonka stb. Ezen kitűnő pecsenyéket ajánljuk a vadászat kedvelők figyelmébe. Figyelmeztetőül: a róka is nagyon megszaporodott. (Nyírvidék. 1880. VIII. 12.) A lónyay várkastély. V.-Na- -ményban a Lónyay család ősi várkastély maradványa, mely Lónyay Anna. Kemény János erdélyi fejedelem nejéé volt, a később férjétől az udvar iránti hűtlensége következtében confiscáltatott — nehány nap előtt gyenge földrengés miatt végképp romba dőlt. Á biliárdgolyók maradtak (Szatmármegyei Közlöny, 1880. VIII. 1.) — Távirda. A szatmár—fehérgyarmati távirda vonal létesítése iránti tárgyalás mely 1875. évben vette kezdetét, végre-valahá- ra szerencsésen befejeztetett. A fehérgyarmati távirda-ál- lomás Jankón és Simán át fog a 'szatmári állomással összeköttetni. — A kormány által adományozott 1800 frt értékű tartó vasak, csavarok, elszigetelők és huzal, valamint az állomás berendezéséhez szükséges gépek már egy év óta feküsznek Szatmáron a városházánál, de az érdekeltség a vonalhoz szükségelt 605 drb oszlopfát elő nem állította. — Most már ez is ki van szállítva, s az építés még e hóban megkezdetik. (Nyírvidék, 1880. X. 28.) Oj fehértói — vasúti utasok előadása szerint — a kaszinó helyiségbe ' ismeretlen tettesek betörték, s onnan mintegy 5 forint értékű pénzt, ötven játék kártyát és egy csibukszár borostyánját elrabolták. Az ujdonat új biliárdgolyók nem nyerték meg az érdemes tolvaj urak tetszését, ennélfogva nem is vitettek el. Nyéki Károly Két család háborúja Nyírtasson Talán már a két család sem tudja: mi váltotta ki bennük az egymás iránti gyűlöletet, tény, hogy a nyír- tassiak nyugalmát állandóan megzavarja, ha összetalálkozik valahol a Jáger és a Jakab család valamelyik tagja. Ez pedig igazán nem nevezhető ritkaságnak, hiszen Jágerék például tizenegyen vannak testvérek, s közülük hárman büntetett előéletű- ek. A 22 éves ifj. Jáger Antal például emberölés kísérletéért, bátyja, a 24 éves Jáger László lopásért, aztán garázdaságért és lopásért, később erőszakkal elkövetett természet elleni fajtalanságért, legutóbb emberölés kísérlete miatt, a 27 éves Jáger Ferenc pedig magánlaksértésért állt már bíróság előtt. A Jakab család tagjai eddig megúszták a büntetést, pedig a nyírtassiak a megmondhatói: hányszor kellett a szórakozóhelyeken zárórát elrendelni, vagy ünnepnapi rém dezvénynek véget vetni a két család tagjainak találkozása miatt. Tavaly karácsony másnapján diszkóműsort rendeztek a nyírtassi kultúrházban, amelyen ott volt négy Jáger fiú és a 18 éves Jakab Ferenc is. Amikor a legfiatalabb Jáger, a 17 éves Endre észrevette Jakabot, odament hozzá és felszólította, hogy menjen ki vele a kultúrház udvarára. Jakab nem tett eleget a felhívásnak, hiszen látta a túlerőt, a négy Jáger azonban sarokba szorította, s amikor sikerült kimenekülnie, leütötte az utána rohanó Jáger Endrét. Gyorsan tudomást szereztek az öccsüket ért inzultusról a Jáger fivérek, s üldözőbe vették Jakabot, aki az apja vezetése alatt álló kocsmába menekült. Id. Jakab György egy láncot vett magához és fiával együtt elindultak a kultúrház felé. Bejutniuk nem sikerült, mert nem engedték be őket, de a Jáger testvérek kiszabadultak, s az idős ember által vitt lánccal, botokkal estek Jaka- béknak, s a földig verték őket. A törlesztés ideje február 2-án érkezett el. Jáger Ferenc a cukrászdában szórakozott, amikor bement a 21 éves ifj. Jakab György, a 20 éves Jakab László és öcs- csük, Jakab Ferenc. A legidősebb fiú ment oda Jáger asztalához, s míg felelősségre vonta: miért bántották karácsonykor az apját, leseperte az asztalon lévő üvegeket és poharakat, s a Jáger társaságában ülők egyikét pofon is vágta. Jáger Ferenc a túlerő elől a cukrászda raktárába menekült, a cukrászdában pedig zárórát rendeltek el. Míg a cukrászda vezetője megpróbálta kitessékelni Ja- kabékat, a támadás id. Jáger Antal tudomására jutott, s ő nyomban fia segítségére sietett. Kihívta fiát a raktárból, ekkor azonban Jakabék ne- kikestek, s ütötték őket, ahol érték. Jáger Ferencnek sikerült elmenekülni, apját pedig Jakabék addig verték, míg térdenállva Ígéretet nem tett, hogy nem bántja őket máskor. Az idős ember mintegy 70 napig gyógyuló sérüléssel hagyta el a verekedés színhelyét. Egy. hét múlva ismét Jágerék bosszúja következett: a cukrászdában szórakoztak, amikor meghallották, hogy arra tart Jakab György. Jáger Antal egy lánccal a kezében várta, leütötte, majd ahányan voltak, nekiestek. A bíróság előtt mindenki tagadott, ám a nyilvános verekedéseknek annyi tanúja volt, hogy a bíróság megnyugtató módon tisztázhatta a két család háborújának eseményeit. Ügyükben a Kis^ várdai Járásbíróság dr. Kutas István tanácsa hozott ítéletet. Jáger Antalt — mint különös visszaesőt — 1 év 4 hónapi, Jáger Lászlót — mint többszörös visszaesőt — 1 év 6 hónapi, Jáger Ferencet 8 hónapi, Jáger Endrét 5 hónapi, Jakab Györgyöt és Jakab Lászlót 7—7 hónapi, Jakab Ferencet 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Jáger Antalt és Jáger Lászlót 2—2, Jáger Ferencet, Jakab Györgyöt és Jakab Lászlót I—1 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság a Jáger Endrére kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. (b. j.)
