Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-22 / 196. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 22. Parkerdő épül Ezerhektáros parkerdő létesítését tervezik Mátészalkán, ágazati beruházásból. A Keleti lakótelep és a Kraszna között kap helyet a város újabb zöldterülete. Sétány, játszótér, csónakázótó lesz itt a fiatal város lakóinak nagy örömére. Addig azonban, míg birtokba vehetik, sok teendőjük adódik. Azt tervezik ugyanis, hogy a parkerdő létesítésének olcsóbbá tétele érdekében felkérik a mátészalkai üzemeket, kollektívákat: segítsenek társadalmi munkájukkal. Jelenleg a tervezett parkerdő egyhar- mada már a tanács birtokában van. Ezt felparcelláznák, és az egyes részek betelepítését a kollektívákra bíznák — természetesen szakemberek irányításával. Tölgy, tuja, fenyő, nyár és sok más — a területet, éghajlatot kedvelő — növény kap majd helyet. A társadalmi munkaakciónak már most nagy sikere van: a hozzáértő szakemberek közül többen javasolták, hogy a parkerdőn belül létesítsenek bemutató területet, mintegy kis arborétumot is. A város vezetői nem titkolják: szeretnék ezzel az akcióval a városszeretetet, a patriotizmust tovább fokozni — az egyik legszebb cél lehet, hogy a város maga ültette parkerdőjében pihenjen, kapcsolódjon ki a Mátészalkát sajátjának érző városlakó. BOLTPROGRAM Nagy üzletépítkezések zajlottak az utóbbi években Mátészalka központjában és új lakónegyedeiben. Csak az utóbbi másfél év „termése”: zöldségbolt, műszaki áruház, Ofo- tért, hírlapüzlet, IBUSZ, állatforgalmi felvásárlóiroda (a városközpontban), ABC-áruház, fodrászat a Felszabadulási lakótelepen. Most épül a november 7-i átadásra szánt új gyógyszertár, a Lenin téren. Az építőipari munka már kész, most a berendezők vették birtokba a terepet. __ |> A további boltépítések I már a következő tervidőszak beruházásait jelentik. A 49-es út sarkán (az j anyák boltja helyén) az j iparcikk-kiskereskedelmi 'A vállalat 300 négyzetméter alapterületű textiláruboltot kíván létesíteni, az ÁFÉSZ pedig papír-írószer, hangszer és hatósági húsbolt megnyitását tervezi — új üzletekben. Várhatóan néhány magánkereskedő is kap (kisebb területű) új üzlethelyiséget. Ezek 1982-ig terjedő elgondolások — a hatodik ötéves terv konkrét építkezései még nem ismeretesek. ? Sürgető tervek azonban ezeken kívül is vannak: bolthelyiséget kér a város nagyüzeme, a finomkö- töttáru-gyár, hogy a helyben készült termékeket értékesíteni tudja, egy olcsó cipők boltját is tervez- ^ nek, s egyre sürgetőbb a Keleti lakótelep ABC-áru- házának építése is. __Ayti ______M fi a ____________VÁROS ÉS KÖRNYÉKE___________ Közösen fejlesztik a telepöléseket Szemlátomást nő Mátészalka, s ahogy fejlődik, egyre szorosabb kapcsolatba kerül a környező településekkel. A közigazgatás hivatalosan is elismerte ezt a szorosabb együttműködést, s előbb Kocsordot és Nyírcsaholyt, tavaly január 1-től pedig Úpályit is városkörnyéki községgé nyilvánították. Mit jelent ez az érintett települések lakosságának, hogyan fejlődik együtt a város és környéke — erről beszélgettünk Lánczi János mátészalkai tanácselnökkel, Papp Lászlóné nyírcsaholyi, Demcsák Bertalan ópáiyi és Kosa Árpád kocsordi tanácselnökkel. Elsőként mindjárt a lényeg került szóba: jó néhány tanácsi rendezvényen felvetették, hogy sürgős a városkörnyéki község jogcím megszerzése, mert akkor városi szintű ellátást kell teremteni a környékbeli községekben is. Hétezer bejáró — Ezt a félreértést nagyon nehéz volt eloszlatni — mondja Lánczi. János. — Az előkészületek során szinte minden községben és sok munkahelyen is felelni kellett rá. Arról van szó, hogy legalizálni szükséges a város és környéke kapcsolatát, közösen kell keresnünk a fejlődés útját. Célszerű, ha a város és közeli községek kiegészítik egymást, közösen tervezik a jövőt és segítenek is egymásnak. Arra azonban sem pénz, sem lehetőség nincs, hogy egy jogi változtatással egy csapásra mindent megadjunk a környező településeknek, amit Mátészalka hosszú idő, főként a várossá nyilvánítás óta eltelt egy évtized éta elért — igen nagy anyagi és társadalmi áldozatok révén. Az együttműködés azonban ilyen maximális igények kitűzése nélkül is gyümölcsözőnek ígérkezik. Mátészalka és a környező hat település (a városkörnyéki község címet viselő három mellett további három: Jármi, Papos és Nyírmeggyes) különösen sok szállal kapcsolódik Szatmár fiatal, gyorsan fejlődő városához. A 16 ezer mátészalkai munkahelyen hétezer bejáró dolgozik, s köztük Nyírcsaholy- ból közel 700, Ópályiból 750, Kocsordról csaknem kilenc- száz. Ha az illető települések összes dolgozóinak adatait nézzük, számottevő a bejárók aránya, lényegében minden családból legalább egy személy a közeli városban talált igényének megfelelő munka- kaalkalmat. Segít xi jó közlekedés — Szinte minden területen érezzük a közeli város hatását — mondja Kosa Árpád. — Nekünk most jók az adottságaink, mert 60 buszjárat és a vonat is segít az utazóknak, tehát a bejárás, a bevásárlás nem tart tovább, mint egy nagyváros egyik részéből a másikba történő utazás. Az elmúlt három év tapasztalatai alapján úgy érezzük, hogy a városkörnyéki község jogállás a közigazgatási munkában is változásokat hozott, önállóbbak lettünk, mert a két tanács között nem alá- és fölérendeltség van, hanem egy speciális partneri kapcsolat. Ez például abban nyilvánul meg, hogy egyes első fokú hatósági ügyintézés (például építésigazgatás) a városi tanács illetékes osztályán történik, más esetekben a másodfok illeti meg a városi tanácsot, így nagyon sok segítséget kapunk. Különösen a beruházások lebonyolítása köny- nyebb, amiből szerencsére nálunk a szokásosnál jóval több volt az utóbbi öt évben. — Nálunk is az építkezésekkel összefüggő tennivalók intézése változott meg leginkább — mondja Papp Lász- lóné. — Ez például abban nyilvánul meg, hogy a városi tanács költségvetési üzeme végzett el kisebb építkezéseket, felújításokat, ami- ,hez mi aligha találtunk volna kivitelezőt, nem beszélve a kedvezményes, önköltségi árakról. A közös közműépítés a másik nagy területe az együttműködésnek, ettől sok előnyt várunk. Ami most gond: a közlekedés bejárócentrikus, a községből a városba. De szeretnénk felhívni a figyelmet: pedagógusok és más szakemberek igen nagy számban járnak ki Mátészalkáról — ez is az együtt fejlődés eredménye. Együtt az ellátásért — Ópáiyi faluként vegetáló község volt — fogalmaz Defncsák Bertalan. — Város- környéki községként máris fellendülés tapasztalható, hiszen az új jogállás perspektívát ígér. Gyakorlati kapcsolataink eddig is voltak: sok zöldség-gyümölcs került a szálkái felvásárlóhelyekre, piacra Ópályiból, a sok bejáró miatt az üzemek óvodákat, gyermekintézményeket patronáltak. Most ez új tartalmat nyer. Azt várjuk az új kapcsolatoktól, hogy Ópáiyi mintegy kertvárosa lesz Mátészalkának. A városkörnyéki község cím tehát főleg a meglévő kapcsolatok legalizálását jelentette — eddig. Hiszen dolgozni, bevásárolni, szórakozni vagy éppen szakorvoshoz eddig is Szálkára mentek a környékbeliek százai. A terv azonban ennél minőségileg többet ígér. — Országosan az elsők között voltunk, akik úgy készítettük a rendezési tervet, hogy az a környező községeket, a velük távlatokban kialakuló kapcsolatokat is tartalmazza — mondja Lánczi János. — Valóban a napi kapcsolatoknál többről van szó, s ezt nem lehet egyoldalúan értelmezni. Mátészalka most az ország 3—4. legdinamikusabban fejlődő települése, tíz év alatt 50 százalékkal nőtt lakossága. Ezt már egyedül nem bírja. Ezért mondanám a következő példát: szeretnénk a városkörnyéki községekkel közösen kialakítani a telekgazdálkodást. Ha jó a közlekedés, öt kilométer nem távolság. Mátészalka mindössze 500 családi házas építési telekkel rendelkezik, s természetes határai miatt ezzel ki is merült a lehetőség, csak bontások útján juthatnánk újabbakhoz. Ezért közösen teszünk többet azért, hogy a városkörnyéki községekben kertes, családi házas telkeket ajánlhassunk, viszont Mátészalkán telepszerű, több szintes házakat építhessünk. Újszerű rendezési terv Ez az együttműködés a várospolitika egyetlen területét jelenti a sok lehetőség közül, de a példa jól szemlélteti, miről van szó. Ilyen a kommunális ellátás más területeiről is hozható: a városi köz- tisztasági szervezet oldja meg a környező városkörnyéki községek közintézményeinél a szemétszállítást, de közösen tervezik a vízellátás megoldását is. A városi tanács műszaki apparátusa nemcsak a beruházások szervezéséhez nyújt segítséget, hanem a költségvetési üzem révén a gyors, , olcsó közintézményfenntartáshoz, felújításhoz is. Nyírcsaholy terve, hogy a mátészalkai vízműről kapna későbbi időpontban vezetékes vizet a község (ilyesmit terveznek Ópályiban is). Ezek a későbbi beruházások annak ellenére kedvezőek lennének (mi több, gazdaságosak), hogy miattuk Mátészalkán új víz- múkutakat kellene fúrni. A tapasztalatok kezdetiek. Az azonban látszik, hogy a város és környéke között jó kapcsolatok alakultak ki, mértéktartóak, de lényegre- törőek a tervek, amelyek a falvak és a város számára egyaránt kedvezőek. Az új közigazgatási forma tehát várhatóan sikert arat — s nemcsak a községi-városi apparátusokban, hanem a lakosság körében is. Szovjet megrendelésre 20 ezer Iánykaruhát varrnak a BFK mátészalkai gyárában. Szántó Ida a ruhák minősítésével foglalkozik. Bemutatjuk a szálkái üzemeket A Szatmár 500 milliója Egy évtizeddel ezelőtt álomnak számított egy olyan korszerű nagyüzem, mint amilyen most Mátészalkán a Szatmár Bútorgyár. A rádióban, televízióban, az országos lapokban is gyakran lát- juk-halljuk kínálatát: országos nagyüzem lett, amellyel már számol nemcsak a hazai, hanem a külkereskedelem is. A megye, közelebbről Mátészalka és környéke számára 900 fős nagy, ipari munkahelyet jelent a Szatmár Bútorgyár, amely komoly hagyományokra épül. Nagyon sokan szemtanúi voltak a megyében a sokéves fejlődésnek, amint a festett bútoroktól a - házgyári lakások modern, szögletes bútorcsaládjáig terjedő termékskálából vásároltak. Most ismét új, ezúttal intarziás bútorok gyártásához láttak hozzá — megint másfajta igényeket kell kielégíteni. De már szinte ezzel egy időben további elképzelések kerülnek a gyári zsűri elé, újabb kívánalmaknak akarnak megfelelni. A Szatmár Bútorgyár részese volt a bútoripar rekonstrukciójának, ennek révén létesült az ipartelepi új üzem. A rekonstrukció korszerű, azonban szűkre szabott technológiát teremtett — hamar kiderült, hogy az export mindenképpen továbbfejlesztést kíván, és a ma vásárlója itthon szintén másként válogat, mint öt-tíz esztendővel ezelőtt. Három fokozatot állapítottak meg a gyár szakemberei, hogy lépést tartsanak a gyorsan változó igényekkel. Első fokozatnak azt szabták meg, hogy az egyébként szalagon futó termékeket kiA Szeréna ülőgarnitúra foteljeiből műszakonként 40 darabot állít össze Gurzó Mihály, a mátészalkai Szatmár Bútorgyárban (Elek Emil felvétele) sebb díszítésekkel, minőségi javításokkal színvonalasabbá tegyék. Ez sikerült, sőt két éve csehszlovákiai exportra is szállítanak ezekből a termékeikből. Vele egy időben azonban már más, stílusbeli változtatásokra is gondoltak. Fejlettebb ragasztási technológia, az egyenes élek helyett profilban megmunkált élek alkalmazása — ez jelentette az egyik szakmai háttért, amelyhez a nagyüzemi lappácolás és a bútorok szétszerelhető- sége társult. Ezt „megfejelték” a szövetkezeti iparral kialakított kooperációval. (Intarziakészítést, szerelvénygyártást vállalt a szövetkezeti ipar.) Az így kialakított gyártmány (Velence fantázia nevű intarziás, barokk hálószoba-garnitúra) a szovjet partner tetszését nyerte meg. Viszonylag rövid idő alatt 1985-ig szóló szerződést ütöttek nyélbe az ARTEX külkereskedelmi vállalat közreműködésével. 250 millió forint értékű bútort szállítanak, éppen augusztus második hetében rakták vagonba az első szállítmányokat, a szigorú MERT-ellenőrzések után. A harmadik, most következő termékbővítés további technológiák alkalmazásával jár. Tömör fából készült, rusztikus bútorokat is gyártanának. Az előkészületek kb. két évet igényelnek, s ekkor a belföldi és a szocialista piac mellett tőkés exportra is szállítani szeretnének. Lakásépítkezések Új negyed a Jármi útnál Teljesítették az ötödik ötéves terv lakásépítési programját Mátészalkán. A tervidőszak utolsó évére 195 OTP-lakás építése maradt (ezek már elkészültek), s kijelölték a 28 tanácsi értéke- sítésű lakás vásárlóját is. A városban most épülő lakások már a következő esztendő előirányzatait jelentik. 139 OTP-, 102 tanácsi, 97 lakásszövetkezeti beruházású lakás építése van folyamatban jelenleg Mátészalkán. Ez biztosíték arra, hogy zökkenőmentes lesz a két tervidőszak közötti átmenet, a VI. ötéves terv első esztendejétől kezdve is folyamatos lesz a lakások átadása. Egy új lakónegyed építéséhez is hozzákezdenek, a Jármi úttól északra elterülő részen. Mintegy 280 építési telek tereprendezése történt meg a kisajátítások után. Feltárták az új, Északi lakótelep közintézményeinek területét is: elsőként egy 125 személyes óvoda építési területét készítették elő. Az új lakónegyedben 200 kertes családi ház és 81 sorház épülhet. Ez egyben azt is jelenti, hogy az 1985-ig beépíthető valamennyi családi házas lakásépítési terület rendelkezésre áll A telekárakat a tanács-vb szeptemberben állapítja meg, s ezt követően megtörténik az értékesítés is. Még az idén szeretnék oda vezetni a vizet és a villanyt, s a területeket birtokba is akarják adni, hogy mihamarabb kiépülhessen a város új lakónegyede. Az oldalt összeállította: MARIK SÁNDOR iiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiimiiiimiiiiiiiiiiiii A US MÁTÉSZALKÁN ■■■■■■íl^^^^millHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
