Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

KÉT SZOMSZÉDVÁR? Város, járás egyet akar SOKAN ÉS GYAKRAN TESZIK FEL A KÉR­DÉST A VIDÉKI KISVÁROSOKBAN, MELYEK EGYBEN JÁRÁSI SZÉKHELYEK: VÄLTO­ZOTT-E A VISZONY A SZÉKHELY ÉS A TERÜ­LET KÖZÖTT? KÉT, EGYMÁST SZEMLÉLŐ SZOMSZÉDVÁR-E A VÁROS ÉS A JÁRÁS IGAZGATÁSI KÖZPONTJA, A TANÁCS? VAN-E MIT VÁRNIOK EGYMÁSTÓL, S HA IGEN, MIT? A patikáért □ fehérgyarmati Móricz Zsigmond úti gyógyszertár havi forgalma több, mint 250 ezer forint. Az épü­let régi, elavult. Raktározási tehetőségeik olyan rosszak, hogy a raktárterület kb. 100 ezer forintos forgalom bonyolítására lenne alkalmas. A KÖJÁL megállapítása sze­rint: <a szociális helyiségek a minimális feltételeket sem biztosítják. A napi átlagosan 500 helyi és vidéki beteg ki­szolgálása zavartalan, az „A” kategóriás gyógyszertár a gazdasági és szakmai felügyelet értékelése szerint elisme­résre méltóan dolgozik. A nyár — a turistaforgalom várhatóan további igé­nyeket támaszt. A gyógyszertári központ segítőkészségét jelzi: az új gyógyszertár építéséhez 5 millió forinttal se­gítenek. Ez azonban kevés. A fehérgyarmatiak többször bizonyították, képesek áldozatra városukért. Még ha si­kerülne értékesíteni a jelenlegi gyógyszertári épületet, s a tanács telekkel segítene, bizonyára akkor is szükség len­ne a fehérgyarmatiak és a járásbeliek munkájára a gyógy­szertár, illetve szolgálati lakás építéséhez. Kezdődjék hát mozgalom az új, korszerű, az egész járást szolgáló patiká­ért ! (m. k.) Bútor és gólyafészek Ilyen és hasonló kérdése­ket tettem fel Széles Lajos­nak, a fehérgyarmati járási hivatal elnökének. Nem le­pődött meg, hiszen a most alakuló, formálódó viszony és rend, a közt szolgálóknak is napi feladatokat jelent. Kapcsolatok, hatáskörök — A városi rang- elnyerése megváltoztatta a korábbi nagyközség helyzetét. Más tett a lakosság igénye, új és gazdagabb tartalmat vár jog­gal mindenki. Szeretném nyo­matékkai kijelenteni: nem el­látási kérdésekről van itt el­sősorban szó. Szemléletről, amely hat-a váriban, de ki­hat a területre is. Éppen ezért nem lehet csak város­ban, vagy csak járásban gon­dolkodni manapság. — Azért kezdettem ezzel, mert ez a szemlélet határoz­za meg a városi és járási ap­parátus munkáját is. Aho­gyan együtt voltak a várossá alakítás időszakában, úgy maradt élő, elvtársi és bará­ti a viszony a mai napig. Ez pedig fontos, hiszen a város és járás vezetőinek, munka­társainak rendszeres konzul­tációi, találkozásai eleve azt eredményezik, hogy egyezte­tett intézkedéseket hoznak. — Az élet okos kényszerítő körülménye eredményezte azt, hogy ma már a város intézi a járási egészségügyet, spor­tot, munkaügyet. Mint ter­mészetes központ vonzotta a hatásköröket, és mondhatom: •súrlódásmentes az ügyintézés. Az világos, az igaz eredmé­nyek csak hosszabb idő múl­tán lesznek mérhetőek, de hiszem, jó eredmények lesz­nek. Beruházások — közösen Mindez a laikus számára is érzékelhetővé teszi: a já­rás községei is mind több­ször érzik azt, hogy a város központi funkciói valóságo­sak. Ez az érzelmi kötődés fontos. Vannak más terüle­tek, melyek szintén azt erő­sítik. Erről így beszél Széles Lajos: — Több olyan beruházás is elkészült az elmúlt idő­ben, melyben városi és járá­si pénz egyaránt benne fog­laltatott. A buszpályaudvar, az MHSZ-székház — hogy a fontosabbakat említsem, pél­dázzák ezt. Nem is az volt a fontos, hogy egy-egy község vagy gazdálkodó egység mennyit ad. Az eszmei, er­kölcsi érték, o részvétel szá­mított. így ők is büszkék ar­ra, ami készült, kötődnek ezen a réven is Fehérgyar­mathoz. Jó visszhangja van annak is, hogy az ÁFÉSZ, an­nak ellenére, hogy a város­ban magas szintű fejlesztése­ket hajtott végre, sosem ha­nyagolta el a községeket. A kárositeKint nemcsak az itt élőknek, de az egész járás Vásárolni szándékozó lakos­ságának igényeit elégíti ki. Ha röviden áttekintjük a helyzetet, azt látni: a fehér- gyarmati városi és járási ve­zetés félretette az első pil­lanattól kezdve a presztízs- kérdéseket. Nem a „ki mit csinál?” a döntő, hanem a cselekvés az ezen a területen élő ötvenezer ember érdeké­ben. Tény, a járási székhely még korántsem jutott el a csúcsra, teljesítőképessége maximumáig, a várt igények szintjéig. Másfél esztendő alatt azonban azt már meg­mutatta: az irány jó, a szán­dék világos. Szellemi kapacitás — Talán a legtöbb gond a szellemi élet terén van — mondja a járási hivatal el­nöke. A városnak és a járás­nak igen sok, létszámban is, minőségben is tekintélyes szellemi ereje van. Sajnos, ezt nem sikerült eddig koor­dinálni. Se Fehérgyarmatón belül, se innen kifelé még nem érezni ennek áldásos ha­tását. Minden kezdetleges még, néhány hagyományos, bár nem hatásos forma léte­zik, de alig-alig érezni, hogy komoly műszaki, agrár, hu­mán értelmiség él itt. — A jelenleginél sokkal többet várunk. A közműve­lődésnek is tennie kellene, hogy ötlettel, a valós hely­zetből kiindulva kezdemé­nyezzen, de az értelmiségnek is meg kell értenie: nagy fel­adatai vannak, illetve lenné­nek. Ez is szervesen bele­illik abba a képbe, hogy a területért, tehát városért és járásért mindenkinek képes­sége szerint kell tennie dol­gát. Való igaz: egy város kisu­gárzása nem egyszerűen any- nyi, hogy itt intéznek ügyet, gyógyítanak, itt vannak a nagy boltok. Ez is, de ezzel legalább egyenrangú a kul­turált, termelő és nevelő munkahely, a környék szel­lemi életét alakító, formáló értelmiségi tevékenység. Ah­hoz, hogy egy nemrégen még nagyközség, melynek elsősor­ban saját gondjai voltak, s még alig város, eljusson idá­ig, ahhoz a jó indulás elle­nére is idő kell. Ezt viszont csak a szűkebb haza iránti nagy szeretet és lelkesedés rövidítheti te. Egy év alatt közel egy­millió forinttal növelte la­kossági szolgáltatásait a Fe­hérgyarmati Asztalos- és Vas­ipari Szövetkezet. A hagyo­mányos kisgép és háztartási gépjavítás, kerítések mellett egyedi igényeket is kielégí­tenek. Különösen kedvelt a járás lakosága körében is a rövid határidőre — saját szájíz szerinti — kiegészítő bútorkészítés. Harmadéves tanulóik — Adorján Antal irányításával — a tanmű­helyben bármilyen — a la­Egy nappal az első fél év befejezése után már kész az első jelentés, amely ízelítőt ad arról: hogyan dolgoztak a gyarmati üzemek. A város és a járás dolgos emberei, akik még korántsem rendelkez­nek régi termelési hagyomá­nyokkal, ismét megmutatták: a szorgalom sok mindent le­győz. A város egyik legeredmé­nyesebb gyára a téglaüzem. Az elmúlt fél évre 20 és fél millió kis méretű téglaegység volt a tervük, amit három­millióval teljesítettek túl. Ami a fontos, a mennyiségi nö­vekedéssel együtt járt a mi­nőség javulása is. A tégla­gyáriak büszkék arra is, hogy mindezt úgy érték el, hogy a létszám nem változott. A ruhaipari szövetkezet igen reálisan tervezhetett, mert a hatszáz nő az elkép­zeléseknél egy százalékkal termelt többet. Fontos, hogy az export jelentősen nőtt, s a kényes üzletfelek nagy megelégedésére a határidő­ket is betartották. Lényegé­ben június 25-én eleget tet­tek kötelezettségeiknek. Fél év alatt az exportbevétel 17 és fél millió forint. Kapcso­lataik a nyugatnémet El- kont-, Miles-, az osztrák Dau­ber-,a holland Eska- és Ba- ruch-céggel kifogástalan. A HÖDIKÖT-ben javult a munkaszervezés, csökkent a túlórák száma. Naponta 5— 5,7 ezer darab felső kötöttárut készítettek az asszonyok és leányok. Termékeik szovjet és tőkés exportra mennek. Igen jelentős kiesést jelent, viszont az, hogy jelenleg 150 dolgozó van gyermekgondo­zási segélyen, akiknek mun­káját nem tudják pótolni. A MEZÖGÉP-nél nem volt gond nélküli az első fél esz­tendő. Kiderült, hogy a köz­kedvelt SM—15 gyártását nem végzik az idén. Csök­kent a rendelés a trágyaki­kásba illő egyedi bútort el­készítenek, a vevő tervei alapján. A vasasok sem riadnak visza az extra kérésektől sem: 50 darab gólyafészket készítettek például a Titász Mátészalkai Üzemigazgatósá­ga fehérgyarmati kirendelt­sége megrendelésére. Talál­kozhattak termékükkel a győrteleki vasútállomáson át­utazók, de kezük munkáját dicséri a sóstói KISZ-iskola berendezési tárgyainak egy része. vonókra is. Ezért új termé­kekre volt szükség. Kapaci­tásuk egy részét azzal kötöt­ték le, hogy a Dunai Vasmű rekonstrukciójához főtartó­kat gyártottak. A Székesfe­hérvári Könnyűfémműbe a hasítórendszer gépelemeit szállították. Sokat várnak az új bálabontó és -adagoló géptől, amelyet már az AG- ROKER forgalmaz. Az or­szág minden részében áru­bemutatókon kínálják termé­keiket, és már most javában készülnek az őszi mezőgaz­dasági kiállításra. Nem volt örömteli aMET- R1POND számára az évkez­det. A piaci viszonyok úgy alakultak, hogy kisebb ér­deklődés nyilvánult meg a mérlegek iránt. Akadályok gördültek a kooperáció útjá­Legyünk házigazdák! M éhány nyárias hét vé­ge már eddig bízó- ' nyitotta: Szatmár iránt az érdeklődés nem • csökkent, sőt egyre na- í gyobb. A megyéből és az ország más részéből töme­gesen érkeznek, autóval, ke­rékpárral, hosszabb vagy rövideb időre azok, akik is­merkedni szeretnének" a ha­sonlíthatatlanul szép táj­jal, a történelmi, irodalmi, néprajzi értékekkel. Az érkező legtöbbször té­tova. Már a városközpont­ban megáll, hiszen semmi nem igazítja el, merre to­vább. Sehol egy tábla, amely mutatná: hol és mit érdemes megnézni, hol le­het megpihenni. Az infor­mációs táblán kívül azon­ban az idegen szívesebben hagyatkozik a helyiekre. Akiktől jó tájékozottságot, és főleg házigazdái szíves­séget vár. Legyen hát mindenki egy személyben házigazda és idegenvezető. Aki mondjuk az NDK-ban vagy Lengyel- országban járt, tudja, bár­kihez forduljon is a vendég, mindenki szívesen segít. Legyünk hát szíves foga­dói a nyáron érkezőnek. A fehérgyarmati legyen büsz­ke, hogy olyan járást ajánl­hat megtekintésre, mely ha­zánk bármely tájával ver­senyre kelhet. Az ilyenkor szokásos nyári vendégfor­galom ugyanis nem csak, és nem elsősorban üzlet. Al­kalom arra, hogy megismer­tessük a hazát, megszeret­tessük az itt élőket. Mu­tatkozzunk hát úgy be, hogy jó hírünk szép tájainkkal együtt jelentse Szatmári. ba is. Csak a komoly és át­gondolt szervezés segíthetett. A múlt évinél 11 százalékkal kevesebb embert foglalkoz­tattak, és sikerült terméke­iknek új piacot találni, fgy a tavalyi 39 milliós ered­ménnyel szemben megközelí­tően 43-at állítottak elő az első fél évben, s termékeik­kel megjelentek Dél-Jemen- ben, Bolíviában, Nigériában is. összességében: itt sem volt könnyebb, mint az ipar­ban általában. de a kezde­ményezők így is állták a sa­rat. Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Foroghat egy idegen A szatmári irodalmi ne­vezetességek megtekintésé­re érkező vendégek ellátá­sáról a Fehérgyarmati Áfész gondoskodik. A népszerű Szamosban nemcsak étel­lel. de a szállodában éjsza­kai szállással is várják a vendéget. Akik itt nem fér­nek el, azok a Szamos men­ti Állami Tangazdaság vá­rosszéli komfortos szállodá­jában kaphatnak helyet. Van lehetőség a szatmár- csekei turistaszálláson is helyfoglalásra. A nyárra gondolva a fehérgyarmati szálloda előtt fagylalt­árusítót nyitottak. Az ABC- ben a bodrogkeresztúri ke­rámiaüzem készítette, fe­hérgyarmati nevezetességet bemutató tárgyakat vásárol­hatnak az emléktárgy gyűj­tői. A szálloda portáján va­sárnap, illetve hétköznap bármely napszakban vásá­rolhatnak képeslapokat a betérők. Túristvándiban a vízimalommal szemben jú­liusban megkezdődött az ajándék- és édességárusítás. A Fehérgyarmaton átuta­zókra gondolva a központ­ban lángost is árusítanak. Üzemeinkből jelentjük Biztató az első fél év Holland exportra termel az ipari szövetkezet. Balogh Má­ria munka közben. 2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 2.

Next

/
Thumbnails
Contents