Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

XXXVII. évfolyam, 198. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. augusztus 22., péntek MA Közösen fejlesztik a településeket (2. oldal) Kudarcok után liszalökifn (3. oldal) AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA x alkotmányunkat ünnepeltük Országszerte — így megyénkben is — színes, változa­tos ünnepi programmal emlékezett népünk a 31. éve életbe lépett alkotmányra. Bács-Kiskun megye au­gusztus 20-i ünnepségét Kis­kunfélegyházán tartották meg, ahol Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott ün­nepi beszédet. — A nemzeti ünnepekről a megemlékezés mindig jó al­kalom arra is — mondta be­vezetőben Korom Mihály —, hogy együtt és az ország nyilvánossága előtt beszél­jünk közös dolgainkról: jól- esően a sikerekről, felelősen a helyzetünkről, a tenniva­lóinkról. A mostani szám­adásnak és számvetésnek — nyugodt szívvel, büszkeség­gel is mondhatjuk — az le­het az alapja, hogy hazánk belső helyzete kiegyensúlyo­zott, a Magyar Népköztársa­ságban szilárd a munkásha­talom, teljességében érvé­nyesül az az alkotmányos elv, hogy nálunk „minden ha­talom a dolgozó népé”. Eseményekben és eredmé­nyekben gazdag időszakként említette ezután a KB titká­ra az esztendő eddig eltelt hónapjait. Emlékeztetett az idén megtartott XII. párt- kongresszusra, az országgyű­lési és tanácsi választásokra, felszabadulásunk 35., a Var­sói Szerződés megkötése 25. évfordulójának megünnep­lésére, az első szovjet—ma­gyar űrrepülés sikerére, s az olyan nagyszerű, „hétközna­pi” helytállásokra, mint a kenyerünket biztosító aratás, az összefogás az árvíz elleni küzdelemben, vagy éppenség­gel sportolóink remek sze­replése az olimpián. — Társadalmunk nyugodt, kiegyensúlyozott közérzete, az emberek munka- és élet­kedve igazolja, hogy jó úton járunk. Az egymás iránti bi­zalomra építve, ezt tovább erősítve kell haladnunk jól megszabott útunkon, a veze­tőknek figyelve a nép szavá­ra, véleményére, javaslataira, hiszen csak így tudjuk és akarjuk is tovább erősíteni a demokratizmust — zárta be­szédét Korom Mihály. Tapolcán, a Viszlói patak völgyében tartották meg szerdán Veszprém megve al­kotmánynapi ünnepségét. Itt Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB agitáeiós és propaganda­osztályának vezetőjó mon­dott ünnepi beszédet. Töb­bek között hangsúlyozta: — Alkotmányunk érvé­nyesülése a szilárd néphata­lomra, ez pedig erős és szé­les, kipróbált nemzeti egy­ségre épül,-amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt poli­tikája kovácsolt, az ország javát. a nép boldogulását szolgáló sikeres, közös ország­építő munka teremtett meg. Pártunk és népünk között nyílt a kapcsolat, kölcsönös a bizalom. Az elért vívmányok, az ország helyzetének, a szo­cialista fejlődés céljainak és fő kérdésének megítélésében az álláspontok egybeesnek, közösek — hangsúlyozta Győri Imre, majd arról szólt, hogy az emberi, tudati ténye­zőknek növekvő szerepük van feladataink végrehajtá­sában. Tamásiban, Tolna megye iparosodó járási székhelyén Púja Frigyes külügyminisz­ter beszélt. Szocialista építőmunkánk egyik döntő tényezőjeként említette Púja Frigyes, hogy immár három és fél évtize­de viszonylag békés nemzet­közi körülmények között dolgozhatunk. — Hazánkat — mondta — a testvéri ba­rátság és a sokoldalú együtt­működés erős szálai fűzik a szocialista közösség többi or­szágához, elsősorban annak fő erejéhez, a Szovjetunióhoz. Mind eddigi fejlődésünkben, mind jövőbeni terveink meg­valósításában meghatározó volt és marad a szocialista országokhoz fűződő politikai, gazdasági, tudományos-mű­szaki és kulturális kapcsola­taink szüntelen gazdagítása, gyarapítása, együttműködé­sünk erősítése. Ugyanakkora békés egymás mellett élés elve alapján — időnkénti vi­táink ellenére — a kétolda­lú kapcsolatok bővítésére tö­rekszünk a fejlett tőkés or­szágokkal is. — Nincs okunk arra— je­lentette ki a külügyminiszter —, hogy változtassunk eddigi külpolitikánkon. Szövetsége­seinkkel együtt nemzetközi törekvéseink változatlanul a béke és a biztonság megszi­lárdítására irányulnak. Kö­vetkezetesen és határozottan fellépünk az enyhülés védel­mében, s fontos feladatnak tekintjük az enyhülési folya­mat előmozdítását. Heves megye központi al­kotmánynapi ünnepségét Hatvanban, a város szabad­Gazdag programmal ünne­pelte megyénk lakossága is alkotmányunk ünnepét. Az eseménysorozat már vasár­nap megkezdődött a jósavá- rosi napokkal, Kisnaményban vízmüvet, Demecserben óvo­dát, Tiszabercelen 4 tanter­mes iskolát, Jánkmajtison árvízi emlékművet avattak. A megyei központi ünnep­ség színhelye kedden délután a fehérgyarmati művelődési központ volt. Az alkotmány­napi nagygyűlés résztvevőit, az elnökségben helyet foglaló dr. Tar Imrét, az MSZMP téri színpadán rendezték meg. Az alkotmány törvénybe ik­tatásának jelentőségéről, ha­zánk fejlődésének eredmé­nyeiről Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter szólt ünnepi beszé­dében. Népgazdaságunk helyzeté­ről, a gazdálkodás eredmé­nyességének és az életkörül­mények javításának szoros összefüggéséről, az életszín­vonal megőrzésének felada­tairól szólva Ábrahám Kál­mán egyebek között hangsú­lyozta, hogy határozottan tá­mogatásban kell részesíteni a gazdasági munka jobbítására tett erőfeszítéseket: — Az elkövetkező időszak­ban — mondta a miniszter —, csak azok a gyártási ágak, vállalatok, szövetkeze­tek kapnak támogatást, ame­lyek nemzetközi mércével mérve is jól hasznosítják az anyagot, az energiát, a ter­melőeszközöket, az emberi munkát. Dinamikus fejlődé­sünket az is elősegíti, ha a tudományos és műszaki ered­ményeket is gazdaságosab­ban használjuk fel. Az alkotmány ünnepén, szerdán az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő je­lenlétében tartották meg a hagyományos tisztavató ün­nepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főis­kola, a Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola, a Ka­rikás Frigyes Katonai Kollé­gium, valamint a hazai és a külföldi egyetemeken, főisko­lákon idén végzett hallgatók tettek tiszti esküt. Az állami zászló előtt dísz­őrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen el­Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának első titkárát, dr. Pénzes János megyei tanács­elnököt, Tóth Gézát, az SZMT titkárát, Nagy Lász­lót, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkárát, a fegy­veres testületek vezetőit, a fehérgyarmati járás és a vá­ros párt-, állami, társadal­mi és tömegszervezeteinek vezetőit Szabó Endre, a vá­rosi tanács elnöke köszöntöt­te, majd Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára mon­dott ünnepi beszédet. foglalták helyüket az ünnep­ség meghívottal. Pontosan 10 órakor kürtszó harsant: megérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, meghall­gatta Padi György mérnök­ezredes parancsnoki jelenté­sét, majd ellépett a felsora­kozott tisztek előtt, köszön­tötte a katonákat A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi mi­niszternek a tisztavatás al­kalmából kiadott parancsát. A parancs ismertetését kö­vetően az ifjú tisztek foga­dalmat tettek nemes hivatá­suk teljesítésére — nevükben Fükő László főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szövegét —, majd Czinege Lajos mondott beszédet. A korábbi évek augusztus 20-i sportparádé programjá­nál is gazdagabb látványos­sággal, most először műsorba válogatott ügyességi bemuta­tókkal — például motoros sárkányrepüléssel, rakétás ej­tőernyősugrásokkal — is szí­nesítve rendezték meg a ha­gyományos budapesti honvé­delmi napot. A fő esemény: vízi- és légiparádé a Dunán. Becslések szerint mintegy félmilliós közönség nézte- tapsolta végig a csaknem másfél órás bemutatósoroza­tot a víztükrön és a légtér­ben. Ugyanakkor több mil­lióan élvezhették a sokféle látványosságot mindenütt az országban a televízió jóvoltá­ból. Színpompás fénykoronát va­rázsolt Budapestre az alkot­mánynapi országos esemény- sorozat végén az ünnepi tű­zijáték, amely a tévéképer­nyők révén „bevilágította” az egész országot. — Augusztus 20-a feleme- lően szép, hagyományos ün­nepe népünknek. E napon emlékezünk a magyar állam alapítására és örvendünk az új kenyérnek. Ennek az ün­nepnek tartalma akkor telje­sedett ki, s vált valóban ha­zánk lakosságának igazi ün­nepévé, amikor 1949. augusz­tus 20-án a dolgozó nép kül­döttei törvénybe iktatták az alkotmányt. Ezeréves törté­nelmi múltunkat és a szocia­lista társadalmat építő ma­(Folytatás a 4. oldalon) A fehérgyarmati ünnepség elnöksége s a résztvevők egy csoportja. Megemlékezések Szabolcs-Szatmárban Napirenden: a fogyasztási szolgáltatások szervezeti formái, a mezőgazdasági árintéz­kedések, az általános iskolák szociális helyzete Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács tudomá­sul vette a Bemard Coard grenadai miniszterelnök-he­lyettes magyarországi tárgya­lásairól szóló beszámolót és döntött a magyar—grenadai kétoldalú kapcsolatok előse­gítését célzó tennivalókról. A kormány megtárgyalta és elfogadta a fogyasztási szolgáltatások szervezeti for­máinak korszerűsítéséről és a magánkisipar szolgáltató tevékenységének fejlesztésé­ről szóló előterjesztést. Meg­állapította, hogy az elmúlt évtizedben a tervszerű fej­lesztés nyomán országosan létrejöttek a szolgáltatások továbbfejlődésének korszerű anyagi-műszaki bázisai. A lakosság ellátási színvonalá­nak további emelése, a ki­alakított hálózat hatéko­nyabb működtetése érdeké­ben szükségessé vált a szer­vezetek korszerűsítése. A Mi­nisztertanács ezért úgy hatá­rozott, hogy egyfelől az álla­mi és szövetkezeti szolgálta­tóiparban korszerűsíteni kell a jelenleg már működő szer­vezeteket, másfelől ki kell alakítani azokat a szervezeti formákat is, amelyek jobban alkalmazkodnak a szakmai­lag és területileg differenci­ált igényekhez. A szolgálta­tási rendszer továbbfejlesz­tése nem von el munkaerőt a népgazdaság más területei­ről. A jogi szabályozás lehe­tőséget ad bedolgozók, csa­ládtagok, illetve másodállás­ban dolgozók kiterjedtebb foglalkoztatására e szolgálta­tási területeken. Az egyes szervezeti formák működési és gazdálkodási feltételeit úgy kell megállapítani, hogy azok biztosítsák a szerveze­tek gazdasági érdekeltségét a szogáltatásokkal kapcsolatos igények mind teljesebb ki­elégítésében. El kell érni, hogy az egyszerűbb irányítá­si és gazdálkodási formák tegyék lehetővé az önálló gazdálkodási képesség kiala­kulását, s azt, hogy a jelenle­ginél kisebb szervezeti egysé­gek rugalmasan alkalmaz­kodjanak az igényekhez. A Minisztertanács megálla­pította, hogy a szövetkezeti érdekképviseleti szervek ak­tívan részt vettek az előkészí­tő munkában és javaslataik­kal elősegítették a fogyasz­tási szolgáltatások szervezeti formáinak korszerűsítésére irányuló javaslatok kidolgo­zását. A szolgáltató szervezet továbbfejlesztésében is a gaz­daságirányító szervek, a ta­nácsok, a szövetkezeti érdek- képviseletek együttes mun­kájára van szükség. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette az 1981. évi me­zőgazdasági árintézkedésekre és az élelmiszer-gazdaság ár- mechanizmusában teendő változásokra vonatkozó ja­vaslatot. Az intézkedések fo­kozzák az árak befolyásoló szerepét, takarékosabb ener­gia- és anyagfelhasználásra ösztönöznek, erősitik a haté­konysági követelmények ér­vényesülését és a termelés növelésében való érdekeltsé­get. A félvásárlási árak ala­kulását, az ármechanizmus működését a kormány folya­matosan figyelemmel kíséri, s a szükségessé váló esetle­ges módosításokról megfelelő időben dönt. Az intézkedé­sekről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium részletes tájékoztatást ad. A kormány elfogadta a KNEB elnökének jelentését az általános iskolai tanulók nevelési, oktatási és szociá­lis feltételeinek alakulásáról. Megállapította, hogy az utób­bi években, valamint a helyszíni vizsgálat alatt és azt követően számos intézke­dés, kezdeményezés történt a szociális feltételek — a nap­közi otthoni és diákotthoni ellátás, az étkeztetés, az is­kola egészségügy — javításá­ra. Úgy határozott, hogy az illetékes szervek dolgozza­nak ki átfogó, közös intéz­kedési tervet az általános is­kolák összehangolt fejleszté­sére. — Szükségesnek tartja, hogy a vállalatok, a szövet­kezetek és az intézmények társadalmi munkával foko­zottabban járuljanak hozzá az iskolák, napközi ottho­nok működési körülményei­nek javításához. Kiemelt helyen az általános iskolai képzés Drecin József miniszterhelyettes tárgyalásai megyénkben Csütörtökön Szabolcs-Szat- már megyébe látogatott Dre- cin József művelődésügyi mi­niszterhelyettes. Délelőtt a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskolán dr. Cservenyák László főigazgató adott tájé­koztatást az intézmény mun­kájáról és életéről. A megbe­szélésen részt vett Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára és Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette­Drecin József miniszterhe­lyettes megtekintette a jósa- városi új gyakorlóiskolát. (Gaál Béla felvétele) se. A tájékoztatót követően Drecin József megtekintette Jósavárosban a tanárképző gyakorlóiskoláját, ahol Kere­kes Imre, a KEMÉV igazga­tója tájékoztatta a miniszter­(Folytatás a 4. oldalon) lllSsaH Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents