Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 17. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Brezsnyev—Honecker-találkozó volt a Krím-félszige^ ten — A teheráni parlament szavazással döntött az új kormányfő személyéről, Radzsai, volt közoktatásügyi miniszter lett a miniszterelnök — Genfben tanácskozás kezdődött a nukleáris fegyverek terjesztését tiltó rendelkezések végrehajtásáról KEDD: A demokrata párti konvención Edward Kennedy visz- szavonta jelöltségét — Khomeini fogadta az új iráni miniszterelnököt — Ismét harcok voltak Irán kurdok lakta területein — Sajtóértekezlet Varsóban a lengyel népgazdaság gondjairól SZERDA: Bejelentették, hogy a Honecker—Schmidt-találkozó augusztus 28-án és 29-én lesz a Werbellin-tónál — Gróf Lambsdorff nyugatnémet gazdaságügyi miniszter Pe- kingben tárgyal — Általános sztrájk Salvadorban a junta terrorja elleni tiltakozásul CSÜTÖRTÖK: Véget ért a demokrata párti konvenció: Carter az elnökjelölt és Mondale az alelnökjelölt — Fahd herceg, szaúd-arábiai trónörökös „szent háborúra” szólított fel Izrael ellen — Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter Bukarestben átadta Szadat üzenetét Ceau- sescunak PÉNTEK: Bejelentették, hogy a Varsói Szerződés fegyveres erői szeptemberben „Fegyverbarátság ’80” fedőnéven gyakorlatot tartanak — A dél-amerikai Suriname-ban a nemzeti katonai tanács távozásra kényszerítette Ferrier köztársasági elnököt — Amerikai—angol—nyugatnémet megállapodás rakétagyártásról SZOMBAT: összetűzések indiai városokban az önálló állam alapításának 35. évfordulóján — Lengyel hivatalos közlések munkabeszüntetésekről — Szadat újabb amerikai— egyiptomi—izraeli csúcstalálkozót javasol — Lemondott a dél-koreai ügyvezető államfő A hét három kérdése csörtetés hallatszott, a szovjet fővárosban és a Krím- félszigeten a hangsúlyt a békét és biztonságot szavatoló újabb tárgyalások szükségességére tették. A szocialista békepolitika törekvéseinek adtak hangot a szocialista országok küldöttei a Genfben most összeült, úgynevezett atomsorompó- értekezleten, ahol azt tekintik át, hogyan tartják be a világ országai az atomfegyverek elterjedését tiltó rendelkezéseket. 0 Valóban akkora győzelmet aratott-e Carter a demokrata konvención, mint ahogyan ez látszott? 1666 küldött szavazatára lett volna csak szüksége Carternak, hogy ismét ő legyen a demokrata párt elnökjelöltje a november 4-re kitűzött vá- lásztáson. A New Ifork-i Madison Square Garden, a nagy ökölvívó-mérkőzések színhelye, a jelenlegi elnök jelentős arányú „pontozásos győzelmét” láthatta: 2129 voksot kapott a konvención. Igaz, Kennedy — hogy továbbra is a sportnyelv kifejezésével éljünk — már előbb „bedobta A Krímben Leonyid Brezsnyev találkozott Erich Honeckerrel. A hét eleji találkozón részt vett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter is. (Fotó: TASZSZ) O Hogyan válaszolnak a szocialista országok az új amerikai nukleáris stratégiára? Carter — minden bizonnyal elnökválasztási kampányának vélt érdekében is — nyilvánosságra hozatta 59. számú elnöki rendeletét (más szóval direktíváját), amely az USA új nukleáris stratégiáját [ejti ki. Ez tulajdonképpen a korlátozott és szelektív' atomháború lehetőségére utal, a főbb katonai célpontok megsemmisítésében jelöli meg egy amerikai atomtámadás célkitűzéseit. Moszkvában a kommentátorok rámutattak arra, hogy az új amerikai stratégiai elképzelés igen kockázatos a közvélemény megtévesztésének szempontjából: úgy tüntetik fel, mintha egy atomháborút keretek közé lehetne szorítani, túl is lehetne élni. Pedig akármilyen támadás atomfegyverek bevetésével egyetemes atomháborúba torkollik. Minden józanul gondolkodó ember tudja: atomfegyverek alkalmazása akár városok ellen, akár „csak” katonai célpontok ellen nem lehet más, mint provokáció a mindent elsöprő atomháború kirobbantására. Moszkvában ezért a politikai nyomás és zsarolás új, durva megnyilvánulásaként értékelik az 59. számú direktívát. A moszkvai televízióban elhangzott kommentár szerint a Szovjetuniónak megvannak a szükséges eszközei, hogy kellőképp válaszoljon az új amerikai stratégiai kdöcefipióra, amiképp az előző stratégiai elképzelésekkel szemben is meg tudta védeni magát. Ugyanakkor, amikor Washingtonból, illetve New Yorkból, a demokrata párti konvenció Mínhelyéről karda törülközőt”, visszavonta jelöltségét az elnökjelöltségre... Szavakban helyreállították a demokrata párt egységét, Kennedy támogatásáról biztosította Cartert Reagan ellenében, de kérdés, hogy ez ,£légiesiZ“e novdmber 4-én? A demokrata párt országos küldöttgyűlésén nem tudtak igazán vonzó, egységes, megvalósítható bel- és külpolitikai programot meghatározni. Kennedy igyekezett valamilyen szociális tartalmat adni annak, például sok milliárd dollárnak új munkahelyek teremtésére való felhasználásával, de Carter azt a javaslatot nem tette magáévá. E helyett csak újabb szovjetellenes felhangot kapott a demokraták külpolitikai programja, egyrészt a fegyverkezési verseny fokozásának igenlésével, másrészt az emberi jogok kampányának folytatásával. A jelek szerint Carter „jobbról” igyekszik Reagant megelőzni az elnökválasztási kampány most már végérvényesen elkezdődött utolsó, döntő szakaszában. O Mi várható Iránban az új kormányfő személyének kijelölése után? Mohammad Ali Radzsai nevét kell megtanulnia a világnak. A 46 esztendős egykori matematikatanár a teheráni parlament négyötödének egyetértésével, az Iszlám Köztársasági Párt akaratából lett miniszterelnök. Kérdéses, ki lesz az új kormányban a külügyminiszter, nem tudni azt sem, megfe- lel-e a valóságnak az a teheráni politikai körökben elterjedt értesülés, .hogy Bani- szadr köztársasági elnök magának akarja fenntartani a jogot a belügy- és a hadügyminiszter személyének kijelölésére. Ghotbzadeh eddigi külügyminiszter, aki a múlt héten a parlamentben heves támadásoknak volt kitéve, éles amerika- és szovjetelle- nes kijelentéseket tett, láthatóan azzal a céllal, hogy így szerezzen ismét bizalmat személye iránt. Irán a jelek szerint az élére akar állni annak az iszlám mozgalomnak, amely Jeruzsálem annektálása miatt Izraellel szemben a mohamedán világban kialakult. heránban már csak „megszállt Palesztina” néven emlegetik Izraelt, amelynek kormánya az iráni sajtóban ezután „a Jeruzsálemet megszálló rezsim” elnevezéssel szerepelhet. Az iráni olajipari miniszter felszólította Irak és Szaúd-Arábia lakosságát, ne tűrjék, hogy kormányaik kapcsolatokat tartanak fenn az USA-val, amelyet olcsó olajjal látnak el, így ugyanis azok közvetve a cioniz- must erősítik . . . Az új kormányfőnek Irán bonyolult nemzetközi helyzetében és a gazdasági nehéz- ségekkel, nemzetiségi és politikai ellentétekkel tarkított belső helyzetében kell kormányzóképes kabinetet összeállítania. Pálfy József A szovjet légiflotta napja Korszerű katonai repülőgép. HAZÁNK, KELET 0 fasiszta Németország „nagyterében” ti. A 30-as évek közepére a világ új háború küszöbére érkezett. A már születésekor súlyos jövendőt hordozó ver- sailles-i békerendszert nyíltan sutba vágták a legag- resszívabb hatalmak: Németország, Japán és Olaszország. Az úgynevezett nyugati demokráciák önáltató „megbé- kéltetési” politikája pedig csak olaj volt a tűzre: hatalmasra növelte a rabló étvágyakat. Holott Anglia és Franciaország eredeti célja a legmohóbb fenevadnak, Németországnak a Szovjetunió felé terelése volt. Ami persze be is következett, ha nem is úgy, ahogy Chamberlainék elképzelték. Mindenesetre világos volt, hogy a Szovjetunió irányába térségünkön, Kelet-Európán keresztül vezet az út. A terep a németek számára már hagyományosan is előkészítettnek tűnhetett. Hitler 1933-as uralomra jutásának következményei is legelőször és elsősorban Kelet- Európát érintették. Megindult az a német gazdasági, ideológiai és katonai behatolás, amely csakhamar gőzhengerként tarolta le a régiót. A német fasizmus elképzeléseiben, az Üj Rendben Délkelet-Európa (a „Süd- ostraum”) egyértelmű gazdasági és politikai függésbe került volna, mint nyersanyagtermelő és élelmiszerszállító háttérterület. A nagy gazdasági Válságtól különösen sújtott kis országok politikai vezetése még üdvözölte is a német ajánlatokat, mert termény- és termékfeleslegeik elhelyezésére biztos piacot reméltek a szédületes iramban fegyverkező Birodalomban. Elsőként Magyar- ország (1934) kötött gazdasági egyezményt a nácikkal, majd Bulgária, Románia és Jugoszlávia is egyre erősebben a fasiszta Reich-hez kapcsolta nemzetgazdaságát. Pár év alatt Németország olyan erőfölénybe került, hogy képes volt ezeket az országokat a világpiactól elszakítani és saját piacához láncolni. Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország esetében Hitler más, közvetlenebb megoldást választott. Nem egyszerűen érdekszférájává igyekezett tenni ezeket az országokat, hanem egyértelműen bekebelezésükre törekedett. 1938—1939-ben az Anschluss, a müncheni szerződés, majd Csehszlovákia teljes felszámolása és a világháború kezdetét is jelző lengyel hadjárat voltak ennek a folyamatnak az állomásai. Megkezdődött, majd 1940-ben és 1941-ben befejeződött Kelet- Európa német érdekek szerinti, ám a történelem ítélőszéke előtt tiszavirág életűnek bizonyult területi és állami átrendeződése. Nem minden tanulság nélküli e négy esztendő határ- és uralomváltozásainak eseményrendje. Nézzük tehát. 1938 márciusában, miután politikailag elszigetelte és ideológiailag aláásta, gazdaságilag pedig majdnem megfojtotta, Hitler elnyeli Ausztriát, (Anschluss). Szeptemberben Anglia és Franciaország aktív segítségével Németországhoz csatolják Csehszlovákia szudétanémet határterületeit (müncheni diktátumok). Még ezen az őszön Szlovákia déli, főleg magyarok lakta határsávja az országgyarapítás önáltató eufóriájában lelkendező Magyar- országhoz kerül (első bécsi döntés). 1939 márciusában pedig sor kerül a maradék csehszlovák állam felszámolására is: a nyugati rész cseh— morva protektorátusként a birodalom részévé válik, Keleten megalakul a Tisó lelkész „független” Szlovákiája és a Kárpátaljára bevonulnak Horthy m. kir. honvédéi. A szeptemberi villámháborúban megszűnik a lengyel állam, a németek fennhatósága alatti úgynevezett lengyel főkormányzóság Varsó, Lublin és Krakkó környékére zsugorodik. 1940?ben Románia a területi változások alanya, az ő határaiban következnek be radikális változások. Előbb a polgárháborús viszonyok között még Szov- jet-Oroszországtól elragadott Beszarábiába tér vissza az elszigeteltségében lavírozó, önvédelmi politikára kényszerülő Szovjetunióba, majd az úgynevezett második bécsi döntés értelmében a német és olasz döntőbírák Észak- Erdélyt csatolják vissza Magyarországhoz. A tengerparti Dél-Dobrudzsa ugyanakkor Bulgáriához kerül. Végül 1941 májusában a magát hirtelen megmakacsoló ás a német nagytérbe beilleszkedni nem akaró Jugoszlávia eltörlése és feldarabolása alakítja ki KeletEurópa háborús térképét. Horvátország az usztasák fasiszta bábállamaként, Szerbia és Montenegró német megszállás alatt, eleinte valamiféle „önkormányzat” keretében külön-külön létezik tovább. Macedóniát a bolgárok, Dalmáciát az olaszok, a Bácskát, a baranyai háromszöget és a Muraközt a magyarok, a koszovói albán területeket az olasz vazallus Albánia kapja az osztozkodásnál. Az I. világháború után kialakított, a forradalmakkal és a német befolyással szemben hatékonynak tartott kelet- európai berendezkedés nem állta ki tehát az idő próbáját. Az egymással marakodó kisállamok részint önszántukból is Németország martalékaivá váltak. Ezzel azonban elindítottak egy olyan belső erjedést is, amely a különlegesen terrorisztikus német jelenléttel szembeni ellenállást az uralkodó osztályok által elkerülendőnek tartott társadalmi forradalomba, mint természetes mederbe irányította. Dérer Miklós Í'á rfifH ■ fi “7 a! >X*3 I 1 I f A V I ■ i I l T A 1 __Jib—A A szovjet légitársaság, az AEROFLOT IL—86-os repülőgépe. vásához. Napjainkban a szovjet légierőt korszerű, hangnál gyorsabb gépek jellemzik. A Varsói Szerződés tagországainak repülőivel együtt megbízhatóan őrzik a szovjet emberek, az egész szocialista közösség békés életét. A szovjet légierő a nép ereje, és büszkesége. Neveltjei elsőként jutottak el az űrbe, megnyitva a kozmikus térség legyőzőinek nagyszerű sorát. A szovjet repülők mindig készek a szocialista haza nevében végrehajtott hőstettekre. Augusztus 17-én ünnepük a Szovjetunióban a légiflotta napját. A szovjet repülés keletkezése és fejlődése szorosan összefügg az ország történelmével. A szovjet repülők már a második világháborút megelőző években hazai építésű gépeken több kiemelkedő repülést végeztek, többek között eljutottak leszállás nélkül az Északi-sarkon keresztül az USA-ba. A repülővilágrekordok több mint egyhar- madát szovjet repülők állították fel. A Nagy Honvédő Háború éveiben a légierők a többi fegyvernemmel együtt hozzájárultak a fasizmus felett aratott történelmi győzelem kiviNem hozott eredményt a BT konzultációja Pénteken eredménytelenül ért véget a Biztonsági Tanács zárt ajtók mögött tartott konzultációja Jeruzsálem kérdéséről és egyelőre nem tűzték ki a testület következő ülésének idejét sem. A küldöttek a nyugat-európai kompromisszumos határozat- tervezetet vitatták meg.
