Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 17. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Brezsnyev—Honecker-találkozó volt a Krím-félszige^ ten — A teheráni parlament szavazással döntött az új kormányfő személyéről, Radzsai, volt közoktatásügyi miniszter lett a miniszterelnök — Genfben tanácskozás kezdődött a nukleáris fegyverek terjesztését tiltó ren­delkezések végrehajtásáról KEDD: A demokrata párti konvención Edward Kennedy visz- szavonta jelöltségét — Khomeini fogadta az új iráni mi­niszterelnököt — Ismét harcok voltak Irán kurdok lakta területein — Sajtóértekezlet Varsóban a lengyel népgaz­daság gondjairól SZERDA: Bejelentették, hogy a Honecker—Schmidt-találkozó augusztus 28-án és 29-én lesz a Werbellin-tónál — Gróf Lambsdorff nyugatnémet gazdaságügyi miniszter Pe- kingben tárgyal — Általános sztrájk Salvadorban a junta terrorja elleni tiltakozásul CSÜTÖRTÖK: Véget ért a demokrata párti konvenció: Carter az elnökjelölt és Mondale az alelnökjelölt — Fahd her­ceg, szaúd-arábiai trónörökös „szent háborúra” szólított fel Izrael ellen — Butrosz Ghali egyiptomi külügyi ál­lamminiszter Bukarestben átadta Szadat üzenetét Ceau- sescunak PÉNTEK: Bejelentették, hogy a Varsói Szerződés fegyveres erői szeptemberben „Fegyverbarátság ’80” fedőnéven gyakorlatot tartanak — A dél-amerikai Suriname-ban a nemzeti katonai tanács távozásra kényszerítette Ferrier köztársasági elnököt — Amerikai—angol—nyugatnémet megállapodás rakétagyártásról SZOMBAT: összetűzések indiai városokban az önálló állam alapításának 35. évfordulóján — Lengyel hivatalos köz­lések munkabeszüntetésekről — Szadat újabb amerikai— egyiptomi—izraeli csúcstalálkozót javasol — Lemondott a dél-koreai ügyvezető államfő A hét három kérdése csörtetés hallatszott, a szov­jet fővárosban és a Krím- félszigeten a hangsúlyt a bé­két és biztonságot szavatoló újabb tárgyalások szükséges­ségére tették. A szocialista békepolitika törekvéseinek adtak hangot a szocialista országok küldöttei a Genfben most összeült, úgynevezett atomsorompó- értekezleten, ahol azt tekintik át, hogyan tartják be a világ országai az atomfegyverek el­terjedését tiltó rendelkezése­ket. 0 Valóban akkora győzel­met aratott-e Carter a demokrata konvención, mint ahogyan ez látszott? 1666 kül­dött szavazatára lett volna csak szüksége Carternak, hogy ismét ő legyen a de­mokrata párt elnökjelöltje a november 4-re kitűzött vá- lásztáson. A New Ifork-i Ma­dison Square Garden, a nagy ökölvívó-mérkőzések színhe­lye, a jelenlegi elnök jelen­tős arányú „pontozásos győ­zelmét” láthatta: 2129 voksot kapott a konvención. Igaz, Kennedy — hogy továbbra is a sportnyelv kifejezésével él­jünk — már előbb „bedobta A Krímben Leonyid Brezsnyev találkozott Erich Honeckerrel. A hét eleji találkozón részt vett Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter is. (Fotó: TASZSZ) O Hogyan válaszolnak a szocialista országok az új amerikai nukleáris straté­giára? Carter — minden bi­zonnyal elnökválasztási kam­pányának vélt érdekében is — nyilvánosságra hozatta 59. számú elnöki rendeletét (más szóval direktíváját), amely az USA új nukleáris stratégiáját [ejti ki. Ez tulajdonképpen a korlátozott és szelektív' atom­háború lehetőségére utal, a főbb katonai célpontok meg­semmisítésében jelöli meg egy amerikai atomtámadás célkitűzéseit. Moszkvában a kommentá­torok rámutattak arra, hogy az új amerikai stratégiai el­képzelés igen kockázatos a közvélemény megtévesztésé­nek szempontjából: úgy tün­tetik fel, mintha egy atom­háborút keretek közé lehetne szorítani, túl is lehetne élni. Pedig akármilyen támadás atomfegyverek bevetésével egyetemes atomháborúba tor­kollik. Minden józanul gon­dolkodó ember tudja: atom­fegyverek alkalmazása akár városok ellen, akár „csak” katonai célpontok ellen nem lehet más, mint provokáció a mindent elsöprő atomháború kirobbantására. Moszkvában ezért a politikai nyomás és zsarolás új, durva megnyil­vánulásaként értékelik az 59. számú direktívát. A moszk­vai televízióban elhangzott kommentár szerint a Szovjet­uniónak megvannak a szük­séges eszközei, hogy kellő­képp válaszoljon az új ame­rikai stratégiai kdöcefipióra, amiképp az előző stratégiai elképzelésekkel szemben is meg tudta védeni magát. Ugyanakkor, amikor Washingtonból, illetve New Yorkból, a demokrata párti konvenció Mínhelyéről kard­a törülközőt”, visszavonta je­löltségét az elnökjelöltség­re... Szavakban helyreállí­tották a demokrata párt egy­ségét, Kennedy támogatásáról biztosította Cartert Reagan ellenében, de kérdés, hogy ez ,£légiesiZ“e novdmber 4-én? A demokrata párt országos küldöttgyűlésén nem tudtak igazán vonzó, egységes, meg­valósítható bel- és külpoliti­kai programot meghatározni. Kennedy igyekezett valami­lyen szociális tartalmat adni annak, például sok milliárd dollárnak új munkahelyek te­remtésére való felhasználásá­val, de Carter azt a javasla­tot nem tette magáévá. E helyett csak újabb szovjetel­lenes felhangot kapott a de­mokraták külpolitikai prog­ramja, egyrészt a fegyverke­zési verseny fokozásának igenlésével, másrészt az em­beri jogok kampányának folytatásával. A jelek szerint Carter „jobbról” igyekszik Reagant megelőzni az elnökválasztási kampány most már végérvé­nyesen elkezdődött utolsó, döntő szakaszában. O Mi várható Iránban az új kormányfő szemé­lyének kijelölése után? Mo­hammad Ali Radzsai nevét kell megtanulnia a világnak. A 46 esztendős egykori ma­tematikatanár a teheráni par­lament négyötödének egyet­értésével, az Iszlám Köztár­sasági Párt akaratából lett miniszterelnök. Kérdéses, ki lesz az új kor­mányban a külügyminiszter, nem tudni azt sem, megfe- lel-e a valóságnak az a tehe­ráni politikai körökben el­terjedt értesülés, .hogy Bani- szadr köztársasági elnök ma­gának akarja fenntartani a jogot a belügy- és a hadügy­miniszter személyének kije­lölésére. Ghotbzadeh eddigi külügyminiszter, aki a múlt héten a parlamentben heves támadásoknak volt kitéve, éles amerika- és szovjetelle- nes kijelentéseket tett, lát­hatóan azzal a céllal, hogy így szerezzen ismét bizalmat személye iránt. Irán a jelek szerint az élé­re akar állni annak az isz­lám mozgalomnak, amely Je­ruzsálem annektálása miatt Izraellel szemben a mohame­dán világban kialakult. heránban már csak „meg­szállt Palesztina” néven em­legetik Izraelt, amelynek kor­mánya az iráni sajtóban ez­után „a Jeruzsálemet meg­szálló rezsim” elnevezéssel szerepelhet. Az iráni olajipa­ri miniszter felszólította Irak és Szaúd-Arábia lakosságát, ne tűrjék, hogy kormányaik kapcsolatokat tartanak fenn az USA-val, amelyet olcsó olajjal látnak el, így ugyan­is azok közvetve a cioniz- must erősítik . . . Az új kormányfőnek Irán bonyolult nemzetközi helyze­tében és a gazdasági nehéz- ségekkel, nemzetiségi és po­litikai ellentétekkel tarkított belső helyzetében kell kor­mányzóképes kabinetet össze­állítania. Pálfy József A szovjet légiflotta napja Korszerű katonai repülőgép. HAZÁNK, KELET 0 fasiszta Németország „nagyterében” ti. A 30-as évek közepére a világ új háború küszöbére érkezett. A már születésekor súlyos jövendőt hordozó ver- sailles-i békerendszert nyíl­tan sutba vágták a legag- resszívabb hatalmak: Német­ország, Japán és Olaszország. Az úgynevezett nyugati de­mokráciák önáltató „megbé- kéltetési” politikája pedig csak olaj volt a tűzre: hatal­masra növelte a rabló étvá­gyakat. Holott Anglia és Franciaország eredeti célja a legmohóbb fenevadnak, Né­metországnak a Szovjetunió felé terelése volt. Ami per­sze be is következett, ha nem is úgy, ahogy Chamberlainék elképzelték. Mindenesetre világos volt, hogy a Szovjetunió irányába térségünkön, Kelet-Európán keresztül vezet az út. A terep a németek számá­ra már hagyományosan is előkészítettnek tűnhetett. Hit­ler 1933-as uralomra jutásá­nak következményei is leg­először és elsősorban Kelet- Európát érintették. Megin­dult az a német gazdasági, ideológiai és katonai behato­lás, amely csakhamar gőz­hengerként tarolta le a ré­giót. A német fasizmus el­képzeléseiben, az Üj Rend­ben Délkelet-Európa (a „Süd- ostraum”) egyértelmű gazda­sági és politikai függésbe került volna, mint nyers­anyagtermelő és élelmiszer­szállító háttérterület. A nagy gazdasági Válságtól különö­sen sújtott kis országok poli­tikai vezetése még üdvözölte is a német ajánlatokat, mert termény- és termékfelesle­geik elhelyezésére biztos pia­cot reméltek a szédületes iramban fegyverkező Biro­dalomban. Elsőként Magyar- ország (1934) kötött gazdasá­gi egyezményt a nácikkal, majd Bulgária, Románia és Jugoszlávia is egyre erőseb­ben a fasiszta Reich-hez kapcsolta nemzetgazdaságát. Pár év alatt Németország olyan erőfölénybe került, hogy képes volt ezeket az országokat a világpiactól el­szakítani és saját piacához láncolni. Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország esetében Hit­ler más, közvetlenebb meg­oldást választott. Nem egy­szerűen érdekszférájává igye­kezett tenni ezeket az orszá­gokat, hanem egyértelműen bekebelezésükre törekedett. 1938—1939-ben az Anschluss, a müncheni szerződés, majd Csehszlovákia teljes felszá­molása és a világháború kez­detét is jelző lengyel hadjá­rat voltak ennek a folya­matnak az állomásai. Meg­kezdődött, majd 1940-ben és 1941-ben befejeződött Kelet- Európa német érdekek sze­rinti, ám a történelem ítélő­széke előtt tiszavirág életű­nek bizonyult területi és ál­lami átrendeződése. Nem minden tanulság nélküli e négy esztendő határ- és ura­lomváltozásainak esemény­rendje. Nézzük tehát. 1938 márciusában, miután politikailag elszigetelte és ideológiailag aláásta, gazda­ságilag pedig majdnem meg­fojtotta, Hitler elnyeli Auszt­riát, (Anschluss). Szeptem­berben Anglia és Franciaor­szág aktív segítségével Né­metországhoz csatolják Cseh­szlovákia szudétanémet ha­tárterületeit (müncheni dik­tátumok). Még ezen az őszön Szlovákia déli, főleg magya­rok lakta határsávja az or­szággyarapítás önáltató eufó­riájában lelkendező Magyar- országhoz kerül (első bécsi döntés). 1939 márciusában pe­dig sor kerül a maradék cseh­szlovák állam felszámolására is: a nyugati rész cseh— morva protektorátusként a birodalom részévé válik, Ke­leten megalakul a Tisó lel­kész „független” Szlovákiája és a Kárpátaljára bevonul­nak Horthy m. kir. honvédéi. A szeptemberi villámháború­ban megszűnik a lengyel ál­lam, a németek fennhatósá­ga alatti úgynevezett lengyel főkormányzóság Varsó, Lub­lin és Krakkó környékére zsugorodik. 1940?ben Romá­nia a területi változások ala­nya, az ő határaiban követ­keznek be radikális változá­sok. Előbb a polgárháborús viszonyok között még Szov- jet-Oroszországtól elragadott Beszarábiába tér vissza az el­szigeteltségében lavírozó, ön­védelmi politikára kénysze­rülő Szovjetunióba, majd az úgynevezett második bécsi döntés értelmében a német és olasz döntőbírák Észak- Erdélyt csatolják vissza Ma­gyarországhoz. A tengerparti Dél-Dobrudzsa ugyanakkor Bulgáriához kerül. Végül 1941 májusában a magát hirtelen megmaka­csoló ás a német nagytérbe beilleszkedni nem akaró Ju­goszlávia eltörlése és feldara­bolása alakítja ki Kelet­Európa háborús térképét. Horvátország az usztasák fa­siszta bábállamaként, Szer­bia és Montenegró német megszállás alatt, eleinte va­lamiféle „önkormányzat” ke­retében külön-külön létezik tovább. Macedóniát a bolgá­rok, Dalmáciát az olaszok, a Bácskát, a baranyai három­szöget és a Muraközt a ma­gyarok, a koszovói albán te­rületeket az olasz vazallus Albánia kapja az osztozko­dásnál. Az I. világháború után ki­alakított, a forradalmakkal és a német befolyással szemben hatékonynak tartott kelet- európai berendezkedés nem állta ki tehát az idő próbá­ját. Az egymással marakodó kisállamok részint önszán­tukból is Németország mar­talékaivá váltak. Ezzel azon­ban elindítottak egy olyan belső erjedést is, amely a kü­lönlegesen terrorisztikus né­met jelenléttel szembeni el­lenállást az uralkodó osztá­lyok által elkerülendőnek tar­tott társadalmi forradalomba, mint természetes mederbe irányította. Dérer Miklós Í'á rfifH ■ fi “7 a! >X*3 I 1 I f A V I ■ i I l T A 1 __Jib—A A szovjet légitársaság, az AEROFLOT IL—86-os repü­lőgépe. vásához. Napjainkban a szov­jet légierőt korszerű, hang­nál gyorsabb gépek jellemzik. A Varsói Szerződés tagorszá­gainak repülőivel együtt meg­bízhatóan őrzik a szovjet em­berek, az egész szocialista kö­zösség békés életét. A szovjet légierő a nép ere­je, és büszkesége. Neveltjei elsőként jutottak el az űrbe, megnyitva a kozmikus térség legyőzőinek nagyszerű sorát. A szovjet repülők mindig ké­szek a szocialista haza nevé­ben végrehajtott hőstettek­re. Augusztus 17-én ünnepük a Szovjetunióban a légiflotta napját. A szovjet repülés ke­letkezése és fejlődése szoro­san összefügg az ország tör­ténelmével. A szovjet repülők már a második világháborút megelőző években hazai épí­tésű gépeken több kiemelke­dő repülést végeztek, többek között eljutottak leszállás nél­kül az Északi-sarkon keresz­tül az USA-ba. A repülővilág­rekordok több mint egyhar- madát szovjet repülők állítot­ták fel. A Nagy Honvédő Háború éveiben a légierők a többi fegyvernemmel együtt hozzá­járultak a fasizmus felett ara­tott történelmi győzelem kivi­Nem hozott eredményt a BT konzultációja Pénteken eredménytelenül ért véget a Biztonsági Tanács zárt ajtók mögött tartott konzultációja Jeruzsálem kér­déséről és egyelőre nem tűz­ték ki a testület következő ülésének idejét sem. A kül­döttek a nyugat-európai kompromisszumos határozat- tervezetet vitatták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents