Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

1980. július 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Iskoláról—szünidőben SZENTSÉGTÖRÉSNEK SZÁMÍT talán — pedagógus­nak, szülőnek, gyermeknek, — az iskoláról szót ejteni a szünidőben. Mégis szükséges, mert nemrég vonták meg az elmúlt tanév mérlegét, s ezek tapasztalatai nem maradhat- nak az iskolák belügyei. Igaz, hogy elsőként a hivatásos ne­velőnek szükséges levonni a tanév legfontosabb tanulsága­it — felülvizsgálni egyéni módszereit, stílusát, viszo­nyát a hivatásához, a gyer­mekekhez, a szülőkhöz. De jócskán vannak tennivalók a szülői házban és mindenhol, amelyről sokszor úgy beszé­lünk: iskolán kívüli nevelés. Az egyik nevelő azt mond­ta egy szűkebb megbeszélé­sen, valósággal idegrángást kap, ha a sokat emlegetett tankötelezettségi törvény ke­rül szóba. Egyszerűen jól kell tanítani, becsülettel kell dol­gozni a nevelőnek — ezt segí­teni a szülőnek — és nem lesz baj a tankötelezettségi törvény .megvalósításával. Ha rengeteg ága-boga is van a témának, a végered­ményt tekintve a tankötele­zettség teljesítésének nyitja valóban a jó nevelő-oktató munka, amelynek tárgyi, sze­mélyi. nevelési feltételei azonban igen változatosak. Éppen ez volt az egyik kiin­dulópontja a tanévzáró érte­kezleteknek, csakúgy, minta megyei igazgatói tanácsko­zásnak. A tét nem kevesebb, mint az: hogyan lehet elérni belátható időn belül, hogy a szabolcsi gyermekeknek ne csak 80—82 százaléka végez­ze el eredményesen az általá­nos iskolát 14 éves korig, ha­nem ennél sokkal többen. Az újabb egy-két év — amikor pótolják az elmaradást — ki­esés gyermeknek. iskolának egyaránt. Kiesés a társada­lomnak is, mert meghosz-1 szabbodik a képzés ideje, ké­sőbb áll munkába a fiatal, többletköltséggel jár a köz­nek. Nem mellékes az sem, akik viszont megszerzik az általános iskolai bizonyít­ványt. milyen tudás, isme­retanyag és a személyiséget meghatározó jegyek birtoká­ban lépnek tovább. Bukdá­csolnak-e majd, vagy határo­zott, jól kiválasztott cél ve­zeti őket... REGI FELISMERÉS, hogy az iskola egész „lényével” hat a gyermekre, hangulatá­val, otthonosságával, a neve­lők idegállapotával, az egyes tanítók, tanárok eltérő stílu­sával. a feszültséget, stressz- állapotot kiváltó dolgozatírás­sal, feleltetéssel és így to­vább. A siker vagy a kudarc sok összetevője közül az egyik legfontosabb a jó isko­lai légkör, amelyben a gyer­mek jól érzi magát, szoron­gások nélkül dolgozhat. Sok ilyen iskola van a megyében, amelyről nemcsak a tanulmá­nyi eredmények beszélnek, hanem maguk az érdekeltek, a gyermekek is. Mert nem árt — a felmérő dolgozatok mellett — ilyen kérdéseket is feltenni, mitől fél, mi ag­gasztja, mi nehezíti a tanulá­sát. Két kiragadott adat nem biztos, hogy sokat mond, mert nem tudjuk, sok vagy kevés. Érdemes mégis idézni: az évi bukás a megye általános is­koláiban a tavalyi 1,8 száza­lékról 2,5 százalékra, a tan­évvesztési arány 2,8-rŐl 3,5 százalékra emelkedett! Kér­dés, milyen tényezők játszot­tak közre ebben. Talán sok helyen a korábban elnéző, szaknyelven liberális osztá­lyozást váltották valóságo­sabbra? Másutt talán a túl merev, a gyermeket csak fe­leltető „cédulák”, dolgozatok alapján értékelő módszer okozza a rossz teljesítménye­ket? A megyei tapasztalatok szerint mind a két szélsőség­re vannak jócskán példák. Némely iskolában hónapokig nem kísérik figyelemmel az egyes tantárgyakban való előmenetelt, vagy éppen stag­nálást. Olyan kirívó példával is találkoztak a szakfelügye­lők, hogy némely gyermek­nek egész tanévben egy je­gye volt, vagy egy sem a naplóban, mégis kapott osz­tályzatot, mikor szorította a tanárt a tanév vége. AKADNAK ISKOLÁK, ahol lemondanak a nehezeb­ben taníthatók neveléséről/. inkább átengedik őket. hogy ne rontsák az iskola hírne­vét. „Bukásmentes” osztály­ról, iskoláról, sőt városról is tudomást szereztek az okta­tási szervek, ahol látványos eredményekre törekedve, nem tanították meg a gyer­meket az alapokra sem. Nem gondolva arra, hogyan bol­dogul majd a szamunkás- képzőben, vagy a középisko­lában. Néhány téveszme, vagy in­kább szűklátókörű szemlélet is továbbélt az elmúlt tanév­ben nevelők, szülők fejében egyaránt. Az egyik abból táplálkozott, hogy a gyerme­kek mindent megkapnak — rengeteg taneszköz, rádió, té­vé, film, stb. — könnyíti a tanulást. Ezért napjainkban a tanulás kis erőfeszítések árán is halad, elég az órákon figyelni. Valójában a gyer­mekek tanulása nagyon is komoly munka, nem vált könnyebbé cseppet sem, mert a követelmények folyton nő­nek. Meg kell küzdeni az is- meretek elsajátításáért. És kevés az iskolai órán való gondos figyelem és munka. Szükség van az otthoni iki- egészítésre. rögzítésre, ala­pozásra, gyakorlásra is. Per­sze nem úgy, ahogyan még rrta is előfordul — a sokszori miniszteri és egyéb szabályo­zás ellenére — hogy a gyer­mekeket agyonzsúfolják házi­feladattal. AZ ŰJ TANTERVEK fo­kozatos bevezetése sokat eny­hít ezeken a gondokon. A törzsanyag, az alapok elsajá­títása mellett nagyobb lehe­tőséget ad a nevelőnek az egyéni nevelői szabadság ér­vényesítésére, a tehetséggon­dozásra. az egyénre szabott foglalkozásra. Az iskolák többsége azonban még min­dig adós a legfontosabbal, azzal, hogy megtanítsa a gyermekeket a tanulás — mondhatnánk művészetére. Az általános — sőt a közép- iskolás fiatalok egy jelentős része rossz módszerrel tanul, nem sajátította el az isme­retszerzés-gyakorlás alapve­tő fogásait, a lényeges össze­függések megragadását. Még mindig sok a magoló, mecha­nikusan tanuló fiatal, akik időrabló és kevésbé mara­dandó módon tanulnak. Ez nem lehet külön tantárgy dolga, valamennyi nevelő fel­adatai közé tartozik, hogy rávezesse a tanítványait az értelmes, célszerű és gazda­ságos tanulásra. Kuriózumként említették a megyei igazgatói tanácskozá­son, hogy az új tantervek si­keres megvalósulása mellett, akadt olyan iskola is, ahol az elmúlt tanévben még a régi tanterv szerint tanítottak. Másutt az új tanterv szerint, de a régi könyvekből. Végére hagytuk az egyik legfontosabb motívumot: az iskolai vezetést, amelytől színvonalasabb, a tartalmi feladatokra összpontosító, az iskolával együtt élő munkát vár mindenütt az iskolaikö- zösség, közvetve a szülői ház, a társadalom. Páll Géza Az Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi üzemében az AKT— 408-as berendezés hordozható hangosító részét kubai meg­rendelésre készítik. Képünk: a MERT képviselője Zárai Já­nos szakértő veszi át Krucsay Árpád technológustól a négy- csatornás hangerősítőket. (Elek Emil felv.) A rossz idő késleltet Gyiimölcsfelvásárlás a TSZKER segítségével A megyében csupán kettő kivételével mindegyik mező- gazdasági nagyüzem tagja a Termelőszövetkezetek Érté­kesítő, Beszerző és Szolgálta­tó Vállalat (TSZKER) megyei központjának. A múlt évi tervet nem kevesebb, mint 80 millióval növelte meg ez év­re a közös vállalat: 645 mil­lió forgalmi tervet kell telje­sítenie. A tagszövetkezetek a válla­lat útján már az első fél évben 65 millió forint értékű műtrágyához jutottak. A kü­lönböző göngyölegek ellátott­ságának beszerzése és készít­tetése 80 milliót ér. Jármű- és mezőgazdasági gépi be­szerzés a vállalat forgalmá­ban 25 millió forintot képvi­sel. Idén további gépvásárlá­si igényre — a vállalat köz­vetítésével —, további 45 millió forintot irányoztak elő a tagszövetkezetek. A nyári, őszi árubonyolí­tásra időben készültek a TSZKER-nél. Ám az eddigi időjárás több szempontból módosította az előzetes el­képzeléseket. A korai gyü­mölcsök közül másfél-két he­ti késéssel jelntkezett a földi­eper, meggy, cseresznye, vö­rös ribiszke érése. Ezek fel­vásárlása, illetve elhelyezései még mindig tart. Július első hetéig meggyből 80, cseresz­nyéből 50, ugyanennyi ribisz­kéből, míg földieperből csak 10 tonna értékesítése való­sult meg. Az egyenletes meleg idő­járás hiányában ezúttal ké­sőbb érnek a kertészeti ter­mékek is, köztük mint fon­tosabbak: a paprika és a pa­radicsom. Paprikából szintén csökken a várható termés, míg paradicsomból, kedve­zőbbre forduló időjárás ese­tén, még tó termés lehet. Egyedül kedvező az időjárás a káposztafélékre, melyekből igen jó termés várható. Termékbírálat a MÉVI-ben Hármast kapott a kenyér Idén a tavalyinál 50 szá­zalékkal több almaértékesí­tés közvetítésére kötött szer­ződést a vállalat: 31 termelő- szövetkezet 7300 vagon alma értékesítését vállalta. Becs­lés szerint ezt a mennyiséget a gazdaságok szállítani tud­ják. Körteértékesítésre két tsz, az ököritófülpösi Sza­Felszeletelt kenyér, foszlós kalács, zsemle, kifli sorako­zik az asztalokon. A bírálat­ra váró sütőipari termékeket szakavatott szemmel vizsgál­ja a fogyasztókból álló zsűri, egy másik szobában egymás­tól elkülönítve minősíti a ke­nyérféléket és a péksüteményt a szakemberekből összeállí­tott bíráló bizottság. A me­gyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetben elő­ször szerveztek ilyen széles körű termékbírálatot. „Ilyen kellene az üzletbe" A kétnapos rendezvényen összesen 56 termékről mond­tak véleményt. Először a Má­tészalkai Sütőipari Vállalat készítményei kerültek terí­tékre. Forbauer Ferencné, a vállalat laborvezetője a fo­gyasztói zsűriben ténykedett, de „házon belül” is minősíti saját gyártmányaikat. — A fonott kalácsot én csak hármasra osztályoztam, mert a külalakja kívánniva­lót hagy maga után. Ugyanis nem szép a fonása — teszi hozzá. Káplár Andrásné a dohány- kutató intézetbem dolgozik, de mint háziasszony, nap mint nap látja a sütőipari termékeket. — Azt mondják, ide nem válogatva hozták a vizsgálat­ra váró árut. Én viszont azt szeretném, ha legalább ilyen szépet árulnának mindig az üzletekben... A szakmai zsűri — a fo­gyasztóihoz hasonlóan — szintén kizárólag érzékszervi úton minősíti a készítménye­ket. Megnézik, milyen a ke­nyér és a sütemény belseje —• szaknyelven szólva a bél- zete —, alakja, színe, íze és a szaga. Valamennyi osztály­zatukat meg kellett indokol­ni. — Az ország minden ré­széből összejött élelmiszer- vizsgáló szakemberek alkot­ják a szakmai zsűrit — mondja Vadadi Kornél, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium élelmiszer- vizsgáló központjának főelő­adója, a szakmai zsűri veze­tője. — Ebben az összeállí­tásban már negyedik alka­lommal vizsgálunk egy ter­mékcsoportot az ország más­más pontján. Hogy itt szigo­rúbb bírálatok születnek, ez természetes, hiszen élelmiszer­ről lévén szó, nagyon meg kell néznünk, mi felel meg emberi fogyasztásra. Új szabvány szerint A két nap alatt tucatnyi vizsgálatot végeztek. A ter­mékbírálat egyúttal kísérlet is, a jövő évben bevezetésre kerülő új szabványt készítik elő. Erről Goes Józsefnek, a MÉVI főelőadójának ez a vé­leménye : — Talán a vásárlóknak sem haszontalan, ha tudják, eddig száz ponttal értékelték a kifogástalan sütőipari ter­méket. Viszont az ötvenpon- tos még megfelelt, és a szab­vány szerint még ez fogyaszt­ható. Azért könnyű elgondol­ni, rrSyen különbség van a fele annyira elkészített és a kiválónak minősülő kenyerek között. Az új értékelési rend­szer sokkal szigorúbb, mind­össze húsz pont adható és legalább 16 pontot el kell érnie az árusításra kerülő kenyérnek. Egyúttal ezeket az adatokat matematikai-statisz­tikai módszerekkel is feldol­gozók és általánosabb meg­állapításokat vonnak le belő­le. A megvizsgált péksütemé­nyeket és kenyereket a két említett vállalat tíz üzemé­ből hozták be. Az összegzett vélemény szerint a fehér és a burgonyáskenyér egyaránt közepesnek bizonyult — ez az iskolában hármast jelente­ne —, míg az alföldi kenye­ret négyesre, azaz jóra érté­kelték. A minták közül a nyíregyházi vállalat tisza- vasvári üzeméből látták a legjobb minőségű — 18,7 pontos — fehér kenyeret. Változtatni — közben A zsemle minősége utal a búzára, a lisztre is, mivel a vizes zsemle nem tartalmaz semmilyen dúsító anyagot. A nyíregyházi közepes, a má­tészalkai pedig kettes, azaz gyenge volt. A tejeskifli egy jeggyel '^Jobban vizsgázott: a nyíregyházi közepes, a máté­szalkai jó osztályzatot ka­pott. A finom fonott kalács és a foszlós kalács egyaránt jó érdemjegyet szerzett. — Az ilyen vizsgálatoknak is megvan a maga haszna, viszont azt az elvet támogat­juk, hogy a MÉVI ne csak utólag ellenőrizzen, hanem már gyártás közben mondjon véleményt a készülő termék­ről, a technológiáról, és' ha szükséges, változtatni tudja­nak az üzemben — fejezte be Goes József. Tóth Kornélia mos menti és a nyírtéti Rá­kóczi Tsz 110 vagon mennyi­ségre kötött értékesítési szer­ződést. Szilvából mintegy 30 vagonnyi termés elhelyezése vár a vállalatra. A körtének és a szilvának nagy része már exportra biztosított. Há­rom tsz részére korábban köszméte telepítésére anyagi támogatást adott a vállalat, s most e helyekről is 30 tonna termést értékesítettek már idén. A gazdasági eszközök^ és a termékek értékesítése mel­lett, különböző építőanyagok beszerzésében is közreműkö­dik a közös vállalat. Többek közt csak az első fél évben 10 tsz-nek hétszázötvenezer jtéglát és mintegy 6 ezer ton­na cementet szerzett be a TSZKER. EZ év második felétől pe­dig új szolgáltatással gyara­pítja tevékenységét a válla­lat. Bevezette a tsz-ek igé­nyei szerinti facsemete be­szerzési forgalmazását. Már eddig tíz társ tsz jelentette be igényét, közel egymillió ve­gyes facsemete fogadására. A. B. Az AGFA cég megrendelésére a Nagy kallói ÁFÉSZ bőrdíszműüzemében bérmunkában havonta 20—30 ezer darab fényképezőgép tokot készítenek. Felvételünkön: Szabó Sándor- né, Páll Józsefné, Márton Zsuzsa és Antal Miklósné állítja össze a bőrtokokat. (G. B. felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents