Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 13. Hit mond a meteorológia? Medárd után egy hónappal Fogas kérdés Kétségbeejtő látvány, amikor gyermekeknek, tizen­éves fiataloknak sorra szedik ki a fogát. Nyíregyházi fog­orvosok, szájsebészek panasz­kodnak : aggasztó a helyzet. Van olyan tizenéves, aki már protézist kapott. Az ok a legtöbb esetben a fogszu­vasodás. Lelkes, szinte megszállott propaganda folyik annak ér­dekében, hogy mindenki, de főleg a fiatalok ápolják fo- gaikat. Hogy milyen haszon­nal, az alig mérhető. Szere­pet játszik ebben az is: a megyeszékhelyen nemcsak emberi törődéstől függ, ki- nek hogyan romlik a foga. Szakemberek megállapítot­ták, hogy a kótaji vízben alig van fluor, ami a romlás egyik oka. Ha fluoroznák az ivóvizet, akkor 60 százalék­kal kevesebb szuvas beteg lehetne a városban. A szám valós. Szakembe­rek mérték fel, számították ki. Meg is született egy bead­vány, még 1977-ben, amely az Egészségügyi Tudományos Tanács elé tárta a helyzetet, kérve, javaslatukkal segítsék elő, hogy a kutak vizét auto­matikus berendezés segítségé­vel lássák el fluorral. Válasz eddig — 1977 óta — még nem érkezett. Pedig a beadvány aláírói között a megye és vá­ros vezető egészségügyi sze­mélyei, tanácsi vezetők, is­mert fogászok találhatók, akik tudásukkal hitelesítik véleményüket. Nyíregyházán senki nem húzódozik az új módszertől. Azaz az itt újtól, hiszen ezt Karlovy Vary ban már ötven éve alkalmazzák, sikerrel. Az NDK-ban is rendszeresen fluorozzák az ivóvizet. Saj­nos országosan rossz tapasz­talatot jelentett a szolnoki kísérlet, ahol egy betanított segédmunkásra bízták az adagolást, s az természete­sen nem járhatott sikerrel. A megyei és városi vezetők nem vonakodnak az anyagi ráfor­dítástól sem. Az egyetlen gát: a szakértők nem nyilat­koznak. Nem valószínű, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak nincsenek tapasz­talatai. Az sem hihető, hogy idejük nincsen a szakvéle­mény kiállítására. A baj csak az, hogy amíg ők késleked­nek, mégpedig éveket, addig romlanak, fájnak a fogak. Időszerű, hogy ezt a fogas kérdést gyökeresen megold­ják. B. L. Megkezdték a Szabadság tér új arculatának kialakítását a megyeszékhelyen. (JL. felv.) NYÍREGYHÁZA: Űj lakásrendelet készül Gombamód szaporodnak az új lakónegyedek Nyíregyházán, a lakáselosztás, lakásgazdálkodás mégis az egyik legnagyobb társadalmi gond. Évente átlagosan 800—900 új lakast utaltak ki az utóbbi öt esztendőben is, ennek ellenére a lakásigénylők szá­ma hatezerről nyolcezer fölé emelkedett; köztük a lakással nem rendelkező igénylők száma 5 700. Az utóbbi években átren­deződött a lakásnemenkénti megoszlás. Most legtöbben, több, mint 3400-an OTP-la- kást szeretnének vásárolni, 2700 a tanácsi értékesítésű, 1200 -'a bérlakást Igénylők száma, intőbb mini ezren kü* vánják megoldani az otthon- teremtést a lakásszövetkezet útján. Minden lakásépítési formában sok a fiatal házas és a fizikai dolgozó igénylő, akikre különösen nagy fi­gyelmet fordítanak a lakások odaítélésénél. A vita tapasztalatai Az év elején lapunkban is közöltük: gépi feldolgozást vezetnek be Nyíregyházán a lakásigénylések nyilvántar­tásában, az elosztásnál figye­lembe vett szempontokat pe­dig a mai helyzethez igazít­ják. A tervezetet a lakosság széles körében, üzemekben, lakóterületeken, társadalmi fórumokon ismertették, s a nyíregyháziak nagyon sok újabb javaslatot tettek. A héten a városi pártbizottság tárgyalta a lakáselosztás gya­korlatáról és továbbfejleszté­sének irányelveiről szóló előterjesztést, amely már magában foglalja a társadal­mi vita tapasztalatait is. Ezt követően kerül sor a tanács- rendelet megalkotására. A lakáselosztás, gazdálko­dás gondjai néhány jellemző probléma körül csoportosul­nak. Most az igénylő család­jában az egy főre jutó jöve­delem felső határa a jelenle­gi jövedelmi viszonyok kö­zött irreális, kényszerhelyze­tet teremt. A rugalmas la­kásgazdálkodás kerékkötőjé­vé vált a lakáscsere feltéte­leinek jelenlegi szabályozása (vagyoni és jövedelmi viszo­nyok, a lakásigény alsó ha­tárának elérése a cserét ki­záró ok). Túlhaladott kizáró okokat tartalmaz a helyi lakásrende­let a vagyoni viszonyok meg­határozásánál. Például a gép­kocsitulajdon esetében nem differenciál: egy olcsó, hasz­náltan vett kiskocsi ugyan­annyit nyom a latban, mint egy vadonatúj 1600-as Lada. Hegszűntek a fakaruszok Kivonták a forgalomból, illetve a munkásokat szállító járatokból a fabódéval fel­szerelt tehergépkocsikat a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. A faka- ruszoknak nevezett jármű­vek helyett is, összesen 26 saját, valamint bérelt autó­buszokkal hozzák-viszik a munkásokat. A vállalat évente mintegy 15 millió fo­rintot költ a munkásjáratok üzemeltetésére. Kilencéves kis­mama. Namí­biában, Otcsi- varongo kór­házában, Vene- sia Xoagus, 9 éves kislány egészséges fiú­gyermeket szült. Képün­kön: a kismama egészséges, egy­hetes kisbabá­jával. (Kelet- Magyarország telefotó) Túlhaladott kizáró ok Gondot okoz, hogy a mos­tani lakásrendelet nem ösz­tönzi a komfort nélküli vagy félkomfortos régi, olcsó bé­rű lakások cserébe történő bevonását. Sőt általában azt sem, hogy az igénylők anyagi lehetőségeiknek megfelelő lakáshoz jussanak. (A követ­kezmények: nagy lakbérhát- ralékok és a közüzemi, díjak növekvő adósságállománya, a lakáscserék magánakciókban történő végrehajtása). Az igénylők sorolásánál alkal­mazott pontrendszer csak kis­mértékű megkülönböztetést tesz lehetővé és az igény be­nyújtásától eltelt idő a szük­ségesnél nagyobb súllyal sze­repel a névjegyzékek össze­állításánál. Nagyjából ezeket a gondo­kat kívánják megoldani az új helyi lakásrendelet készí­tésével. A vagyoni és jöve­delmi viszonyok újbóli meg­határozása tíz év után termé­szetes. Célszerűnek látszik az is, hogy erőteljesebben ösz­tönözzék az igénylők anyagi áldozatvállalását: előnyben kívánják részesíteni az OTP- és lakásszövetkezeti lakást vásárlókat, ha tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű lakásra is jogosultak lenné­nek. Azt javasolják, hogy a gépkocsitulajdon né kizáró, hanem sorolási tényező le­gyen. Mindenképpen sokkal nagyobb lehetőséget kíván­nak adni a lakáscseréknek. Az olyan igénylőknek, akik nagyobb szobaszámú lakás helyett kisebb szobaszámú la­kást kérnek, soron kívül in­tézik ügyeit. Javítani akarják a név­jegyzékek pontosságát, ez a számítógéppel meg is tehető. Nagyobb gondot fordítanak az igénylés óta beált válto­zások bejelentésére — ez a számítógéppel szintén jól el­végezhető. A kocsi: sorolási tényező Űjjá kívánják szervezni a lakásügyi társadalmi bizottsá­got, kibővítik létszámát, s be­vonják a munkába a népfront aktivistáit, a lakóbizottságok képviselőit. A tanács fontos feladata lesz, hogy a név­jegyzékeket hozza jobban összhangba az éves, illetve ötéves lakásépítési tervekkel. Arra is felhívták a figyel­met: a számítógép által ké­szített lista csak eszköz, amely széles körű ellenőrzés után lehet az elosztás alapja. M. S. Szorgalmasok voltak a méhek Akácméz minden mennyi­ségben Amilyen keseregve, Későn nyílt az akác, olyan jól fize­tett — hektárban. Dolgozha­tott kedvére a megyében lé­vő, mintegy 45 ezer méhcsa­lád: nem csak a felvásárlók, hanem a méhészek is elége­dettek lehetnek. Bár a perge- tés, illetve a felvásárlás még nem fejeződött be, a szak­emberek mindenképpen szá­mítanak a leszerződött 60 va­gon mézre. Ennek egy ré­szét csak októberben szállítják be — akkor ugyanis maga­sabb árat kapnak érte a „termelők”. Az akác virágzását követő hűvös, esős időszak — saj­nos — nem kedvezett a méz­gyűjtésnek. Nyolc fok körüli hőmérsékletben a méhek ugyanis már ki sem repül­tek. Szerencsére az akác — amely szinte a teljem,terve­zett mennyiséget adja — 'Si­került. Csupán a reoce nem „jött” be, de ez Szabolcs- Szatmár megyében nem je­lentős. Esetleg a vadon ter­mő ad még némi utánpótlást. Az esős idő hatására ugyanis sok helyen kikelt és újra vi­rágzásba kezdett. Hátravan még mézgyűjtés- re a megyében a naprafor­gó, a lucerna és a vöröshere. Ha javul az idő — s feltehe­tően már melegebb, napo- sabb szakasz következik — akkor ezek a növények so­káig biztosítják még a méz­legelőt. Hozzávetőlegesen egy-egy méhcsalád 25—30 ki­ló mézet is „termelhet” az idén, s a felvásárolható mennyiség mintegy öt-tíz szá­zalékkal haladhatja meg a tervezett ha^sz^.es;e^,t. kilót. iUo Jó bevételt jelent ez a mé­hészeknek is, hiszen a ve­gyes virágmézért az idén kö­zel harminc forintot — az akácmézért még többet is — fizet a felvásárló. Az idei, eddigi méztermés értéke — amit a felvásárlóhelyre visz­nek — végső soron közei kétmillió forint. Az akácméz pedig fontos exportcikk, min­dig van keletje a világpia­con. — tá — A tárgyalóteremből Zsigulikat dézsmáltak Két fiatalember hangulata épp tetőfokára hágott má­jus 16-án, amikor a Zöld Elefánt presszójában zárórát rendeltek el. A 22 éves Vi­rág Györgynek, a SZÁÉV villamossági műszerészének és az ugyancsak 22 éves Páll Sándor anyagkiadónak to­vábbi szórakozásra támadt . kedve, de gyalogolni már nem akartak. Virágnak kor­szakalkotó ötlete támadt: van a körúton és a Stadion utcán elég kocsi, csak ki kell nyitni egyet és fél óra alatt a Bika előtt szállhatnak ki Debrecenben. Először a Stadion út 42. számú ház előtt kísérletez­tek: kifeszítétték egy Zsiguli szellőzőablakát, de miután látták, hogy a kormányt is lezárta a kocsi gazdája, el­indultak újabb autó után. A Vasvári Pál és a Stadion út közötti parkolóban egy má­sik Zsigulit. nyitottak ki, pechükre ez is kormányzáras volt, de hogy ne távozzanak üres kézzel, egy autóstáskát, egy ballonkabátot és külön­böző alkatrészeket szedtek ki belőle, s elindultak Jósavá- ros felé. A következő Zsigulit az Eperjes út 20. szám előtt választották ki, de mivel en­nek is lezárta gazdája a kor­mányát, Virág a sebességvál­tó díszgombját és egy önta­padó hőmérőt szedett ki be­lőle. Néhány méterrel arrébb újabb kormányzáras Zsiguli­val próbálkoztak, ebből egy tűzoltó készüléket és néhány alkatrészt szedett ki a min­den áron kocsikázni akaró tolvaj. Az Ószőlő utcán már sze­rencséjük volt: a 123. számú épület előtt álló Zsiguli kor­mányát nem zárta le gazdá­ja, Virágék a gyújtáskapcso­ló vezetékét összekötötték és elindultak Debrecenbe. Pech- sorozatuk még itt sem ért vé­get, mert. igazoltatták őket, aztán a rendőrségen töltötték az éjszakát. A büntetett előéletű Virág­ra és az ugyancsak büntetett előéletű Pálira példás bünte­tést szabott ki a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa. Virág Györ­gyöt mint különös és több­szörös visszaesőt 2 év 6 hó­napi szabadságvesztésre ítél­ték, három évre eltiltották a közügyektől és 2 évre a jár­művezetéstől. Páll Sándort mint visszaesőt 1 év 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. Ha Medárd napján esik az eső, negyven napig meg sem áll — tartja a szájhagyo­mány. A gyakorlati megfi­gyelésen alapuló időjóslás­nak megvan a tudományos magyarázata is. Ha nem is pontosan ezen a napon — június 8-án — de ez idő tájt eléri hazánkat az Atlanti­óceán felől áramló „európai monszunt”, akkor ez a pára­dús levegőtömeg sokáig uralkodóvá válik hazánkban is. így történt ez most is. Medárd napján ugyan nem esett Nyíregyházán, de a Du­nántúlon és az ország északi részén igen. Kékestetőn pél­dául 16 milliméter csapadék hullott aznap. A megyében az előtte való napon és jú­nius 9-én esett, és azóta is, szinte naponta. A Központi Meteorológiai Intézet nyír­egyházi főállomása júniusban összesen 18 csapadékos ngjjgt jegyzett. Tízéves átlagban ez elviszi a pálmát. Pedig Me­dárd napján akkor sem esett az eső. Június 8-án a tíz év alatt csak háromszor — 1971-ben, 73-bah és 75-ben hullott csa­padék Nyíregyházán, de egyi­ket sem követte negyvennani esőzés. Száraz júniusok még 1972-ben. 1976-ban, 1977-ben. Hetvenhatban mindössze 42 milliméter csapadék jutott a földre júniusban, 28 millimé­terrel kevesebb a sokévi át- lagnál, de a maga 18 milli­méteres hiányával 1977 jú­niusa sem volt szerencsés. Még ennél is kritikusabb volt a helyzet tavaly, amikor a 21 milliméternyi csapadékhiányt csak foj^o^ta a,, szok,atlappl meleg június. A nyíregyházi meteorológiai főállomás eb­ben a hónapban összesen már nyolc olyan forró napot mért, amikor a maximum meghaladta a 30 fokot. A havi középhőmérséklet jú­niusban 21,5 fok volt, amely 2,8 fokkal haladta meg a sokévi átlagot. Az idei június egyenesen ellentéte volt a tavalyinak, hűvös, csapadékos hónap kö­szöntött ránk. Igaz, hogy az 1974 júniusának 176 milli­méteréhez képest eltörpül a 124,5 milliméter, de még így is több mint öt centiméterrel több csapadék hullott a sok­évi átlagnál. Súlyosbította a helyzetet az, hogy a talaj már előtte is eléggé nedves volt és a hűvös idő sokáig tartott. Június 29-én például csak 9,4 fok minimumot mér­tek, s egész hónapon át, csu­pán június 15-én volt egyet­len egy forW> nap. A havi játlagftóKíérséklét epedig 1,2 fokkalo^yolliöalácáonyábtí a sokévinél. Külön érdekessé­ge még az elmúlt hónapnak az, hogy 27-én — 24 óra alatt — záporral, zivatarral 31,4 milliméter csapadék hullott Nyíregyházán. S mint ahogy — természe­tesen — a Medárd-napi eső­re alapozott időjóslás nem mérvadó, a hőmérséklet ala­kulását sem feltétlenül a csa­padékos időjárás szabja meg. Az elmúlt tizenegy év alatt a leghidegebb júniusi nap például 1977-ben volt, a ki­mondottan száraz időszak­ban. Ebben az évben, június 2-án Nyíregyházán a legala­csonyabb hőmérséklet 2,5 Celsius-fok volt. ggg ^Tóüjyárpád

Next

/
Thumbnails
Contents