Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 10. Hazánkba látogat Veszelin Gyuranovics KÍNA—INDIA Közeledés és hátrálás Kommentár Meglepő utódlás Miközben Tokióban szigorú biztonsági intézkedések közepette állam- és kormányfők adták meg a végtisztességet Ohira Maszajosinak, meglepő fordulat következett be az utódlás kérdésében. Szinte biztosra vehető, hogy az elhunyt kormányfő helyébe a kabinet élére Szuzuki Zenkot jelölik. Ketten is pályáztak a miniszterelnöki tisztségre: Na- kaszona Jaszuhiro volt hadügyminiszter és Komoto To- sio, aki korábban a külkereskedelmi és ipari tárca élén állt. A nemrég tartott választásokon győzelmet aratott LDP semmit nem akar kockáztatni. Népszerűsége csúcsán feltehetően inkább olyan személyiséget küld a kormány élére, aki a frakciók közti villongásokban eddig nem sok vizet zavart, de rendelkezik kellő tapasztalattal. Szuzuki Zenkót ilyennek ismerik. Végső soron bizonyára ezért esett rá a választása Nisimura Eicsinek, a párt alelnökének, akit a végrehajtó bizottság bízott meg Ohira Maszajosi utódjának kijelölésével. Szuzuki Zenko, a kormányfői poszt várományosa 69 éves, a párt végrehajtó tanácsának elnöke. Tizennégyszer választották képviselővé. Néhány alkalommal kisebb jelentőségű tárcát töltött be a kormányban. A nemzetközi porondon viszont eddig kevésbé ismerik. Jelölését július 15-én terjesztik a párt elé, majd két nappal később a parlament folytat vitát személyéről. Ott azonban már nem lehet akadálya megválasztásának, mert a törvényhozásban a liberális demokrata párt döntő többséget élvez. Az új kormányfőre mindenesetre fontos teendők várnak. Igaz, a velencei csúcs- találkozó már lezajlott —, ott a kormányfő halála miatt a külügyminiszter képvi- selte a szigetországot —, Ázsiában azonban több kérdésben lehet sorsdöntő a japán állásfoglalás. Például a kormányfő nehéz tárgyalás elé néz az amerikai vezetőkkel, akik szeretnék Japánt még szorosabban bevonni a washingtoni stratégiai tervekbe. Ohira Maszajosi utódának tehát nem lesz könnyű dolga. Gy. D. 48. Hanem másnap már kora reggel bejött hozzám, kezében hatalmas jegyzetfüzet. Gondosan becsukta az ajtót, s szorosan elébem állt. „Ne haragudjék a tegnap délutánért! — súgta izgatottan. — Egész éjjel alig aludtam, annyira bántott!.'.. De a férjem váratlanul idejött értem, és nem volt más választásom! Nekem most nagyon is vigyázni kell a híremre, tudja! Ezt az ügyvédem megmagyarázta! Hisz az anyósom nyilván ragaszkodni fog a gyerekhez, és mindent elkövetnek, hogy a váláskor nekik ítéljék! De mert kislányról van szó, erre egyetlen reményük van: ha engem a bíróság erkölcsi okokból alkalmatlannak nyilvánít a gyermeknevelésre ... Persze, hogy keresik majd az ilyen jellegű bizonyítékokat ellenem! Érti most már, miért mentem el tegnap a férjemmel, búcsú ■nélkül?” Értettem, hogyne értettem volna! Akkor már alaposán ismertem megromlott házasságának történetét, tudtam, milyen ragaszkodással csügg a gyermekén, és természetesen igazat adtam neki. Kapcsolatunk tehát folytatódott; ha ugyan kapcsolatnak lehet nevezni a vékonyka szálat, amely összefűzött bennünket: az összenézéseket, közös ebédeket, a heti két-három csésze kávét azokban a főLázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Veszelin Baráti látogatását befejezve Púja Frigyes külügyminiszter szerdán hazaérkezett Lengyelországból. Fogadásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Marian Chruszczews- ki, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát, aki Csehszlovákiában tartózkodik, szerdán fogadta Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Szívélyes, baráti légkörű megbeszélésükön értékelték a két testvérpárt egyre mélyülő kapcsolatait, valamint azt az együttműködést, amely megnyilvánul a CSKP XV. és az MSZMP XII. kongreszutaktól távoleső, koszlott kis eszpresszókban. De több, hiába, egyelőre nem Ígérkezett. Hiszen hogyan is agitáltam volna, hogy legyen az enyém, amikor nem lett volna — hol! Talán a barátnőinél, akiknél kegyelemből alszik? Vagy az anyjánál, Vecsésen? Netán az én anyámnál?! Hát hol, hol?! De ahányszor csak eszembe jutott ez a keserves gond — s jutott eszembe elégszer! — mindannyiszor nyomban meg is melegedett a szívem tája, mert arra gondoltam; most ugyan sehol —, de nemsokára lesz már hely, ahol átöleljem, hisz Éti gyakran biztatott, hogy a kis kolléganő ügye jól áll, mondjam meg neki, ne veszítse el a reményét! A napok hát folytak, foly- dogáltak ebben a feszült várakozásban, ebben a fojtott készülődésben a szerelem örömére. Sok szó nem esett erről köztünk; ennyit már azért én is megtanultam a fiataloktól! Hajdan sokat beszéltem a nőknek a szerelemről, mert valami ostoba francia mondást hallottam, amely így szólt: a szerelemGyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke. Púja Frigyest fogadta Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Edward Babiuch, a minisztertanács elnöke. A látogatásról közleményt adtak ki. szusán hozott határozatok teljesítésében, Magyarország és Csehszlovákia fejlett szocialista társadalmának építésében, a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésében az élet minden területén. Hangsúlyozták a kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló készségüket. A találkozón jelen volt többek között Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára. ről beszélni annyi, mint szeretkezni . .. Hát, nem tudom, lehet, hogy a Szajna partján igaz ez a mondás, de hogy mifelénk nem, azt tanúsíthatom. Ha sokat beszéltem egy nőnek az érzelmeimről, a kettőnk érzelmeiről (abban a hitben, hogy a francia mondás alapján ezzel erotizálom), rendszerint nem lett a dologból semmi... A nők meguntak, vagy a sok duma során idejük volt erényüket a várható támadás ellen megiz- mosítani —, de mindenesetre rendszerint ép bőrrel megúszták. Gyors és döntő sikereim mindig akkor voltak, ha váratlanul, szinte orvul csaptam le a partnerra, egy kis zenét, táncot, némi italt, vagy egy mozi jótékony sötétjét hívám cinkosomul. Igen, de itt most mit érnék a gyors sikerrel, kérdeztem magamtól néha, ha félórákra összebújtam egy cukrászda mélyén. Tegyük fel, hogy lerohanom, felizgatom, elhódítom — és enged... De hol? így aztán a szükségből erényt csinálva, sokáig sikerült józannak maradnom, s eljátszanom Jutka előtt a komoly, megfontolt idősebb TELEX KAMBODZSA ELISMERÉSE Az Egyesült Államok — úgymond „különös tekintettel a thaiföldi—kambodzsai határon lezajlott legutóbbi összecsapásokra” — „sajnálkozásának adott hangot” amiatt, hogy India hivatalosan elismerte a kambodzsai nép egyedüli törvényes képviselőjét, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot. A szóvivő szerint az Egyesült Államok „ésszerű politikai megoldást” keres a kambodzsai kérdésben, s utalt arra, hogy a kormányzat még nem döntött, támogatja-e a polpotistáknak azt a követelését, hogy képviseletet kapjanak az ENSZ közgyűlésében. BELGIUM — EURORAKÉTÁK A belga kormányon belül növekszik az ellentét a mielőbbi „eurorakéta-döntés” hívei és ellenzői között. Kedden Brüsszelben ülést tartott a belga kormány legnagyobb koalíciós pártja, a keresztény szocialista párt vallon szárnyának (PSC) vezetősége. A belga keresztényszocialisták szerint „a szilárdság és a védelmi erőfeszítésekben való hatékony részvétel” a legfontosabb. A belga kormányszövetség másik fontos pártjának mindkét szárnya arra az álláspontra helyezkedetett, hogy továbbra is el kell halasztani a döntést, az „euroraké- ták” ügyében. EGY RAKÉTÁVAL 8 MŰHOLD Szerdán a Szovjetunióban egyetlen hordozórakétával 8 kozmosz jelzésű mesterséges holdat juttattak Föld körüli pályára. Az 1192. és 1199. közötti jelzéseket viselő mesterséges holdak fedélzetén a kozmikus térség kutatására szolgáló berendezéseket helyeztek el. A nyolc mesterséges hold az előre meghatározotthoz közeli pályán kering. A mesterséges holdak fedélzetén elhelyezett berendezések kifogástalanul működnek, a földi irányító központ a beérkezett adatok feldolgozását már megkezdte. urat, aki ugyan jól érzi magát egy fruska társaságában, de maga is tisztában van vele, hogy a dologból igazán nem lehet semmi • • • Egyszer azonban, már télen, az első hó leestekor, kiestem ebből a szerepből; mentségemül szolgáljon, hogy akkor már nagyon belém ette magát, és embertelenül vágytam utána. Egyik szabad szombat előtti péntek délután történt, odabent a laborban. Én a szobámban ültem, az ajtó ujjnyira nyitva a labor felé, s hirtelenül megszólalt a munka végét jelző csengő. Közvetlenül utána Ibolyka hangját hallom: „Zoltán! Nem hallotta?” Gyerekek, nem megyünk? — kérdi türelmetlenül. — Jutka, te nem készülsz? Miért nem öltözöl? Mindannyian rád várunk!” „Van még időm — mondja Jutka csöndesen. — A férjem még hazaugrik a gyerekért, mielőtt találkozunk”. Sári hangja közeledik az ajtómhoz. „Akkor köszönjünk el a főnöktől, gyerekek!” Felugróm, kimegyek elébe. Pottornyai is ott áll már; a kezét nyújtja. „Hát szervusz, Miklóskám. Jó pihenést!” „Tiszteletem, Miklós bátyám” — hajol meg Gyuri. „Koszi a csuszit, 'főnök! Megyek sízni! Kívánjon nyak- és lábtörést!” — így Ibolyka. (Folytatjuk) India hétfőn, az első nem szocialista államként elismerte a Kambodzsai Nép- köztársaságot. Ennek az eseménynek — tekintettel az indokínai helyzet bonyolultságára — világpolitikai súlya van. Annál inkább, mivel alapvetően befolyásolhatja a kínai—indiai kapcsolatokat. Peking szovjet- és Vietnam-ellenes stratégiájában ugyanis középponti szerepet játszik a bukott Pol Pot-rezsim felszínen tartása. Az indiai lépés épp ezt a pekingi törekvést keresztezi. Kína és India Ázsia, s egyben a földkerekség két legnépesebb állama, ősi, nagy múltú civilizációjuk az emberiség kultúrtörténetének becses része, kisugárzó hatást gyakorolt a kontinens egészére. 0 A két állam a második világháború után nyerte el függetlenségét. Jó ideig úgy tűnt, hogy — a társadalmigazdasági rendszerek különbözősége ellenére — politikai előtörténetük hasonlósága és antiimperialista beállítottságuk eredményeként egészséges kapcsolatot építenek majd ki egymással, népeik és Ázsia egészének javára. A híres bandungi értekezleten 1955. áprilisában a szocialista kínai állam küldötte, Csou En-laj, s a tőkés úton haladó demokratikus India megbízottá, Nehru — koruk kiemelkedő politikai személyiségei — együtt fogalmazta meg a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Mindez gyökeresen megváltozott a kínai külpolitikának az 1960-as években bekövetkezett fordulatával. Amióta Peking politikájának uralkodó vonása a szovjet- ellenesség, a Moszkvával jó viszonyt ápoló India „az ellenségek” egyre bővülő listájára került. A mind agresszí- vabbá váló kínai politika 1962-ben a háborúig feszítette a két ország viszonyát. Ezt követően több mint másfél évtizedes fagyhullám jellemezte Ázsia két vezető hatalmának kapcsolatát. 0 A kínai vezetés közben több kísérletet tett arra, hogy a maga előidézett feszültséget némiképp enyhítse, de az 1962-es háborúban törvénytelenül elfoglalt indiai területek sorsáról még tárgyalni sem volt hajlandó. Amikor 1978-ban hatalomra került Morardzsi Deszai Dzsanata-kormánya. Peking az idős, szovjetellenes nézeSzigorú ítéleteket szabott ki kedden a bíróság az egész Franciaországban nagy figyelemmel követett perben, amelynek keretében négy grenoble-i prostituált feljelentése alapján citálták a vádlottak padjára azokat, akik éveken keresztül kíméletlenül kizsákmányolták, valósággal rabszolgaságban tartották őket. A kerítőket, akik megszervezték a grenoble-i prostitúciót és lefölözték hasznát, összesen 56 évi börtönnel sújtották — igaz, hogy ebből 10—10 év a szökésben lévő, Olaszországban tartózkodó Picaretta fivérekre jutott, akiket a banda fő szervezőinek tekintenek. teiről ismert indiai politikusban lehetőséget látott a kapcsolat tendenciózus felújítására. A kísérlet a nemzetközi politikában is ritkának számító groteszkséggel hiur suit meg: a Dzsanata-kormány külügyminiszterét, Vadzspajit (16 év után az első magas rangú indiai politikus Kína földjén) abban a pillanatban hívták meg Pe- kingbe, amikor a kínai csapatok elözönlötték Vietnam északi határtérségét. Vadzs- paji maga úgy nyilatkozott annak idején, hogy pályafutása során ennél súlyosabb megaláztatásban soha nem volt része. O Az Üj-Delhiben a közelmúltban végbement hatalmi váltással párhuzamosan Peking ismét célozgat a párbeszéd újrakezdésére. Nyugati tudósítók fontos mozzanatként értékelik, hogy Kína húsz év után első ízben képviseltette magát egy India nemzeti ünnepén rendezett fogadáson. A párbeszédben való pekingi érdekeltséget látszott erősíteni .Hua Kuofeng és Indira Gandhi belgrádi tanácskozása, sőt, a tervek szerint, a kínai diplomácia feje szeptemberben Uj-Delhibe látogat. Hogy lesz-e folytatás? — az enyhén szólva kérdésesnek tűnik. Egyfelől amiatt, mert az indiaiak régóta úgy érzik, hogy de facto szövetség jött létre Kína, Pakisztán és az Egyesült Államok között, a többi között India-ellenes éllel. Másfelől itt van Észak- kelet-India két államának, Assamnak és Tripurának a kérdése. A helyzet ott kétségkívül robbanásveszélyes, a szeparatista tendenciák az indiai állam egységét veszélyeztetik. A Far Eastern Economic Review című jól értesült hongkongi hetilap nemrég ezt írta: „Uj-Delhi- ben jókora zavart keltett a pekingi rádió beszámolója az északkelet-indiai zavargásokról. A hangnem nemcsak egyszerűen a szeparatisták támogatásaként értékelhető, hanem egyszersmind az indiai kormány intézkedései bírálatának. Peking 1977, azaz Indira Gandhi választási veresége óta tartózkodott az indiai események bírálatától” — írta a lap. Vagyis rózsás jövővel nem kecsegtet az a világpolitikailag azonos súlyú felek közti tárgyalás, ahol az egyik, igényeit előadván, bedugja fülét, amikor a másik beszélni kezd. Gy. S. A per — és már a megelőző vizsgálat — során megdöbbentő tények kerültek napvilágra. Nadia és három másik társa, akik a vizsgáló- bíró és a hatóságok támogatásával fellázadtak a kíméletlenül rájuk kényszerített életforma ellen, elmondták, miként próbáltak már többször is kitörni a kerítők uralma alól. Vallomásuk nyomán összesen tizenkét személy ellen emeltek vádat, ezek a férfiak — egyébként jobbára „köztiszteletnek” örvendő vendéglősök, családapák, vállalkozók — nem riadtak vissza a fizikai kínzásoktól, fenyegetésektől, gyermekrablásoktól, hogy hatalmunkban tartsák a fiatal nőket. Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének első elnökhelyettese belgrádi tárgyalása során megkoszorúzta Joszip Broz Tito sírját. (Kelet-Magyarország telefotó) Másfél szoba - Regény — összkomfort Púja Frigyes hazaérkezett Lengyelországból Magyar—csehszlovák pártközi tárgyalások Havasi Ferencet fogadta Gustáv Husák Grenoble-i per 56 év börtön